Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

Tartalmasabb napok Három esztendeje készült el Gödöllőn a szociális otthonhoz kapcsolódó foglalkoztató. Ez­zel az intézmény hetven idős, beteg lakójának élete vált tar­talmasabbá. Már nem érzik magukat feleslegesnek. A te­vékenységbe nemcsak az ál­landó lakók, hanem a napkö­zit látogatók is bekapcsolód­nak. Délutánonként 30—35-en vesznek részt a munkában. Jobb oldali felvételünkön: Tóth Jánosné pihentetöül szebbnél szebb keresztöltéses térítőkét hímez. Alsó képünk: folyik a gyű­rűk válogatása. Az előtérben Molnár Ferencné és Böször­ményi Józsefné (Hancsovszki János felvételei) Szennyvíztisztítás Megölik a baktériumokat Űj eljárást dolgoztak ki a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ szakemberei az ipari szennyvizekben levő mérgező anyagok megkötésé­re. Hazánkban jelenleg 300 biológiai szennyvíztisztító te­lep működik. Az ipari üze­mek. elsősorban a vegyipari vállalatok évről évre ' több ipari szennyvizet bocsátanak ki, ennek mennyisége 1990-re eléri az évi 4,5—5 millió köb­métert. A telepeken a jelenleg alkalmazott módszerrel az iszapban levő baktériumte­nyészet a környezetkárosító anyagoknak alig felét emész­ti meg, a többi az élő vizek­be jut. A mérgező anyagok bizo­nyos határon túl elpusztítják a szennyeződést felfaló bak­tériumokat. Ezért fontos, hogy a mérgező anyagokat egy idő­re megkössék és csak fokoza­tosan engedjék szétáramlani a tisztítandó vízbe, ahol a baktériumok apránként eze­ket is képesek elpusztítani. A magyar kutatók érően er­re találtak megoldást. A sza­badalomra váró módszer lé­nyege az, hogy a biológiai szennyvíztisztítás során egy keményítőszármazékot, béta- ciklo-dextrint adagolnak a szennyvízbe. Ez . az anyag gyűrűbe fogja, .mintegy be­csomagolja a szennyvízben levő mérgező anyagokat és csak fokozatosan engedi yisz. sza a baktériumok táplálé­kául. Ezzel a módszerrel a szennyeződés 70—75 százaléká­tól tudják megtisztítani a vi­zet. A most kidolgozott mód­szert elsősorban a mérgező anyagokat — például a klór- fenolt és klórozott szénhidro­gént — is kibocsátó ipari üze­mek szennyvíztisztító telepein ajánlják bevezetni. Ezeken kívül azokban a tisztítómű­vekben érdemes alkalmazni, ahol a házi eredetű kommu­nális szennyvizekhez is hoz­zákeverednek az ipari üze­mek mérgező anyagai. A szakemberek elkészítet­ték a keményítőszármazékot adagoló szerkezet mintada­rabját. Egy-egy szennyvíz- tisztító telepen a becslések szerint 100 ezer forintos költ­séggel megoldható a beren­dezés üzembe helyezése. A víztisztításra alkalmas béta- ciklo-dextrint jelenleg csak a Chinoin gyártja, gyógyszer- alapanyagként. Ebben az év­ben azonban a győri szesz­gyárban is megkezdik a ve­gyi anyag nagyüzemi gyártá­sát. A nagy ielentőségű módszer gyakorlati alkalmazása mel­lett szól az is, hogy viszony­lag olcsó. A számítások sze­rint 50 köbméter szennyvíz­be mindössze egy kilogramm, 35 forint értékű keményítő­származékot kell adagolni. Olyan mérési módszerről is beszámoltak, amellyel ellen­őrizhető, hogy a szennyvíz­tisztító telepeken hogyan vál­tozik az iszapban levő bakté­riumtenyészet szennyeződés­emésztő képessége. Az auto­matikus berendezés megha­tározott időnként méri a bak- tériumtenyészet aktivitását, s a telep kezelői ennek meg­felelően adagolhatják a tisztí­tásra váró szennyvizet. Családsegítő szolgálat Félfogadás Továbbra is várják a segít­ségkérőket, tanácsra szoruló­kat a gödöllői családsegítő szolgálat aktivistái. Minden csütörtökön délután háromtól hat óráig a Pálma eszpresszó melletti házban, a Vöröske­reszt irodájában fogadják a bajba jutottakat. Szívesen ve­szik azok jelentkezését is, akik a szolgálat munkáját tanács­adással vagy bármilyen más módon kívánják segíteni. SZÜLŐFALUMBAN ma már szinte minden családban van televízió. Húsz évvel ezelőtt még alig tíz-egynéhányan tud­hatták magukat a házimozi tulajdonosának. Azt hiszem, elsőként az iskolában bámul­hattuk az újságokban