Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM 1986. FEBRUÁR 25., KEDD Járművezetők figyelmébe ajánljuk Fontos tudnivalók mindenkinek Elkerülhetik a felesleges utazgatást Igaz, hogy 1983. január 1- től már a Monori Rendőrka­pitányságon intézik a közleke­désigazgatási munkát, de« a lakosság zöme még mindig nincs tisztában azzal, hogy mit is jelent ez. Lapunkban már többször foglalkoztunk a vál­tozásokkal. Most ismét meg­kértük a Monori Rendőrkapi­tányság illetékes szakelőadó­ját, hogy tájékoztassa kedves olvasóinkat, mit, hogyan kell és lehet intézni. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy gyorsab­ban intézhessék az ügyeket, né kelljen feleslegesen utaz­niuk az érdekelteknek. Nemzetközi Először arról tájékoztattak • bennünket, hogy mit is intéz­nek közlekedésigazgatási ügyekben a Monori Rendőrka­pitányságon. Például az új jogosítványok kiadását, ami azt jelenti, hogy a sikeres gyakorlati vizsga után megküldött vizsgalap alapján kiállítják és postán megküldik a vezetői enge­délyt. Sajnos a vizsgakarto- nok csak két hét múltán ke­rülnek a rendőrségre, ezért az érdekeltek türelmét kérik. Ugyancsak a rendőrség ha­táskörébe tartozik annak a jogosítványnak a cseréje, amely megrongálódott, az or­vosi alkalmasságot igazoló rubrika betelt, vagy amely el­használódott. Az ideiglenes jo­gosítványt akkor adják ki, ha elveszett vagy megsemmisült valakinek ez a fontos okmá­nya. Ez utóbbiakhoz azonban előbb orvosi alkalmassági 'igazolást kell kérni. A Monori Rendőrkapitány­ságon foglalkoznak nemzet­közi jogosítványok kiadásával is. Erre az arab országokba vagy az Amerikába utazók­nak van szükségük. A gépkocsi átírásával, mo­torcserével, alvázcserével, la­kásváltozással, forgalomból ki­vonással, forgalmiengedély- cserével — elvesztés esetén an­nak pótlásával —, elveszett rendszám pótlásával, a gép­jármű színváltozásának beje­lentésével kapcsolatban és minden olyan ügyben, ami a gépjárművel összefügg, a Mo­nori Rendőrkapitányság ille­tékes szakelőadójához kell fordulni. Szerződés Fontos tudni, hogy az át­íráshoz adásvételi szerződés Felnőttek — a gyerekekért Nemrégiben hangos muzsi-' kaszó, a vidám hangulat és jókedv zajai hallatszottak ki a vasadi klubkönyvtár nagy­termének ablakain. K nótá- zók hangja messzire elhallat­szott, így aztán volt miről be­szélni napokig ebben a pici faluban is... A szülők bálját 'tartották, amelyet a szülői munkaközösség elnöke. Keszeg Imréné szervezett meg, több lelkes társával együtt: — Igen, ezt a bált minden év elején megrendezzük — kezd lelkesen beszámolójába Keszeg Imréné. — Nem egye­dül csinálom, természetesen, sőt, azt hiszem, egyedül talán nem is lehetne, olyan sok munkával jár. Az idén például Vrbán Tiborné, Erdélyi La- josné és Búzás Istvánná segí­tett a szervezésben, de a szer­vezők, kivitelezők, a rendezők között volt található vala­mennyiünk férje is, hiszen a nehezebb, kényesebb munká­ba őket is befogtuk — mond­ja nevetve. — Ezen a bálon 4 ezer 100 forint tiszta hasznunk volt, amit azonnal be is fizettünk az iskola takarékkönyvébe. Az iskolaudvart szeretnénk rend­be hozni, betonozni, portalaní- tani tanácsi. és tsz-segitség- gel, valamint, társadalmi mun­kával. Azért döntöttünk emellett, mert ott olyan áldatlan álla­potok vannak, amit feltétlenül mielőbb szeretnénk megszün­tetni. A gyerekek cipője, zok­nija és ruhája ugyanis mindig csupa por és sár, hiszen a szü­netek alatt a homokos vagy sáros udvaron rohangásznak, ácsorognak. Ha sikerül a tervünk, talán az ünnepségek megtartására is alkalmas lesz ez az udvar, hiszen eddig az évzárókon és évnyitókon a szülők is egyik lábukról a másikra álltak a süppedő homokban — mond­ja, majd hosszan meséli, hogy milyen porosán érkeznek ha­za egy-egy tanítási nap után a gyerekek. Keszeg Imrénétöl azt Is megtudtam, hogy a zenekar, a vasadi Vicze testvérek veze­tésével szinte minden évben társadalmi munkában, illetve ezen a napon mind a hatan csak az útiköltségpénzért ját­szanak. Méghozzá nem is akárhogyan, igazi lelkesedés­sel, jókedvvel. A terem díszítését a KISZ- esek közül Prakter Mária, va­lamint Csizmadia László vál­lalta, a virslit pedig egész éj­jel Kvizinger Antalné árulta. A büfét a fent már említettek felváltva vezették, hiszen a hölgyeknek néha egy-egy tánc erejéig el kellett jönniük a pult mögül. Egyszóval, ez a bál igazi társadalmi összefo­gásra alapozott megmozdulás volt. A szülőkön kívül jelen volt szinte a falu minden vezető személyisége, a tsz-elnöktől és a vb-titkárnőtől kezdve a kör­zeti orvosig és óvónőkig. Az iskolát Bakos Ferenc igazga­tóhelyettes, valamint Kellner Lászlóné úttörő-csapatvezető és családjuk képviselte. A fentieket összegezve ne­kem az összefogás, a lelkese­dés és a cél eléréséért elvég­zett sok munka tetszett. Hi­szen ezek az emberek nem­csak panaszkodnak és hábo- rognak — ahogyan azt már sokaktól megszoktuk —, ha­nem tesznek is valamit, még­pedig azért, hogy gyermekeik jobb körülmények között él­hessenek, tanulhasanak. Ölvedi Kriszta Kulturális program Gyomron az úttörőházban 15 órától: a bábszakkör fog­lalkozása. Maglódon 14-től 16-ig Mes­terségek művészei címmel ki­állítás. 16-tól a központi is­kolában szabad pártnap, elő­adó: Bükkös István tanácsel­nök. Filmvetítés a művelődési házban 16.30-tól és 18.30-tól: Hurrikán. Mendén 18-tól:, ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron a filmszínházban, 18-tól és 20-tól: Piszkos ügy. Vecscsen Bullanda Ildikó, Keresztúri Sándor és Vadászi Pál képzőművészeti kiállítása, 17-től: művészi torna, 18-tól: német, nyelvtanfolyam. szükséges, amelynek tartal­mazni kell a gépjármű azono­sító adatait (rendszám, alváz­szám, motorszám). Ezenkívül szerepeltetni kell az eladó és a vevő adatait (név, lakcím, személyi szám), valamint a szerződést két tapúval hitele­síteni kell. A tanúk — a ne­vük mellett — írják rá a szerződésre a lakcímüket és a személyi igazolványuk számát. Adatlap Alváz- és motorcsere esetén azokról úgynevezett szárma­zási igazolást kell csatolni, számla vagy adásvételi szer­ződés formájában. Amennyi­ben másik járműből építenek át alvázat vagy motort, annak a gépkocsinak a forgalmi en­gedélyét is be kelt mutatni. Bizonytalan eredetű alkatrészt nem érdemes vásárolni vagy beépíteni, mert annak bejegy­zését elutasítják. Az új vezetői engedély ki­adását kivéve minden válto­záshoz adatlap szükséges. Az adatlapokat a monori Forrás Áruház iparcikkosztályán lehet beszerezni. Ha ott elfogyott — korlátozott számban — a Monori Rendőrkapitányságon is lehet kapni. Az adatlapokat, gondosan kell kitölteni, mert rontott nyomtatványt nem fo­gadnak el. Csak a legfontosabb teen­dőkre hívhattuk fel az érde­keltek figyelmét. Az ügytípu­sonkénti apróbb tudnivalókat az állampolgároknak a hely­színen részletesen elmondják. S bár sokan várakoznak min­dig az ügyintéző ablaka előtt, jó tudni, hogy csak sorban és türelemmel érdemes intézni mindenkinek az ügyét. A Monori Rendőrkapitány­ságon a közlekedésigazgatási ügyeket az alábbi napokon le­het intézni: kedden 8-tól 12 óráig, szerdán 8-tól 12-ig, il­letve 13-tól 18 óráig, csütörtö­kön 8-tól 12-ig, pénteken 8-tól 12 óráig. Hétfőn és természe­tesen szombaton és vasárnap, valamint az ünnepnapokon szünetel az ügyfélfogadás. G. J. Többen szóvá tették, hogy ez már mégiscsak furcsa, vagy még annál 'is több, járjunk utána. Mert hogy a monori- Vigadó étteremtől a vendég — már csak az előzetes hírverés hatására is — azt várta, hogy visszaszerzi a vendéglátás ré­gi jó hírét és nevét, amelyet az utóbbi esztendőkben erre­felé is alaposan a sárba tipor­tak. Ezzel szemben mi történt? Az, hogy az első időszakban még megvoltak az asztalokon a kenyérkosarak és az előre odakészített üdítő italok — mára viszont eltűntek. S eb­ben a kenyér jelenti az érzé­kenyebb pontot. Ha ugyanis a vendég az elé tálalt ebédhez kenyerei akar enni, fel kell állnia az asztaltól, kiballagni a söntésbe, ahol hetven fillé­rért vehet egy szeletet. Azzal visszaballag, megeszi, s ha rosszul becsülte fel az étvá­gyát, megint mehet a söntés­be, újabb hetven fillérért kap egy másikat. Mi ez? Ez vendéglátás? — kérdezik az olvasók. A Vigadóban nem háborod­nak fel a kérdésen, csak ép­pen elmondják, hogy havonta 1500—2000 forint értékű ke­nyeret kebelezett be a kedves * vendég fizetés nélkül. Mióta Közös ügyeikre! beszéltek Sokat tesznek, sokat érdemelnek A vonzáskörzet nagyközségeinek és a náluk érde­kelt gazdasági egységek vezetőinek tervegyeztetö meg­beszéléseinek sorában eddig talán a pilisi összejövetel volt a legaktívabb, legötletgazdagabb. Igaz, a leghosz- szabb is, de az idő még inkább segítette az eleven esz­mecsere kibontakozását. A helyi vezetők tájékoztatója után nem csupán a felajánlások fogalmazódtak meg, hanem a jelenlévők a tanácselnöktől, a párttitkártól s egymástól is kértek több kérdésben fölvilágosítást, részletesebb magyarázatot. Látszott: aki ott volt, azért jött, hogy segítsen, de tudni akarja, valóban a legjobb helyre kerül-e az általa képviselt közösség pénze. A pilisi, nyáregyházi gaz­dasági egységek, a kihelyezett részlegek tavalyi helytállásá­ról, a községekkel kialakított kapcsolatáról elégedetten be­szélt Bukov szki István, a pártbizottság titkára és Ba- lázsné dr. Miholecz Ilona ta­nácselnöknő is. Ezzel együtt azonban ők is szóvá tették — akárcsak Délkuti Pálné, a malom vezetője —, hogy a ke­reskedelmi ellátás színvonalá­val, a társközségek üzleteinek választékával, a bolthálózat állapotával még nem elége­dettek. Szeretnék, ha a Mo- norvídéki Áfész az alapellátá­son túl a jövőben a felsorolt dolgokra is több figyelmet — és esetleg pénzt — áldozna. A helyi pártbizottság ko­rábbi értékelését erősítették meg Zubor György és Faze­kas Ernő, a monori pártbi­zottság munkatársai, akik el­mondták, a pilisi Aranykalász Tsz, a P1RUSZ, a PENOMAH hizlaldája, de a többi egység is olyan eredményeket ért el az utóbbi években, amelyek kiemelkedőek a vonzáskör­zetben. A tervszerű, fegyelme­zett gazdálkodáshoz tőlük joggal lehet receptet kérni. A bevezető értékelésben a helyi vezetők arról sem fe­ledkeztek meg, mennyit kö­szönhet a két község a lakos­ság társadalmi munkájának Talán elég, ha csak egy pél­dát említünk, a tavaly május 1-jére elkészült Petőfi téri pi­henőparkot, ahol tavasztól őszig kellemesen töltheti ide­jét idős és fiatal. A VII. ötéves terv kétség­telenül legfontosabb feladata Pilisen és Nyáregyházán az iskolabővítés lesz. A nagy­községben többéves tervező, előkészítő munka után tavaly lerakták az 1. számú iskola majdani négy új tantermének alapjait. A kivitelezésre esz­tendőkön keresztül gyűjtöget­ték az erőt, a forintokat és bírták a megyei tanács