Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

Több fény Siílysápi önkéntesek Ellenfél a gondatlanság A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1986. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ Zárszámadás, választás Mindenütt akadnak tartalékok Göröngyös úton, de mégis előre ? A hét végén folytatódtak a vonzáskörzetben a zár- ^ számadó és tervtárgyaló közgyűlések. Mérlegre került — ^ mint korábban lapunk más helyén beszámoltunk róla — ^ a Rákosmezeje Mgtsz, valamint a Pilisi Ruhaipari Kis- ^ szövetkezet, a gomljai Fáy András Termelőszövetkezet és ^ a vasadi Kossuth SzakszöVetkezetr múlt évi tevékenysége. ^ Tudósításunkban az utóbbi két mezőgazdasági üzem f, eredményeiről, gondjairól számolunk be. Gyömrő több utcája új, kor­szerű közvilágítást kap. Az Elektromos' Művek vecsésl ki- rendeltségének szerelői lesze­dik az oszlopokról a régi lám­pákat és nagyobb jényt adó, higanygőzlámpatesteket sze­relnek fel. Képünk a Vörös­marty utcában készült, ahol Bodnár Béla vezető szerelő, Albrecht László és Szekeres Márton szerelők már az új világítótesteket rakják fel a helyére. (Hancsovszki János felvétele.) A Maglódi Községi Sportkör elnökségi ülésén többen is hangsúlyozták: nemcsak a ver­senysportágak erősítése, ha­nem a minél nagyobb töme­geket megmozgató szakosztá­lyok, foglalkozások, tömegver­senyek megrendezése is cél­juk. Kertész Károly, a Maglódi KSK elnöke elmondta: a sportegyesületnek kettős célja van. Edzett, egészséges fiata­lok nevelkedjenek, de később­re is megteremtsék számukra a sportolási lehetőségeket. En­nek érdekében továbbfejlesz­tették a hagyományosan jó kapcsolataikat az általános is­kolával. Eredménye: a futball- és a kézilabda-szakosztályok után már évek óta igen magas szinten tudják foglakoztatni a fiatalokat tornaszakosztályuk­ban. Szerencsések abban, hogy rendszeresen használhat­ják alközponti általános isko­la modern tornatermét. Az edzéseket kitűnő tanár, a Testnevelési Főiskola egyete­mi adjunktusa, Metzing Mik­lós tartja, aki a TF edzője, a tornatanszéken pedig gimnasz­tikát és tornát tanít. Így a fia­talok igen magas színvonalon sajátíthatják el e szép sportág alapismereteit. — Bizony csodálattal nézem, hogy különböző korú gyerekek milyen ügyesen mozognak a gerendán, szinte repülnek a szekréhyugráskor, talajgyakor­latukat milyen egységesen, összhangban végzik. A 6 éves Béres Ilonka, vagy Hajdú Anita csaknem olyan ügyes már gurulóbukfenckor, mint nagyobb társaik. Metzing tanár úr pár perc­re az ügyes Barta Erika elő- tornászra bízza a csapatot, amíg beszélgetünk. Elmondja, hogy amikor először látta eze­ket a gyerekeket tornázni, igencsak meglepődött. Nagyon megtetszett tudásuk, akarat­erejük, fejlettségi szintjük, örömmel vállalta edzésük, irá­nyítását. Kiváló a gyerekek ügybuzgalma, pedig az olyan eportág, mint a torna, állan­dó, kemény edzéseket igényel. A közelmúltban több köz­ségben megtartották az ön­kéntes tűzoltóegyesületek köz­gyűlését. Jó híreket kaptunk Maglódról, Űriből, Pilisről, ahol a tagság tartalmas vitá­ban, őszintén véleményt cse­rélt, s meghatározta az 1936. évi megelőző és mentő tűz­védelem további feladatait, az oktatás és továbbképzés tennivalóit. Elemi kár Sülysápon a Vasút utcai kisvendéglő szépen kifestett helyisége zsúfolásig megtelt. Idősek, fiatalok, úttörők és ifjúgárdisták szüleikkel, taná­rainkkal, a hagyománynak megfelelően mindig részt vesznek az év végi számveté­seken. A dinamikus folyamat talán legszebb példájával itt