Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
1986. MÁRCIUS 14.. PÉNTEK *»rvf * mi mEii A megye harmonikus képéért Megbízás után talpaló tervezők A gazda szeme hizlalja a jószágot! E sokat emlegetett szólás is eszébe juthatott 25 esztendeje a megyei illetékeseknek akkor, amikor a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat megalakulásakor azt az útravalót adták: legyenek igazi gazdái, jó tervezői a megye tanácsi beruházásainak. Ezt a tulajdonosi szemléletet •erősítik ma is minden fórumon, ahol a terület «csinosításáról, az egységes városképről, a.tör- ténelmi emlőitek méltó helyreállításáról, vagy új lakónegyedek kialakításáról van szó. Az eltelt negyedszázad talán azt tenné ildomossá, hogy visszatekintsünk. Felidézzünk sikereket, emlékeztessünk olyan munkákra, mint a Gödöllői Művelődési Központ, a váci belváros rekonstrukciója, a szentendrei Amos Anna Múzeum, vagy az ottani Móricz gimnázium, a monori Forrás Áruház, a fóti általános iskola. Mind-mind a PTTV tervezőit dicséri. Azokat, akik között nem kell nagyítóval keresni Ybl-díjast, vagy magának a megyén kívül is érdemeket szerzett, pályázatokon díjnyertes sikerembert. — Hosszú évekbe telt, amíg a javarészt fővárosban élő tervezőkben motoszkálni kezdett az érdeklődés a megye legeldugottab települései iránt is — mondja Závodszky István, a PTTV igazgatója. — Ma már mindannyiunk számára természetes, hogy a lehető legtöbbet adjuk szőkébb pátriánknak, s emellett kilépjünk az ország más részeire, sőt a határokon túlra is. Az élet diktálta azt, hogy a beruházások visszafogásának idején külföldi megrendelőknek is dolgozzunk. Terveink alapján épült például két iskola Algériában. Díjtalan ajánlatok A beruházási stop hatására az elmúlt esztendő végéig 30 százalékkal csökkent létszámunk. Ma összesen harminc a nem termelő foglalkoztatott, 178 tervező és műszaki rajzoló mellett. A PTTV-ben az osztályok vezetői is rajzasztaloknál ülnek ... — És munkh után talpal mindenki — teszi hozzá az igazgató. — Másképp nem lehet felvenni a versenyt a többi vállalattal, illetve a gazdasági munkaközösségekkel. Tavaly elkészítettünk egy prospektust, amelyben felsoroljuk, mire vállalkozunk terület- és kertrendezésben, magas- • és mélyépítésben, közlekadés- val amint önálló szaktervezós- ben. Ezt a nyomtatványt elküldtük a megye minden településének tanácsához, hozzáfűzve azt is, hogy döntéseikhez díjtalanul adunk műszaki adatokat tartalmazó ajánlati terveket, s javaslatot teszünk a kivitelezőkre is. Szigetmonostorról, Dánszent- miklósról, Vasadról, Csévha- rasztról, Pencről és Gödről már kértek ingyenes ajánlati terveket iskola, egészségügyi tanácsadó, szabadidőközpont építéséhez, óvoda bővítéséhez. Tisztességes versenyt — Az árban, vagy a határidőben, esetleg a minőségben mutatkozó különbségek okozSíüvás gombócot főz a fiú és Szakmunkásképző •/ Az Élelmezési Tiszthelyetíesp Lapos Mihály vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg hadfi tápfőnökének első helyettese. A hadtáp, miként az a seregben megfordult férfiak számára közismert, munkájával közvetlenül befolyásolja a katonák hangulatát. Kiváltképpen annak az a része, amely a honvédség élelmezéséről 'gondoskodik. A magyar katonák naponta négyszer étkeznek — reggelit, tízórait, ebédet és vacsorát kapnak —, s a szakácsok szakmai felkészültségén, munkaszeretetén múlik, hogy a nyersanyagnormák szabta határokon belül mennyire ízletes és változatos táplálékot juttatnak a csapatok asztalaira. A magyar néphadsereg had- tápbiztosítási rendszerében 1082-ben kezdődött meg a szakácsszakmunkás-képzés és tiszthelyettes-képzés egységesítése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 8 általános elvégzése után ide kerülő fiatalok három év alatt elsajátítják a szakácsmesterséget, a negyedik évben pedig tiszthelyettes-képzésben vesznek részt. Ha később érettségit tesznek, utána a tisztté avatásra is sor kerülhet. A fővárosi X. kerületben levő hadtápi-yképző központban Széli Ferenc alezredes, az iskola vezetője mutatja meg a szakácstanulók kollégiumát. A négyágyas szobákban még televíziókészülék is van, jóllehet a társalgóban és a játék- szobában is található feketefehér és színes képernyőjű készülék, továbbá hatalmas könyv-, folyóirat- és hanglemeztár, nyelvi labor; s a társas szórakozás sok más kelléke járul hoz iá. nogy a tanulók kedvük szerint, de kulturáltan töltsék el itt a szabadidejükön is. Különösebb gondjuk sem lehet, hiszen a kollégiumi elhelyezéshez háromféle ruha, meg zsebpénz járul. A negyedik évfolyamon a havi zsebpénz 600 forint, s ha a fiatal tanulmányi eredménye jeles vagy kitűnő, akkor havi 500 forint jutalmat is kap. Nem véletlen hát, hogy az elmúlt három évben mindössze egy tanuló bontotta fel az iskolával kötött szerződését. A tankonyhán húsz-egyné- hány fehérköpenyes fiú szeli a húst, gyúrja a tésztát. Közöttük van Győri János, aki Nyáregyházáról jött a kollégiumba, s most a szilvás gombóc elkészítését kapta feladatul. Termetre nézve ő a kisebbek közé tartozik, de eredményei a legjobbak közé emelik. Már megkapta az élenjáró címet, osztályfőnöki és nevelői dicséretekkel büszkélkedhet, pedig csak augusztustól tanul itt. Először hajószakács akart lenni, de ma már nem bánja, hogy eredeti terve nem sikerült. Évfolyamtársa és barátja a monori Vass József, aki szintén nagyon jól é~zi itt magát. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján jövőre szak- középiskolává fejlesztik ezt az oktatási intézményt. S akik akkor kitűnő tanulmányi eredményt érnek el a falai között, azok érettségi után — felvételi vizsga nélkül — beiratkozhatnak a katonai főiskolák második évfolyamára. Ha a fiam most állna pályaválasztás előtt, ezt a? iskolát javasolnám neki. Cseri Sándor zák, hogy a PTTV-nek komoly konkurenciát jelentenek a különböző gazdasági munkaközösségek? — A tisztességes verseny ellen nem tiltakozunk, mert helyes törekvés az, hogy a jobb kerüljön ki győztesen. Hangsúlyozom azonban, hogy csak korrekt feltételekkel szabad beállni a ringbe — mondja Závodszky István. — Egy-egy mérnöki nap ára nálunk sem magasabb a .gazdasági munkaközösségekben alkalmazott díjtételeknél, mi is csak akikor maradhatunk talpon, ha a magállapodás szerinti időpontra és kiváló terveket teszünk le az asztalra. — A PTTV nem dúskál a feladatokban, ennek ellenére dolgozóinak több mint a fele vállalati, illetve külső gmk tagja. — Mint mondtam, az egészséges versenyt támogatjuk, így házon belül igyekeztünk egyenlő esélyeket teremteni. A vgmk-k akkor dolgozhatnak, ha a tagok teljesítették a részarányos vállalati tervet. Nekik lehetőséget biztosítunk arra, hogy a megyén belüli munkákat is elvégezzék, méghozzá a PTTV altervezőiként. A külső gmk-kban dolgozó kollégáinknak a vállalat működési területére eső feladataikra bejelentési kötelezettséget írtunk elő, ennek alapja a kölcsönös bizalom. Nem hiszem, hogy ezzel valaha is visszaéltek volna! S-medeü az építészetben Kizárólag állami megrendelésekből, tanácsi beruházásokból manapság egyre kevesebb akad, a lakásépítések arányai is eltolódtak a magánerő javára. Pest megyében például az otthonok 95 százaléka készül így. Ezért a PTTV január 1-től létrehozta három másik résztvevővel a Lakinform