Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

1986. MÁRCIUS 14., PÉNTEK Fókusz A SPANYOL DÖNTÉS A spanyol állampolgárok szerdán arra a kérdésre adtak választ, hogy az Ibériai-félszi­get nagyobbik országa tovább­ra is a NATO-tagja marad­jon-e, vagy sem. A csütörtökön nyilvánosságra hozott népsza­vazási eredmények azt mutat­ják, hogy a leadott voksolna« több mint az üt százaléka a NATO-tagság megerősítése mellett foglalt állást. A spanyol közvélemény meg­győzése nem kis energiáját emésztette fel az utóbbi hóna­pokban a hatalmon lévő szo­cialista pártnak. A NATO-tag­ság fenntartásához különleges erőket kellett mozgósítani, hi­szen néhány évvel ezelőtt, ami­kor Felipe González pártja ha­talomra került, még az egyik legfontosabb követelése az volt hogy az országnak ki kell vál­nia az atlanti tömbből. Az évek során azonban száznyolc­van fokos fordulat következett be a madridi politikában, amelyhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy az or­szág kilépett a korábbi elszi­getelődés keretei közül. Spanyolország január elsejé­től a Közös Piac teljes jogú tagjává vált, s ez nemcsak gazdasági, hanem politikai, sőt katonai szövetséget is jelent a Nyugattal. González a népsza­vazást megelőző kampány so­rán éppen azt hozta fel érv­ként a NATO-ban maradás mellett, hogy a kilépés i$mét olyan helyzetet idézne elő, amely a lassú elszigetelődés folyamatához vezet. Ezt pedig már jól ismerhetik a spanyo­lok a Franco-rendszer idősza­kából. A „beláthatatlan belpo­litikai következményekkel” va­ló érvelés végül is a szocia­lista vezetés javára billentette a mérleg nyelvét. Még akkor is így van ez, ha sokan nem éltek a népszavazás adta jo­gokkal, vagy a kilépés mellett voksoltak. Hiszen a több. mint negyvenszázalékos „nem” fi­gyelmeztetés is egyben Mad­rid számára, hogy a lakosság­nak csaknem a fele ellenzi a katonai tömbhöz való tarto­zást. A baloldali erők óriási tömegdemonstrációkon, tünte­téseken adtak hangot ennek a véleményüknek, s kifejezték azt a szándékukat is, hogy a NATO-ban maradás után is a tömbönkívüliség politiká­jáért harcolnak. Gerardo Igle- sias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára például erkölcsi győzelemnek nevezte azt, hogy a szavazók negyven százaléka több millió embert jelent, olyan erőt. amivel a jövőben is számolnia kell a madridi vezetésnek. Cs. J. Gorbacsov válasza a hatoknak Állásfoglalás az atomrobbaatásról A következő szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóig a Szov­jetunió március 31-et követően sem végez atomrobbantást — mindaddig, amíg az Egyesült Államokban nem hajtanak végre nukleáris kísérleteket. Ezt szögezi le Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra a „hatoknak” adott válasz- üzenetében, amelyet — mint ismeretes — Edilard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter szerdán adott át a „hatokat” — Argentínát, Görögországot, Indiát, Mexikót, Tanzániát és Svédországot — képviselő ar­gentin nagykövetnek Moszk­vában. A válaszüzenet teljes szöve­gét csütörtökön hozták nyilvá­nosságra a szovjet fővárosban. Mihail Gorbacsov mindenek­előtt az atomfegyverkísérletek betiltását sürgető felhívás egyik aláírójának, a tragikusan elhunyt Olof Palme svéd kor­mányfőnek az emlékét, a bé­kéért végzett tevékenységét méltatta, majd rámutatott: Közös kezdeményezésük tö­kéletesen megfelel annak a követelménynek, hogy az egész világon meg kell szervezni az államok és a népek közötti építő és alkotó jellegű együtt­működést, különösen most, amikor magáról az emberiség létéről van szó. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a „hatok” levelében kifejtett gondolatok az atomfegyverek nélküli általános biztonságról teljesen egybecsengenek a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének gondolatával, amelyet a közel­múltban befejeződött XXVII. pártkongresszuson vetettek fel. E rendszer egyik alapkövetel­ménye: az atomfegyverek tel­jes és visszafordíthatatlan fel­számolása. A főtitkár a továbbiakban megállapította: azonosan gon­dolkodik a felhívás szerzői­vel a tekintetben is, hogy az atomfegyverkezés megszünte­tésében fontos lépés a kísér­leti atomrobbantások beszün­tetése. — Nyilvánvalóan nem vélet­len, hogy ezt a kérdést most, az egyoldalú szovjet atommo­ratórium határidejének lejárta előtt vetik fel. A türelmi idő, amit az amerikai’ kormánynak adtunk javaslataink mérlege­léséhez, lejáróban van. A vég­telenségig nem hosszabbíthat­juk meg ezt a moratóriumot egyoldalúan. Immár nyolcadik hónapja szüneteltetjük az ösz- szes atomrobbantást, beleértve a békés célú robbantásokat is. Ezzel máris bizonyos vesztesé­geket okoztunk magunknak mind katonai, mind pedig népgazdasági vonatkozásban — hangzik a válaszüzenet, amely­ben Gorbacsov bejelentette a hatok felhívására válaszolva a moratórium feltételes meg­hosszabbítását. Mihail Gorbacsov az ellen­őrzés kérdéseit érintve, ismé­telten leszögezte: — Ezeknek a problémák­nak nagy jelentőséget tulajdo­nítunk, mert érdekeltek va­gyunk abban, hogy a megálla­podásokat szigorúan betartsak, és eíelől a megállapodás résztvevői . teljes mértékben bizonyosak lehessenek. Az el­lenőrzés megvalósítható nem­zeti műszaki eszközökkel, va­lamint nemzetközi eljárások révén, szükség esetén helyszí­ni felügyelettel is. Ezt a meg­állapodást javasoljuk az ame­rikai félnek, hogy igény esetén a megfigyelők kölcsönösen fel­kereshessék a tisztázatlan je­lenségek helyszíneit. Ezzel ki­zárható a kétség, hogy ezek a jelenségek esetleg atomrob­bantással függnek-e össze. — Készek vagyunk élni az­zal a javaslatukkal — termé­szetesen abban az esetben, na ezt a másik fél is elfogad ja —, hogy segítséget adjunk az atomrobbantások beszüntetésé­nek felülvizsgálásában, bele­értve a helyszíni felügyeletet is. A kísérletek problémájának teljes megoldásához természe­tesen szerződésre van szükség, amely a nemzetközi jog kere­tében tiltaná be az atomfegy­ver-kísérleteket. Javasoljuk egy ilyen szerződés haladékta­lan kidolgozását, a különböző — kétoldalú, háromoldalú és többoldalú —tárgyalások fel­újítását, illetve megkezdését azzal, hogy ezt a témát nem kapcsoljuk össze semmiféle más kérdéssel. Azoknak, akik attól tartanának, hogy az ellenőrzés kérdései a tárgyalásokon hát­térbe kerülnek, azt javasoljuk, hogy ezeken a tárgyalásokon kezdettől fogva és egyidejűleg foglalkozzunk ezeknek a kér­déseknek a megoldásával is — annak érdekében, hogy minél előbb átfogó megállapodásra juthassunk — fejeződik be Mi­hail Gorbacsov üzenete. Kiiim és Szohvjov A Szojuz T-15 utaséi A csütörtök délután útnak In­dult űrhajó asztronautái tapasz­talt űrhajósok, jártak már a Föl­dön kívül. LEONVID KIZIM ezredes, az űr­hajó parancsnoka 1941-ben szüle­tett, és 19C5 óta tagja az űrha­jósok egységének. Urhajósjelölt- ként. 1975-ben szerezte meg dip­lomáját a Gagarinról elnevezett repülőtiszti iskolán. Elsőként 1980- ban, a Szojuz T—3 űrhajó pa­rancsnokaként járt a világűrben, s a Szaljut—6 űrállomás fedélze­tén dolgozott. 1984-ben Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov társa­ságában 237 napot töltött a Szal­jut—7 űrállomás fedélzetén, s így többek között az 6 nevéhez fű­ződik az űrhajózás történetének eddigi leghosszabb expedíciója. VLAGYIMIR SZOLOVJOV fedél­zeti mérnök l94G-ban született. Akárcsak a szovjet űrhajók fedél­zeti mérnökeinek túlnyomó több­sége. ő is a Baumanról elneve-, zett moszkvai műszaki főiskolán szerzett diplomát. 1978-ban lett tagja az űrhajósok egységének. Először 1984-ben. Kizimmel és Atykowal együtt járt a világűr­ben. 1982-ben a tartalék legény­ség fedélzeti mérnökeként részt vett a közös szovjet—francia űr­repülésre való felkészülésben. Ingvar Csrhson nyilaikozaía A békéért, a leszerelésért A kormánypolitika folyama­tosságát ígérte csütörtökön Ingvar Carlsson svéd minisz­terelnök a parlamentben szo­ciáldemokrata kormányának Naryfská aktivitás Pártkongresszus Pozsonyban Pozsonyban csütörtökön megkezdődött Szlovákia Kom­munista Pártjának kongresz- szusa. A megnyitón részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. Az SZLKP Központi Bizott­Magyar—csehszlovák munkaterv Erősödő kulturális kapcsolatok Magyar—csehszlovák kultu­rális munkatervet írtak alá csütörtökön Prágában. A szá­mottevően gyarapodó és új elemekkel gazdagodó együtt­működés kormányközi prog­ramját Köpeczi Béla művelő-: dési miniszter és Milan Vond- ruska. a Cseh Szocialista Köz­társaság oktatási minisztere írta alá. Az eseményen jelen volt Roman Narozny csehszlo­vák külügyminiszter-helyet­tes és Kovács Béla prágai ma­gyar nagykövet. Az új ötéves munkaterv sze­rint a két ország felsőoktatási intézményei szorosabbra fűzik kapcsolataikat, egyebek mel­lett közös kutatási programok végrehajtásával, magyar, cseh és szlovák társadalmi, nyelv­tudományi kérdések közös vizsgálatával. A budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyete­Fiilöp’Szigetek Javaslet az áj alkotmányra Corazon Aquino Fülöp-szi- geteki elnökasszony a kor­mány szerdai ülésén javasla­tot tett új alkotmány kidolgo­zására — közölte csütörtökön Nepthali Gonzalez igazságügyi miniszter. Ez az 1973-ból szár­mazó, Ferdinand Marcos volt elnök által elfogadott alkot­mány helyébe lépne, s termé­szetszerűleg ez a Marcös-kor- szaktól örökölt parlament fel­oszlatásával is járna. , Cora­zon Aquino indítványozta azt is. hogy az új alkotmány ki­dolgozása céljából idén no­vemberben tartsanak alkotmá- nyozó nemzetgyűlési választá­sokat, valamint párhuzamosan helyhatósági választásokat is. A nagy népszerűségnek ör­vendő Corazon Aquino első nyilatkozatai alapján őszintén törekszik a nép életszínvona­lának javítására, a gazdaság fellendítésére és az elmúlt években rendkívüli módon el­burjánzott korrupció felszá­molására. Mindehhez a nem­zeti megbékélés politikáján ke­resztül vezet az út — han­goztatja. E politika keretében kedden személyesen kereste fel a hadsereg vezetőit, s a katonaság, valamint a polgári hatóságok közötti állandó pár­beszédre szólított fel. A meghirdetett megbékélési politika további fő elemei a kommunista párttal, valamint az önkormányzatért harcoló muzulmán Moro Nemzeti Fel- szabadítási Fronttal való ki­egyezés. Az elmúlt negyven- nyolc órában több jel utalt arra, hogy — bizonyos felté­telek mellett — mind a kom­munisták, mind a muzulmán front részéről megvan a kész­ség a tárgyalásokra, a hatósá­gokkal kötendő fegyverszünet­re. A kommunisták üdvözöl­ték a Marcos-rendszer buká­sát. de követelik az amerikai függőség és a katonai támasz­pontok felszámolását is. A Havaiin tartózkodó Fer­dinand Marcos, a Fülöp-szige- tek volt elnöke változatlanul „stratégiai utasításokat” ad pártja, a mozgalom az új tár­sadalomért (KBL) nevű szer­vezet számára. A csütörtök esti manilai lapok beszámol­tak arról, hogy Marcos — ame­rikai beleegyezéssel — állandó telefonösszeköttetésben áll ott­hon maradt híveivel és válto­zatlanul a KBL vezetőjének vallja magát. Egy másik csütörtöki hír pedig arra utal, hogy a Fülöp- szigetek új elnökének a Had­sereggel nincs könnyű dolga. Manilában ismertté vált. hogy Corazon Aquino asszony a szó szoros értelmében elnézést kér' néhány magas rangú katona­tiszttől, amiért a hadsereg leg­főbb vezetőjének minőségében a szokásos menetrendet meg­kerülve hajtott végre előlép­tetéseket. Salvador Laurel Fülöp-szi- geteki külügyminiszter csütör­tökön hazarendelte országa 58 külföldön dolgozó diplomatá­ját, köztük 18 nagykövetét. A rendelkezés a külügyminiszté­rium csütörtöki értesítőjében jelent meg, amely szerint az 58 diplomata megszegte a sza­bályzatot azzal, hogy szolgála­ti idejének lejárta után is ál­lomáshelyén maradt. Az érte­sítőben az áll, hogy a rendel­kezés része azoknak az erőfe­szítéseknek, amelyekkel Cora­zon Aquino új kormány meg­próbál több szakértelmet, igaz­ságosságot és jobb morált meghonosítani a minisztérium­ban. men szlovák nyelvi és irodal­mi lektorok, a Nyitrai Peda­gógiai Főiskolán pedig magyar nyelvi és irodalmi lektorok működnek majd az oktatás­ban. A munkatervben előirá­nyozták, hogy mindkét ország segítséget nyújt a másik or­szágban élő nemzetiségek anyanyelvi oktatásához, kul­túrájának ápolásához. ságának beszámolóját a CSKP XVI. és az SZLKP kongresz- szusa határozatainak végre­hajtásáról, valamint a Szlová­kiában a párt előtt álló. fel­adatokról Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára ter­jesztette elő. Elöljáróban meg­állapította, hogy Szlovákia pártkongresszusával tetőzik a CSKP március 24-re összehí­vott XVII. kongresszusának előkészítése, amelyet az elért eredmények kritikus elemzése, nagy fokú aktivitás, kezdemé nyezökészség és politikai fele- lösségtudaf jellemez. Jozef Lenárt rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVII, kong­resszusából elméleti és gya­korlati ösztönzést lehet merí­teni a Szlovákia előtt álló sa­játos feladatok megoldásához. A Hsüey közelében Kíváncsiskodik a két Vega Az előzetes programnak megfelelően a Vega—1 és a Vega—2 jelzésű automatikus űrállomások folytatták a Hallcy-üsfökös megfigyelését azután, hogy az elmúlt héten elrepültek a naptól távolodó égitest mögött. 7 és 14 millió kilométeres távolságból készí­tett televíziós fölvételeket to­vábbítottak róla a földi meg- figyelőállo.másnak. A két űr­szonda adatokat szolgáltatott a bolygóközi térben lejátszódó plazmafolyamatokról és elekt­romágneses jelenségekről is. A két szovjet szohda által szolgáltatott felvételek előze­tes elemzése alapján annyi bi­zonyosnak látszik, hogy az üs­tökös szabálytalan alakú mag­jának fényvisszaverő képessé­ge meglehetősen csekély, s hogy a mag hosszúsága 11 ki­lométer. Az üstökös porfelhőjén tör­tént áthaladás után a földi irányítás ellenőrizte a szondák fedélzeti rendszereit. A Vegák egyes kiszolgáló rendszerei és tudományos mérőeszközei a porszemcsékkel történt nagy sebességű (óránként mintegy 280 ezer kilométeres sebesség­gel történt) ütközés következ­tében enyhén megsérültek, ez­zel azonban a tudósok és a szakemberek számöltak. A kü­lönböző védőberendezéseknek köszönhetően a berendezések működőképességének szintje elegendő maradt' a bolygókö­zi tér kutatásához és a pálya­adatok méréséhez. Munkaidő-csökkentésért Sztrájkoló finnek Az utóbbi 30 esztendő leg­súlyosabb munkaügyi konflik­tusa robbant ki csütörtökön Finnországban. 250 ezer dol­gozó sztrájkol, csütörtök dél óta, mert a munkáltatók el­utasították a béremelésekre és a heti munkaidő leszállítására vonatkozó követelésüket. Ko­molyabb fennakadások várha­tók az ország mindenapi éle­tében. Sztrájkolnak a közleke­dési dolgozók is. bemutatásánál. Ez összetételé­ben lényegében megegyezik a február 28-án meggyilkolt Olof Palme kormányával. Az egyetlen változás, hogy Birgitta Dahl energiaügyi mi­niszter megkapta a tavaly lét­rehozott környezetvédelmi tár­cát is, amelynek eddig az új kormányfő volt a gazdája. Carlssonnak a Palme-kor- mányban viselt miniszterel­nök-helyettesi tisztsége betöl­tetlen maradt. Ingvar Carlssont, aki Palme utódaként egyben a svéd szo­ciáldemokrata munkáspárt el­nöke, szerdán választotta meg a Riksdag miniszterelnöknek. Csütörtöki kormánynyilatko­zatában az Olof Palme nevé­vel fémjelzett svéd kül- és bel­politika következetes folytatá­sát ígérte. Svédország hagyo­mányos semlegességi politikája szabadságunk és függetlensé­günk legfőbb biztosítéka — hangsúlyozta. Megerősítette, hogy kormánya változatlanul síkraszáll a békéért és lesze­relésért, a nuk(eáris háború megelőzéséért. Továbbra is te­vőleges részt vállal a hatok csoportjának leszerelési kezde­ményezésében ,,. a mglyn ek cél­ja a nukleáris fegyverzet befa­gyasztásának és a nukleáris kísérletek átfogó. tilalmának előmozdítása. Svédország a jövőben is tá­mogatja Eszak-Európa atom­fegyvermentes övezetté nyilvá­nítását, és egy harcászati atomfegyverektől mentes kö­zép-európai folyosó megterem­tését — mondotta. A miniszterelnök kormányá­nak legfőbb belpolitikai célki­tűzését az infláció megfékezé­sében és a munkanélküliség csökkentésében jelölte meg. Ingvar Carlsson a kormány- nyilatkozat elhangzása után adott első miniszterelnöki saj­tónyilatkozatában is hangsú­lyozta, hogy a svéd külpolitika irányvonala nem változik. Kö­zölte, hogy ug3ranannyi időt fog külpolitikai kérdéseknek szentelni, mirft elődje. Egy kér­désre válaszolva elmondotta, hogy a már Olof Palme meg­gyilkolása előtt tervbe vett moszkvai hivatalos kormányfői látogatásra a „közeli jövőben” sor kerül. ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Ingvar Carlssont Svéd­ország miniszterelnökévé tör­tént kinevezése alkalmából. Csak rövi VARSÓBAN csütörtökön megkezdte munkáját a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülése. A résztvevők a X. pártkongresz- szus dokumentumtervezeteit vitatják meg és áttekintik azoknak a határozatoknak a végrehajtását, amelyeket a IX. kongresszuson hoztak. SALZBURG mellett lézoi- hanglemezgyártó üzemet épít a japán Sony konszern. Oszt­rák gazdasági körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak a ténynek. Már az első lépcső­ben napi egymillió lemezt gyártanak majd az európai piacra. SVÉDORSZÁG egymilliárd svéd koronával kíván hozzá­járulni a nyugat-európai űr­ipari együttműködéshez — az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) keretében — az évtized végéig. C5ÄDBAN új. vegyi fegyve­reket próbálnak ki a fran­ciák, intervenciós hadművele­tük során. TIGRIS A VÁ Az utóbbi időben mind gyakoribb, hogy tigrisek jelennek meg a szovjet Tá­vol-Kelet lakott települé­sein. A minap egy amuri tigrissel találták magukat szembe a trolibuszállomá­son várakozók Vlagyivosz­tok külvárosában. Az ötesztendős, két má- zsányi ragadozót semmi­képp sem akarták kábító injekció beadásával elaltat­ni, majd visszaszállítani a tajgába. A szomorú gya­korlat ugyanis az, hogy az „ingázó” életmódot folytató tigrisek etöbb-utóbb vissza­térnek az ösvadonból és is­mét zsákmányszerző körút­ra indulnak a városokba, falvakba. Nem maradt más hátra, agyon kellett lőni a ritka szép állatot. A legutóbbi eset egy bo­nyolult helyzet aggasztó példája. Hontalanná kezde­nek válni a Távol-Keleten élő amuri tigrisek. Hála azonban a természetvédel­mi intézkedéseknek, szá­muk az 1979. évi 170—190 példányról tavalyig már 290-re emelkedett A szak­értők úgy vélik, hogy az állomány jelenlegi nagysá­ga csak minimálisan ele­gendő e tigrisfajta fennma­radásához. A tudósok ezért azt ja­vasolják, hogy az usszuri tajgában hozzanak létre két rezervátumot, külön egyet a tigriseknek és egyet a patás állatoknak. Ezekben’ a körzetekben teljesen meg kellene tiltani a patás álla­tok vadászatát, az erdöir- tást, meg kellene szüntetni mindenfajta építkezést és más gazdasági tevékenység folytatását, hogy a tigrise­ket ne lőjék le!

Next

/
Thumbnails
Contents