Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

Vácklsújfalu Ruha- és cipőkellékek Tip-tsp játékok A kerepestarcsai módszer­tani bölcsőde felhívással for­dult a megye kálencvenegy bölcsődéjéhez, melyben saját készítésű játékok beküldésé­re kérte őket. Céljuk az volt, hogy minél olcsóbb és prakti­kusabb dolgokkal foglalják el a gyerekeket. Mindén pályá­zó öt művét küldhette be a megadott határidőre. Érkez­tek munkák Vácról, Cegléd­ről és Nagykőrösről. Az el­múlt hét szombatján kiállítás nyílt a böl?sődében a beér­kezett alkotásokból. A zsűri ítélete szerint az el­ső díjat Tip-top jeligével — és háromezer forint értékű játékkal — a módszertani böl­csőde szerezte meg. Babaru­hakészlettel, nagy méretű bé­kával és teknősbékával pá­lyáztak, melyekre a gyerekek rá is' ülhetnek. Második he­lyezett Hétszínvirág jeligével a szentendrei Felszabadulás té­ri bölcsőde, ök kesztyűbábo­kat és az elhelyezésükre szol­gáló bábtartót csináltak. Har­madik a dunakeszi Il-es böl­csőde lett szivacsból készült építőelemeivel. Az eredmény- hirdetés tegnap délelőtt tíz órakor volt a kerepestarcsai filmszínházban, ahol minden pályázó intézmény képviselő­je megjelent. A nap programja Színre lépünk, a Ciróka gyermekszínpad új előadása, 15.30 órakor. »Lehetetlen tárgyaink, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. A reklámokból állandóan ta­nulhatjuk, de anélkül is tudja minden nő, mennyit jelente­nek az öltözködésben a kiegé­szítők. Egy ízléses, színben és mintában a ruhához illő öv­vel, sállal meg lehet változtat­ni annak jellegét. Sokat számít a csat és a gombok milyen­sége is. Volt idő, amikor a sok-sok pici gomb volt a di­vat, most egyetlen hatalmas darabbal csukódnak a modern kabátok. Kosztümökön és a boltban, a kartonra felfűzött gombok­ban szívesen gyönyörködünk, de ládákba öntve, asztalokra zúdítva nem mindennapi lát­vány több ezer darab belőle. A galgamácsai Galga-parti Termelőszövetkezet váckisúj- falui üzemében naponta tíz­ezer darabot gyártanak ruha- és cipőkellékekből. Egyszerű golyósprésekkel műanyagból (poliészter, etilén), fémből és a kettő együttes alkalmazásá­ból készülnek ezek a kiegészí­tők. Az Országos Találmányi Hi­vatal az idén több új módszert vezet be az újítók és feltalá­lók eredményeinek szélesebb körű elterjesztésére. Arra tö­rekszik, hogy mindinkább megszüntesse a vállalatok kö­zötti elszigeteltséget, és ezzel A kis létszám ellenére mindössze tízen dolgozna« ezen a munkahelyen, tavalyi hárommillió forintos árbevéte­li tervüket négymillióra, telje­sítették. Idén már eleve eny- nyivel számolnak. Az ország csaknem valamennyi ruha­gyára és ruhaipari szövetkeze­te megrendelőik között van. Most a legnagyobb mennyisé­get a Páva Ruhagyár vásárol­ja tőlük. Nincs gondjuk egyéb­ként sem az értékesítéssel, több mint tíz éve állandó part­nereik vannak. Üjabban különleges igombok hagyják el az üzemet, náluk készülnek a WEEK-END far­merekhez műanyagból, férhbe- vonássalr Ez a kollektíva kí­sérletezett ki egy biztonságos csomagolási eljárást is. Ma­gyarországon még nem hasz­nálják a gyakorlatban a pán­tológépekhez az új típusú sa- rokpántolót. ami szétesésmen­tesen rögzíti a ládákat. A Sop­roni Ruhagyártól már öt évre szóló megrendelésük van eb­ből a termékből. népgazdasági szinten elősegít­se a műszaki haladást. Szinte általános jelenség, hogy az egyes vállalatoknál ki­dolgozott és a gyakorlatban sikeresen ^evezetett újítások­ról más vállalatok nem tud­nak, s pénzt, időt, energiát fek­tetnek be, hogy hasonló új megoldásokra jussanak. Az Országos Találmányi Hi­vatal a vállalatok eddiginél lé­nyegesen jobb informálására még ebben az esztendőben or­szágos újítási adatbankot hoz létre. A több tízezer újítás leg­fontosabb adatainak országos összegyűjtését már megkezd­ték. Felhívták a vállalatok fi­gyelmét, hogy a más vállala­toknak átadni kívánt újításaik jegyzékét juttassák el a Talál­mányi Hivatalba. Az újítások leírása mellett azt is nyilván­tartják majd, hogy milyen te­rületeken hasznosíthatók az új módszerek. Az adatbank koor­dinálja majd az ágazatok újí­tási gyűjteményét is. Az első félgvben az OTH megalakítja az újítási szakér­tői testületet is, amelyhez, az újítók, illetve a vállalatok olyan szakkérdésekkel fordul­hatnak. amelyekkel eddig a bíróságok foglalkoztak. A szakértői testület létrehozásá­val azt szeretnék elérni, hogy az újítók és a vállalatok közöt­ti pereket megelőzzék, azokat a minimálisra szorítsák vissza. A szakértők például azt is se­gítenek eldönteni, hogy miként lehet kimutatni az újítás hasz­nát, és javaslatot tesznek az újítás díjazására is. A megsebzett park A téma az utcán hevert. Közhely, pedig most való­ban így volt. Nem éppen az utcán, Gödöllőn, az Al­sóparkban hevert egy cso­mó fiatal, sarjadzó fácska felső része. Természetsze­rető embernek, minden normális érzésű városla­kónak hátborzongató volt ez a kora reggeli látvány. Egyáltalán milyen ötlet vihetett ' rá arra valakit, hogy módszeresen, nemcsak a vélhető útja mentén egy­től egyig félbetörje a kis fákat? Vajon miért bántották a szemét ezek a csemeték? Talán rosszul voltak metsz­ve, vagy ajtói félt az ille­tő, ha ö nem*tevékenyke­dik, esetleg tíz-húsz év múl­va hatalmas lombkoroná­jukkal beárnyékolják a tűző nap ellen az utakat? Mondhatjuk: tettének oka ismeretlen. Lehet, ö sem tudta, mit cselekszik. Sze­relmi bánata volt? ösz­szeveszett a szomszédjával? Vagy csak berúgott? Mert józan fejjel ilyet nem le­het csinálni! Olyan könnyen és sok­szor kijelentjük, a tanács, az illetékes szervek nem törődnek a várossal, elha­nyagolják, nincs keret a szépítésére. Visszasírjuk a régi parkot, amikor — — még a nagy építkezések előtt — úgy éreztük, dzsun­gelben járunk, határtalan­nak tűnt az egész. Fellá­zadtunk a növényzet terv­szerű pusztítása ellen, de annak megőrzését, újrane- velését már nem tűrjük el. Erős emberek vagyunk, könnyen eltörjük egy tíz milliméter átmérőjű zsen­ge fácska ágait. Elképzelhető ezek után az is, pár év múlva csak a helytörténeti gyűjtemény fotóin látjuk majd: Volt egyszer egy park Gödöllőn. —be Másutt is hasznosítható Egi-földi furcsaságok A HEGYEN. Már közeledik a megígért melegfront, de a falu fölé délnyugaton magó- sodó Tatárülésen, s onnan széttekintve az egész Galga- völgyben még a tél az úr. Állásait jól kiépítette, a hó és a jég beborít mindent. A dombtetőn — ami számunk­ra a hegy — a paplan alatt a falu kenyere, a későn kelt búza. A túlsó oldalon a sze­mét takarózik a magasan csíkot húzó repülőgép utasai­nak szeme elől. A nyugati szél harminc- negyven centiméteres pár­kányt fújt a hóból a tető szélére. E mellvéd mögül te­kintünk a bagi házakra, s tovább, Aszódra, Galgamácsá- ra és Hatvanra, mert innen még a hevesi város épületeiből is látszanak a magasabbak. Másfél évtized alatt annyit változott ez a vidék, hogy az akkor eltávozottak nemigen ismernének rá. A falut átsze- lő autópálya számunkra már olyan megszokott, mintha mindig itt lett volna. Most, vasárnap délelőtt kicsiny raj­ta a foegalom,’ de az a haj­dani csend, amit fentről is él­vezhettünk egykor, már a múlté. A zajban elveszik a kutyák csaholása, a közelebbi házakban az edények csö­römpölése, a rádióból a ma­gyarnóta hangja. S ha volna is víz a Malom-tóban — gon­dolok a melegebb évszakokra váratlanul — a békakuruttyo- lást sem hallanánk már. Nincs sajátosság. Ugyan­olyan sokféle, mégis egyfor­ma házak épülnek, épültek itt, mint a Palócföldön vagy Borsodban, Hevesben. Minden falu egyformán épül már, de az emberek igyekezete nem mindig hiábavaló, a sok siker­telen / próbálkozás között mind több a szép példa is. Üj negyed épült 1970 óta a patakon túl, mi több, köz­ben a patak is elvándorolt. Eltérítette medréből a nagy építkezés, a közút igénye. . Hamarosan új utcák nyílnak a vasútállomáson túl is, a Vízmű épülete mellé, a Peres dűlőben, a termékeny földe­ken. Ha ez is elfogy, követ­kezik talán az. elhagyott Nyolcadrész, ahol már nem művelik a földeket, de ahol' lakni is nehezebb lesz, ami a csendesebb vidék ára. A Pereshez közeli az út, a vas­út, a víz, a villany. MI KÖZÜK HOZZÁNK? Kezembe került egy javaslat,, a községet szerető ember el­gondolása arról, hogyan ille­ne nevezni az új telep né­hány utcáját, esetleges terét. (Valóban, gondoltak például árnyas, pados, virágos 'érre is a parcellázási terv készí­tői?) Meglepetéssel olvastam a papírból, hogy nem is oly sok. kutatással mennyi ese­ményt fűzhetünk legszűkebb otthonunk történetéhez. A legendás Vak Bottyán eszerint 1705. Szeptember 22- én Bagón tartotta törzsszállá­sát, s a bagi mezőkről írta levelét a vezérlő fejedelem­nek. A hatvani -vár kapitá­nya be akart hódolni a csá­száriaknak — olvasom a ja­vaslatban. Amikor Bottyán János, a sok dicsőséges csa­ta hős generálisa a tervet hí­rül vette, Hatvanba sietett, ahol az árulókat vasra veret­te és a várat új őrséggel lát­ta el. Bottyán János generá­lis a hatvani rendcsinálás után harmadnapra meghalt. Sem Vak Bottyán, sem az isaszegi csata idéjén Bagón tartózkodó Gáspár András honvéd tábornok nem foglal­kozott azzal, hogy ténykedé­sére egyszer még büszkék lesznek — lehetnek — a ba- giak. Az öregkorát itt töltő aradi vértanúöcs, Lázár La­jos tüzér főhadnagy sem gon­dolt erre, számukra éppen- hogy nem ez volt a lényeg Nekünk viszont annál <öbb a közünk hozzájuk. KÉT MÉTER. Szép dolog a jövőre gondolni, de nem ke­rülhetjük ,el szemünkkel a falu közepét sem, ahol ke­vésbé látványosak a változá­sok A hatvanas évtizedben arra volt büszke a falu hogy házat építtet a műyetődésnek, a kultúrának. Az idén lesz ennek 25 éve. Elképzelhető, hogy az építők között is akadt olyan lélek, aki csak azért,’hogy lássa, miként mu­tat az akkor* korszerű ház a faluban, felmászott ide. Akikkel beszéltem, nagy­LLOÍ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 47. SZÁM 1986. FEBRUÁR 25.. KEDD Aszód és társközségei Korszerűsödő közvilágítás Lassan száz éve annak, hogy a világon elsőként ragyogtak fel Thomas Alva Edison vil­lanyégői. Az új találmánytól elkábult közönség méltókép­pen becézte a feltalálót: Men- lo-parki varázsló, aki egy csapásra elűzte a sötétséget. Azt hihetnénk, a korszakalko­tó találmány révén, az elmúlt évszázad alatt megnyugtató módon sikerült megoldani a települések éjszakai kivilágí­tását. Sajnos a hétköznapi gyakorlat bizonyítja, sok még a teendő. Nem csoda hát, hogy nem múlik el talán egy tanácsülés sem, amelyen szóba ne kerül­ne az utcák esti kivilágítása. Valószínűleg minden lakossági igény jogos, de az ország szűkre szabott pénztárcája gátat vet az igények teljes ki­elégítésének. Nincs ez más­képp a kisebb falvakban, köz­ségekben sem. Ezért is vol­tunk kíváncsiak Aszód nagy­község- közvilágítási helyzeté­re. A tájékoztatást Nádudvari László adta, aki az ÉMÁSZ hatvani kirendeltségének a vezetője. Higanygőzös — A nagyközségben több­féle fényforrással világítjuk meg az utcákat, közterülete­ket. Aszódon nagyobbrészt — a hagyományos villanyégőnél jóval korszerűbb — higany­gőzlámpák világítanak, de szép számmal akad még a villanyoszlopra szerelt hagyo­mányos lámpatest is. Ikladon hatvan hagyományos, kilenc- van higanygőzlámpa ontja sugarait. Domonyban legvilá­gosabbak az utcák, mert ott a közvilágítás kilencven szá­zaléka higanygözös világítás­sal történik. — Nem véletlenül soroltam fel számszerűleg a társköz­ségekben található különféle lámpatesteket, mert ezzel is érzékeltetni szeretném, meny­nyire megnehezíti karbantar­tásukat a többféle fényforrás. Korszerűtlen, selejtezésre vár a hagyományos falikaros lám­patest. szabású tervekről szóltak. Olyan sok sztár fordult meg, többen rendszeresen itt mu­zsikáltak a régi szép rockvi­lágban, mielőtt befutottak volna, hogy ünnepi fesztivált is lehetne szervezni... így volt, és az ötlet nem rossz. Magam mégis azt várom már hónapok óta, lehet, egy éve is, hogy mikor pótolják az épület esőcsatornájának azt a hiányzó kétméteres szakaszát, ahol beázik, penészedik a fal, belülről is. Lehetetlen, hogy ne volna erre pénz ott, ahol akadt portugáliai útra is. FELFAGYOTT ÉS ELFO­GYOTT. Ezeken a hasábokon már többször írtunk arról, milyen furcsa, hogy a Bag és Túra közötti úton éppen kö­zépen találjuk a legrosszabb minőségű szakaszt. Azon be­lül is Galgahévízen. Nos. azóta a hévíziek javítottak vízelvezetési rendszerükön —. kevesebb csapadékvíz önti ej az országutat, mellékutcákat köveztek társadalmi összefo­gással, pénzbeli hozzájárulás­sal. De az országutat már nem tudják megcsinálni. Az idén a falu túrái végén az il­letékesek elhelyeztek egy se­bességkorlátozó, valamint egy útfelfagyásra figyelmeztető táblát. Február közepére, vé- gére^ már ? negyven kilomé­teres sebesség is veszélyes lesz, a húsias a biztonságos a kátyúk között. Korábban a pénz fogyott el a tíz kilomé­teres út teljes rendbetételére Most már a tovább halogatás lehetősége. Balázs Gusztáv — A gyártását már be­szüntették, ezért az esetleges pótlásuk .szinte lehetetlen. A 60 wattos izzó nehezen viseli el az időjárás viszontagságait Tartóssága is változó. Két perctől legfeljebb negyedévig üzemel, ezért gyakran kell cserélni. Legszembetűnőbb hi­bája azonban az, hogy vi­szonylag sok energiát használ fel, és mégis kis fénnyel vi­lágít, Szaknyelven úgy jelle­mezhetjük, hogy rossz a fényenergia-hasznosítása. Egyharmadába — Korszerűbbek a higany­gőzlámpák. Ezek hasonló mennyiségű elektromos ener­giával, csaknem kétszeres fényerővel égnek, s kevésbé hajlamosak az idő előtti ki­égésre. Az energiatakarékos­ság jegyiben születtek a nát- riumizzólc, ilyeneket is fel­szerelünk hamarosan. Ezek többszörösen felülmúlják a hagyományos égők fényerős­ségét, ugyanakkor az élet­tartamuk is azok négyszerese. — A rendkívül kedvező tu­lajdonságai mellett nagy gon­dot jelent az, hogy sem a ha­gyományos, sem a higanygőz- lámpák helyére nem építhetők be. Bár az egyszeri beépítési költség igen magas — több ezer forint —, mégis megéri, mert az üzemeltetési költségek a hagyományoshoz viszonyítva egyharmadába kerülnek. Mi­vel ezeket a korszerű lámpa­testeket csak most kezdik na­gyobb sorozatban gyártani, országosan felmérik, hány da­rabra van szükség. — A nagyközségben elő­reláthatólag ez év második felében kezdjük felszerelni ezeket. Nádudvari László még el­mondta aztjs, hogy évek óta gondot jelentenek Aszódon a 30-as út két oldalán álló vas Amikor Pécelen, az akkor még MÁV AC nevet viselő sportegyesület megalakulásá­nak ötvenedik évfordulójára készültek, azt írtuk lapunk­ban, hogy sok idős sportbarát is szívügyének tekinti a köz­ség sportját. Az idősek szá­mára az volna a legnagyobb öröm, ha a pályán a fiatalok szép sikereket harcolnának ki, s a labdarúgáson kívül más sportágban is terebélyesedne a község- sportélete. Á jubi­leumot gazdag műsorral ünne­pelték, Csatári János, akkori egyesületi elnök méltatta ün­nepi beszédében az eredmé­nyeket ... Mindennek huszonöt éve, és ezzel a két és fél évtizeddel 75 éves lett a péceli egyesület, amely időközben új nevet vett fel, új bázisa lett a község csapatának. Minderről Egyed Miklós szakosztályvezetővel beszélgetnünk a minap, ami­kor a sportf el ügy el őségen járt. Egy kérdés hangzott fel, mi újság Pécelen a sportban? — Van. bőven újság — mondotta Egyed Miklós. — Labdarúgóink a télen sem tét­lenkedtek, erősen készülnek a jövő hónapban induló bajnok­ságra. Rákoskeresztúron, az Újlaki utcai iskola, valamint a községünk iskolájának tor­natermében edzenek. Az Űj- laki utcában 20 csapat kergeti a labdát. Az első csapatban 30, az ifiben és a serdülőknél összésen 20—20 fiatal áll ren­delkezésre. — A felnőtteket Molnár György, az ifiket Szmolicza István, a serdülőket Pálinkás Károly edzí, készíti fel. Jó a hangulat labdarúgóink köré­ben. Ahogyan az idő engedi, építkezni fogunk, társadalmi munkába'n a labdarúgópálya lámpaoszlopok, amelyeknek az ajtajai rendszeresen kipotyog­nak. Mivel immár két év­tizede állnak ott, a rozsda és a gépjárművek okozta káros rezgések annyira megviselték a zárszerkezeteket, hogy emiatt áll fenn ez a hiba. Kosaras Sokszor megtörtént, hogy esténként nem volt kivilágít­va Aszód főutcája. A hiba a közvilágítási kábel meghibá­sodása miatt történt. A két évtizedes kábel műanyag bur­kolatú elágazásai okozták a hibát, ezért 1983 őszétől íoko- • zatosan kicserélik. Eddig mint­egy két kilométer hosszon vé­gezték el ezt a munkát. Vi­szont még ezer méter kicseré­lésével adósak. Tanácsi megrendelésre csak­nem háromszázezer forint ér­tékben szereltek fel — öt bal­esetveszélyes csomópontban — nátriumlámpát. A közvilágítás korszerűsö­dése mindenkit örömmel tölt el, de megváltoztak a szere­lési feltételek. A hagyomá­nyos eszközökkel már nem ja­víthatók ezek a lámpatestek. Az izzók cseréjére feltétlenül szükség van a szerelők sze­mélyi . biztonságát szavatoló kosaras autóra. A kirendelt­ség azonban csak egy ilyen speciális tehergépkocsival ren­delkezik, ezért nem tudják a hibákat azonnal megjavítani. Kovács I. Csaba Réti Mátyás kiállítása Réti Mátyás képeit láthat­ják az érdeklődők az < ikladi általános iskolában a március 5. és 12. között rendezendő kiállításon. lelátóját betonlépcsővel kíván­juk ellátni. — A vezetőség jól együtt van, elnökünk Tóth István, aki egyben a község tanács­elnöke is. Ismeretes, hogy a megyei II. osztályban szere­pel a felnőtt csapat. A bajnokság felénél 2 ve­reség és egy döntetlen a mér­legünk, hazai pályán nem szenvedtünk vereséget. Veres­egyház, Törökbálint, Aszód után mi következünk a táblá­zaton. A második részben megpróbálunk még eredmé­nyesebben hajtani. — A Spartacusnak a pá­lyán klubháza van, melyben az Áfész büfét üzemeltet A baráti kör tagjai és spor­tolók látogatják. Cél a csa­ládias légkör kialakítása, nem pedig a kocsmai hangulat megteremtése. — Színünk piros-fehér, a korábbi lila-fehérrel szemben, ez abból "adódik, hogy szövet­kezet az egyesület gazdája. — Nyár elején rendezzük meg az egyesület megalakulá­sának 75. évfordulójára terve­zett ünnepséget. NB I-es csa­patot kívánunk meghívni, azon felül egyéb rendezvény­nyel emlékezetessé tenni az évfordulót — újságolta Egyed Miklós osztályvezető. Cs. J. süs Mozisai! A törökfejcs kopja. Színes magyar kalandfilm. Csak 4 órakor! Sophie választása. Kétrészes, színes amerikai film, Csak 6 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Hetvenöt éves az egyesület

Next

/
Thumbnails
Contents