irodát. Budapesten, az Arany János utca 34-ben működik a betéti társulás, mely az adott helyszínre adaptált terveket kínál magas minőségi színvonalon. Erre az nyújt garanciát, hogy a munkákat Ybl- díjas tervezek és belsőépítészek bírálják el. Az iroda megalakulásának előzménye: a megyei tervezőváUalatokkal kötött megállapodás szerint országszerte készülnek az intézetek saját kockázati alapjának terhére családtház-ter- vek. A hatósági engedélyeztetés rögös ösvényednek bejárását a PTTV vállalta magára. A Lakinform iroda törekvése az, hogy a lakossági igényeket rugalmasan elégítse kj, méghozzá a kor színvonalának — az új építési és hőtechnikai szabványnak — megfelelő, exkluzív munkákkal. Olyan tisztet kívánnak vinni, mint az üzlethálózatban az S-mo- dell boltok. Kis szóriás, művészi terveket akarnak az emberek kezébe adni, méghozzá elfogadható áron. Ezek kivitelezhetek akár kalákában, akár szakembereikkel, a lényeg: az épület ülik a tájba, esztétikus megjelenésével megfogja az idegent, belső harmóniájával igazi otthont ad lakójának. Fazekas Eszter Pillanatkép a tankonyhából. Az előtérben jobb oldalon a nyáregyházi Győri János. (Veress Jenő felvétele) A hagyomány is nemzeti kincs Beresz János nyitotta meg a szentendrei tavaszi napokat Kötetlen beszélgetős a Pest Megyei Művelődési Balogh László, Krasznal Lajos, Berecz János, Központ és Könyvtárban. A képen balról jobbra: Xurcsányl Imréné és Ekler György. Szabolcs-Szaímár tájai és kultúrája Másodszor nyitjuk meg ma itt, Szentendrén, a budapesti tavaszi fesztivál egy «rendezvénysorozatát, a szentendrei tavaszi napokat — folytatta a KB titkára —, amelyhez hasonlóra több városunkban is sor kerül. Idézem a jelmondatot: fiz nap alatt, száz helyen, Ismerkedés a szentendrei főtérrel. A képen balról jobbra: Eklcr György, Nagy Sándorné és Színi István. Barcza Zsolt felvételei 2 Tegnap — amint az lapunk első oldalán olvasható — £ megkezdődött a szentendrei tavaszi napok rendezvény- j! sorozata. Az ünnepségen Berecz János mondott megnyi- f. tó beszédet, amit az alábbiakban ismertetünk. Múzeumok városa, művészek otthona Szívemhez közelálló feladatot vállaltam — mondotta Berecz János — a szentendrei tavaszi napok megnyitásával. Ennek együk oka, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye szülőföldem, s ez olyan bázis és támasz az embernek, amely nélkül szegényebb lenne az élete. A másik ok az, hogy Szentendre sem áll messzebb tőlem. Szentendre nevét hallani gazdag kulturális hagyományokat, múzeumok kincseit és a magyar táj szépségét jelenti. Amikor a Dunakanyar tájaira, Szentendre bájaira gondol az ember, eszébe jut a kanyargós Tisza, a Túr, Szat- már, s mindaz, ami kedves neki. Szentendre mindinkább a magyar kulturális élet területileg kicsiny, de tartalmilag gazdag és büszkeségre okot adó központja. Hosszú időn keresztül az emberek, de a művészek is csak a szépségért jöttek ide, de idővel honosak lettek, s ma már több mint száz művész vallja magát idevalósinak. De mások is örülnek annak, ha ebben a városban fölléphetnek, ha itt bemutatkozhatnak műveikkel. Ha valaki látta már a Szentendrei Teátrum előadásait, tapasztalhatta, hogy a művészek jókedvvel, belső együttérzéssel játszanak, s az egyszerű színtéren szinte többet nyújtanak, mint gyönyörű, bársonnyal borított nézőtér előtt. Aat a pluszt adják, amit a környezet kivált belőlük. Így vannak ezzel a képzőművészek is, minden itt születő művészeti alkotás tartalmazza ezt az átsütő jókedvet. Különösen áll ez a világhíres Kovács Margit-művekre. Ezért mondhatjuk el, hogy Szentendre egy új kulturális zarándokhely, központ. S ma már a megyei vezetés is úgy kezeli és ehhez méltó megbecsüléssel veszi körül. Több megyei intézmény is itt tevékenykedik, s ezáltal is erősödik kulturális centrum jellege. Nehéz egy fővárosi megye sorsa, mert nincs igazi székhelye, igaz, így viszont lehet több központja, miközben körülzárja a fővárost. S joggal és nyugodtan mondhatjuk, ho,gy ezek egyike Szentendre. Tizenhat múzeummal és kiállítóhellyel büszkélkedhet ez a kisváros, köztük az ország leglátogatottabb gyűjteményével. S ebben az évben megnyílik a Vajda Lajos Múzeum is. Berecz János ezer rendezvény. Ezek a számok tartalmat takarnak. S reméljük, hogy tízezrek gazdagodnak, kicsit felüdülnek és lélekben, szellemiekben erősödnek. A tíz nap programjában nagyon gazdag tartalom kapott helyet. Ezeknek két vonását emelem ki. Az egyik, hogy Szentendre felvállalta az egész megye bemutatását, különösen a népművészetét, s ezzel a magyarországi nemzetiségek kultúrájának fölvil- lantását. Büszkék vagyunk arra, hogy ennek az országnak a hazafiai ők, s művelik azt a nyelvet és kultúrát, ami a szomszédos országokkal ösz- szeköti őket, s ezáltal minket is, s erősítik azokat a baráti szálakat, amelyek nélkül szegényebbek lennénk. Kölcsönösen gazdagító értékes találkozások Büszkék vagyunk arra is, hogy Szentendre idén felvállalta Szabolcs-Szatmir megye bemutatását. Ezzel újabb értékes kapcsolódások jöttek létre, bár nem ez az első eset, hogy Szabolcs-Szatmár itt bemutatkozik. Az a megye — meggyőződésem szerint — ugyanolyan gazdag természeti szépségekben, mint Szentendre és környéke. A Nyírség, a Mezőség, a Tiszahát és Szat- már tájegységeinek különbözőségeiben is egységes megnyilvánulását tükrözi majd ez a programsorozat. Bemutatják a szabolcsi ember gondolkodását, kultúráját és az ahhoz való ragaszkodását. Mint ahogy nagyon gazdag Szentendre kulturális öröksége és sok nagyon kiváló művésze volt, van és lesz, ugyanígy elmondhatjuk, hogy Szabolcs- Szatmár megye is sok ilyen személyiséget adott az országnak. Váci Mihály írta: bal oldala ez a hazának és a szív is e tájon dobog. Krúdy a Nyírségről úgy írt, mint Magyar- ország legszebb tájáról, s vallotta, hogy írni róla csak olyan gyöngédséggel lehet, mint a halott menyasszonyról. Krúdy- nak akkor igaza volt, de ma már egy élő menyasszonyhoz hasonlíthatjuk a megyét. De Kölcsey, a Himnusz szerzője is ugyanúgy itthon volt e tájon, mint ahogy Petőfi is szívesen megállt a kanyargó Tiszánál. Ezen a tájon is emberek éltek, kínlódtak és dolgoztak. És bíztak benne, hogy egyszer majd jobb jövő néz rájuk. És ezek az emberek termelték azt az almát, amelynek szerintem az egész világon a legjobb az íze, olyan zamata van, amit az ember nem tud elfelejteni, ha egyszer megkóstolja. A megye dohányföldjei és belvizei — ma is — ho! a felemelkedés, hol pedig az átkok forrásai, de az embert nem tették tönkre, sőt felemelték, hogy még ke- ményebbeh, még szívósabban állja meg a helyét. VaAnak fekete vonatok, de azért bányáinkban, üzerheinkben az ország minden részében megtalálható a szabolcsi munkás. Nem mindig büszkék erre, mert szeretnének otthon dolgozni, olyan ipart teremteni, mint a Taurus gumigyár, a dohánygyár, a konzervgyár vagy mint a cipőgyár. Ezek termékeit is bemutatja itt a megye. És kultúráját, történelmi és népművészeti hagyományait. Színjátszói, néptáncosai lépnek fel. Ezek a találkozások akkor emlékezetesek, ha tartalmasak, ha nyomot hagynak az emberben, ha érdemes emlékezni rá.iuk. Reméljük, hogy ez a találkozás ilyen lesz és kölcsönösen gazdagabbnak érezhetjük magunkat általa — fejezte be megnyitóját Berecz János. M. Nagy Péter \