világab­laknak nevezett csodadobozt, aztán Dobronay István aszta­los vásárolt magának. A mű­velődési házba eléggé későn került, s itt kétforintos belé­pődíj fizetése volt kötelező, ha nézni akartuk. Még csodaszámba ment, amikor Basa János az éppen esküvőjét tartó Kovács Mik­lósnak, aki a keresztgyereke volt, nászajándékul televíziót vitt. A mi házunkban is 1965- ben került a szoba főhelyére a készülék. Ha jól emlékszem, kisképernyős Benczúr márká­jú volt, de mi olyan tisztelet­tel ültünk előtte, akár vala­mikor az első mozilátogatók a vászon előtt, akik attól fél­tek, hogy a robogó mozdony átgázol a székek között. — Hihetetlen — csóválta a fejét nagyapám, s legjobban az izgatta, hogyan kerül a kép — minden vezeték nélkül — a szoba négy fala közé. Me­séltek akkoriban olyan öreg­asszonyokról, akik titokban megpróbáltak belesni a fekete dobozba, mert meg szerették volna tudni, mit csinálnak a kis emberek, ha nem mutogat­ják magukat. — Ez volt a hőskor — mon­danák a mai huszonévesek, hiszen ők már a színes tévé LJjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 29. SZÁM 1986. FEBRUÁR 4., KEDD Munkások, vezetők párbeszéde Munkásgyűlés a fésűsfonó kistarcsai gyárában Vöröskereszt Értekezletek A Vöröskereszt városi vég­rehajtó bizottsága február 6-án, csütörtökön délben ülé­sezik. Ezután két órától veze­tőségi értekezletet tartanak. Mindkét alkalommal az elmúlt év eredményeit értékelik és az idei feladatokat beszélik meg. A napirendi pontok között szerepel a családsegítő szolgá­lat kiszélesítése is. Másnap, pénteken, 13 órai kezdettel, szintén a pártbizottság emeleti kistermében a városi alap­szervezeti titkárokkal ismerte­tik az elhangzottakat. Az idén is A tengerparton A többévi sikerre alapozva idén is szervez üdülést a ju­Hatalmas gépek, kézimun­kázni szerető ember számára szemet gyönyörködtető fonal­bálák között, a kártolóüzem­ben tartották meg munkásgyű­lésüket a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának dolgozói. Az eseményről rövi­den már beszámoltunk la­punkban, most néhány továb­bi lényeges adatot és a hoz­zászólásokat ismertetjük. Valamennyi üzem Dr. Takács Éva igazgató még elmondotta, hogy eddigi leg­nehezebb esztendejükben töb­bek között kimostak 421 ton­na gyapjút, a fésülök a hulla­dékfonal felhasználásával együtt 1043 tonnát termeltek, 1683 tonna matringot festet­tek, a csomagolok kezén 2830 tonna fonal ment keresztül. Az év eleji nehézkes indu­lás, a féléves visszaesés után a programot valamennyi üzem teljesítette. Igaz. ehhez arány­talanul magas, az első félév­ben tizenötezer, a másodikban háromezer fizikai túlórát hasz­náltak fel. A termelést nagy­ban segítik a vállalati gazda­sági munkaközösségek, me­lyekben 180-an — a gyár dol­gozóinak egyharmada —vesz­nek részt. Az igazgatónő beszámolt ar­ról is, a pontatlan gyártás, a színeltérés, a sodratlanság még mindig sok gondot okoz. A munkaszervezés területén is van mit tenni. Romlott a munkafegyelem, növekedett a balesetek száma. Ezek oka le­het az is, hogy a munkaerő- hiány miatt olyanokat is fel kellett venniük, akik egy év alatt többször cseréltek mun­kahelyet. Örömmel újságolta dr. Ta­kács Éva, a különböző kere­set-kiegészítéseket is számít­va, tízszázalékos bérfejlesz­tést értek el 1985-ben. Az át­lagjövedelem elérte az ötezer forintot. 1986-ban országosan 22 millióval emelik a fonók bérét, a rájuk jutó részt sze­retnék jól hasznosítani. Szabó Miklós vezérigazgató beszédében a január 1-től be­vezetett strukturális változá­sokról szólt. Megszüntetik a kártolt szövet gyártását, két­felé koncentrálnak ezentúl: a fésűs szövet és az eladási fo­nal termelésére. A termelési feltételeik javítására új esz­közöket vásárolnak, elsősor­ban a végfonodaí berendezé­seket cserélik ki. Szociál- és bérpolitikai intézkedésekkel is igyekeznek megtartani dolgo­zóikat. A hozzászólást Duholszki János raktári dolgozó kezdte, aki azt panaszolta, négy he­lyett ketten vannak, csak túl­órázással tudják ellátni az üzemet. Nehéz elérni Horváth Ferencné festő a nyugdíj előtt állók nevében kérte, állapítsanak meg olyan bért a mosóknak, mint a szí- nezőknek, hiszen a jelenlegi­vel négy—ötszáz forinttal ke­vesebbet keresnek. Cank István 37 éve van a gyárban, személyes bánatát mondta el. Szeretett volna géemkázni, de az üzemorvos ritmuszavarok miatt nem en­gedélyezte, pedig a pénzre ne­ki is szüksége van. Konda Lászlóné fonó az éj­jel-nappal működő gépek ret­tentő rossz állapotára hívta fel a figyelmet. Szerinte csak egy olyan emberük van, aki eze­ket meg tudja javítani, sok­szor még a műszerészek sem értenek hozzá. Nehéz elérni a kellő teljesítményt, és a 3706 forintos alapbér kevés a fonó­nőknek. Szabó Gyula kőműves cso­portvezető is a kis létszámról szólt. Kevesen vannak, nekik kell a segédmunkát is végez­niük, de ha bérről van szó. elfelejtkeznek róluk. Zeke Ferencné cérnázó a közvetlen vezetők figyelmét kérte számon. Ne legyen olyan, hogy más dolgozik a gépén, vagy anyaghiány miatt egy egész délelőttöt munka nélkül lötyögjön. Dr. Takács Éva egyenként, Szomszédból hozott szék Nemcsak a tévé a hibás előtt ülnek, válogatnak az adók között, s ha nem akad számukra megfelelő műsor, sokan átkapcsolhatnak videó­ra. Valóban, az általam emle­getett idő volt a hőskor és én ebből a hőskorból valami nagy és elfelejtett szép emlé­ket kívánok idézni, ami alig hihető. Arról van szó, hogy húsz évvel ezelőtt a televízió még a családok közötti kap­csolatok elmélyítését segítette: egymáshoz jártak a szomszé­dok, barátok, rokonok tévét nézni, miközben megnyíltak egymásnak, véleményt cserél­tek. Volt, hogy a szomszéd­ból hozott székekkel raktuk tele a szobát, mert tudtuk, es­te színházi közvetítés lesz és sokan betévednek. Illett ilyen­kor a háziasszonynak valamit sütni, a ház gazdájának egy kis italról gondoskodni. Em­berséget, barátságot, összetar­tozást, közösséget, az otthon melegét teremtette, őrizte és ápolta a televízió. És hogy vannak a mai tévé­nézők, a modern, távirányítá- sos, színes képernyős készülé­kek tulajdonosai? Magukban maradtak. Több időt töltenek Rózsa Gyurival, Vágó István­nal meg a többiekkel, mint a szomszédokkal vagy éppen a rokonokkal. Ami egykor ösz- szekötött, az ma szétválaszt. Hogy ez mennyire így van, igazolja egyik barátom mina­pi kifakadása. — Ügy gondoltam,, kihasz­nálom a korai sötétedést és szombaton meglátogatom a bátyámékat. Ott találtam a szomszédokat, valamint egyik unokatestvéremet a feleségé­vel. örültem a társaságnak, úgy éreztem, néhány órára visszajön a régi téli esték hangulata. Meséléssel, beszél­getéssel, emlékezéssel, csendes koccintgatásal töltjük el az időnket. Minden az elképzelé­sem szerint indult, de unoka- testvérem felesége váratlanul felkiáltott: Mindjárt kezdődik a Minden lében két kanál! Perceken belül kiürült a lakókonyha, átvonult a ven­dégsereg a szobába, nehogy egy percet is elmulasszanak az adásból. Bátyám töltött egy pohárral, de éreztem, legszí­vesebben ő is a készülék elé ülne. Elkeseredett dühvei mondtam: — Menj, és nézzé­tek a sötétséget' Nem szóltok egymáshoz semmit. Én beszél­getni akartam. Érted? Beszél­getni, véleményt cserélni, szót érteni! Hallgattam barátom kitöré­sét. Tudom, a tévét okolni rhindenkinek válaszolt. Mind- annyiuk előtt ismeretes a munkaerő-probléma, lehetőség szerint megpróbálják feltölte­ni a létszámot. Régi fájdalom a bérkérdés, de azt is tudják, a matringfestés a legnehezebb fizikai munka, jobban meg kell fizetni. Gmk-tagság he­lyett más plusz kereseti for­rást találtak a hozzászólónak, rábízták a kéziszerszámraktár kezelését, ez továbbra is így marad. Egy héttel előbb Az ez évi bérfejlesztésből nem kis mértékben jut majd a fonóknak, azonban az átlag- kereset tavaly is messze meg­haladta a 3700 forintot. A ter­melés zavartalan feltételeinek megteremtése a műszakiak fel­adata, sikerült már szakembe­reket is szerezniük. A gépek munkarendjét egy héttel előbb kell elkészíteni, a cérnázó ak­kor beteg volt, ezért tettek mást a gépére. B. E. goszláv tengerpartra a Gö­döllői Városgazdálkodási Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga. A kéthetes pihenésre jú­lius második felében autó­busszal viszik a jelentkezőket Porecbe. Hazafelé — ameny- nyiben igény van rá — egy napot Bécsben töltenek majd. Mindenki menjen Szűrés nőknek Minden nőnek saját érdeke, hogy legalább kétévente részt vegyen rákszűrésen. Sokan nem is tudják, mikor és hol kell megjelenni. A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat szakszervezeti bizottsága ezért vette fel két éve a kapcsolatot az Országos Onkológiai Inté­zettel. A kezdeményezés sike­resnek bizonyult, már az első évben esaknem százan mentek el a szűrésre. Szeretnék elér­ni, hogy idén a vállalat min­den nődolgozója ott legyen a vizsgálatokon. Kulturális program Gödöllő, művelődési ház: Csizmás kandúr, äz Állami Bábszínház vendégjátéka, a D bérlet harmadik előadása, 10 órakor. Gyermektáncház. Vezeti: Széphalminé Iglói Éva. Zenél az aszódi Búzavirág együttes, 15 órakor. Nyugdíjas pedagógusok klubja: farsangi teadélután. Nyugdíjas erdészek klubja: Kocsárdi Károly könyvének ismertetése. Kreatív képességfejlesztési tanácsadás, 14—16 óráig. A Gödöllő, Szilhát lakóterü­let beépítésének tervpályázata, kiállítás a művelődési központ előterében. A hét gödöllői műtárgya: Mihály Rezső: színpadterv (Trisztán halála), grafika, meg­tekinthető az előtérben. Spartakiád Százötven versenyző A Gödöllői Agrártudományi Egyetem sportcsarnokában 150 részvevővel tartották meg a hatodik MEDOOSZ munkahe­lyi olimpia és a 35. falusi dol­gozók spartakiádja körzeti téli mindennapos. Pedig a csalá­dok zártságáról, s a kialakult némaságról nemcsak a televí­zió tehet. Legfeljebb segítette az elszigeteltség kialakulását, a magunknak, magunkért élés szemléletének elterjedését, ami aztán maga után vonta a drá­ga kovácsoltvas kerítések épí­tését a manzárdtetős házak köré, s ezeken a kerítéseken nehéz a kopogás, még nehe­zebb az átjutás. Van nekem is televízióm. Számtalanszor éreztem, ho­gyan könnyítette meg az el­igazodást a világ dolgaiban, éreztem, hogyan jutottam szinte észrevétlenül új isme­retekhez. De azt is éreztem, amikor a tévét bekapcsoltam, lekapcsoltam saját magamat. A rádióm elnémult. A köny­vek nyitatlanul lapultak a polcokon. Az újságokba, fo­lyóiratokba bele sem néztem. Elmaradt az esti sétám. Le­mondtam baráti beszélgetést. Mint a többi milliók És tu­lajdonképpen ez fogalmaztatta meg a kérdést: ha elvesznek a közösségi élet alkalmai, ahol az egyén gondolkodásra, véle­ményének kimondására kény­szerül, akkor a közösségi tár­sadalom helyébe az elzárt egyedek. társadalma lép. VESZÉLYES EZ a folyamat, ezért kellene kinek-kinek vi­gyáznia a megfelelő arányok kialakítására, mielőtt meg­nyomja vagy megcsavarja a televízió kapcsológombját. Fercsik 31ihály versenyeit. A nők és férfiak csapatban és egyéniben négy sportágban mérték össze ere­jüket. Tollaslabdában, sakk­ban, lövészetben és tekézés­ben. (A tekeversenyeket a GSC csarnokában rendezték.) A jól sikerült körzeti ver­senyen az összesített eredmé­nyek alapján az Agrártudomá­nyi Egyetem, a tangazdaság és Dány lakóiból álló gárda vég­zett az élen. A folytatás rövi­desen következik, február 22-én tartják meg ugyanis a megyei döntőt Cegléden. Sajnálatos, hogy a gödöllői vetélkedőről hiányoztak a ke- repestarcsai és a túrái terme­lőszövetkezet dolgozói. Remél­hetőleg a nyári versenyen már ők is ott lesznek. ■■Mozi . Gy ermekrablás a Palánk ut­cában. Színes magyar ifjúsági film. Csak 4 órakor! Akit Bulldőzernak hívtak. Színes olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor! A Gödöllői Állattenyésztő Vállalat felvesz pénzügyi előadót szakirányú végzettséggel, 5 éves gyakorlattal, adóügyi területen szerzett jártassággal. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél. Telefon: 10-611/18 mellék. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents