Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
! 198«. FEBRUAR 2«., SZERDA 7 MSI» meg rr/W MSr Fábiánsebestyen Levonult a víz A január 31-én elfojtott emlékezetes fábiánsebestyéni gázkitörés során felszínre került óriási mennyiségű, és a tengervízzel csaknem azonos sótartalmú termálvíz elvezetését befejezték. Az elvezetés idején a Szentes körzetében levő 5ü kilométeres főcsatornát folyamatosan a Körösből kiemelt vízzel mosatták, így a sós víz már alaposan hígítva jutott el Mindszent községnél a Tiszába. A kritikus időszakban literenként 2200—2500 milligramm sótartalmú víz áramlott a csatornában. Ezt a mennyiséget végül — összehangolt intézkedések eredményeként — sikerült 600 milligramm alá szorítani. Ezzel elhárult a veszély, és kedden az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megszüntette a december 20-án elrendelt másodfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget. Mivel a főcsatorna a fontos zöldségtermő vidéken — a szentesi tájkörzetben — öntözésre is szolgál, ezért biztonsági okokból egy ideig még hetenként vízmintákat vesznek laboratóriumi ellenőrzésre. Ezenkívül iszap- és talaj- vizsgálatokat folytatnak az érintett területen, a sós víz levonulási szakaszán. Az öntözési idény megkezdése előtt pedig még egyszer újból intenzíven átmosatják a szentesi főcsatornát. Holnap avatják Néhány labor már dolgozik Február 27-én. holnap adják át rendeltetésének az Országos Hematológiai és Vcrtranszfúziós Intézet új, tízszintes épületét Budapesten a XI. kerületben. Az Iparterv tervei alapján a kivitelezést a Középületépítő Vállalat a tervezett összegnél mintegy 20 millió forinttal kevesebbért készítette el. Az épület, ben főleg olyan osztályok kaptak helyet, melyeket új kutatási feladatokkal bíztak meg. Már meg is kezdődött a munka egyes la boratóriumokban Magas eladatlan téglahegyek Kezdődik a nyersgyártás A főváros és környékének építőanyag-ellátásához jelentősen hozzájárul a Budai Téglaipari Vállalat. Az iparágban az V. és VI. ötéves tervidőszakban végrehajtott beruházások, műszaki fejlesztések náluk is elősegítették a termékszerkezet korszerűsítését, a téglások élet- cs munkakörülményeinek javítását. Az elmúlt tíz év a vállalatnál az intenzív fejlesztés időszaka volt. Csaknem 1,5 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelynek hatására ma már azzal büszkélkedhetnek a budaiak, hogy minden 100 előállított téglából 93 darabot már kimondottan modern berendezésekkel állíthatnak elő. Kisebb kereslet Az UNIFORM és POROTON falazóelemek mellett a jövőben tovább szélesedhet a korszerű téglák választéka. Egy NSZK-beli licenc alapján gyártják majd a kiváló hő- technikai tulajdonságokkal rendelkező THERMOPOR falazóblokkokat. Ez utóbbi a Tégla- és Cserépipari Tröszthöz tartozó vállalatoknál több helyütt is szélesíti a termékek skáláját. Előállítása gazdaságos, s mivel megvan a fogyasztói érdeklődés, a gyártók okkal bíznak a sikerben. A közelmúltban Kornhoffer László, a Budai Téglaipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy hasonlóan a társvállalatokhoz, sikeres termelési évet zártak. Sajnos a megcsappanó vásárlói kedv náluk is éreztette hatását: magas eladatlan készletek halmozódtak fel. — Budapest és környéke mindig jó felvevő piacnak bizonyult — mondta az igazgató. — Azonban 1985 végén már 15 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő volt a készletünk. Éppen duplája annak, pint az' előző esztendőben! Ez a tetemes mennyiség ugyan némileg csökkent, de még mindig gondot okoz. A tavasz közeledtével bízunk a vásárlói kedv fellendülésében. Korszerű csomagolás A vállalat pűisborosjenői Il-es téglagyárában tavaly 50 millió darab kisméretű téglát gyártottak. A termék iránt éveken át nagy volt a kereslet, s felmerült az igény, hogy ezeket is egységrakatokban forgalmazzák, megkönnyítve ezzel a szállításukat. — Megoldható közelségbe jutott ez a kérdés. Korszerű, nagy teljesítőképességű csomagolóberendezést vásárolunk az egyik NSZK-beli vagy osztrák cégtől — említette a vállalat igazgatója. Korszerű gyártástechnológia mellett a Budai Téglaipari Vállalatnál 200 millió kisméretű téglaegységben számolt korszerű falazóanyag készülhet. Ezek előállításából kiveszi részét a harmadik éve üzemelő, a csehszlovák Lingl- technológiára telepített új solymári I-es és a szintén korszerűnek számító Il-es gyár. Törökbálinton a Beton- és Vasbetonipari Művekkel történt megállapodás értelmében olyan béléstesteket is előállítanak, amelyek felhasználhatók a betongerendák beépítésénél. Elavult üzemek Óhatatlanul is felmerül azonban a kérdés: vajon mi lesz a sorsuk a hagyományos téglagyáraknak? — Három termelőegységünket érinti ez a kérdés — mondta az igazgató. — A fővárosban a Bécsi úton levőt, a százhalombattait és az érdit. Ezekben annyira elávúltak a gyártó berendezések, hogy további működtetésük abszolút gazdaságtalan lenne. A pillanatnyi helyzet az, hogy az óbudai üzemben és a másik két helyen szüneteltetjük a termelést A Bécsi úton dolgozók vannak a legjobb helyzetben, hiszen a közelben olyan gyáraink működnek, ahol mindenkinek biztosítunk munka- lehetőséget. Érdről a törökbálinti gyárba szállítjuk be a dolgozókat. A felsorolt hagyományos téglagyárak végleges leállításáról csak akkor lehet szó. ha erre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól engedélyt kapunk... A hagyományos tégla- és cserépipari üzemekben rövidesen kezdetét veszi a nyersgyártási szezon. Pillanatnyilag, folynak a téli nagyjavítási munkák. Gyócsi László Sárga helyett kék Volánbusszal vagy BKV-val? A vecsésiek dédelgetett vágya A vecsésiek tehetetlenséggel vádolják a tanácsukat. Sérelmesnek tartják, hogy amikor a lakosság egyre több terhet -vállal a település fejlesztéséből, szépítéséből, akkor a tanács nem képes elintézni egy olyan apróságot, hogy a Ferihegy Il-rc tartó kék busz megálljon a lakótelep sarkánál. Kérésüknek minden lehetséges fórumon hangot adnak, a megálló ügye központi kérdéssé vált a faluban. Olyannyira, hogy nemrégiben több száz aláírást gyűjtöttek, s panaszos levelükkel közvetlenül a BKV-hoz fordultak. Az orruk előtt A 24 ezres lélekszámú mamutfalu munkaképes lakosságának 80 százaléka a fővárosba jár dolgozni. Nem csoda hát, hogy a vecsésieknek hosszú évek óta dédelgetett vágya, hogy a kék busz kijárjon a nagyközségbe. Eredetileg azt szerették volna, hogy a 93-as útvonalát a falu központjáig, a piros 35-ösét az András-telepig hosszabbítsák meg. Ennek költségeit a BKV nem tudta vállalni, s ebbe többé-kevésbé belenyugodtak a falu vezetői, lakossága. Ám amióta tavaly megnyílt a Ferihegy II légikikötő, s a 93- asok már Vecsés közigazgatási területén áthaladva robognak céljuk felé, azóta ismét megfogalmazódott az “ igény. Jóval szerényebben, mint korábban, hiszen most csak egy megállópár létesítését kérik. A busz azonban nem áll meg. Az OTP-lakótelep sarkánál, az ott élők szeme láttára, orra előtt fprdul el, tűnik el a távolban. Ez különösen azokat bosszantja, akik a repülőtérre járnak dolgozni. Most ugyanis a sárga busz- szal bemennek Pestre, ott átszállnak a kék buszra, amely visszaviszi őket a faluba. A járatot persze használhatnák a Pestre ingázók is. Illetve azoknak csupán egy szűk köre, hiszen akik a falu másik végéből vagy Üllőről és Mo- norról érkeznek, azoknak körülményes volna a sárgáról leszállni és kétszáz métert gyalogolni a 93-as megállójáig. Főként, hogy ott lapul a zsebükben az olcsónak nem mondható bérlet. — Nagyon kényelmetlen dolog szembenézni a lakosság elégedetlenségével — mondja Csányi János, a vecsési nagyközségi tanács elnöke. — Természetes, hogy az emberek a helyi tanácson kérik számon az érdekeik érvényesítését, még altkor is, ha annak hatásköre nem elegendő az adott probléma megoldásához. Mint ez esetben is. Fölajánlottuk, hogy megépítjük a megállópárt és azon kívül is mindent megtettünk, ami lehetséges. Ennek az ügyek a kimenetele azonban nem a Készül a májasláda. Nagykörösön a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telepén évente ezer köbméter fát dolgoznak fel. Egy részéből különféle bútoralkatrészeket. a másikból pedig ládákat és raklapokat gyártanak. Egyik új termékük az úgynevezett májasláda, amiben a vágott baromfit szállítják külföldre. Kókai József né faipari szabógépen készíti ezek elemeit. (Hancsovszki János felvétele) vecsési tanácson és a BKV-n múlik. így igaz, hiszen a lakossági panaszokról a megyei és a Fővárosi Tanács illetékesei is tárgyaltak. Dobos Ferenc- nének, a vecsési Ferihegy Tsz üzemgazdasági osztályvezetőhelyettesének,, a megye 16. választókerülete országgyűlési képviselőjének a közlekedési miniszterhez intézett interpellációja nyomán a minisztériumban is foglalkoznak az üggyel. Ezzel összefüggésben érdemes mégismerkedni a BKV és a Volánbusz álláspontjával. A két cég érdekei ugyanis azonosak: ellenzik a megáilópár-íétesítést. Záhonyig is... — Ha költségeinket fedezik, akár Záhonyig is elmegyünk — mondja Hinnél Pál, a BKV közúti forgalmi osztályának vezetője. — Egyébként ebben az ügyben nekünk nincs önálló álláspontunk a Fővárosi Tanács véleményéhez tartjuk magunkat. Eszerint Budapest közigazgatási határán túl o megyei tanácsnak kell gondoskodnia a közlekedés feltételeiről. A Volánbusz álláspontját híven tükrözi az a két levél, amelynek másolatát Pfeil József forgalmi igazgatóhelyettes bocsátotta rendelkezésünkre. Ezekben arról tájékoztatták a Közlekedési Minisztérium, illetve a megyei tanács illetékeseit, hogy a vállalat érdekeit sértené, ha a lakótelepiek a BKV járatait vennék igénybe, s emiatt csökkenne a sárga buszok kihasználtsága. Amennyiben ez bekövetkezne, a Volánbusz kénytelen lenne a Monorról, Üllőről, de elsősorban a Ve- csésről közlekedő járatok menetrendjét felülvizsgálni. Azaz járatritkitásra kerülhet sor, amely sok utast érintene. A Volánbusz ugyanakkor felajánlja, hogy közvetlenül vagy átszállással megoldja a Ferihegyen dolgozók szállítását. A bejárók számáról, lakóhelyéről, a munkahelyükre való érkezés kívánt időpontjával tájékoztatást kértek a MALÉV-től és a Légiforgalmi és Rerpülőtéri Igazgatóságtól. — Tudomásul kell venni a Fővárosi Tanács álláspontját, hogy nem lehetséges további Pest megyei települések bekapcsolása a közlekedésbe — mondja Valkai György, a Pest Megyei Tanács közlekedési osztályának vezetője. — Ennek költségvetési okai vannak, hiszen a BKV állami dotációt élvez. Ám ezúttal nem útvonal-hosszabbításról, nem is új járat indításáról, csupán egy megálló létesítéséről van szó. A BKV az utasok ugrásszerű emelkedésétől — ami több busz beállítását igényelné —, a Volánbusz pedig ennek a fordítottjától tart. Tegyük hozzá jogosan. Erre utal az is, hogy amikor emelkedett a távolsági busz- közlekedés tarifája, akkor is sokan elpártoltak a Volánbusztól, s csupán az első BKV-megállóig váltanak bérletet. Kimondatlanul A kézirat nyomdába adásakor még nem született döntés, az országgyűlési képviselő nem kaphatott választ interpellációjára. A vecsési példa mindenesetre felhívja a figyelmet a régóta húzódó gondra, nevezetesen az elővárosi tarifarendszer megreformálásának szükségességére. Hiszen kimondva, kimondatlanul az is benne van a panaszokban, hogy a vecsésiek — és még sorolhatnánk a településeket — a fővárosi díjszabás többszöröséért utaznak budapesti munkahelyükre. Azok az emberek, akik nem a lakóhelyükön dolgoznak, tanulnak, vásárolnak és a többi... Az ő szempontjukból mellékes az a tény, hogy a BKV dotációt kap, a Volánbusz pedig nyereségadót fizet. Kövess László Kerepesiarcsa-Rókus A beteg érdeke győzött A kerepestarcsai kórház elkészülte óta az volt a gyakorlat: a sürgős ellátásra szoruló megyei betegek a Semmelweis (Rókus) kórház és a kerepestarcsai kórház felvevő területéről naponként felváltva hol az egyik, hol a másik kórház sebészeti osztályára kerültek. A szükség szülte e megoldást. Az, hogy kevés volt a szakorvos, a műtősnő, s így csak kétnaponta kellett egyik vagy másik gyógyító intézményben teljes körű műtéti ügyeletet tartani. Am a helyzet felettébb fonák volt, s e fonákságot még. szentesítette is az 1981-ben született beteg- beutalási rendelet. Képzeljük csak el, amint a mentőautó felveszi a sürgős — tán életveszélyben levő — beteget, mondjuk Pilisvörös- vár, Érd vagy Százhalombatta környékén, majd átvág vele a fővároson, elhajt a Rókus kórház mellett, s Kerepes tárcsán áll meg, ott várják páciensüket az operációra kész orvosok. Vagy fordítva: a másik na<pon Gödöllő körzetéből indul a szirénázó kocsi, s áthajt Kerepestarcsán, csak a Semmelweis kórháznál lassít ... Nyilvánvaló, hogy a beteg e gyakorlatnak kárát látta (s ez a legenyhébb megfogalmazás), arról nem ig szólva, hogy amíg a mentő fölöslegesen tett kerülőt, ugyanazzal a benzinnel, ugyanannyi idő alatt más betegekért mehetett volna. Zúgolódtak a rokonok is: messzire kell menni látogat- |ni. Jelenleg folytatja a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztálya az öt év előtti rendelet felülvizsgálatát, ám felismerve a visszásságot, a sürgősségi sebészeti ellátást illetően máris megoldás született, nem várták a vizsgálat végét. Március 1-től mindkét kórház saját területéről minden napon (tehát szombaton és vasárnap is!) éjjel-nappal kötelezően felveszi az összes sebészeti beteget. Szakzsargonban ezt úgy mondanák: végre érvényesül az integrációban a területi elv. Ezek után a tények: a gödöllői ás monori szakorvosi rendelők ellátási területéről (Vecsés és Üllő kivételével, mert az itt élőket a fővárosban eddig is fogadták) ezután is mindenki a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház sebészetére kerül majd. A Semmelweis kórház sebészete fogadja a betegeket a százhal mbattai, érdi, pllisvö- rösvári szakrendelők körzetéből, valamint a nagykátai körzet északi részéből, és Nagvtarcsáról, Csömörről, Pépeiről. Ez utóbbi három településről azért, mert innen könnyebben érhető el tömeg- közlekedési eszközökkel a Budapesten található kórház, mint a kerepestarcsai. Gyál és Felsőpakony sebészeti ellátásáról márciustól az István kórházban gondoskodnak, mert e két település járóbetegeit eddig is az István kórházhoz kapcsolt kispesti rendelőintézetben vizsgálták, kezelték. V. G. P.