találkozunk, ahol mint a sta­fétabotot, úgy adják át az idősek a tűzoltó munka ke­vésbé látványos, de annál felelősségteljesebb, nagy áldo­zatot vállaló örökségét. Zakar József, az önkéntes tűzoltóegyesület elnöke be­számolójában is azt hangsú­lyozta: a nagyközség állami, párt-, társadalmi vezetőinek és a lakosság példás együtt­működésének tulajdonítható, hogy a sülysápi önkéntesek a körzet legkiválóbb, legszerve­zettebb egyesületei közé tar­toznak. Ezt állapította meg a Monori Városi Jogú Nagy­községi Tanács szakigazgatási szerve is, amely az egyesület ötéves munkáját ellenőrizte. Pedig az eltelt egy év nem volt gondoktól mentes. Elemi csapás következtében száz­ezer forintos tűzkár is rontott a sülysápiak statisztikáján, de volt propán-bután palack­robbanás és más — gondatlan­ságból eredő — tűzeset is. A gázpalackrobbanásnál Jandó Gábor bátorsága és lélekje­lenléte akadályozta meg a tűz továbbterjedését. Dicséretben részesítették. Egyéni kiválasztás után heti két—két órát járnak igen-igen intenzív edzésre, a többiek pe­dig kondicionáló és ügyességi gyakorlatokat végeznek.' A foglalkozásokat két 50—60 tagú csoportban tartják, ütem­terv szerint. Kitűnő teljesít­ménnyel 1985-ben megnyerték az úttörő-olimpiai csapatver­senyt. Jelenleg is igen szorgal­masan készülnek, újra bizo­nyítani akarnak a februárban Üllőn megrendezendő úttörő­olimpiai elődöntőn. Sok segít­séget kapnak az általános is­kolai testnevelő tanároktól, hi­szen tornaórákon is már ha­sonló foglalkozások vannak. Így kialakul a kölcsönös előny, garantálni tudják a megfelelő felkészülést, elsajátítják a kisdobos- és úttörő-olimpia kö­telező gyakorlatait. A haszon úgy is megmutat­kozik, hogy a gyerekek egész­ségesen töltik el szabad idejü­ket, elégítik ki mozgásigényü­ket, erősödnek, ügyesednek, fegyelmezettebbek lesznek. A jövőben a sportszakosztály az iskolával közösen bővíteni sze­retné a felszerelést, hiszen a tornaeszközök megléte alap- feltétele a sportág és a gyere­kek továbbfejlődésének. Sok ügyes gyerek van, akik megfe­lelő alapok után akár buda­pesti sportegyesületbe is beke­rülhetnek. Külön kiemelhetők név szerint, szorgalmuk alap­ján a jelenlegi olimpiai csapat­tagok: Barta Erika, Füleki Brigitta. Bállá Krisztina, Ge­rencsér Ildikó,’ Pásztor And­rea, Abonyi Ágnes, Oláh Bar­bara, Gál Zsuzsa. — Nagyon lényeges dolog — hangsúlyozta Metzing Miklós, hogy újra szervezik felnőtt nőknek heti két alkalommal a kondicionáló, zenés gimnaszti­kát, az aerobikot. Igény sze­rinti gyakorlatokkal, labdajá­tékokkal várnak mindenkit. Fogyókúrázóknak külön prog­ramot állítanak össze. Máris sok gyerek jár az anyukával együtt tornázni, s közben szól a Neoton-sláger: Szeretek ugrálni... M. F. A legjelentősebb munkának tartják, hogy 1985-ben meg­oldották az annyiszor — és joggal — krit zált .riasztóiénc megszervezését. A sűrűpusz­tai telep mindig riasztható, hiszen a tűzoltóraj tagjainak többsége ott dolgozik, s állan­dó készenlétben van. Nem si­került ilyen eredményt fel­mutatni az egyenruha beszer­zésében. Főleg a társközség, Űri önkénteseinek hiányos a személyi felszerelésük, pedig az egységes pénzalap lehető­séget ad az egyenruha meg­vételére. Az egy helyben való topogás e téren némi tehetet­lenségre utal. De erre is or­voslást keresnek. László Tibor, az egyesület parancsnoka szólt a tűzoltó­versenyekre való egységes és szervezett felkészülésről, a jó helytállásról, a mentő és meg­előző tűzvédelem hatékonyab­bá tételéről. 1986-ban folytat­ják a megkezdett ellenőrzést a lakóépületekben, intézmé­nyekben, pótolják az elhasz­nálódott egységes tömlőket. Sok szó esett a tűzcsapok ki­fogásolható állapotáról. Úri­ban például az ötven, föld alatti tűzcsapból csak mint­egy 25 jó és üzemképes. A hozzászólók, így Salvári György főhadnagy, a Buda­pest Vili. kerületi tűzoltó­parancsnok-helyettes is taná­csolta: már a tervezésnél kö­veteljék meg a föld feletti tűzcsapok létesítését. Ez ter­vezési előírás is! ö is és a gyömrői tűzoltóparancsnok is elismeréssel szólt a sülyi ön­kéntesek munkájáról. Végezetül Simó János, Mo- nor Városi Jogú Nagyközség tűzoltóparancsnoka méltatta a sülysápi önkéntesek évről év­re színvonalasabb tevékenysé­gét. Felhívta azonban a fi­gyelmet a még meglévő hiá­nyosságok felszámolására, a legfontosabbra: a tűzesetek megelőzésére! Kiemelte az is­kolák jó nevelőmunkáját, a tanácsok és a szülők segítő­készségét. Emlékplakett Eredményes, jó évet zárt a sülysápi önkéntes tűzoltó­egyesület, ennek elismerése­ként Simó János és László Tibor pénzjutalmat, okleve­let adott át, soros és soron kívüli előléptetéseket jelen­tett be. Nagy taps köszöntötte Lukács Sándor százados ala­pító tagot, akit Sülysáp nagy­község emlékplakettel tüntet­tek ki. Végezetül a közgyűlés egyhangúlag megszavazta a beszámolót, a költségvetést, a kiképzési tervet s az előter­jesztett személyi változást. Hörömpő Jenő Napjainkban gyakran be­szélünk a szemléletváltozás­ról, rugalmasságról. Ezek szüksége egyformán érződik a közösség és az egyes embe­rek életében. Persze minden­ki másképp csinálja ... Hadd hivatkozzam először is Kérész Sándorra, a Gáz- és Oigjszóííífo~V«iíatat 21-es szá­mú vecsesi iizfmSvAk üzem­vezető-helyettesére, aki nagyon is tanulságos gondolatokat mondott el ezekről a dolgokról. Neki éppen fél szemeszter hiányzott ahhoz, hogy befe­jezze a távközlési főiskolát, amikor további pályafutását meghatározóan döntött: át­iratkozott a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára, annak a számitógépes folyamat-ellen­őrző és beavatkozó rendszer­nek a kedvéért, amely ma az ország más vállalatai, intéz­ményei sorában is párját rit- kítóan magas technológiai szinten üzemel. Saját maga és vezetőtársai előbbre lépé­sének hátteréről, okairól a következőket mondta el. — Azt hiszem, valamennyi vezetőtársamról elmondha­tom, s magamról is, hogy mi azért jöttünk ide a vecsési üzembe, feláldozva a szakma területén elérhető karriert, mert szerencsére az a hob­bink, a szenvedélyünk, ami­ből megélünk, vagyis a ke­nyérkereső foglalkozásunk. Igaz, nagyon hosszú itt a szakmai képzés ideje, amíg valakiből hozzáértő vezető A gombai közös gazdaság az utóbbi években stabil helyet vívott ki magának a vonzás- körzet termelőszövetkezetei­nek középmezőnyében, annak is inkább az élén. Ez a tény önmagában azt is jelenti, hogy lényegesen előbbreléptek régebbi pozíciójukhoz képest, de vannak még lehetőségeik és tartalékaik. Magabiztossá vált gazdálkodásuk lehetővé teheti számukra, hogy ezeket is kihasználják. A szántóföldeken A Fáy András Termelőszö­vetkezet közgyűlésén ezt a felismerést és szándékot tük­rözte Ujj István elnök beszá­molója is. Ebből kiderült, hogy a tavalyi esztendő pró­bára tette ennek a tsz-nek a dolgozóit, vezetőit is. A köz- gazdasági és a termelési kö­rülmények kedvezőtlen ala­kulása miatt év közben több­ször is el kellett térniük saiát terveiktől, de ezt tudatosan tették. Az elnök összegzéséből ki­derült, hogy nem sikerült el­érniük a kitűzött 18 millió 49 ezer forintos nyereséget, csupán annak 70,9 százalékát, vagyis 12 millió 801 .ezer fo­rintot. A „csupán” szócska azonban joggal idézőjelbe kí­vánkozik, mert az adott felté­telek között ez sem volt kis fegyvertény. A Fáy András Tsz területén a kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt az átlagosnál nehezebb a szántó­földi növénytermesztés. Ez az lesz, de ez természetes, hiszen óriási a felelősség, mert gyú­lékony, robbanékony anyagok­kal dolgozunk. A katasztrófa megelőzhető- sége itt nemcsak a modern technikától, hanem az ember felkészültségének, lelkiisme­retességének, szakmaszerete­tének mélységétől is függ. .Persze az külön vonzó a ma­gamfajta emberek számára, hogy itt nálunk önálló fel­adatokat is el kell tudni lát­ni, adott esetben nagyon rö­vid időn belül dönteni kell a beavatkozás mikéntjéről, ' s éppen ezért a felső .vezetés hagy bennünket dolgozni. A főnökök inkább egyféle er­nyőt tartanak fölénk, hogy a külső tényezők ne zavarjanak minket a munkában, hogy ne vonják el feladatainkról a fi­gyelmet. Ehhez persze egy olyan csa­ládias hangulatú, de egymás és saját maga munkáját kri­tikusan szemlélő kollektívát kellett kialakítani, amely nem tűr meg magán bizonytalan lumpenelemeket. Egyszerűen szólva kiközösítettük magunk közül a fegyelmezetlen, több­re, jobbra törekedni nem aka­rókat — hangoztatta hitvallá­sát Kérész Sándor, de a kol­lektíva munkamorálját nem elégedett meg csupán a saját személyén keresztül bizonyí­tani. Bemutatta egyik vezető­társát, Szabó Árpád körzet­szerelő csoportvezetőt. Róla azonban majd később ... adottság a költségek növekedé­séhez is hozzájárul, hiszen ilyen terepen a talaj művelés, növényápolás, betakarítás sok­kal anyag- és energiaigénye- sebb, mint sík vidéken. A felsoroltak ellenére a múlt évben a termelőszövetke­zetben a szántóföldi növény- termesztés volt a legeredmé­nyesebb ágazat. Az ott dolgo­zók munkájának köszönhető elsősorban, hogy az alaptevé­kenység egészében is nyéresc- ges és meghatározó maradt. A legnagyobb területen — 1 ezer 227 hektáron — termesz­tett növényük, a búza tavasz- szal még igen magas hozamot ígért, végül is „csak” 49 má­zsás átlagot adott, ami szin­tén több volt a tervezettnél. A késői kitavaszodás miatt mindössze egy hónap maradt a mustár, a napraforgó és a kukorica talajmunkáinak el­végzésére, de az összeszokott gárdának ennyi is elég volt a jó munkához. A hideg és csapadékos ta­vaszt, a száraz nyarat a nap­raforgó sínylette meg a leg­jobban, s a tervezett 22 má­zsa helyett csak 18,5 mázsa szemet tudtak betakarítani egy hektárról. A mustár többet termett a tervezettnél, de a tisztítása az elavult gépek miatt sok gondot okozott. A lucerna a várt 60 mázsás át­laggal szemben 93 mázsát adott hektáronként. Jubileum Kukoricát 480 hektáron ter­mesztettek. E növény beta­karítása kissé elhúzódott, de inkább örömet, mint gondot okozva, hiszen a várt 55 má­zsás átlaggal szemben 76 má­zsás eredmény született, ami szintén az átgondolt termelési technológia, a jó talaj- és nö­vényvédelmi munka bizonyí­téka. A Fáy András Termelőszö­vetkezet többi, az alaptevé­kenységhez tartozó ágazata — különböző okokból — nem tudta a szántóföldi növény­termesztéshez hasonló eredmé­nyességgel zárni az évet. Ha­sonlóképp vegyes képet nyúj­tanak az alaptevékenységen kívüli ágazatok, de összessé­gében azok is — különösen a bedolgozói tevékenység — nyereségesek voltak. A közgyűlési beszámoló nem maradt adós az önkritikus következtetésekkel sem. „ösz- szességében nem voltunk olyan hatékonyak, mint ahogy azt előirányoztuk” — állapította meg a szövetkezet elnöke, fel­vázolva az idei év legfonto­sabb feladatait is: a haté­konyság javítását, az anyag- és energiatakarékosság foko­zását, a béreknek a teljesít­ményekhez történő igazítását, a fegyelmezett bérgazdálko­dást.. Vasadon a Kossuth Szak- szövetkezetben különös jelen­tőséget adott a közgyűlésnek a megalakulás 25. évfordulója valamint az ismét szükségessé vált választás. A, helybeli Idősek emlékeze­te szerint. Vasadon nehezen ment a termelőszövetkezet' csoport szervezése, de 1961 január 6-án végül is a falu­ban megalakult a Kossuth, a külterületen az Aranykalász tszcs. Egy év után a két cso­port egyesült, s azóta is Kos­suth nevét viseli. A vezetőség akkori és mai tagjai közül a mostani közgyűlésen is olt volt Balogh Lajos, Jávorszky András és F. Mészáros Sán­dor. Az út, amelyen a szakszö­vetkezet a jelenlegi helyzetéig eljutott, nem volt mentes a kisebb-nagyobb göröngyök­től, akadályoktól. Az utóbbi évek sem mindig úgy alakul­tak, ahogy tervezték, de a va­sadi emberek szorgalma, föld- szeretete átsegítette a közöst a nehézségeken. így volt ez ta­valy is, s végül ennek tulaj­donítható, hogy 3 millió 342 ezer forintos nyereségre tet­tek szert. A minden gazdálkodó egy­séget érintő problémákon túl a Kossuth Szakszövetkezet tagjainak és irányítóinak több belső gonddal is szembe kel­lett nézniük. Más és más okok miatt megbízással töltötték be az elnöki funkciót, új főköny­velőt és termelési főmérnököt neveztek ki. A személyi válto­zásokon túl — az eredménye­sebb gazdálkodás érdekében — szervezeti változtatásokra is szükség volt. Lényegesen óvatosabbak és körültekintőb­bek voltak a különböző szak­csoportok működésével kap­csolatban. Ennek ellenére újak is alakultak, de létjogosultsá­ga csak a gazdaságosan tevé­kenykedőnek marad. Viszik magukkal A legnagyobb nyereségki­esést kétségtelen az IGV helyi gyáregységének felszámolása okozta, hiszen a tőlük kapott bérleti díj hosszú éveken ke­resztül biztos bevételi forrás volt. Ugyancsak viselniük kell a Vasadszolg szakcsoport fel­számolásának következmé­nyeit, s fizetniük a több mil­liós adósságokat. Az idei év és a következő esztendők sok feladatot adnak a növényter­mesztés, a háztáji és egyéb ágazatok számára is. (Mind­erre később még visszaté­rünk.) A vasadi közgyűlés résztve­vői a Kossuth Szakszövetkezet elnökévé Pirót Sándort válasz­tották meg. Vereszki János Telekre Árverés Árverést hirdet a Monori Városi Jogú Nagyközségi Kö­zös Tanács február 27-én, 9 órára. Kalapács alá kerül a mono­ri Bajcsy-Zsilinszky út 36. szám alatti, 350 négyszögöles telek, 200 ezer forintos kikiál­tási áron. Az árverésre a tanácsháza földszinti tanácskozótermé­ben kerül sor, oda várják az érdeklődőket. Köszönetét mondunk mindazok­nak. akik felejtnetetlen tériem, édesapánk és nagyapánk, Ilargas •János temetésén Vasadon részt vettek, siriára .koszorút, virágot Helyeztek és fájdalmunkban osz­toztak. Gyászoló család. Köszönetét mondunk mndazok- nak. akik özv. Búzás Károlyné fekete Julianna temetésén Mono- ron részt vettek, siriára koszorút, virágot helyeztek, mélv fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik drága édes­anyánk. iizv. Tóth Jánosné teme­tésén Üllőn megjelentek, siriára virágot, koszorút helyeztek A gyászoló család. (ISSN 0133—26S1 (Monori Hírlap) Szeretnek ugrálni Szorgos úttörő-olimpikonok Ernyőt tartanak föléjilk ✓ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents