Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

Kutya, macska Valamelyik este, esett a hó, hideg volt, a Gödöllőt lezáró dombról leereszked­ve, a másik oldalon kisebb, sötét, mozgó valamire let­tem figyelmes. Méreteiből következően jármű nem le­hetett, vajon mi? Kutya. Szorosan az út szélét alko­tó hófal mentén ügetett a város irányába. Szegény eb, hol fog megpihenni, el­ér-e valahová, s ha szeren­csétlenségére valamilyen jármű elcsapja, mennyit szenved majd.. Sajnáltam a kutyát, holott többnyire mérges vagyok az ebekre. Hányszor ijesztettek meg váratlan ugatásukkal, ami­kor második műszakból tartottam hazafelé éjfél után, a komor éjszakában. Sokszor kívántam, bárcsak elpusztulna mind. ősi el­lenségükkel,1 a macskákkal jobb a viszonyom. Nem ugatnak, nem bántanak, bé­késen élünk egymás mel­lett. Az utóbbi időben még­is a' kutyákat sajnálom. Kerepestarcsa főútján, a város felé vezető szakaszon úgyszólván naponta talál­kozhatunk gazdátlan ebek­kel, nemritkán tetemük­kel. Jármű elé szaladtak, s ez lett a vesztük. Macskák is járnak így, igaz, keve­sebbszer. Az ő életük sem öröm gazda nélkül, de mi­vel önálló lények, bizonyá­ra megszerzik maguknak, ami kell. A kutya, noha morog, vonyít, félelmetes olykor, néha harap, gazdá­jának kiszolgáltatott állat. A macska szabadon enged­ve éli világát. A kutya bi­zonytalanná válik. Képte­len a fennmaradásra. Ah­hoz talán vissza kéne va­dulnia, de hát az nem könnyű és rövid folyamat. Ezért sajnálom a Kerepes­tarcsa környékén különö­sen sok gazdátlan ebet, meg a többieket, hiszen ők vétlenek. Valamikor mind­nek vqlt gazdája. Csak azok szabadon engedték őket. Talán abban a hit­ben, hogy így humánus. Pedig nem. Ez is majdnem a biztos pusztulás, akár az injekció. Csak tovább tart, és sok szenvedéssel jár. k. p. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1986. FEBRUAR 24., HÉTFŐ ' " ...... Ül ésezett a végrehajtó bizottság Kastélymakett, tájvédelem Mezőgazdasági könyvhónap Akad még hiánycikk Kedvezményes árú szépirodalom A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén , beszámoló jelentést fogadott el az 1985. év-i ellenőrzési terv végrehajtásáról, s jóvá­hagyta az idei tervre szóló előterjesztést, amelynek elő­adója dr. Horváthr Ilona vb- titkár volt. A második napi­rendi pontban a kisajátítások­kal kapcsolatos hatósági tevé­kenységről adott számot Pin­tér Gáborné dr., a hatósági osztály helyettes vezetője. Ez­után elfogadták a Városgaz­dálkodási Vállalat idei lakó­házfenntartási munkáinak címjegyzékét, s jóváhagyták a hetedik ötéves tervre vonat­kozó címlistáját, Kiss József igazgató előterjesztésében. Az egyebekben Papp István tanácselnök beszámolt a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd ugyan­csak az elnök előterjesztésé­ben vitatták meg és hagyták jóvá az idei Pro Űrbe kitün­tetésre szóló, a tanácsülés elé kerülő javaslatot. A testület tagjai megismerkedhettek a múlt évi társadalmi munká­ban elért eredményekkel, amelyeknek alapján a február 26-i koordinációs értekezleten átadják az elismeréseket a legjobb vállalatok, intézmé­nyek képviselőinek. Több, folyamatban lévő ügyről, tárgyalásról is tájé­koztatta az elnök a végrehajtó bizottságot. Elmondta, hogy az emlékparkra kidolgozott ter­vet az ország városai kedve­zően fogadták. Mint már je­lentettük. a Dózsa György út autópályához közeli részén fás ligetet alakítanak ki, amely­Jövőre üzemszerű gyártás ■ Étkezési zselatin