támo­gató ígéretét. Sajnos a kedve­zőtlen változások épp ez utóbbi mértékét csökkentet­ték — remélhetőleg csak ideiglenesen. Emiatt — bár a tanács minden erejét — a te- hót is beleértve — erre a be­ruházásra koncentrálja, elő­fordulhat, hogy eltolódik az átadási határidő — mondták a helyi vezetők. Hogy ez mégsem lesz így, ahhoz a reményt a megyei tanácshoz ismét benyújtott céltámogatási pályázat és a megbeszélésen jelen volt gaz­| dasági egységek képviselőinek ígérete adja. Polinger Ferenc, a PENOMAH pilisi hizlaldá­jának vezetője, Kertész Sán­dor, a Tok és Díszdoboz Ipa­ri Kisszövetkezet elnöke, Délkuti Pálné, a malom ve­zetője, Bogár István, a PI- RUSZ elnöke egybehangzóan támogatásáról biztosította a helyi tanácsot, hangsúlyozva: a rendelkezésre álló pénzzel, a felajánlott társadalmi mun­kával nagy felelősségtudattal kell gazdálkodni, hiszen az egész település hangulatát befolyásoló beruházásról van szó. ■ Sáránszki János, a Tok és Díszdoboz Ipari Kisszövetkezet helyi részlegének vezetője — mint maga mondta — állam­polgárként kért szót. Azt hangsúlyozta, hogy a község jelenlegi vezetői a lakosság bizalmát minden korábbi gárdánál jobban élvezik. Épp ezért több támogatást érde­melnének a felsőbb szervek részéről is, hogy sem ők, sem a lakosság ne maradjon bi­zony talansá ban az iskolabő­vítéssel kapcsolatban. „Az emberek úgy érzik — mond­ta a társadalmi munkaakciók­ra és a gazdasági egységek helytállására hivatkozva —, hof"- sokat teszünk, tehát többre vagyunk jogosultak.” Még ha szélsőségesnek is tű­nik ez a vélemény, kétségte­len, hogy az emberek igaz­ságérzetét tükrözi. Szinte válaszként hangzott el erre a monori pártbizott­ság és a helyi vezetők véle­ménye, akik hangsúlyozták, a pilisi, nyáregyházi tervkon­cepció reális, támogatásra ér­demes, de nagyon átgondolt munkára van szükség a tel­jesítéséhez. Ehhez a vonzás- körzeten belül s megyei szin­ten is megadnak minden le­hetséges és indokolt segítsé­get, ám a nehéz pénzügyi helyzettel számolni kell. Egy biztos, kemény munkára, nagy összefogásra van szük­ség az elfogadott feladatok végrehajtásához, de mivel e2 a köz érdeke és igénye, a pesszimizmusra senkinek nincs oka Pilisen vagy Nyár­egyházán. 1 T:n la Bukovszki István vitazáró­jában a sportból kölcsönzött hasonlatot, amikor a gazdasá­gi egységek, a tanácsi, a po­litikai és a tömegszervezetek együttműködését jellemezte. „Ez a csapat már NB-s — mondta —, talán az NB I-ig még nem jutottak el, de en­gem a mai beszélgetés arról győzött meg, hogy képesek vagyunk a íölkerülésre.” Ehhez — hasonló stílusban — csak annyit lehet hozzá­tenni: valóban a csapatnál van a labda, most már sike­resen' kell befejezni az ak­ciót. Vereszki János Exportálnak is Több sörárpa A sörárpatermesztési társa­sághoz tartozó gazdaságok az idén a tervek szerint 50 ezer tonnával több árpát adnak a söripar három hazai gyárá­nak, ezen felül az exportot is jelentős mértékben akarják fokozni. A megnövekedett sörgyári igényeket papíron a termel­tetési szerződésekbe foglaltak­kal már január közepéig sike­rült fedezniük. Eddig mint­egy 35 ezer hektárra szerződ­tek, és összesen 130 ezer ton­na sörárpa átvételére kötötték meg az egyezséget a partne­rek. A kivitel bővítésére más nö­vények termesztéséhez is hoz­záfognak, egyebek között kö­lest és fénymagot termelnek, szintén exportra. Az új növények korszerű termesztési módjának elsajá­títására a rendszerkfozpont a taggazdaságok szakmai ■ veze­tőinek tanfolyamot szervez. Márciusban eboltás lesz Márciusban ismét sor kerül az ebek veszettség elleni vé­dőoltásra. Monoron a Kos­suth Lajos utca 83-ba, a volt kisiskola megüresedett épüle­tébe vihetik a gazdák állatai­kat, a következő időpontok­ban: március elsején (szom­baton) 9—12 óráig, 3-án (hét­főn) 9—12 és 13—16 óráig, 4-én (kedden) ugyancsak 9--12 és 13—16 óráig. A pótoltások­ra 8-án (szombaton) 9—12 óráig és- 10-én (hétfőn) 9—12, valamint 13—16 óráig kerül sor. Monori-erdőn a Béke köz 1. szám alatt, a tanácskirendelt- ségem lesz az eboltás március 5-én (szerdán) 9—12 és 13—16 óráig, a pótoltás pedig 14-én (pénteken) 9—12-ig. Gyorsabban bonyolódik a dolog, ha az ebtartók a ko­rábban kiadott oltási igazolá­sokat magukkal viszik. Aki előírt kötelezettségének nem tesz eleget, annak szabálysér­tési eljárással kell számolnia. Februári noteszlapok Kenyér, szerelem és... ezt az új variációt bevezették, furcsa módon negyed annyi kenyér sem fogy. Na de mégis — mondtuk mi —. nem lehet­ne másképp, például, hogy a pincér viszi a kenyérkosarat és az ebéd végeztével megszá­molja, mennyi fogyott belőle? Hiszen ezen a söntésbe ki, sön- tésbe vissza, hetven fillér ide, hetven fillér oda zarándokla­ton mégiscsak egy étterem presztízse múlik í Hát ezen ne múljék — mondták —, inkább kitalál­nak valamit. A gyakorlati megvalósításról hír még nem érkezett. Fizetésnap van. Ezt onnan is tudni lehet, hogy Monor fő­terén a szokásosnál mozgal­masabb az élet. A Fészek ven­déglő előtt például egy ötven körüli asszony jajong, sikong és tépi a haját, mellette egy idősebb hölgy hol a falat, hol a túloldali fákat öleli. A lábu­kon alig-alig állnak, s ilyen­kor mindig eltűnődöm, hogy ha ittas embert kiszolgálni ti­los, vajon honnan vették a nedűt, ami a látványos utcai produkciót ihlette? Arrébb, a Vigadó előtt is nagy a csoportosulás. Két fia­talember száll ki egy kocsi­ból, szőke fiatalasszony rohii feléjük, a hangja már mész sziről sikolt: „szálljon ki a nő is!" Kiszáll a nő is, eltakarom a szemem, a rohanvást érke­ző vetélytárs kezében ugyan.«- irdatlan konyhakés van. „Vé­res szerelmi dráma tionornn" — olvasom behunyt szemem mögött a szalagcímet, de röp­ke hadonászás, lökdösődés és tumultus után a főszereplők úgy eltűnnek, mint a kám­for, ki kocsival, ki gyalog, ki erre, ki arra, a dráma folyta­tását a népes nézőközönség fantáziájára bízva. Amióta tömegközlekedési eszközök léteznek, azóta dúl a harc is: ki adja át a helyét és kinek, ha nem adja, miért nem adja? Most a Volánbusz monori üzemigazgatóságán is a fogas kérdésen töprengenek: be­mondja-e a gépkocsivezető a mikrofonba a kérést, misze­rint legyenek szívesek a fia­talabbak átadni ülőhelyüket az idősebb utasoknak. Tudni­illik a kerepestarcsai kórházi járatok zsúfoltságával kapcso­latos panaszt követő felmérés során derült ki, hogy az tű­nik gazdaságosnak és éssze­rűnek, ha csuklós buszokat közlekedtetnek ezen a vona­lon. Ezekbe a járművekbe töb­ben is beférnek — az ülőhely viszont kevesebb, merthogy nem párosak az ülések, mint a másik buszon. Mármost csak az a megoldás, hogy aki áll­ni tud, az ne üljön le egy fá­jós lábú, idős utasnak szánt helyre. De mert a tapasztala­tok azt mutatják, hogy a fia­talabb generációnak igen hé­zagosak az udvariassággal kapcsolatos ismeretei, maguk­tól ezt nem teszik meg. De megteszik-e felszólításra? Tartok tőle, hogy -a jövőben a kórházi járatok zsúfoltságá­ra panaszkodó leveleket pos­tánkban felváltják a generá­ciós ellentétekről szóló írá­sok ... K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírláp)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents