Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

A PEST MEGYEI .................................................................... HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1986. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Mi az igazság a teho körül? van (volna) e pénzre! Képújság a Radnótiban Beszélik a számítógép nyelvét 2 Korunk technikai fejlődése merész átalakításokat, újí- j fásokat kíván, követel életünk és munkánk minden te- íj rületén. Roppant szellemi tágasságot jelent az ember- íj nek, aki határtalan tudásszomjjal, az ú) megismerése íj vágyával veti magát bele a technikai vívmányok rej- j telmeibe. Azonban minél többet tud az ember, és minél íj többre képes, annál bonyolultabb lesz számára a világ, íj Ez még inkább arra ösztönzi, hogy a gépeket tudása í szolgálatába állítsa. íj A keddi tanácsülésen el- íj sóként egy deákvári ta- £ nácstag, Rónai Ferenc tette íj fel a kérdést a testület ve- zetőinek: hogyan áll jelen- | leg a településfejlesztési y hozzájárulás szervezése Vá- í cott? Később sokan foglalkoztak a teho céljaival, vitatták vagy helyeselték azt, mások javas­latot is adtak, szerintük mi­ként kellene továbblépni eb­ben az ügyben. Ritech György elnökhelyet­tes rövid időn belül másodszor adott őszinte és részletes tá­jékoztatást a tehóról. Az el­múlt héten csütörtökön ugyan­is a Szakszervezetek Szakma­közi Bizottságának ülésén, il­letve a váci szakszervezeti tit­károk koordinációs értekezle­tén ugyancsak felmerült e té­ma. i Az elnökhelyettes tájékozta­tójából kiderült: a tanács munkatársai, a tanácstagok, a póttanácstagok és a Hazafias Népfront aktívái a szervezés első ütemében 10 ezer helyre kopogtattak be. Négyezeröt­száz szavazólapra igen, ötezer­ötszázra nem szavazat került. Még háromezer érdekeltségi egység van hátra. Ám a be­érkezett szavazólapokból sok mindenre lehet következtetni. Így arra, hogy a szavazók egy része nem, vagy csak részben azonosult a célokkal. Mások kisebb összegben javasolják megállapítani a teho 800 fo­rintra tervezett összegét. Me­gint mások új célokat támo­gatnának szívesen. Dr. Molnár Lajos, a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépis­kola igazgatója, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának tagja azt javasolta: folytassák a szervezést. Keressék fel a még hátralevő háromezer pol­gárt, s ha már valamennyi, azaz tizenháromezer szava­zócédula együtt van, akkor ér­tékeljék újra a helyzetet. Az ő véleménye az volt, hogy azo­kat viszont, akik egyszer már nemmel szavaztak, ne keres­sék ismét fel. Erről másoknak más a vé­leménye. Vannak, akik afelé hajlanak, hogy a nemmel sza­vazóitat is újból meg kell ke­resni, mert más célok, vagy a korábbinál alacsonyabb ösz- szeg megajánlása esetén egye­lőre egy megbecsülhetetlen ré­tj A Madách Imre Művelő- j dési Központ elöcsarnoká- íj ban két nagyméretű tablón íj Vác műemlékei láthatók íj színes és fekete-fehér fény- íj képeken. A grafikusan is < ízléssel bemutatott együt- j tes egy már lezajlott kiál- í, lítás váci része, amit a íj művelődési központ veze*. íj tősége — dicséretesen — j nem dugott el egy raktár íj mélyére, hanem módját íj ejtette, hogy a tárlati íj anyag utóéletét ott élhesse íj mindenki szemeláttára, s íj így információs értékét to- •í vább hasznosították. A két tabló az ICOMOS, a Történeti Városok Nemzetkö­zi Bizottsága 1985 szeptem­berében, Egerben lezajlott ülésére készült, ahol egy ki­állítás keretében 11 magyar történelmi város mutatta be a múlt értékeit. A váci tablók fotóanyagát Kocsis Iván fotó­művész készítette. — Miközben a városi ta­nács felkérésére, az egri ki­állítás céljára, a váci műem­lékekről ezeket a fotókat ké­szük feltehetően másodszor pozitív választ adna: Végül is a testület abban maradt, hogy újra végiggon­dolják, mit is lenne célszerű tenni. Hiszen a város nem mondhat le a tehóból szárma­zó bevételről. Az ügy hama­rosan ismét a városi tanács végrehajtó bizottsága elé ke­rül, addig is várják a tanács­tagok elképzeléseit, ötleteit, ja­vaslatait. Ha - döntés megszületik, is­mét visszatérünk a dologra. B. H. szítettem — mondja —, egy gondolat fogalmazódott meg bennem. Az, hogy az ember megszokott környezetében mo­zogva mennyire nem veszi észre azokat az esztétikai ér­tékeket, amelyek körülve­szik. Keresztül-kasul utaztam én is Európát, az emberi kultúra emlékei után kutat­va. Láttam: milyen közöm­bösséggel megyünk el olyan szépségek mellett, melyek a mindennapjainkban körül­vesznek bennünket. Ez hívta fel figyelmemet szülővárosom­nak olyan művészeti értékei­re, amelyek érdemesek a fo- tografikus feldolgozásra. Ar­ra, hogy a színek, formák, tónusok segítségével egy fotó­albumban mutassam be váro­somat. — Van igény ilyen kiad­vány iránt? — Az IBUSZ s idegenfor­galmi vezetőink a megmond­hatói: milyen sokan keresnek ilyen jellegű kiadványt. Saj­nos nem könnyű kiadót talál­ni rá manapság. Remélem, sikerül a város vezetőinek az érdeklődését is felkeltenem, és segítik törekvésemet. Vác- ról pár éve jelent meg ilyen képes kiadvány. Hibái ellené­re szétkapkodták. Ma már nem kapható. Fő hiányossága az volt: nem Vácott élő fo­tográfus készítette. Hiányzott belőle az az érzelmi töltés. amit csak egy Vácott szüle­tett, itt élő fotós adhat hozzá ahhoz a rutinhoz, szakérte­lemhez, amit egy ilyen kötet elkészítése igényel. Ennek a városnak atmoszférája van, amit át kell tudni élni. Más­ként látja mindezt, aki tér­ben, időben is érzi a várost, átélte annak változásait az utóbbi évtizedekben. Van egv praktikusabb oldala is ennek a kérdésnek. Az egyes épüle­tek, szobrok az év különböző hónaojaiban más-más megvi­lágítást kapnak. Egy műem­lékegyüttes március táján fényképezhető legjobban, ami­kor már levágták a környező fák ágait. — Mikorra várható ered­mény? — Egy évet adtam magam­nak a képek elkészítésére. Azután még a szerkesztés, a kötetté formálás következik, s közben talán kiadó is ta- láltatik. P. R. Vajon hogyan lehet haszno­sítani a videózást és a szá­mítógépes technikát az iskola falain belül, az oktatásban? Erről beszélgetünk a Radnóti úti Általános Iskola igazgató­jával, Bucsánszki Jánossal és Pénzes Ákos tanárral, aki fá­radhatatlan és lelkes szerve­zője volt az iskolai zárt láncú tv-rendszer kiépítésének. — A korszerű oktatást segí­tő audiovizuális eszközöket te­kintve iskoláhk már korábban is előnyös helyzetben volt a város többi általános iskolájá­val szemben — kezdi az igaz­gató. — Mára minden szak- tanteremben biztosítottuk az audiovizuális szemléltetőesz­közök használatát. Jelenleg 27 tv van, ebből 3 színes. A tv-k, a központi antennarend­szer tehát adott volt. Besze­reztünk még 2 képmagnót, an­tennaerősítőket, s ez adta az ötletet, hogy mindezt össze­kapcsolva, zárt láncú rend­szert hozzunk létre. A videobázis kiépítését 1935 őszén kezdtük el. A munka oroszlánrészét — anyagbe­szerzést, szervezést, irányítást és a kivitelezést — Pénzes Ákos fiatal kolléga vállalta. Kiváló eredménnyel végezte el az MTV által