Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
Í SZOM BAT I JEGYIÉT & A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 19SS. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Az ötvenes években könyvtárak ezrei szerveződtek, de sajnos ez a kezdeti lendület — minden, időközben elért jelentős eredmény ellenére is — alábbhagyott, pedig a korszerű könyvtár mással nem pótolható része maradt a társadalom politikai, nevelő, tájékoztató és termelő tevékenységeinek. Antal Teréz, a városi könyvtár igazgatója így fogalmazta meg beszélgetésünk alkalmával a közművelődési könyvtárak feladatkörét: Csak részben — A modern szocialista könyvtárnak egyszerre kell betölteni szórakozási és művelődési igényeket kielégítő olvasmányokat kölcsönző, szolgáltató intézményének, a társadalom teljes szellemi, közéleti, gazdasági tájékozódását elősegítő információs bázisának, valamint az olvasóvá nevelés, a folyamatos önművelődés és az alkotó-kutató munka műhelyének funkcióját, és lehetőség szerint a közösségi életnek is helyet kell adnia. Széles az a tevékenységi kör, amit az igazgatónő programként megfogalmazott, s a könyvtárak jelentős része ezeknek az elvárásoknak, minden könyvtárosi jószándék, lelkesedés ellenére is csak részben felel meg. Ezt a véleményt a Gödöllő vonzáskörzetében dolgozó községi könyvtárak 1985. évi statisztikai adatai is igazolják. Glózer Péterné, a könyvtár módszertani előadója szívesen teszi elénk a számadatokkal teleírt lepedőt, vagyis a könyvtárak adatszolgáltatása alapján készített statisztikai összesítőt, amely szerint Gödöllőn 3950, a vonzáskörzet 25 községében pedig 12 156 a könyvtárakba beiratkozott olvasók száma, amelyek között 1485, illetve 6863 a tizennégy évesek és ennél fiatalabbak száma. A statisztika az életkor további bontását nem közli, de azt hiszem — s ebben a könyvtárosok is egyetértenek velem —, hogy a másik legjelentősebb olvasói csoportot a nyugdíjas korosztály tagjai adják. Antal Teréz ismeri a termelésben leginkább számottevő korúak olvasástól való tartózkodását, s ennek a tartózkodásnak a gazdasági helyzetben rejlő okajt is, ezért próbálja a megoldás lehetőségeit megfogalmazni. — Intézményesen kellene erősíteni az olvasási kultúra presztízsét, hogy minél jobban kiaknázhatok legyenek a gazdasági, mindennapi tevékenységben az olvasottságból, az anyanyelvi műveltségből táplálkozó szellemi és erkölcsi energiák. Talán egyes állások betöltésénél figyelembe lehetne venni az anyanyelvi műveltség és az olvasottság minimumát. Kinyitott tárcák A statisztikai adatok bizonyítják, hogy a könyvállomány egész széles érdeklődési kör kielégítésére képes. A városi könyvtár 76 121 kötettel, a községi könyvtárak pedig 308 514 kötettel rendelkeznek. Találunk egész kimagaslóan ellátott községeket, mint Aszód, Ifjú technikusok és mezőgazdászok címmel indított pályázatot az Országos Pedagógiai Intézet. A vetélkedő első fordulójára 2953-an küldték be Pest megyéből a kidolgozott feladatokat. A pályamunkák elbírálása után huszonnégy ipari és húsz mezőgazdász jelöltet hívtak meg a második fordulót előkészítő beszélgetésre és gyakorlati foglalkozásra a Gödöllői Karikás Frigyes Általános Iskolába. Az egyéni verseny mezőgazdaság iránt érdeklődő jelentkezői kötetlen vita formájában társalogtak egymással, majd az Agrártudományi Egyetem laboratóriumában ismerkedtek az alapvető tudnivalókkal. Az ipari tagozat versenyzői gyakorlatként tranzisztoros jelzőbóját készítettek. A villogó művek sikerét megalapozta, hogy a munka megkezdése előtt egy igazi elsőosztályú tengerjáró hajó kapitánya mesélt a bójákkal kapcsolatos élményeiről. ahol 6 kötet; Túra, ahol 3,5; Kartal, ahol 3,3 kötet jut egy- egy lakosra. Jellemző szám, hogy milyen összegeket fordítottak az elmúlt évben az egyes községek könyvbeszerzésre. Pécelen 3,1 forint, Bagón 3,9, Zsámbokon, Galganévízen egyaránt 3,7 forint jutott egy-egy lakosra. (A búcsúban a körhintán egy menet 6 forint, a céllövöldében egy lövés 5 forint!) Más községek jobban kinyitották pénztárcájukat. Szada a maga egy lakosra jutó 28,3 forintos keretével vezet a sorban. A listán Aszód következik 20,2 forinttal, aztán Ver- seg 17,5, Nagytarcsa 16,9, Erdőkertes 11,3 forintos összegével. Gödöllőn 13,6 forint volt az egy lakosra jutó könyvbeszerzési keret. Sok-sok számot lehetne még olvasóink elé tárni, hogy velünk együtt ismerjék meg a könyvtári munka apróbb részleteit is, de inkább fogadjuk el Glózer Péterné értékelését. Türelmetlenség — A községi tanácsok lehetőségei korlátozottak, s a könyvtárosok minden erőlködése ellenére .sem emelkedhetnek a támogatások a végletekig, az azonban elgondolkodtató, hogy a települések között ekkorák a különbségek. A most folyó esztendőben, s a most kezdődött VII. ötéves tervidőszakban ezeknek az ellentmondásoknak a feloldására törekszünk, természetesen úgy, hogy a lemaradók érjék utol az élenjárókat, az olvasási kultúrára áldozó községek legyenek vonzók a többiekre. Számtalan ötlet, kezdeményezés van a területünkön. Zsámbokon, Túrán, Isaszegen, Pécelen bővülnek, megújulnak a könyvtárak, Szadán, Verse- gen, 'Nagytarcsán, Pécelen kettős funkciójú könyvtárak alakultak, illetve alakulnak ki. Függetlenített könyvtárost kapott Erdőkertes, Pécel, Mogyoród, Szada. Cigánykönyvtár létesült Kerepestarcsán. Ellátórendszerben dolgozik Aszód. Van érzékelhető, látható fejlődés, de nem szabad csodálkozni a könyvtárosok türelmetlenségén sem, hiszen mindig többet, jobbat szeretnének, s ez az akarásuk az olvasó embert szolgálja. Fcrcsik Mihály A Rákos-patakig értek az építők Gödöllőn a lakásépítkezésekkel a Szőlő utcában. Elidőztem a magasba nyúló épületek előtt, hol egykor szalma- és nádfedeles házikók húzódtak meg. Később korszerűsödtek, cserép- és palatetők tették biztonságossá e házakat. Végigtekintettem az utcasoron és számba vettem a változásokat, kik is éltek, haltak itt, kik maradtak meg a szanálásig. Visszagondoltam arra az időre, amikor ott a patak partján, a Szőlő és a Kerektó utca sarkán laktunk. Az utóbbi utca évtizedekkel ezelőtt új nevet, a Bethlen Gábori kapta. A mi otthonunknak is nádfedele volt, és ablakai a Hajtás hentes és a Deutsch Mór ve- gyeskereskedésére néztek. A lakás bejárata a Rákos-patakra tekintett. A húszas évek második felében költöztünk fel a dombra, 'a Zrínyi utcába. A Firtkó házat eladták, Gutter József elbontotta és emeletes házat építtetett a helyébe. A földszinten vendéglő, az emeleten a tulajdonos lakása volt. A háború nem kímélte a környék egyetlen emeletes házát, bombataláiat érte. A lakók annak köszönhetik életüket, hogy a támadás idején az agyagbányában fedezékben voltak. Háború után a romos házat elbontották, egy kis épületet húztak fel, abban helyezték el az öreghegyi postát, amely korábban az Adóm utca végén, a Prémházban volt. Amikor a postát megszüntették, zöldség -gyümölcs- terménybolt nyílt a helyén. Végül a kereskedés is bezárt és az elöregedett házat lebontották. Ácsorgásom közben sok gondolatom támadt, lelki szemeim előtt peregni láttam az eseményeket, a változásokat, amelyeken e vidék átment. Van iskola, orvos, eszpresszó, élelmiszerbolt, nyilvános telefon, aszfaltozott út, gáz, víz és villany. Táskámba nyúltam és egy régi levél másolatát szedtem elő, melyet egyik barátomtól kaptam. Száztíz évvel ezelőlti esemény válik belőle ismer!lé. Pest-Pilis-Solt megye alispánja, királyi tanácsos irta a Nagyméltóságú miniszter úrnak! Gödöllői tűzesetről ad Megduplázott nyereség fi krémet készpénzért Telefonálunk a fodrásznak, kozmetikusnak, mikor tud fogadni. Nagyon gyorsan és főleg olcsón szeretnénk szépek lenni. Eltört a csizmánk sarka, de jó lenne egy mester, aki azonnal meg tudja javítani! Ajtót, ablakot festetnénk, sürgősen szükségünk van egy lakatpántra, hogyan szerezzük be? Ügyes-bajos dolgaink nagyobb részében helyben is segítenek. A környék több községében összesen huszonnyolc egysége működik a Gödöllői Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezetnek. Szávai Tibor elnök tájékoztatása alapján tudjuk, 1985-ben a tavalyelőtti időszakhoz képest negyvenkét százalékkal növelték árbevételüket, nyolcvannal nyereségüket. Sokirányú szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak. Van többek között cipész, órás, fodrász, szerszámkészítő részlegük, lakásszervizük. Lakatosüzemük tavaly csaknem megduplázta nyereségét. Az elnök szerint ez az eredmény annak is köszönhető, hogy módosítottak a szövetkezet szerkezetét, új egységeket alakítottak ki. Döntő fontossága van a második félévben bevezetett átalánydíjas elszámolási rendszernek is. Az alkalmazottak, mondhatni saját zsebükre dolgoznak, meghatározott összeget fizetnek be havonta a szövetkezet pénztárába. Ez a módszer érdekeltté teszi őket a minőségi munkában, ami pedig vonzza és megtartja a vendégeket. Szávai Tibor szavai után kíváncsiak lettünk, vajon a tagok is ugyanolyan örömmel fogadták-e az új bérezési formát. Kisvárt József férfifodrász a János utcában. — Tíz éve dolgozom itt, én voltam a kísérleti nyúl, már négy éve átalánydíjas vagyok. Ez biztosan jobb, mint a régi szoros elszámolás, ösztönzőleg hat a fodrászokra, javult a munkamorál. Nincs tengés- lengés, majdnem kisipari szintre kerültünk minőségileg is. Az ember azzal törődik mindjárt a hó elején, hogy meglegyen a befizetnivaló, utána jöhét a többi. — Vannak azonban bizonytalansági tényezők is. Addig jó ez,' amíg az ember egészséges. Rossz belegondolni, mi történik, ha hosszabb időre betegállományba megyünk. Az eszmei bér után — nálam 2600 forint — kapjuk a táppénzt. Vagy a szabadság. Elmehetünk, de nem fizetik, sőt, az átalányt és a rezsiköltséget erre az időre is ugyanúgy le kell adjuk, mint máskor. Ráadásul most már jövedelemadót is kell fizetnünk. Az adminisztráció is nőtt, hiszen a pénztárkönyvet naponta tételesen nekünk kell vezetni. Somodi Erzsébet kozmetikus a Dózsa György úti részlegben. — Az biztos, sokkal több veI nap programja liT r Marosváriné Fodor Aranka kozmetikus arcpakolást készít. (Hancsovszki János felvétele) szítenivalónk van, de érdekünk fűződik az udvarias viselkedéshez, a vendégkör ki- szélesítéséhez. Rá vagyunk kényszerítve, hogy többet, lelkesebben dolgozzunk. Most az is hajtja magát, aki eddig nem. Még a munkahelyi légkör is megváltozott, sokkal jobb azóta. — Problémás a betegállomány és a szabadság kérdése. Nagyon alacsony az eszmei bérünk. Az anyagárak fokozatosan emelkedtek, a krémeket, készítményeket nekünk kell készpénzért megvennünk. Fél év nem' hosszú idő egy új rendszer kipróbálásakor, nem tudjuk a többiek véleményét sem. Talán a márciusi közgyűlésen biztosabb képet alkothatunk róla, milyen a tagság hangulata. Báskai Erzsébet [kiad Borverseny Borverseny lesz február 16- án, vasárnap délután három órától az ikladi művelődési házban. Három kategóriában — fehér, vörös és átmeneti — saját termelésű borral lehet' részt venni a versenyen. Nevezni a helyszínen kell tizennégy óráig egy liter minta leadásával, valamint harminc forint nevezési díj befizetésével. Csömör, Nagytarcsa Véradás Csömör és Nagytarcsa lakóit várja véradásra február 9-én, vasárnap a Vöröskereszt. Mindkét községben délután egy óráig jelentkezhetnek a donorok. A helyszín és a kezdés időpontja: Csömörön a művelődési ház, reggel fél kilenctől, Nagyteresén az általános iskola, nyolc órától. Február 3-án: Gödöllő, művelődési ház: Mesebirodalom, 15 órakor. Hangverseny Liszt Ferenc műveiből, 18 órakor. Na És klub: önismereti játékok. Lehetetlen tárgyaink ’86 kiállítás, megtekinthető 19—13 hírt a levél, mely 1376. április 18-án délután 2—3 óra között pusztított. A Szőlő utcában rövid két óra alatt 22 ház ham- vadt el melléképületekkel együtt., A nagy szélben a tűz terjedésének nem tudták elejét venni. A szikrákat a szél any- nyira hordta, hogy egyszerre 4—5 ház is égett. A huszonkét leégett ház közül kilenc volt csupán biztosítva. Az árvák tulajdonát képező három is leégett, de ezek biztosítva voltak a Viktória társaságnál. A vizsgálatból kiderült, hogy a tüzet egy hat- esztendős gyerek vigyázatlansága okozta, aki a nagy szélben a kertben akart burgonyát, sütni. Mindezt egv sárguló levél őrzi, adja hírül az olvasójának. A levél elolvasása után eszembe jutott, amikor nagyszülei m beszéltek az említett, tűzesetről, amely sok embert juttatott koldusbotra. Csiba József óráig. A Gödöllő, Szilhát lakóterület beépítésének tervpályázata, kiállítás, megtekinthető az előtérben. A hét gödöllői műtárgya: Mihály Rezső: Színpadterv (Trisztán halála), grafika, megtekinthető az előtérben. Kercpestarcsa, kiál li tót erem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Február 9-én: Gödöllő, művelődési ház: Gyermekfarsang, mesemozi, 15 órakor. Lehetetlen tárgyaink ’36, kiállítás, megtekinthető 10—13 óráig. A Gödöllő. Szilhát lakóterület beépítésének tervpályázata,. kiállítás, megtekinthető az előtérben. A hét gödöllői műtárgya: Mihály Rezső: Színpadterv (Trisztán halála), grafika, megtekinthető az előtérben. Kcrepcstarcsa, kiállítótcrcin: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Holt»* Február 8-án és 9-én Boszorkányszombat. magyar mesefilm. Csak 4 órakor! Életben maradni. Színes, zenés amerikai film, 6 és 8 órakor! A boglya, rakják akármilyen ügyesen, takaroson, közelről meglehetősen