gyártásá­nak előkészületeit kezdték meg a Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál. A csirkecsont és -hul­ladék felhasználására épülő üzemben a technológia kifej­lesztését és alkalmazását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 20 millió forinttal támogatja. Hazánkban jelen­leg sehol sem gyártanak étke­zési zselatint, ezért az élelmi­szeripari vállalatok teljes készletüket importból szerzik be. Döntés személyi ügyekben A körzeti labdarúgó-szövet­ség legutóbbi elnökségi ülésén először személyi kérdésekről tárgyaltak. László László volt körzeti titkár megüresedett helyét Ádám Mihály foglalta el. A játékvezetői bizottság elnöke Molnár András lett. A fegyelmi bizottság új tagja Csontos István, a szervezési és versenybizottságé pedig Nagy Dániel. A szövetség el­nöksége a módosítások után így alakult. Elnök: Miklós Já­nos, titkár: Ádám Mihály, el­nökségi tagok: Papp Gábor, Tamási László és Molnár András. Elnökségi döntés értelmében az elhúnyt László László em­lékére a március 9-én induló tavaszi forduló nyitómérkőzé­sein egyperces gyászszünetet rendeltek el. Döntés született a tavaszi fordulókról is. Ez megegyezik az őszi forduló párosításával, csak a pálya- választók cserélődnek fel. A testület állást foglalt aj bajnokságon kívüli progra­mokról is. Ezek a következők: A Ma­gyar Népköztársasági Kupá­ban minden körzeti csapatnak kötelező lesz az indulás. Az iskolai és a diáksport nép­szerűsítésére és támogatására a Népsport szerkesztőségével és a Magyar Labdarúgó Szö­vetséggel karöltve elindítják a Népsport Kupát. Ezen a ver­senyen 4-4 általános, közép­es főiskolás csapat vesz részt. 1987-ben az MLSZ indítvá­nyára Gödöllő Kupa néven megrendezik négy körzet ser­dülőválogatottjának tornáját. Részt vevő körzetek: Ráckeve, Vác, Buda, Gödöllő. A bajnoki idény első szövet­ségi napja február 25-én 17 órakor lesz a szövetség helyi­ségében. A Magyar Ifjúsági Kupa utolsó felvonására már­cius 8-án kerül sor Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem bitumenes kézilabdapályáján. A döntőbe jutott öt kispályás labdarúgócsapat: 1. Túr?.' 2. Viktória, 3. Inter, 4. GACSÓ, 5. Egyetértés. A döntőt baj­noki rendszerben bonyolítják le, mindenki játszik minden­kivel. Az első két csapat jo­got nyer a március 22-én és 29-én Százhalombattán meg­rendezendő Pest megyei dön­tőben való indulásra. Az or­szágos döntő Gödöllőn lesz áprilisban. T. F. A Baromfifeldolgozó Válla­latnál évente mintegy 1000 tonna hulladék keletkezik. A csirkefejet, -lábat és -bőrt je­lenleg sertések takarmányozá­sára használják. A vállalat megbízásából az Élelmiszer­ipari Főiskolán laboratóriumi kísérleteket folytattak. Meg­állapították, hogy a gyárban keletkező hulladék alkalmas zselatin gyártására. A laboratóriumi kísérleteket követően a Baromfifeldolgozó Vállalatnál a Budapesti Mű­szaki Egyetem szakembereinek bevonásával február végén megkezdik az úgynevezett fél- üzemig kísérleteket, s ezek si­kere esetén jövőre megindul az üzemszerű gyártás. A zselatingyártó üzemet 68 —70 millió forintos beruházási költséggel Budafokon alakítják ki, égy már meglevő, de je­lenleg kihasználatlan épület­ben. Az üzem gazdaságos mű­ködéséhez más baromfifeldol­gozó üzemektől is ^vásárolnak évente 1000—1500 tonna zse­latin-alapanyagot. nek körvonalai az ország tér­képét formáznák, s benne a városok helyét, az ottani vidékre jellemző fa jelezné. A százhuszonöt városból eddig nyolcvanhat jelezte egyetérté­sét. Tárgyalásokat folytatnak gödöllői tájvédelmi körzet ki­jelöléséről. Az még nem dőlt el, hogy pontosan hol és mek­kora területet vonnak be a körzetbe. Arról is hírt adtunk már, hogy a kastély ügye is ki­mozdulni látszik a holtpont­ról. Állagmegóvásra 178 mil­lió forintot fordíthatnak köz­ponti keretből. A művelődési ház és a helytörténeti gyűj­temény munkatársai ezzel összefüggésben lévő ötletét is megtudhatták a testületi ta­gok. Adják ki a kastély ma­kettjét, ami várhatóan soka­kat érdekel, amiből vala­mennyi haszon is származik, hiszén 30-40 százalékos nye­reséggel adnák el. Kiadását azonban meg kellene előlegez­ni. Az összeg nem csekély, háromszázezer forint. Egy kérdésre válaszolva el­mondta az elnök, hogy a gö­döllői képeskönyv az eredeti elképzelések szerint nem való­sul meg. Á szöveg írójával nem tudtak megegyezni az is­mertetés koncepciójában, ezért vele a szerződést felbontot­ták. A szöveg megírásával ezt követően a városi gimnázium háromtagú kollektíváját bíz­ták meg. A megjelenés ezért késedelmet szenved. Gödöllői berkekben mosta­nában a biotechnológiai ku­tatóközpont elhelyezése a ked­venc beszédtéma. Az elnök erről azt mondta, hogy a számba jöhető területek mér­legelése után úgy foglaltak állást, hogy a kastély parkjá­ban, ahol jelenleg raktárak találhatók, építsék fel. Ehhez megszerezték a műemlékvéde- lém illetékeseinek a hozzá­járulását, akik természetesen kikötötték, milyen lehet az építmény. Az idei mezőgazdasági könyvhónap sok feladatot ró a gödöllői Móricz Zsigmond könyvesbolt négytagú kollek­tívájára. Az akció vége felé Varga Mária üzletvezető-he­lyettestől érdeklődtünk, meny­nyire elégedetten távoztak a vásárlók. Bár ilyenkor könyveik hat­van százaléka mezőgazdasági témájú még mindig nem tud­ják kielégíteni az igényeket a fóliázással, a nyúl- és a ga­lambtenyésztéssel kapcsolatos szakkönyvekből. A horgászat­ról is többféle könyv jelent meg, de soha nem elég a ka­pott mennyiség. A szobanövé­nyek kedvelőinek sem tudnak, szakirodalmat ajánlani. Min­dig nagy sikerük van a Ker­tünk, házunk, otthonunk so­rozat kiadványainak. Megfe­lelő kínálat áll rendelkezésük­re a baromfitenyésztésről és a gyümölcskertészetről. A rendezvények, vásárok tártása mellett igyekeznek a vállalati — Állattenyésztési Kutatóközpont, Ganz Áram- mérőgyár — bizományosokat is jól ellátni. A vonzó kirakat, a saját készítésű plakátok és törekvésük a vevők kellő, fel­világosítására. mind jobb ki­szolgálására idén is meghozta eredményét. Tavaly a könyv­hónap zárásakor hatszázötven- ezer forint volt a forgalmuk, most már 19-én meghaladta a hétszázezret. Kedvezményes áron, már­cius 8-ig szépirodalmi műve­ket is árusítanak. Az 1983-ig megjelent kötetekből naponta újabbakkal töltik fel a polco­kat. ötven százalékkal olcsób­ban vehetik meg a vásárlóik többek között Déry Tibor és Tandori Dezső regényeit, Vas István, Bródy Sándor és Gu- lácsi Lajos életrajzát. Az egyébként drágának számító Régiségek könyve is jelenleg 250 forint helyett féláron kel el. De találunk olvasnivalót az Európa zsebkönyvekből és A világirodalom remekeiből is. Népi ellenőrzés Program két félévre Sokakat érintő kérdéskörök vizsgálatával foglalkozik a városi népi ellenőrzési bizott­ság ebben az évben. A tanács által jóváhagyott tervben el­ső helyen szerepel a közérde­kű bejelentések intézésének az ellenőrzése. Az első félév további vizsgálatai: a diák- élelmezés helyzete az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyekben. Főképpen arra kí­váncsiak, hogy az élelmezok mennyire veszik figyelembe a gyerekek életkori sajátossá­gait. Mennyire érvényesül a tanácsok, vállalatok, lakosság együttműködése a települések vízbázisainak kiépítésében, ez a következő ellenőrzés fő kér­dése. Áttekintik Gödöllőn és a vonzáskörzetben a környe­zet- és természetvédelmet, a kisvállalatok, -szövetkezetek, önálló gazdasági munkaközös­ségek működésének hatását a lakossági szolgáltatás színvo­nalára. Utóvizsgálatról van szó, azt firtatják, mi történt az alapvizsgálat óta. A második félévben az újonnan épült lakások minő­ségét vizsgálják, s azt, hogy mennyire tesznek eleget a vál­lalatok szavatossági kötelezett­ségeiknek. Hogyan éltek a he­lyi tanácsok a közigazgatási átszervezés nyomán kapott nagyobb hatáskörrel, miként az új jogosítványokkal a la­kosság ellátásának javításáért, Múltat idéző levél Majnay Sándor közös iskolája milyen a szervező, koordináló tevékenységük, újabb izgal­mas tárgykör. Nem kevésbé a következő: a tanácsi bérla­kások bérlői, a tanácsi érté- kesítésű OTP-lakások tulajdo­nosai által elhagyott lakások milyen arányt képviselnek a városban. Miért költöznek ki azokból, s hogyan hasznosít­ják őket? Huszonnyolcán Növendékek hangversenye Bérleti növendékhangver­senyt tartanak a gödöllői ze­neiskolában ma, hétfőn este 6 órakor. Az iskola nagyter­mében huszonnyolc diák lép pódiumra, hogy megszólal­tassák Lawrence, Schumann, Dancla, Csajkovszkij, Tele­mann, Schubert, Haydn, Seitz, Bartók, Brodszky, Clementi, Küchler, Händel, Andree, Per- golesi, Bach, Mozart műveit. Mogyoród Egészségügyi előadás A mogyoródi művelődési házba várják ma, február 24-én, hétfőn délután fél hat­tól a község azon lakosait, akik érdklődnek az AIDS-szel kapcsolatos újabb ismeretek iránt. Az előadást dr. Pethő Ede, er Kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház főigazgató fő­orvosa tartja számukra. A főigazgató főorvos tájé­koztatóját hallgathatják meg ugyanebben a témában a te­rületi és városi védőnők is február 28-án, pénteken ti­zenkét órától a vértranszfú­ziós állomás előadótermében. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek: Budai cuk­rászda, készült 1935-ben, 17 órakor. Lehetetlen tárewaink, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. Mózr Boszorkányszombat. Magyar mesefilm Csak 4 órakor. Sophie választása. Kétrészes, színes amerikai film. Csak 6 órakor. Megnyílt Gödöllő, Klapka utcá­ban, a 30-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, abol mindennemű tüzelő- és építőanyag kapbató. Fürdő­szobai berendezések, csempék, padlólapok. Iparművészeti csem­pék és más burkolólapok nagy választékban valamint üvegtégla és síküveg méretre vágva kap­ható. Házhoz szállítást behordás- sal vállalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) fiúk és lányok együtt tanul­tak. Közös iskola volt a ne­ve, ami abból adódott, hogy nemre, vallásra, fajra való te­kintet nélkül voltak együtt a diákok. Az egyik osztályban Majnay Sándor, a másikban Gálffy Dezsöné volt a tudo­mány továbbadója. Hasonló volt itt az élet a legtöbb is­kolához, de mégis volt egy kis eltérés és talán ez. raga­dott írásra néhány egykori kisdiákot. A király-telepi kö­zös iskola az elmúlt évben bővült,' itt kapott otthont a kisegítő iskola. Az arra téve­dő ember megcsodálja a kor­szerű tanodát, ahol ma külö­nösen sok munkát igénylő oktatás folyik. Ma a tanulók, a múltban az élet követelt megkülön­böztető módszert a tanítóktól. A hálás diák nem felejti éle­te során az iskolában eltöltött évek emlékeit. Az én le­vélíróim is erre hivatkoznak és ebben kérnek nyilvá­nosságot. 