Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
Prsv ,MM. II, 1938, FEBRUÁR 26.. SZERDA Versenyeztetni a vgmk-kat is! Diplomások, ronggyal keinkben Négy-öt éve gomba módra szaporodnak a vállalati gazdasági munkaközösségek. A minisztertanácsi rendelet adta keretek között, a vállalati érdekek szigorú figyelmbevételével egyre több helyütt teremtettek lehetőséget arra, hogy hasznos munkával, helyben jussanak többletjövedelemhez a dolgozók. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál tavaly négyszázöt taggal összesen 35 gmk-t tartottak nyilván. Pénz főmunkaidőben E vájlalkozási forma fénykorában, 1984-ben 21.9 millió forintos árbevételt értek el, egy-egy tag átlagos jövedelme 38 ezer forintra volt tehető. Tavaly fordult a kocka: a DKV a külső vállalatoktól előnyösebb árajánlatokat kapott, a gazdasági munkaközösségeknek kifizetett összegek zsugorodtak. Néhány gmk önmagát osztotta föl, mert nem bírta a versenyt — Az az álláspontunk, hogy a dolgozók lehetőleg főmunkaidőben jussanak tisztességes jövedelemhez — mondja Kovács Ferenc, a DKV szakszervezeti bizottságának titkára. — Az utóbbi öt évben 50 százalékos keresetfejlesztést valósítottunk meg. Nyilván e2 _ is hatással volt a vállalkozói ' szellem csökkenésére. Tény az is, hogy a katalitikus krakküzemi beruházás utolsó szakaszában a vállalat alvállalkozóként több munkán dolgozott, ez is többletjövedelmet biztosított a szakembereknek. Mások már nem áldozzák fel a szabadidejüket, mert megvalósították céljaikat — korábbi gmk-kerese- tükből. — Azt szeretnénk, ha egy- egy munkára több gazdasági munkaközösség is vállalkozna. De volt olyan meghirdetett feladat — például tartálytisztítás, elektroműszerészt tevékenység —, amelyekre a 35 közösség közül egv sem pályázott — állítja János József, a gépészeti főmérnökség kooperációs vezetője, aki a gmk-k és a vállalat közötti szerződéskötések apostola is. Az az elvünk, hogy versenyeztessük a gmk-kat egymással és a külső vállalatokkal egyaránt, s a legelőnyösebb feltételek mellett vállalkozó társasággal kössünk megállapodást. Felüdülés gyanánt — A gmk-k túlnyomó többsége takarításra, ablaktj^ztí- tásra, kerti munkákra adja a fejét. A munkaidő után dolgozók között szép számmal találni kvalifikált szakembereket, fiatal diplomásokat. Ká- lecz János számítástechnikai programszervező szintén egy ablaktisztító, takarító gmk tagja: — Vegyipari gépész üzemmérnök vagyok, most a szegedi egyetem programtervező matematikus szakára járok, mert e végzettség megszerzése szükséges a munkámhoz. A szellemi tevékenység, a tanulás után kifejezetten jólesik éppen fizikai elfoglaltsággal jutni keresethez. Igaz, persze, hogy ilyen feladatot egyszerűbb szerezni. — Az IBM-számítóközpon- tunk éves karbantartási költsége hatmillió forint — veszi át a szót János József. — Olcsóbb lenne ezt egy szakképzett gmk-ra bízni, de a szükséges speciális import műszereket* alkatrészelíet nem tudjuk beszerezni. Elfogadható érv mint ahogyan azt is kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a diplomások többségének a végzettségükhöz képest egyszerűbb munkával kell többletjövedelemhez jutniuk. Más kérdés persze, hogy amíg takarítással óránkint 80—100 forintot is megkereshetnek, addig az alkotó tevékenységért ennek csak a töredékét kaphatják, s ez sajnos, nemcsak DKV-s betegség. Csak a jókat Kétségtelen, hogy a fizikai- munkát kinevezhetjük akár egészséges testmozgásnak, de vajon minden fiatal így véli? Mindenkinek jut még ideje szellemi gyarapodásra, fellöl- tődésre? Vagy inkább a napi nyolc óra után még a gmk- ban is felőrlik erejüket? Mert az egyértelmű, hogy ezek a közösségek csak a legjobbakat veszik maguk közé, a sorban hátul kullogókat előbb- utóbb kivetik magukból. Fazekas Eszter Gépkocsi-szűrővizsgálat A Közlekedési Minisztérium és a Közlekedési Főfelügyelet közös beruházásával elkészült a gépjárművek országos műszaki vizsgahálózatának központi állomása Budapesten, az Ipoly utcában. Az országba érkező új típusú jármüvek típusvizsgálatát végzik itt el, valamint felülbírálják a vizsgaállomások döntései ellen beadott fellebbezéseket. A feladatok elvégzésére a legkorszerűbb gépekkel, eszközökkel szerelték fel a műszaki 11 állomást Demeter Pál Bársony Dénes Balázs Győző Madarasi Sándor Kudcrna Ferenc Műszaki fejlesztés a Csepel Autógyár egri gyáregységében A kollektíva a jövőbe tekint A Csepel Autógyár egri gyárának munkásgyüléscn nemrég Demeter Pál igazgató bizakodóan énekelte az elmúlt időszak eredményeit. Visszatekintve a Vi. ötéves tervre, a termelés évi 11 százalékos növekedéséről számolhatott be. Ez idő alatt jó szervezéssel megháromszorozták az élőmunka hatékonyságát a megelőző öt évhez képest. A jövőt illetően is reménykedhetnek, hiszen a VII. ötéves tervben háromszázmillió forint értékű beruházást valósítanak meg az egri telephelyen. A „B” csarnok két új épületszárnnyal bővül, s az itt elhelyezendő Robomatic-gépsor már a jövő technikáját honosítja meg az üzemiben. A gyár igazgatóját s néhány dolgozóját arról kérdeztük, hogy milyen kívánalmakkal, gondokkal tekintenek a jövőbe. Van-e vevő? Az elmúlt időszakról szólja Demeter Pál így nyilatkozik: — A múlt évi terv teljesítése persze nem ment köny- nyen. A vállalati belső kooperáció, karbantartás, a pót- alkatrészek gyártása az elképzelések szerint alakult. Nehéz feladat elé állított bennünket viszont a múlt évi hideg tél, de sikerült betartanunk a gázfelhasználásra kiszabott vállalati keretet Számos munkagépet kijavítottunk, korszerűsítettünk. Előreléptünk a technológiai fegyelem megvalósításában is. A gyár közúti járművek sebességváltóihoz készít alkatrészeket. A termékszerkezet jövőbeni alakulásáról az igazgató így vall: — Nyugatnémet licencvásárlással 1975-ben sikerült a kor technikai színvonalának megfelelő gyátmányt létrehoznunk. Többségében úgynevezett ZF-sebességváltókat készítünk ma is Ikarus autóbuszokhoz, Rába-kamionok- hoz és a Csepel Autógyár tehergépkocsijaihoz. Emellett kis tételben hagyományos AS- sebességváltcik részegységeit, s komplett alvázakat is szerelünk. A jövőben darabszámban s főként minőségben szeretnénk. javítani a termék Arcok a mezőgazdaságból A SZÉL KITÉPTE AZ AJTÓT A szél időnként olyan erővel támadt a ponyvából készített sátorra, mintha egyetlen rohamával el akarta volna söpörni a föld színéről. De akárhogy is erőlködött, mégsem bírt vele. Ellenben a pözdorjalapból rögtönzött ajtót úgy kivágta sarkából, hogy a zuhanásra csaknem összeszaladt a fél falu. A sátorban levőket viszont nem zökkentette ki nyugalmából az esemény. Nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a zajnak, hiszen tudták, hogy az erős cölöpökre feszített ponyva — amelyet ők állítottak össze — sokkal nagyobb viharoknak is ellenáll. A megszokott ritmusban főzték tovább a borjúpaprikást, aminek illata teljesen betöltötte a levegőt. A várható finom ebédre megmozdult az emberek ádámcsutkája is. A gondolatra pedig, hogyha vége lesz a zárszámadási közközgyűlésnek — feltálalják a finom étket, a nyál is összeszaladt az emberek szájában. A fennállásának 25. évfordulóját és egyben a múlt évi jó eredményeket ünneplő lórévi Dunamenti Termelőszövetkezet tagsága igencsak rászolgált az ünnepi ebédre. A nehéz körülmények közepette is megtalálták azokat a tartalékokat, ami tisztes nyereséget hozott a szövetkezetnek. Borbély János, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság gátőre és Rajko- vícs Vladimir, a tsz traktorosa most is igencsak kitett magáért. A két ember szakácstudományáról legendák keringenek, ami nem csoda, mert sok lakodalmi nép törölte már száját ízletes főztjük után. Ezért nem csoda, hogy a zárszámadásokon sem kavargathatja más a borjú- vagy birkapörköltet, mint ők ketten. A fenséges ízek titkát azonban csak nehezen árulják el. Azt azonban igen, hogy jó ételt csak jó húsból lehet készíteni. Ez az alapja, hozzá még néhány fűszer, só, bors, paprika, némi zsír, meg bor, amivel nem csak a saját torkukat, hanem időnként a fövő húst is nyakonöntik. — Immáron hat éve. hogy együtt főzünk Vladimirrel — tájékoztat Borbély János —, munkánkba beleadunk apait, anyait. Természetesen némi jó érzék is szükségeltetik ahhoz, hogy szívesen fogyasszák főztünket Mi nem dekázzuk a belevalót, csak úgy találomra tesszük a húshoz a különféle kiegészítőket, de még eddig soha nem panaszkodott senki, hogy rossz a pörkölt. Azt azonban elárulhatom, egyszer előfordult, nagyon feltöltöttünk a garatra, és majdnem odakozmált az étel. Mi nem akartunk annyit inni, de a lakodalmas vendégek töltötték belénk az italt, szinte kan- csóstól. — Jól van, János, jól van, mondjad csak, viszont arra is vigyázz, nehogy megint a bogrács oldalához ragadjon a hús, mert aztán megeheted magad, amit főztél — veti közbe Rajkovics Vladimir. — Meg te is, mert hogy benne vagy a buliban — vág vissza kedélyesen a cimbora. — De félre a tréfával. Vladimir, tegyük fel a másik bográc^ húst is főni, mert nem készül el idejében. Nézem, ahogy egyszerre mozog a két ember, és ahogy átváltozik egy pillanat alatt. Látszik rajtuk, bár előbb még évődtek egymással, számukra most a munka a legfontosabb. A faluban is azt Rajkovics Vladimir és Borbély János nagy szakértői a pörköltkészítésnek. Tu. dománijukkal nem. állnak egyedül, de az tény, hogy aki egyszer megkóstolta föztjúket, máskor is szívesen eszik ab- ’ bál. (Barcza Zsolt felvétele) mondják róluk, hogy megállják helyüket a traktor nyergében és árvíz idején a Duna gátján is. Igen csak érti teendőit Hraniszláv Pélerné és Hrisztov Hrisztóné is. Nem kisebb hírességek ők sem Lóréven a két férfinél. Az ő főztjükkel is sokan találkoztak már a lakodalmakban, de a termelőszövetkezetekben is. Mondják, aki egyszer megkóstolta az általuk készített ebédet, soha nem felejti el. A jó ízeket évek múltán is szájában érzi az ember. — Mi ennek a titlca? — kérdezem. — Aki szereti a családját, és kedvezni akar nekik, az mindig a legjobbra, a legtökéletesebbre törekszik — mondja szinte egyszerre a két asszony. De még azt is hozzáteszik, jó ízérzék is szükségeltetik a finom étel elkészítéséhez. , Bóna Zoltán színvonalán. Az új beruházás módot ad arra. hogy korszerűbb technológiával, pontosabban dolgozzunk. A legújabb típusú Ikarus-autóbu- szokba nagyobb motornyo- matékkal rendelkező sebességváltókat gyártunk. A kísérleti buszokba építve ezeket már a közutakon próbálják ki. Arra a kérdésre, hogy van- e vevő gyártmányaikra, az igazgató így válaszol: — Több is élkein- a piacon,, mint amennyit a válla látunk szállítani képes. A Csepel Autógyár termékeit gépjárművekbe építve kínai, jugoszlávy líbiai, iraki felek vásárolják. Ez valamennyi dollárért-ékesítésű üzlet. De á KGST-országokbá ••• ' ís'-száHí- tunk sebességváltókat,* még pótalkatrészként is. Három delegátus Az elmúlt hónapok óta a vállalat szervezeti életében is történt előrelépés. Ennek következményeiről, ezt mondja Demeter Pál: — Tavaly októberben cégünknél is megalakult a vállalati tanács 48 fővel. Az egri gyárból hárman veszünk részt ezen a fórumon. Én egyben a vállalati