kusza alkotmánynak látszik. Különösen, ha szénából, szalmából rakták. A kis szálacskák a lehető legváltozatosabban helyezkednek el, semmiféle rend nem érvényesül közöttük. Körülbelül ilyen áttekinthetetlen az emberi közösségekben együtt élő egyedak érzelem- és gondolatvilága. Alig-alig széibogozhaíók a közöttük kialakuló viszonyok szálai. Ki kit szeret, ki kinek az ellensége, barátja. A rokon- és ellenszenvek szálacskái legalább olyan összevisszaságot tükröznek, mint egy szénaboglyáé. Nagy különbség a két kuszaság között, hogy az emberek képesek beszélni, e képesség révén a kívülálló is többé-kevésbé hű képet kaphat a közönségek viszonyairól. Ám ugyanez a készség teheti még bonyolultabbá, megismerhetetlenné a közösségek kapcsolatait. A beszéddel a valóságos érzelmeket, rokon- és ellenszenveket el is lehet takarni. A legrosszabb azonban a hallgatás. A félrebeszélés közben mindig előfordulhat, hogy a szem, az arc, a fintor árulkodik, a jó megfigyelő gyanút fog. Miért éppen a boglya jutott eszünkbe az iméntiek elmondására? Kínálkoznék más hasonlat is. Nem a széna miatt. A városi művelődési ház ötletéből indultunk el. Boglya néven szeretnének a leendő busz- bályaudvaron sokféle szolgáltatással az utazók kedvében járni, mint azt részletesebben meg is írtuk. Utána felhívott bennünket a buszosok képviselője, tudakolva, miért közlünk mi ilyesmit. Ők tudniillik megmondták a művelődésieknek, hogy ez kivihetetlen, a pályaudvaron nincs hozzá hely. Azon nyomban felajánlottuk oldalunk hasábjait, fejtsék ki véleményüket. Vagy úgy, hogy odamegyünk, s elmondják, vagy leírják. Az utóbbit választották. Azóta hetek teltek el. Az írásnak se híre, se nyoma. Egyetlen szót nem vesztegetnénk rá, ha ez volna az első eset. Nem az első, hanem a sokadik. Mondhatni általános jelenség. Gyakran hívnak fel, hogy szóvá tennék ezt vagy azt, mi a módja. Nagyon egyszerű, válaszoljuk mindahányszor, tessék röviden leírni, idejuttatni, a többi a mi dolgunk. De hát ők nem tudják a formáját, ők nem újságírók, ez nem baj? Hogy volna. A lényeg legyen benne, a többi a mi dolgunk. Jó, nagyon jó. És ezzel vége. Az esetek kilencvenkilenc százalékában ezzel az ügy lezárul. Ok az ismeretlenek. A másik csoportba az ismertek tartoznak. Ez a duzzogok csoportja. Közéleti bántalmaik miatt szenvednek. Valami nem tetszik a város életében, valamit rosszul terveztek, kiviteleztek. Olyasmi is előfordul, hogy a lapban megjelent írás keltett bennük ellenérzéseket. Ezt persze mi tudjuk meg a legutoljára. A tizennyolcadik szájból értesülünk. hogy valaki duzzog. Az illető intézmény, amelyiknek az emberei rosszul terveztek, kiviteleztek, talán soha. érmen ezért abban a hitben éldegélnek, hogy közmegelégedésre működnek. A duzzogok előszeretettel hivatkoznak a demokráciára. Amelynek a meglévő fórumait viszont vem naeyon használják ki. Jobb is, hogy hallgatnak, mondta egy cinikus, mi lenne, ha mindenki elmondhatná kacifántos véleményét. Micsoda kuszaság. Akár eny szénaboglya. Lehet. De akkor legalább látnánk a kuszaságot. S nekifoghatnánk az elrendezéséhez. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Az adatok bizonyítanak Kötetei községek c^ti^^te*k A legtöbbet a nyugdíjasok olvasnak Patakparti házak Levél a miniszternek Ifjú technikusok, mezőgazdászok Tranzisztoros jeizőbéja