1929—1933. között tanultak az említett iskolában, Majnay Sándor tanító keze alatt. Majnay Sándor 1897. ja­nuár 1-én Aradon született, édesapja asztalos volt. A kis Majnay jó fejű gverek volt, szülei taníttatták és 1915-ben megszerezte a tanítói okleve­let. 1923-ban Pusztaszerre ke­rült. Jó szervezőképessége ré­vén nemcsak tanított, de egy kis könyvtárat is vezetett. 1929-ben hírét hallotta, hogy Gödöllőn iskola indul és ta­nítót keresnek. Jött és itt dol­gozott 1966-ig, a nyugdíjazá­sáig. Igen szoros kapcsolatot tartott fenn a szülőkkel, a la­kossággal. Minden tanulónak ismerte szociális helyzetét, és áhol szükséges volt, és tudott, segített. Ma úgy beszélnek róla egy­kori tanítványai, hogy igazi néptanító volt. A Babat-pusz- tán élők gyermekeit a korona­uradalom kocsija hozta és vitte az iskolába, illetve haza. Téli időben, amikor a regge­lek igen fagyosak voltak, és a bebugyolált diákok alig tud­tak a kocsiról leszállni, fa- gyottan és fáradtan, a tanító bácsi már meleg teával vár­ta őket. Ma már erről beszél­ni talán időszerűtlen, mégis szívesen emlékezünk vissza — írja a Mészáros házaspár. Az iskola a közös nevet vi­selte, ezért a? egyház lenézte, .tűnődik Borbély Mihály. A papokkal hadilábon állt, mert úgy vélte, házassági ügyekben ne adjon tanácsot, aki nem nős. Soha nem járt templom­ba, sőt vasárnap délelőttön­ként vetítettképes előadáso­kat tartott az iskolában. Bor­bély Mihály szerint már ré­gen elismerést érdemelt vol­na. Most is örömmel vette kezébe a tollat, hogy írjon, arról, akit apjukként tiszteltek és szerettek mindenkor. Harminc nevet sorolnak a levélírók, sárgul már. az 1931 - ben készült fotó, de emlékeik még mindig tisztán élnek. Az elmúlt év őszén tanácstagi be­számolókon, majd fórumon is kérték, hogy az egykori ki­rály-telepi közös iskolát ne­vezzék el volt tanítójukról, Majnay Sándorról, aki 1960- ban a Kiváló Tanító címet vette át az Országházban. Nyugdíjasnapjait ott, az is­kola szomszédságában töltötte egészen 1974-ben bekövetke­zett haláláig. Mielőtt íráshoz fogtam vol­na, elmentem Gödöllőn a Szőlő utcai lakásra Majnay Sán­dor özvegyéhez. Beszélgettünk, szóba jött a múlt, az iskola, a régi tanítványok, a házassá­guk. 52 évet éltek együtt, eb­ből nyolcat nyugdíjazás- után. Nagyon szeretett barkácsolni, több bútordarab őrzi keze thunkáját. özvegye március-l­én lesz 85 éves, nagyon örül annak, hogy még most is fog­lalkoznak az ű Sándoréval, aki kiváló tanító és nagysze­rű ember volt. Az iskola, a tanítványok voltak neki a minden, na és a család. Csiba József Levelet kaptam, melyen az első rátekintésre megállapít­hattam, öregedő kezek fogták az íróeszközt. Amint olvastam, éreztem, a múltat idéző gon­dolatok rögződtek ezen a pa­píron. öt és fél évtizeddel ez­előtt iskolapadban ülő kisdiá­kok, ma szülők, nagyszülők kértek,' legyek segítségükre. Többször is elolvastam a hosszú levelet, amelyben több mint harminc emberre hivat­koznak, sőt rég elhunytak ne­vét is említik. Miről is van szó, kérdezheti az olvasó. Régen, még 1929-ben nyitott kaput a gödöllői Király-tele­pen egy két tantermes elemi iskola, 'összevont osztályok­ban kezdődött a tanítás. Az I—II. és a Hl—IV. osztályos

Next

/
Thumbnails
Contents