Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

2 1986. FEBRUAR 4., KEDD &ffaian Damaszkusz diplomáciai erőfeszítései Tovább tart a ha talmi harc Libanonban A libanoni független maro- niták küldöttsége — igen óva­tosan — arról beszélt, hogy Haddam szíriai alelnökkel foly­tatott tárgyalásaik után „a párbeszéd újabb lehetőséget kapott”. A Dzsemajel elnök­höz hű jobboldali sajtó viszont hétfőn szalagcímekben közöl­te: a küldöttség dolgavégezet- lenül tért haza, Szíria válto­zatlanul erőteljes politikai és katonai nyomást gyakorol Li­banonra Dzsemajel lemonda- tása, és a damaszkuszi egyez­mény elfogadtatása érdekében. A Damaszkuszhoz közel álló As Sark című bejrúti lap hét­fői főcíme: Dzsemajel elnök két lehetőség között választ­hat — távozik, vagy a „kato­nai megoldás” mellett dönt. Nabih Berri, a síita Amal, Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője, va­lamint Elie Hobeika, a liba­noni erők nevű keresztény milícia januárban menesztett vezére vasárnap háromórás tárgyalást folytatott Abdel Ha­lim Haddam alelnökkel Da- maszkuszban — a további teendőkről. Ök hárman írták alá a damaszkuszi egyez­ményt, és hétfőn bejrúti hírek szerint együtt tanácskoztak Robert Franzsijéval, a Dzse- majel-ellenes tábor vezéralak­jának, Szliman Franzsijé volt államfőnek fiával. A megbe­szélés után Berri — Haddam alelnök és a libanoni maroni- ták tárgyalásainak ismereté­ben — közölte: Libanont csak a háromoldalú egyezmény mentheti meg, és ezt a folya­matot senki sem akadályoz­hatja meg — bármilyen ran­gú-rendű személyről legyen is szó. Dzsumblatt szerint a da­maszkuszi egyezmény „min­den megoldás sarkköve”. Mindketten értésre adták, hogy Dzsemajel elnöknek „mennie kell”. A politikai helyzet zűrza­vara befolyásolja a minden­napi életet is. A dél-koreai nagykövetség másodtitkárának elrablói 10 millió dollár vált­ságdíjat követelnek túszukért. Az emberrablók magukat „Zöld Brigádoknak” nevezik — ró­luk most hallani először. (A zöld az iszlám színe.) Péntek­től vasárnapig összesen hét Háromnapos hivatalos át Kornyijenko iráni látogatása Háromnapos hivatalos láto­gatásra Teheránba érkezett vasárnap este Ceorgij Kor­nyijenko, a szovjet külügymi­niszter első helyettese — je­lentette az ÍRNA iráni hír- szolgálati iroda. Kornyijenko, akinek személyében hét év óta a legmagasabb rangú szovjet politikus látogat Iránba, Ali Mohammed Bes- rati iráni külügyminiszter-he­lyettes meghívásának tesz eleget. A látogatással kapcsolatban Besrati azt hangsúlyozta, hogy a ikét országot nem csu­pán a hosszú közös határ, de az egymás mellett élés törté­nelmi hagyományai is össze­kapcsolják. Kifejezte remé­nyét, hogy a mostani tárgya­lások hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak bővíté­séhez. A szovjet diplomata meg­érkeztével a teheráni repülő­téren adott, nyilatkozatában kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Irán közötti politikai kapcsolatok szélesí­tése mindkét ország érdekeit szolgálja. Georgij Kornyijenko hétfőn találkozott az iráni diplomácia vezetőjével, Ali Akbar Velaja- tival — jelentette az iráni rá­dió. Az iráni külügyminiszter el­fogadta azt a szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívást, amelyet Kornyijenko Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter nevében tolmácsolt — közölte a teheráni rádió, amely szerint a szovjet—iráni tárgyalásokon kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kérdé­seket tekintettek át. Genf Bizonyos derűlátás Brüsszeli NATO-körökben bizonyos derűlátással tekinte­nek a vegyi fegyverekről ked­den Genfben kezdődő sokol­dalú tárgyalások újrakezdése elé. Ügy ítélik meg, hogy a Gorbacsov—Reagan találkozó és a legutóbbi szovjet lesze­relési javaslatok utáni enyhül- tebb légkör talán megfelelő feltételeket teremt a megálla­podáshoz a felhalmozott vegyi fegyverek kölcsönös megsem­misítésére. pokolgép robbant Kelet-Bej- rútban — ezek közül legalább négy a libanoni örmény közös­ség belső vitái miatt. Az ör­mény Forradalmi Szövetség (TASNAG) közleményben je­lentette be, hogy az örmények titkos hadserege, az „Asala” áll a robbantások mögött, és a szervezet gyilkoltatta meg a párt három vezetőjét is pén­teken Nyugat-Bej rútban. Ami a többi pokolgépes merényle­tet illeti, újságírók szerint azt jelzik, hogy a keresztény tá­boron belüli hatalmi harcnak koránt sincs vége. Gromiko—Vance megbeszélések Sikerre vezethetnek az atomfegyverek csökkentéséről .és felszámolásáról, a fegyver­kezési hajsza világűrre törté­nő kiterjesztésének megakadá­lyozásáról folyó tárgyalások, ha mindkét hatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok következetesen ebbe az irányba tesznek lépéseket. Ezt erősítik meg korábbi, megál­lapodásokkal végződő szovjet- amerikai tárgyalások tapasz­talatai is — állapította meg hétfőn moszkvai megbeszélé­sein Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter. Brüsszel Konzultációk A genfi szovjet—amerikai fegyverzetellenőrzési tárgya­lások három amerikai küldött­ségvezetője — Max Karnpel- man, Maynard Glitman és John Tower — hétfőn Brüsszelbe érkezett, és ott tájékoztatta a NATO-tagállamok képviselőit a tárgyalások menetéről — tet­ték közzé hivatalos források. A találkozóról, amely az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei között a genfi tárgyalásokkal kapcsolatos rendszeres konzultációk sorá­ba tartozik, részleteket nem közöltek. Kínai műkőid Távközlési és rádiózási cé­lokra alkalmas mesterséges holdat bocsátottak fel Kíná­ban. A pekingi televízió je lentése szerint a műhold a kijelölt pályán halad, beren­dezései kifogástalanul mű ködnek. Reagan elnök kedden ter­jeszti a kongresszus elé a Challenger amerikai űrrepü­lőgép katasztrófája miatt múlt héten elmaradt üzenetét az ország helyzetéről. Egy nappal később kerül a tör­vényhozás elé a kormány ter­vezete az 1987-es pénzügyi költségvetésről, és Reagan kü­lön listát is előterjeszt arról, milyen törvénykezési progra­mot kíván megvalósítani az idén. Az elnöki üzenet, amely lé­nyegében a kormány idei programjának ismertetése, előzetes jelzések szerint idén csupán általánosságban vázol­ja fel a bel- és külpolitikai célkitűzéseket. A hangsúlyt belpolitikai-gazdasági intézke­désekre helyezi. Ezen belül Reagan állítólag azt javasol­ja, vizsgálják felül az egész szociálpolitikai-népjóléti rend­szert, különösen a szociális se­gélyeket és a munkanélküli segélyeket. A rendszert a köz­ponti hatóságok fokozottan adják át az egyes államok ke­zébe, és segélyek helyett elsősorban munkaalkalmakat biztosítsanak a rászorulóknak Ma kezdődik a pártkongresszus Kubába érkeztek a küldöttségek Lezárultak a Kubai Kommunista Párt kedden megnyíló III. kongresszusának előkészületei. A csaknem 1800 küldött megismerkedett a kongresszusi tervezetekkel, s megérkeztek Havannába a testvérpártok és a nemzeti felszabadító mozgal­mak küldöttségei. A kongresszus első napján Fidei Castro első titkár elő­terjeszti beszámolóját az 1980 decemberében tartott II. párt- kongresszus óta végzett mun­káról. Miután ezt megvitat­ták és jóváhagyták, a küldöt­tek állást foglalnak több fon­tos határozattervezetről. A kongresszust megelőző hó­napokban országos vita folyt a „Gazdasági és társadalom- fejlesztési irányelvek az 1986— 90-es időszakra” elnevezésű tervezetről, amelyet a vitában felmerült kiegészítésekkel együtt a kongresszus elé ter­jesztenek. A