tanács elnökhelyettese is vagyok. Nagy előrelépést jelentett enr. létrehozása, az ösztönzési rendszer korszerűsítésében, a de- mokratizmuban. Bársony Dénes üzemvezető szintén tagja a vállalati tanácsnak. Amikor a nyereségérdekeltségről kérdezzük, érzékeny pontra tapintunk. A következőket mondja: — Sajnos, a vállalat öt gyára közötti együttműködés nehézkes. Sok gondot jelent a hatékony termelés megszervezése. A másik probléma: eddig a vállalati tervszámok olyanok voltak, hogy mi egriek év közben nem tudtuk nyomon követni, mennyi lesz a várható nyereségünk. Az elkövetkező időszakban korszerűsítik az elszámolási rendszert. A tervezet már csak kidolgozásra vár. Így világosabban átláthatók a gyár költségei, s a várható nyereség is. Elemzésük könnyebb, s minket, dolgozókat is jobban ösztönöz, ha tudjuk mit teljesítettünk, s ezért mennyi jár. Minőség szerint A munkaerőhelyzetről szólván az üzemvezető panaszkodik: — Van munkaerőhiány a mi üzemünkben is. Húsz-huszonriégy munkáskéz elkelne még. Szerencse, ho?v nálunk az emberek többsége nem fél az újtól. A korszerű automatizált gépekkel is szívesen megbarátkoznak. Igaz, többségük fiatal. Balázs Győző beállító lakatos hozzáfűzi: — Nem túl népszerű a szakmánk a pályaválasztók körében. Pontosságra, igényes munkára van szükség. A fizetésért meg kell dolgoznunk, az alapórabéren túl a minőség szerint kapunk pótlekot vagy prámiumelvonást. Madarasi . Sándor üzem- fenntartási osztályvezető a múlt, év végén két ünnep között is dolgozott, — A gépek karbantartása, pótalkatrészek biztosítása, legyártása a mi feladatunk — mondja, tr- Erre legalkalmasabb az év'végi csendes időszak. De folyamatosan javítjuk 'a legfontosabb gépeket. Tervszerű, megelőző karbantartó . mui|káhk eredménye, hog> " 1 tavaly gépeink száz üzemóra alatt csak három órát álltak. Ezt a szintet szeretnénk tartani a jövőben is, ha lehet, még erősíteni a technológiai fegyelmet. Kude*n«> ‘Ferenc, a műszaki .•óS3tá!y;)yezetője technológus , munkatársaival együtt a gyártás előkészítésén fáradozik. Közösségük 1985-ben a Vállalat Kiváló Brigádja címet nyerte el: — Tevékenységünk célja a következő Öt évben a nehéz fizikai munka csökkentése, a termelés automatizálása gyárunkban, ,, Előretekintés Ez évre előretekintve így beszél..:—: Bízóba abban, hogy munkatársaimmal sikerül elkészítenünk az automatikus esztergagépek beállítását. Reménykedem, hogy az elkövetkező években a műszaki értelmiség anyagi helyzete is jobbra fordul. Kollégái hozzáfűzik: — Szeretnénk eleget tenni a magasabb követelményeknek és Megőrizni a dolgozók körében kialakult jó. közösségi szellemet. Jámbor Ildikó (Megjelent a Heves Megyei Népújságban.) Bazri ellátásra is Cémaspulnik Négyszázötvenmillió forint tőkés exportból származó bevételre számít az idén a Cérnagyár. Új piacuk az Egyesült Államok, ahová tizenöt tonna kötésre és szövésre alkalmas fehér cérnát küldenek. Franciaországba ugyanekkora tételben szállítanak új technológiával készült, lazán csévélt fonalat. Olaszországi cégek pedig huszonöt színben, huszonöt tonna cérnát rendeltek meg a gyártól. Már szállítják Itt a cukorréöa-vetőmag Megkezdték a cukorrépa- vetőmag kiszállítását a Pető- házi Cukorgyár nagycenki magüzeméből. Az ország cukorrépaterületének csaknem a felére, több mint 40 ezér hektár terület bevetéséhez szállítanak hazai és külföldi vetőmagokat. Az idei vetésre szolgáló mag 30 százaléka a Sopronhorpácson kikísérletezett Monopolt N—I, 70 százaléka pedig a legjobb nyugateurópai fajtákból kerül ki. Egy hektár bevetéséhez 2 ézer magra van szükség. Ez gondos művelés és öntözés esetén hektáronként 450—500 mázsás termést ad, amelyből 7,5—8 tonna a cukorkihozatal.