szervezett Basic számítógépes tanfolya­mot. A szerelési munkákba besegített Vadász György kol­léga is. így a videolánc arány­lag olcsón, társadalmi munká­ban valósult meg az elmúlt napokban. Ezt szeretnénk to- , vábbfejleszteni, és megterem­teni egy fakultatív számítógé­pes oktatást. Rossz szigetelés A zárt láncú tv-rendszer előnye, hogy az épületen belül is tudunk az oktatást segítő, sőt a szünetekben a fegyelmet és a kulturált szórakozást biztosító adásokat, műsorokat sugározni. Óriási gondunk azonban az eszközök bizton­ságos elhelyezése. Az iskola kicsi, zsúfoltan vagyunk, két műszakban tanítunk ez/év gyermeket. Ennek ellenére si­került úgy kialakítani a vi­deorendszert, hogy a stúdió központi helyre kerüljön. En­nek biztonságos feltételeiről kell minél előbb gondoskod­nunk; hogy a videoadások a kísérleti stádiumból kilépve, rendszeresen és tervszerűen beindulhassanak, segítve és könnyítve az oktatást, a peda­gógusok munkáját. Miközben Pénzes Ákossal a számítógép-szaktanterem felé tartunk, a folyosókon mű­anyag mosdótálakat kerülge­tünk. A rossz szigetelés miatt a mennyezet beázott, s a mo­noton egyhangúsággal aláhulló vízcseppek különös „vízizenét” produkálnak. Szünet lévén, egy-két diák megigézetten nézi a jelenséget. Közben megtudom Pénzes Ákosról, hogy nyolc éve tanít a Radnó­tiban mint alsós nevelő. Egy éve azonban a technika tan­tárgyat. tanítja a felsőben és vezeti a számítógépszakkört. A szakköri terembe lépve 10—15 fiú ül a készülékek előtt, belefeledkezve a szak­könyvekbe. A kis helyiségben a sikert kísérő ujjongás és öröm visszafojtott lármája ke­veredik. Kipirult, gondolkodó, csodálkozó arcok és tekintetek. Alig várták a „tanár bácsit”, aki segít az elrontott prog­ramban, útmutatást ad a kö­vetkező lépéshez, vagy megdi­csér egy jó programozást. A billentyűkön jártason mozgó ujjaik nyomán a képernyőn kirajzolódik utasításaik ered­ménye, a program. Az öt számítógép egyik kép­ernyőjén éppen egy nevető emberfej, a másikon valami hiba miatt új utasítást kér a gép. A harmadiknál ülő fiú zenét programoz, a negyedik s az ötödik számítógép előtt már komoly modellezés törté­nik fizikából és földrajzból. Drága berendezés A gyerekeket szemmel lát­hatóan lenyűgözi az, amit csi­nálnak. Tudják, ha rossz bil­lentyűt nyomnak meg, a szá­mítógép nem érti, mit akar­nak tőle, és ezt közli is. Mert a számítógép türelme végte­len: udvarias, tárgyilagos, ren­dezett. A valóság ismeretére nevel. — Ügy tudom, a technika tantárgyat számítógépes mód­szerrel tanítja. Az általános iskolai oktatás jelenlegi szint­jén ez majdnem szenzáció- számba megy. — Ö, nem! Nincs ebben semmi szenzáció! Egyszerűen nálunk sikerült megteremteni a hatékonyabb, a korszerűbb oktatás feltételeit. Iskolánk számítógépes oktatásába na­gyon intenzíven kapcsolódik bele dr. Chikán Csabáné ma­tematikatanár. Matematikai feladatokat ír számítógépre, tehát a szakmai, pedagógiai részt ő dolgozza ki, én pedig programozom. — Szakkörünk legújabb eredménye, hogy meghirdetett pályázatra a gyerekek saját maguk által írt programot küldenek be, amit lezsűriznek, s ha jó, más iskolába Is el­küldik. Tamási Zoltán föld­rajzból, Pap Botond techniká­ból és fizikából készített szá­mítógépes programot, Bakos Attila pedig a kétütemű mo­tor működéséhez. Mindhárman nyolcadik osztályos tanulók. Számomra nagy öröm, hogy a régi tanítványok is vissza­járnak a szakkörbe — mondja Pénzes Ákos. S mit produkál a véletlen, abban a pillanatban belép F lamich Péter, a gépipari szakközépiskola I. osztályos tanulója, hozza bemutatni szá­mítógépes programját. — A zárt láncú rendszer ki­építésével az volt a célunk — folytatja Pénzes Ákos —, hogy amennyire csak lehet, az audiovizuális eszközök keze­lése kikerüljön a tanárok ke­zéből. Ugyanis e drága beren­dezések olyan technikai bo­nyolultságot értek el, hogy kü­lönleges kezelést igényelnek. A hozzá nem értés időt, ener­giát vesz el a tanártól, és egy­fajta feszültséget jelent. A rendszer kiépítésével viszont a stúdióba mindenki benyújt­hatja igényét, kérését. — A videoláncra szeretnénk rákapcsolni a számítógépet, s a tv-képúisághoz hasonló ..is­kolaújságot” létrehozni. A II. félévben rendszeresen sugá­roznánk ilyen képújságszerű adásokat a szünetekben. Ezál­tal mindent közölni tudnánk a gyerekekkel, ha kell, úttörő­határozatokat, vagy a követ­kező napra szóló sürgős infor­mációt, utasítást. Az aulában is szeretnénk elhelyezni egy színes tv-t, ami a „kapuhír­adó” szerepét töltené be. — Rendszeresen gyűjtjük a videoanyagot, az Iskolatévé adásait felvesszük. Kapcsola­tot tartunk a veszprémi Or­szágos Oktatástechnikai Köz­ponttal és a MOKÉP video­tékájával. Műsoros kazettákat kölcsönzünk tőlük. Emellett saját kazettatárunkat is fej­leszteni, bővíteni akarjuk. Több öröm — Még mindig lassan terjed a számítógépes oktatás. Szem­léletbeli változásra volna szükség. Hiszen minél jobban beszéli az ember a számító­gép nyelvét, annál engedelme­sebb lesz. S ezáltal egyre több örömet szerez a számára. Szórád Ágnes Hincz Gyula temetése Hincz Gyula festőművész, a város díszpolgárának temetése pénteken délben lesz a buda­pesti Mező Imre úti, temető­ben. Tisztelőit a művelődési központ elől délelőtt fél tizen­egykor induló autóbusz viszi a temetőbe. Kelendő a flanel, a szövet A Dunakanyar Áruház nyolcmillió forintos vásári árualap­ja alaposan megcsappant mindjárt az első napon. Egymillió 300 ezer forint értékben kelt el a jutányos árú portéka, főként férfi- és női kabátok, csizmák, felnőtt kötöttáru. A méteráru­osztályon is megtalálhatók a kedvezményeket jelző táblák, itt a kabátszövet és a flanelanyag volt kelendő. Ha valamelyik árucikk elfogyna a vásár vége előtt, utánrendeléssel pótolják. (Dudás Zoltán felvétele) A Papírfeldolgozó 1SZ azonnali felvételre keres fóti telephelyére az előírt szakmai képesítést megszerzett, gyakorlott, magas- és ofszetnyomó gépmestereket, ló kereseti lehetőség. Jelentkezés: Budapesten a VII., Dohány u. 57. sz. alatt, az elnöki irodában, hétfőtől péntekig reggel 7 és 8 óra között, illetve Foton, a Keleti Márton u. 7. (Győrffy I. u. 35.) sz. alatt, a műszaki vezetőnél, hétfőtől csütörtökig 7-től 14 óráig, pénteken 7-től 12 óráig. Szombaton munkaszünet. Elsősorban fóti, dunakeszi, mogyoródi, újpesti, zuglói, rákospalotai és újpalotai dolgozók jelentkezését várjuk. Dolgozóink munkába és hazaszállításáról gondoskodunk. Kedvezményes üzemi étkezés, üdülési lehetőség a Balatonon, saját üdülőnkben. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Kiadó kerestetik Téli vásár a Dunakanyar Áruházban, február 13-áig Ajánlatunk: szövet férfi kabát 4850 Ft helyett 2910 Ft steppelt kamaszpantalló 641 Ft helyett 384 Ft kabátszövet 300 Ft helyett 210 Ft divattáska 450 Ft helyett 270 Ft flanell férfiing 366 Ft helyett 256 Ft flanell gyermeking 219 Ft helyett 153 Ft női csizma 1600 Ft helyett 960 Ft gyermekcsizma 642 Ft helyett 449 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat! ±

Next

/
Thumbnails
Contents