Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Í SZOM BAT I JEGYIÉT & A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 19SS. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Az ötvenes években könyv­tárak ezrei szerveződtek, de sajnos ez a kezdeti lendület — minden, időközben elért je­lentős eredmény ellenére is — alábbhagyott, pedig a korsze­rű könyvtár mással nem pó­tolható része maradt a társa­dalom politikai, nevelő, tájé­koztató és termelő tevékeny­ségeinek. Antal Teréz, a vá­rosi könyvtár igazgatója így fogalmazta meg beszélgeté­sünk alkalmával a közműve­lődési könyvtárak feladatkö­rét: Csak részben — A modern szocialista könyvtárnak egyszerre kell betölteni szórakozási és műve­lődési igényeket kielégítő ol­vasmányokat kölcsönző, szol­gáltató intézményének, a tár­sadalom teljes szellemi, köz­életi, gazdasági tájékozódását elősegítő információs bázisá­nak, valamint az olvasóvá ne­velés, a folyamatos önművelő­dés és az alkotó-kutató mun­ka műhelyének funkcióját, és lehetőség szerint a közösségi életnek is helyet kell adnia. Széles az a tevékenységi kör, amit az igazgatónő program­ként megfogalmazott, s a könyvtárak jelentős része ezeknek az elvárásoknak, min­den könyvtárosi jószándék, lelkesedés ellenére is csak részben felel meg. Ezt a véle­ményt a Gödöllő vonzáskör­zetében dolgozó községi könyv­tárak 1985. évi statisztikai adatai is igazolják. Glózer Péterné, a könyvtár módszertani előadója szívesen teszi elénk a számadatokkal teleírt lepedőt, vagyis a könyvtárak adatszolgáltatása alapján készített statisztikai összesítőt, amely szerint Gö­döllőn 3950, a vonzáskörzet 25 községében pedig 12 156 a könyvtárakba beiratkozott ol­vasók száma, amelyek között 1485, illetve 6863 a tizennégy évesek és ennél fiatalabbak száma. A statisztika az életkor to­vábbi bontását nem közli, de azt hiszem — s ebben a könyv­tárosok is egyetértenek velem —, hogy a másik legjelentő­sebb olvasói csoportot a nyug­díjas korosztály tagjai adják. Antal Teréz ismeri a terme­lésben leginkább számottevő korúak olvasástól való tartóz­kodását, s ennek a tartózko­dásnak a gazdasági helyzet­ben rejlő okajt is, ezért pró­bálja a megoldás lehetőségeit megfogalmazni. — Intézményesen kellene erősíteni az olvasási kultúra presztízsét, hogy minél job­ban kiaknázhatok legyenek a gazdasági, mindennapi tevé­kenységben az olvasottságból, az anyanyelvi műveltségből táplálkozó szellemi és erköl­csi energiák. Talán egyes ál­lások betöltésénél figyelembe lehetne venni az anyanyelvi műveltség és az olvasottság minimumát. Kinyitott tárcák A statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a könyvállomány egész széles érdeklődési kör kielégítésére képes. A városi könyvtár 76 121 kötettel, a községi könyvtárak pedig 308 514 kötettel rendelkeznek. Találunk egész kimagaslóan ellátott községeket, mint Aszód, Ifjú technikusok és mező­gazdászok címmel indított pá­lyázatot az Országos Pedagó­giai Intézet. A vetélkedő első fordulójára 2953-an küldték be Pest megyéből a kidolgo­zott feladatokat. A pályamun­kák elbírálása után huszon­négy ipari és húsz mezőgaz­dász jelöltet hívtak meg a második fordulót előkészítő beszélgetésre és gyakorlati foglalkozásra a Gödöllői Ka­rikás Frigyes Általános Isko­lába. Az egyéni verseny mező­gazdaság iránt érdeklődő je­lentkezői kötetlen vita for­májában társalogtak egymás­sal, majd az Agrártudományi Egyetem laboratóriumában is­merkedtek az alapvető tudni­valókkal. Az ipari tagozat versenyzői gyakorlatként tran­zisztoros jelzőbóját készítet­tek. A villogó művek sikerét megalapozta, hogy a munka megkezdése előtt egy igazi elsőosztályú tengerjáró hajó kapitánya mesélt a bójákkal kapcsolatos élményeiről. ahol 6 kötet; Túra, ahol 3,5; Kartal, ahol 3,3 kötet jut egy- egy lakosra. Jellemző szám, hogy milyen összegeket fordítottak az el­múlt évben az egyes községek könyvbeszerzésre. Pécelen 3,1 forint, Bagón 3,9, Zsámbokon, Galganévízen egyaránt 3,7 fo­rint jutott egy-egy lakosra. (A búcsúban a körhintán egy me­net 6 forint, a céllövöldében egy lövés 5 forint!) Más községek jobban kinyi­tották pénztárcájukat. Szada a maga egy lakosra jutó 28,3 forintos keretével vezet a sor­ban. A listán Aszód követke­zik 20,2 forinttal, aztán Ver- seg 17,5, Nagytarcsa 16,9, Er­dőkertes 11,3 forintos össze­gével. Gödöllőn 13,6 forint volt az egy lakosra jutó könyvbeszerzési keret. Sok-sok számot lehetne még olvasóink elé tárni, hogy ve­lünk együtt ismerjék meg a könyvtári munka apróbb rész­leteit is, de inkább fogadjuk el Glózer Péterné értékelését. Türelmetlenség — A községi tanácsok lehe­tőségei korlátozottak, s a könyvtárosok minden erőlkö­dése ellenére .sem emelked­hetnek a támogatások a vég­letekig, az azonban elgondol­kodtató, hogy a települések között ekkorák a különbségek. A most folyó esztendőben, s a most kezdődött VII. ötéves tervidőszakban ezeknek az el­lentmondásoknak a feloldásá­ra törekszünk, természetesen úgy, hogy a lemaradók érjék utol az élenjárókat, az olvasá­si kultúrára áldozó községek legyenek vonzók a többiekre. Számtalan ötlet, kezdemé­nyezés van a területünkön. Zsámbokon, Túrán, Isaszegen, Pécelen bővülnek, megújulnak a könyvtárak, Szadán, Verse- gen, 'Nagytarcsán, Pécelen kettős funkciójú könyvtárak alakultak, illetve alakulnak ki. Függetlenített könyvtárost ka­pott Erdőkertes, Pécel, Mo­gyoród, Szada. Cigánykönyvtár létesült Kerepestarcsán. Ellá­tórendszerben dolgozik Aszód. Van érzékelhető, látható fej­lődés, de nem szabad csodál­kozni a könyvtárosok türel­metlenségén sem, hiszen min­dig többet, jobbat szeretnének, s ez az akarásuk az olvasó embert szolgálja. Fcrcsik Mihály A Rákos-patakig értek az építők Gödöllőn a lakásépít­kezésekkel a Szőlő utcában. Elidőztem a magasba nyúló épületek előtt, hol egykor szal­ma- és nádfedeles házikók hú­zódtak meg. Később korszerű­södtek, cserép- és palatetők tették biztonságossá e házakat. Végigtekintettem az utcasoron és számba vettem a változáso­kat, kik is éltek, haltak itt, kik maradtak meg a szanálásig. Visszagondoltam arra az idő­re, amikor ott a patak partján, a Szőlő és a Kerektó utca sar­kán laktunk. Az utóbbi utca évtizedekkel ezelőtt új nevet, a Bethlen Gábori kapta. A mi otthonunknak is nád­fedele volt, és ablakai a Hajtás hentes és a Deutsch Mór ve- gyeskereskedésére néztek. A lakás bejárata a Rákos-patak­ra tekintett. A húszas évek második felében költöztünk fel a dombra, 'a Zrínyi utcába. A Firtkó házat eladták, Gut­ter József elbontotta és emele­tes házat építtetett a helyébe. A földszinten vendéglő, az emeleten a tulajdonos lakása volt. A háború nem kímélte a környék egyetlen emeletes házát, bombataláiat érte. A lakók annak köszönhetik életüket, hogy a támadás ide­jén az agyagbányában fede­zékben voltak. Háború után a romos házat elbontották, egy kis épületet húztak fel, abban helyezték el az öreghegyi pos­tát, amely korábban az Adóm utca végén, a Prémházban volt. Amikor a postát meg­szüntették, zöldség -gyümölcs- terménybolt nyílt a helyén. Végül a kereskedés is bezárt és az elöregedett házat lebon­tották. Ácsorgásom közben sok gon­dolatom támadt, lelki szemeim előtt peregni láttam az esemé­nyeket, a változásokat, ame­lyeken e vidék átment. Van is­kola, orvos, eszpresszó, élelmi­szerbolt, nyilvános telefon, asz­faltozott út, gáz, víz és vil­lany. Táskámba nyúltam és egy régi levél másolatát szedtem elő, melyet egyik barátomtól kaptam. Száztíz évvel ezelőlti esemény válik belőle ismer!lé. Pest-Pilis-Solt megye alispán­ja, királyi tanácsos irta a Nagyméltóságú miniszter úr­nak! Gödöllői tűzesetről ad Megduplázott nyereség fi krémet készpénzért Telefonálunk a fodrásznak, kozmetikusnak, mikor tud fo­gadni. Nagyon gyorsan és fő­leg olcsón szeretnénk szépek lenni. Eltört a csizmánk sar­ka, de jó lenne egy mester, aki azonnal meg tudja javíta­ni! Ajtót, ablakot festetnénk, sürgősen szükségünk van egy lakatpántra, hogyan szerezzük be? Ügyes-bajos dolgaink na­gyobb részében helyben is se­gítenek. A környék több községében összesen huszonnyolc egysége működik a Gödöllői Vegyes­ipari Szolgáltató Szövetkezet­nek. Szávai Tibor elnök tájé­koztatása alapján tudjuk, 1985-ben a tavalyelőtti idő­szakhoz képest negyvenkét százalékkal növelték árbevéte­lüket, nyolcvannal nyereségü­ket. Sokirányú szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak. Van többek között cipész, órás, fod­rász, szerszámkészítő részle­gük, lakásszervizük. Lakatos­üzemük tavaly csaknem meg­duplázta nyereségét. Az elnök szerint ez az ered­mény annak is köszönhető, hogy módosítottak a szövetke­zet szerkezetét, új egységeket alakítottak ki. Döntő fontossá­ga van a második félévben be­vezetett átalánydíjas elszámo­lási rendszernek is. Az alkal­mazottak, mondhatni saját zse­bükre dolgoznak, meghatáro­zott összeget fizetnek be ha­vonta a szövetkezet pénztárá­ba. Ez a módszer érdekeltté teszi őket a minőségi munká­ban, ami pedig vonzza és meg­tartja a vendégeket. Szávai Tibor szavai után kíváncsiak lettünk, vajon a tagok is ugyanolyan örömmel fogadták-e az új bérezési for­mát. Kisvárt József férfifod­rász a János utcában. — Tíz éve dolgozom itt, én voltam a kísérleti nyúl, már négy éve átalánydíjas vagyok. Ez biztosan jobb, mint a régi szoros elszámolás, ösztönzőleg hat a fodrászokra, javult a munkamorál. Nincs tengés- lengés, majdnem kisipari szintre kerültünk minőségileg is. Az ember azzal törődik mindjárt a hó elején, hogy meglegyen a befizetnivaló, utána jöhét a többi. — Vannak azonban bizony­talansági tényezők is. Addig jó ez,' amíg az ember egész­séges. Rossz belegondolni, mi történik, ha hosszabb időre be­tegállományba megyünk. Az eszmei bér után — nálam 2600 forint — kapjuk a táppénzt. Vagy a szabadság. Elmehe­tünk, de nem fizetik, sőt, az átalányt és a rezsiköltséget er­re az időre is ugyanúgy le kell adjuk, mint máskor. Rá­adásul most már jövedelem­adót is kell fizetnünk. Az ad­minisztráció is nőtt, hiszen a pénztárkönyvet naponta téte­lesen nekünk kell vezetni. Somodi Erzsébet kozmetikus a Dózsa György úti részleg­ben. — Az biztos, sokkal több ve­I nap programja liT r ­Marosváriné Fodor Aranka kozmetikus arcpakolást készít. (Hancsovszki János felvétele) szítenivalónk van, de érde­künk fűződik az udvarias vi­selkedéshez, a vendégkör ki- szélesítéséhez. Rá vagyunk kényszerítve, hogy többet, lel­kesebben dolgozzunk. Most az is hajtja magát, aki eddig nem. Még a munkahelyi lég­kör is megváltozott, sokkal jobb azóta. — Problémás a betegállo­mány és a szabadság kérdése. Nagyon alacsony az eszmei bérünk. Az anyagárak fokoza­tosan emelkedtek, a krémeket, készítményeket nekünk kell készpénzért megvennünk. Fél év nem' hosszú idő egy új rendszer kipróbálásakor, nem tudjuk a többiek vélemé­nyét sem. Talán a márciusi közgyűlésen biztosabb képet alkothatunk róla, milyen a tagság hangulata. Báskai Erzsébet [kiad Borverseny Borverseny lesz február 16- án, vasárnap délután három órától az ikladi művelődési házban. Három kategóriában — fehér, vörös és átmeneti — saját termelésű borral le­het' részt venni a versenyen. Nevezni a helyszínen kell ti­zennégy óráig egy liter minta leadásával, valamint harminc forint nevezési díj befizetésé­vel. Csömör, Nagytarcsa Véradás Csömör és Nagytarcsa la­kóit várja véradásra február 9-én, vasárnap a Vöröske­reszt. Mindkét községben dél­után egy óráig jelentkezhet­nek a donorok. A helyszín és a kezdés időpontja: Csömö­rön a művelődési ház, reggel fél kilenctől, Nagyteresén az általános iskola, nyolc órától. Február 3-án: Gödöllő, művelődési ház: Mesebirodalom, 15 órakor. Hangverseny Liszt Ferenc műveiből, 18 órakor. Na És klub: önismereti já­tékok. Lehetetlen tárgyaink ’86 ki­állítás, megtekinthető 19—13 hírt a levél, mely 1376. április 18-án délután 2—3 óra között pusztított. A Szőlő utcában rö­vid két óra alatt 22 ház ham- vadt el melléképületekkel együtt., A nagy szélben a tűz terjedésének nem tudták elejét venni. A szikrákat a szél any- nyira hordta, hogy egyszerre 4—5 ház is égett. A huszonkét leégett ház kö­zül kilenc volt csupán biztosít­va. Az árvák tulajdonát képe­ző három is leégett, de ezek biztosítva voltak a Viktória társaságnál. A vizsgálatból ki­derült, hogy a tüzet egy hat- esztendős gyerek vigyázatlan­sága okozta, aki a nagy szél­ben a kertben akart burgonyát, sütni. Mindezt egv sárguló le­vél őrzi, adja hírül az olvasó­jának. A levél elolvasása után eszembe jutott, amikor nagy­szülei m beszéltek az említett, tűzesetről, amely sok embert juttatott koldusbotra. Csiba József óráig. A Gödöllő, Szilhát la­kóterület beépítésének tervpá­lyázata, kiállítás, megtekint­hető az előtérben. A hét gödöllői műtárgya: Mihály Rezső: Színpadterv (Trisztán halála), grafika, megtekinthető az előtérben. Kercpestarcsa, kiál li tót erem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Február 9-én: Gödöllő, művelődési ház: Gyermekfarsang, mesemozi, 15 órakor. Lehetetlen tárgyaink ’36, ki­állítás, megtekinthető 10—13 óráig. A Gödöllő. Szilhát lakóterü­let beépítésének tervpályáza­ta,. kiállítás, megtekinthető az előtérben. A hét gödöllői műtárgya: Mihály Rezső: Színpadterv (Trisztán halála), grafika, megtekinthető az előtérben. Kcrepcstarcsa, kiállítótcrcin: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Holt»* Február 8-án és 9-én Boszorkányszombat. magyar mesefilm. Csak 4 óra­kor! Életben maradni. Színes, ze­nés amerikai film, 6 és 8 óra­kor! A boglya, rakják akár­milyen ügyesen, takaroson, közelről meglehetősen ku­sza alkotmánynak látszik. Különösen, ha szénából, szalmából rakták. A kis szálacskák a lehető legvál­tozatosabban helyezkednek el, semmiféle rend nem ér­vényesül közöttük. Körül­belül ilyen áttekinthetetlen az emberi közösségek­ben együtt élő egyedak érzelem- és gondolatvilága. Alig-alig széibogozhaíók a közöttük kialakuló viszo­nyok szálai. Ki kit szeret, ki kinek az ellensége, ba­rátja. A rokon- és ellen­szenvek szálacskái legalább olyan összevisszaságot tük­röznek, mint egy széna­boglyáé. Nagy különbség a két kuszaság között, hogy az emberek képesek beszélni, e képesség révén a kívül­álló is többé-kevésbé hű képet kaphat a közönségek viszonyairól. Ám ugyanez a készség teheti még bo­nyolultabbá, megismerhe­tetlenné a közösségek kap­csolatait. A beszéddel a valóságos érzelmeket, ro­kon- és ellenszenveket el is lehet takarni. A legrosszabb azonban a hallgatás. A félrebeszélés közben mindig előfordul­hat, hogy a szem, az arc, a fintor árulkodik, a jó megfigyelő gyanút fog. Miért éppen a boglya ju­tott eszünkbe az iméntiek elmondására? Kínálkoznék más hasonlat is. Nem a széna miatt. A városi mű­velődési ház ötletéből in­dultunk el. Boglya néven szeretnének a leendő busz- bályaudvaron sokféle szol­gáltatással az utazók ked­vében járni, mint azt rész­letesebben meg is írtuk. Utána felhívott bennünket a buszosok képviselője, tu­dakolva, miért közlünk mi ilyesmit. Ők tudniillik megmondták a művelődé­sieknek, hogy ez kivihetet­len, a pályaudvaron nincs hozzá hely. Azon nyomban felajánlottuk oldalunk ha­sábjait, fejtsék ki vélemé­nyüket. Vagy úgy, hogy odamegyünk, s elmondják, vagy leírják. Az utóbbit választották. Azóta hetek teltek el. Az írásnak se híre, se nyoma. Egyetlen szót nem veszte­getnénk rá, ha ez volna az első eset. Nem az első, hanem a sokadik. Mond­hatni általános jelenség. Gyakran hívnak fel, hogy szóvá tennék ezt vagy azt, mi a módja. Nagyon egy­szerű, válaszoljuk mind­ahányszor, tessék röviden leírni, idejuttatni, a többi a mi dolgunk. De hát ők nem tudják a formáját, ők nem újságírók, ez nem baj? Hogy volna. A lényeg legyen benne, a többi a mi dolgunk. Jó, nagyon jó. És ezzel vége. Az esetek kilencvenkilenc százaléká­ban ezzel az ügy lezárul. Ok az ismeretlenek. A másik csoportba az ismer­tek tartoznak. Ez a duzzo­gok csoportja. Közéleti bántalmaik miatt szenved­nek. Valami nem tetszik a város életében, valamit rosszul terveztek, kivitelez­tek. Olyasmi is előfordul, hogy a lapban megjelent írás keltett bennük ellen­érzéseket. Ezt persze mi tudjuk meg a legutoljára. A tizennyolcadik szájból értesülünk. hogy valaki duzzog. Az illető intéz­mény, amelyiknek az em­berei rosszul terveztek, kiviteleztek, talán soha. érmen ezért abban a hitben éldegélnek, hogy közmeg­elégedésre működnek. A duzzogok előszeretet­tel hivatkoznak a demok­ráciára. Amelynek a meg­lévő fórumait viszont vem naeyon használják ki. Jobb is, hogy hallgatnak, mondta egy cinikus, mi lenne, ha mindenki elmondhatná ka­cifántos véleményét. Mi­csoda kuszaság. Akár eny szénaboglya. Lehet. De ak­kor legalább látnánk a kuszaságot. S nekifoghat­nánk az elrendezéséhez. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Az adatok bizonyítanak Kötetei községek c^ti^^te*k A legtöbbet a nyugdíjasok olvasnak Patakparti házak Levél a miniszternek Ifjú technikusok, mezőgazdászok Tranzisztoros jeizőbéja

Next

/
Thumbnails
Contents