kongresszus véle­ményt mond egy másik fontos gazdasági okmányról, a gaz­daságirányítási és tervezési rendszer módosításáról is. A kongresszus tervek szerint módosítani fogja a párt 1976. január elsején életbe lépett, majd a II. kongresszuson ki­egészített szervezeti szabályza­tát. Ugyancsak módosítják a kubai közigazgatási rendszert. A legfelsőbb pártfórum jóvá­hagyja továbbá a Kubai KP stratégiáját megfogalmazó pártprogram tervezetét. Ezt szintén országos vitára bocsát­ják majd, s a véglegesített programot az év végén rend­kívüli kongresszusi ülésen fo­gadják el. A kongresszusra több mint 200 külföldi küldöttség érke­zett. Vasárnap óta Havanná­ban tartózkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége is Sarlós Istvánnak, az MSZMP PB tagjának, az Országgyűlés elnökének veze­tésével. A küldöttség tagjai: Barcs Oszkárné, a Fejér me­gyei pártbizottság első titkára és Bognár István havannai nagykövet. A Kubai KP kongresszusán részt vevő szovjet pártküldött­séget - Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB tit­kára vezeti. Folytatódnak a Duvalier-ellenes megmozdulások Politikai válság Haitin Haitin a pénteken kihirde­tett rendkívüli állapot, vala­mint a fővárosban és két vi­déki városban életbe léptetett kijárási tilalom ellenére is to­vább folytatódtak a Duvalier távozását követelő megmozdu­lások, amelyek során az utób­bi 48 órában 50 személy vesz­tette életét. A Haitival szomszédos Do­minikai Köztársaság fővárosá­ból származó értesülések sze­rint a színfalak mögött foly­tatódnak a tárgyalások a há­rom napja tartó belpolitikai patthelyzet feloldása érdeké­ben. A tárgyalások középpont­jában az áll, milyen összeté­telű legyen, és milyen irány­vonalat kövessen az a kor­mányzat, amely az összeomlás szélén álló, ám még hatalmon levő Duvalier-rezsimet váltaná fel. Costa Rica-i elnökválasztások Arias Sanchez lett a győztes Az első részeredmények szerint Oscar Arias Sanchez, a kormányzó Nemzeti Libe­rális Párt (PLN) elnökjelöltje Az SZKP XXVIL kongresszusa előtt NÖVEKVŐ INT nyerte meg a vasárnapi Costa Rica-i elnökválasztást. Arias Sanchez vasárnap este már győztesnek nyilvánította ma­gát. A szavazatok 22 százaléká­nak összeszámláiása után Oscar Arias, a szociáldemok­rata színezetű PLN jelöltje a voksok 54 százalékát szerezte meg. Riválisa, Rafael Calde­ron, az ellenzéki Keresz­tényszocialista Egységpárt (PUSC) jelöltje a szavazatok 44 százalékát kapta. A szava­zatszámlálás még tart, de az eredmény valószínűleg már nem változik lényegesen. Egy nyugat-európai diploma­ta, aki nevének elhallgatását kérve nyilatkozott, úgy véleke­dett, hogy az Egyesült Államok egy ideiglenes kormány elis­merésének feltételéül szabja meg egy általa megbízhatónak tartott főtiszt részvételét a ka­binetben. Washington ennek révén kívánja elejét venni an­nak, hogy Duvalier bukásának bejelentését követően számára kedvezőtlen irányban fejlődje­nek a dolgok a szigeten. Paul Latourtue, Haiti pol­gárjogi mozgalmának egyik vezetője Santo Domingóban azt mondta, hogy a politikai kiútkeresésből nem zárható ki az ország hadserege. A Haiti Kommunisták Egye­sült Pártjának főtitkára vasár­nap Havannában úgy nyilat­kozott, hogy nem zárható ki egy amerikai intervenció lehe­tősége Haiti ellen. René Theo­dore, aki a HKEP képviseleté­ben vesz részt a Kubai Kom­munista Párt kedden kezdődő, 3. kongresszusán, kijelentette: tudomására jutott, hogy az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke Ameri- ka-közi haderő felállítását ja­vasolta az AÁSZ-nak. E had­erő feladata az lenne, hogy be­avatkozzon Haitin, és véget vessen a jelenlegi politikai vál­ságoknak. Az amerikai 2. flotta hadi­hajói kifutottak állandó állo­máshelyükről, és hétfőn a haiti partok közelében cirkáltak. A hajók később a Karib-tenger keleti része felé vették útju­kat — jelentette a Prensa La­tina hírügynökség. A Penta­gon szóvivője azt közölte, hogy a hajók átvezénylése a csütör­tökön kezdődő karibi hadgya­korlatokkal függ össze. HÜL VANNAK MAR A REG! BŐK? R udi Burda osztrák származású idegenlégiós, aki Indo­kinától Algériáig minden gyarmati csihipuhiban részt vett, és aki csak azt sajnálja, hogy Dien Bien Phunái nem lehetett olt (hátha más lett volna akkor az eredmény!), ma jámbor nagyapa, és reggel nyolctól délután négyig kará­csonyi levelezőlapokat tervez egy irodában. Persze, nem akár­milyenben: az iroda Aubagne-ban található, a légió dél-fran­ciaországi központjában, ahol ennek a misztikus dicsfénnyel övezett katonai alakulatnak a könyvelését intézik, ellátmányát kiutalják és nyomtatványait „ügyintézik”. Micsoda különbség — mondhatnánk, mármint a mai és az egykori légiósélet között. Mert az 1831-ben megalakított kato­nai egység újoncait tábornokuk annak idején még így „báto­rította”: „Ti, légiósok, azért csaptatok fel katonának hogy meghaljatok. Legyetek nyugodtak. Ott, ahová mi küldünk ti­teket, erre bőségesen lesz lehetőségetek!” A „biztatás” hatá­sos volt: az elmúlt másfél évszázadban olyan tagjai voltak a légiónak, mint Cole Porter, a későbbi híres amerikai dalszer­ző, hat igazi herceg és sok-sok más híresség. De hol vannak már a régi szép idők, amikor a légiósok még dromedárok hátán rohamozták meg az ellenséget! Ma mind­össze 85öü-an vannak, és szerte a világon francia stratégiai létesítmények őrzésével, út- és hídépítéssel morzsolgatják nap­jaikat. És várnak. Mert néha azért csurran-cseppcn valami. l!)78-ban Zaire-ban Mobutu elnököt húzták ki a csávából, ami­kor felkelők fenyegették a hatalmát, 19S3-ban pedig Bejrútban vetették be őket a négyhatalmi nyugati erők keretében. Igaz, ez a bevetés már nem volt az igazi: húsz embert vesztettek, de a szigorú parancs érteimében nem lőhettek vissza. Még az egyenruhájuk is megváltozott: nem viselik már a ha­gyományos bőszárú vörös nadrágot, és a hosszú köpenyt, csak fejfedőjük, a híres kepi maradt a régi. És megmaradt a légió vonzereje is: az évi 11C0—1?00 újoncot hat-hót ezer je­lentkező közül válogathatják ki. Akit fölvesznek, hathónapi gondolkodási időt kap. és ezalatt bármikor megválhat az egyenruhától. De ezzel a lehetőséggel kevesen élnek. Éneklik a régi légiósdalokat, amelyekhez néhány évtizede újabb is járult: Edith Piaf híres dala: a „Nem bánok semmit sem”. „VALAMI TÖRTÉNIK OR­SZÁGUNKKAL...” — írta a moszkvai Pravda hasábjain nemrég megjelent versében Voznyeszenszkij. A vers a lel­kiismeret felébresztésére szó­lít, mert „az ember a cél — s nem eszköz ő”. A Szovjetunió határain túl is ismert és elismert költő versének puszta megjelenése a Pravda hasábjain, s nagyon is időszerű mondanivalója, to­vábbá az ország belső életéről, a társadalmi fejlődésről és a gazdaságirányítás rendszeré­nek korszerűsítéséről folyó nyílt, szenvedélyes viták az, alapszervezetekben és a köz- társasági pártkongresszusokon, a vezető posztokon történt nem is csekély számú változá­sok mind arról tanúskodnak: valóban történik valami a Szovjetunióban. Nehéz lenne pontosan meghatározni, hol és mikor indult el ez a megúju­lást szorgalmazó folyamat. Az azonban kitapintható, hogy in­tenzitása két éve állandóan növekszik, s a múlt év tava­sza óta számos új elemmel gazdagodott. S azt sem nehéz megjósolni, hogy tetőpontját az SZKP februári XXVII. kongresszusán éri el, amelyen a számtalan elgondolás és ja­vaslat határozattá formálódik, megadva a cselekvés fonalát. A szovjet társadalomban napjainkban tapasztalható pezsgés újszerűén hat, mert újszerűek a feladatok és a gondok, de új a megközelítés módja is. Maga Mihail Gorba­csov ezt így fogalmazta meg, amikor a múlt év májusában a leningrádiakkal találkozott: „Nyilvánvaló, hogy mindany- nyiunknak át kell állni, új módon kell gondolkozni. Aki pedig nem képes az átállásra, sőt akadályozza az új felada­tok megvalósulását, annak fél­re kell állnia. Lazításra alig­ha ad nekünk lehetőséget a történelem.” AZ ÚJFAJTA GONDOLKO­DÁST jelzi, hogy a tömegtá­jékoztatási eszközök a koráb­binál nagyobb teret szentel­nek annak, amit közvélemény­nek szoktunk nevezni. Meg­szaporodtak az olvasói leve­lek, az azokban megfogalma­zott kritikus észrevételek, pél­dául magáról a tájékoztatás­ról. A Szovjetszkaja Rosszija című lapban egy olvasó nem­rég azt kifogásolta, hogy a tv-híradó részletes riportot közölt a mexikói földrengés­ről, de csak felszínesen, az ál­dozatok számát elhallgatva tájékoztatott az egyik szovjet köztársaságban lezajlott ha­sonló természeti csapásról. A levél szerzője azt is hozzáteszi, hogy ez nem tesz jót a tömeg­tájékoztatási eszközök tekin­télyének, arról nem is beszél­ve, hogy ez a módszer maga szüli a drótnélküli távírón ter­jedő pletykákat, mendemondá­kat más ügyekben is. De szó esik manapság a szovjet sajtó hasábjain, a tag­gyűléseken és más tanácsko­zásokon „a hangos dobszóval kísért győzelmes munkaver- seny-jelentésekről, amelyek­nek nincs valóságos fedezete”, ezért komoly erkölcsi és anya­gi károkat okoznak, miként a „suttyomban végrehajtott ár­emelésekről”, csakúgy mint arról a gyakorlatról, hogy mi­közben a párt legfelső vezetői nyíltan beszélnek a fejlődés országosan tapasztalható ne­hézségeiről, „egy város vagy kerület gondjait hétpecsétes titokként őrzik, s nem tartják szükségesnek kikérni az embe­rek véleményét”. A párt és a kormány viszont nemcsak a társadalmi és a gazdasági haladás legfonto­sabb problémáiról folyó or­szágos tanácskozásoknak, ha­nem a részkérdésekről folyó vitáknak is szabad utat enged. Ezek közé tartozik az alkoho­lizmus elleni határozott fellé­pés, amelyet a lakosság döntő többsége üdvözölt. Így egy idő óta hiányzik a tárgyalásokat követő fogadások, vacsorák és ebédek dúsan terített asztalairól a korábbi nagy alkoholválasz­ték. Az éttermek csak megha­tározott időben szolgálnak fel alkoholt, csökkent a tömény szesz gyártása és árusítása, vele együtt a munkahelyre al­kohol hatása alatt érkezők száma is. Más jellegű, de igen fontos­nak bizonyult az a vita, amely a „Merre folynak a folyók” kérdése körül bontakozott ki. Mint ismeretes, az 1970-es években tervet készítettek ar­ra. hogy az északi folyók vi­zeinek egy részét elterelik déli irányba. A cél a meglevő víz­készletek jobb hasznosítása, amit csak üdvözölni lehet. Az elgondolást a nyílt vitára bo­csátott kongresszusi tervezet, a fő gazdasági irányelveket rögzítő dokumentum is tartal­mazza. Mégis, jeles írók nyílt levélben (a Szovjetszkaja Rosszija hasábjain) bírálták a tervet, s rámutattak arra, hogy gyenge pontok fedezhetők fel a mellette felsorakoztatott tu­dományos érvekben. Utaltak a környezetre leselkedő veszé­lyekre és javasolták: ezt az el­képzelést töröljék a kongresz- szusi tervezetből. EZT A FELFOKOZOTT po­litikai aktivitást minősítik ma Moszkvában a múlt esztendő egyik legfontosabb eredményé­nek. Mert abból indulnak ki, hogy a legszebb elképzelések, a legjobb tervek is csupán ál­mok maradnak, ha nem nye­rik el a legszélesebb tömegek támogatását és nem valósul­nak meg a gyakorlatban. Kanyó András (Következik: Vita a gazda­ságirányításról.) I Reagan terjeszti a törvényhozás elé A kormány iáéi programja

Next

/
Thumbnails
Contents