Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1986. FEBRUAR 24., HÉTFŐ Fiatalok a szakszervezetben A helyi elhatározásokon múlik / A SZOT már 1970-ben leg­fontosabb teendői közé sorolta' a rétegpolitikai munkát. Ezen belül a fiatalokkal való törő­dést, sajátos érdekeik felszín­re hozását. Tíz esztendővel később, amikor vizsgálódás tárgyává tették, mi történt az­óta, kiderült, hogy -bár semmi baj az eredeti elképzeléssel, de néhány területen a rögzí­tett feladatok megvalósítása nem a legjobban halad, fő­képp a dolgozó fiatalok köré­ben. Aztán. 1984-ben az ifjúság- politikai határozat is azt szor­galmazta, hogy a fiatalok gondjaival a KISZ mellett más formákban is érdemes foglalkozni. 1985: a SZOT szeptemberi ülésén javaslatot fogad el, amely szerint a közeljövőben a szakszervezeti mozgalom különböző szintjein ifjúsági tagozatok alakulnak. Változik-e a KISZ szerepe, miként valósulhat meg az együttműködés? — többek kö­zött erről beszélgettünk Laka­tos Lászlóval, a ceglédi szak­maközi bizottság titkárával és . Tolna Sándor városi KISZ- titkárral. — Üj formák jönnek létre. De mifélék? Lakatos László: — A 30 év alatti fiatalok érdekeit kép­viselik a tagozatok és a taná­csok. Nem elkülönülve, ha­nem mindig az adott szintű szakszervezeti szerv irányítá­sával. Hogy a mi területünket érintő példával éljek: a Köz­gép valamennyi gyáregységé­ben, így a ceglédiben is meg­alakulnak az ifjúsági tago­zatok, a központban, vagyis Budapesten pedig a tanács. A tagozatok vezetői automa­tikusan a gyári szb tagjai lesznek. Tolna Sándor: — Az egész­ben az az érdekes, hogy a KISZ nem lehet meg érdek- védelem nélkül, de a szak- szervezet sem maradhat an­nak híján. Ráadásul a válla­latoknál most is működnek ifjúsági bizottságok, ezek nem mozgalmi képződmények, vi­szont az ifjúságpolitikai pénz­alap elosztásában, felhaszná­lásában fő szerepük van. Te­hát tisztázni kell a velük való viszonyt is. — Túl soknak látszik a bába... — Bárcsak valóban sok lenne. Ha beszélni kell a fia­talokról, nincs hiány, ha ten­ni. akkor igen. Lakatos László: — Végül is arról van szó, hogy a fiatalok sajátos kérdései az eddiginéj erőteljesebben érvényesülje­nek az érdekvédelem terüle­tén. Pályakezdés, családala­pítás, lakás, a továbbtanulás és a többi. Tűzzék ezeket napirendre. _ Na jó, de kik tűzzek na pirendre? Tolna Sándor: — Elsősor­ban a vállalati vezetőségek. S hogy ők foglalkozzanak mindezzel, arra az szb-knek kell ösztönözniük, mégpedig az ifjúsági tagozatok javas­lata, igénye nyomán. Mert ugyan a gond a fiataloké, ám az érdekvédelemben mégis a szakszervezet rendelkezik a nagyobb tapasztalattal. Persze ez nem azt jelenti, hogy most majd a KISZ levonul a pályá­ról, hiszen a politikai érdek- képviselet továbbra is meg­marad, azonban az egyéni érdekképviselethez a szak- szervezetnek sokkalta hatha­tósabb jogosítványai vannak. — Hogyan haladnak az elő­készületek? Lakatos László: — Egyelőre csöndben. De vigyáznunk is kell, nehogy úgy járjunk, mint némely vállalati tanács, «melyeket mechanikusan hoz­tak létre egyszerűen azért, mert nem láttak bennük fan­táziát. Rossz volt az előkészí­tés, nem mindenütt értették meg a dolog lényegét. Ezt mindenképpen szeretnénk el­kerülni, akárcsak a kinyilat­koztatásokat. Most arra van szükség, hogy megbeszéljük a fiatalokkal, miért ad le a KISZ bizonyos jogokat, s miért veszi át azt a szak- szervezet. Tolna Sándor: — Hallani olyan hangokat, hogy ez a munkamegosztás majd vissza­fogja a jól működő KISZ- szervezeteket, csökkenti sze­repüket. Szó sincs erről. El kell dönteni, ki mire képes. A9iol eddig erőteljesebben dol­gozott a KISZ, ott maradjon meg neki több feladat. Ez a helyi elhatározáson múlik. — Tekinthető kudarcnak, hogy a másfél évtizedes szak- szervezeti ifjúsági programot ezúttal meg kell újítani? Lakatos László: — Kudarc­nak? Nem hinném. De az igaz, hogy a fiatalok nem na­gyon érezték eddig, hogy ér­dekeik ott szerepelnek a szak- szervezeti munkában. Tolna Sándor: — Vagyis azokat az érdekeket kell most kihámoznunk, amelyek csakis az érdekelt korosztályra jel­lemzők. Egy konkrét példa: úgy látszik, hogy az ifjúsági brigádok szinte mechanikusan mintázták a szocialista brigá­dokat, s így a munka meg­ítélésekor is egy kalap alá estek. — Milyen kérdésekben vált szót a KISZ és a szakszerve­zet? Lakatos László: — Elsősor­ban a hosszabb távú feladatok terén, amelyekben a mostani együttműködés segítheti a majdani döntéseket. Sok más mellett ilyen a lakáskérdés. A legújabb tarifák szerint már 18 ezer forintba fog ke­rülni egy-egy négyzetmétere. Melyik fiatal tudja ezt meg­fizetni? S egyáltalán kinek a gondja ez? Csupán a tanácsé? Dehogyis. Ha az árakat nem is tudjuk csökkenteni, de azért kell találnunk valami­féle megoldást. — Környékünkön hány fia­talt érint az eddig vázolt szakszervezeti kezdeményezés? — Tizennyolc-húszezret. V. S. Elméleti konferencia Négy évtized történelme A városi pártszékházban a napokban megtartották az ötödik elméleti konferenciát, amelyet Mucsányi Józsefné, a városi pártbizottság politikai munkatársa nyitott meg. Ha­lasi Márton, a Magyar Diák Sportszövetség ügyvezető tit­kára Az elmúlt négy évtized fejlődése az ifjúság történel­mi tudatában címmel tartott előadást. Az elhangzottak a napjaink gyakorlatából merített tapasz­talatokra épültek. Az előadó meghatározónak ítélte a fiata­lok és a felnőttek közti sze­mélyes kapcsolatokat. Nagyon fontos, hogy az ifjúság el­igazodását kik és hogyan se­gítik, mert nem mindegy, hogy a felnövekvő nemzedék miként gondolkodik történel­münkről. A családok egy részében kevés szó esik a politikáról, a gyerekek nem ismerik szü­leik nézeteit, elkötelezettségét, közéletiségét. Végül a diákok körében végzett közvélemény­kutatás alapján rajzolt képet a ma ifjúságának történelem- és társadalomszemléletéről. Fontosnak tartotta, hogy a szülők, a nevelők, az ifjúsági vezetők és a párttagok még többet és rendszeresebben foglalkozzanak a serdülőkkel. Kéményseprők Hol van a szélkakas? Az eternit darabokra hullik — Azt tartják rólunk, hogy mi, kéményseprők szerencsét hozunk. Ha mondják, akkor bizonyára úgy is van. Az azon­ban tény, hogy a Pest Megyei Kéményseprő és Tüzeléstech­nikai Vállalatnak az 1985-ös év nehéz volt, és a tervet nem tudtuk teljesíteni. Bálint István kirendeltség­vezető így foglalta össze az elmúlt év fő jellemzőit. — A szolgáltatás területén maradtunk el, ezt a feladatun­kat csak 96 százalékra sike­rült teljesíteni. Az elmaradt kéménysepréseket, koromsze­dést, füstnyomáspróbát most a téli időben bepótoljuk. A lakossági bejelentésekre azon­nal a helyszínre indulunk, hogy sehol ne legyen fennaka­dás a fűtésben. A dolgozóink, ha nem találnak otthon vala­kit, értesítést hagynak, és azon megjelölik a következő érke­zési időpontot. — A lakossági szolgáltatá­sokon kívül, mivel foglalkoz­nak még? — A cserépkályhák építését már régóta végezzük. Sőt, ha kell, kandallót is csinálunk. Még mindig igen népszerű a hordozható cserépkályha, mert gazdaságos és díszíti a lakást. Most a Nyíregyházi Tüzelés- technikai Vállalatban jó part­nerre leltünk, mert ellát min­ket divatos kályhacsempék­kel. Szakszerűen végezzük a szükséges kéménybéleléseket. Újdonság a vegyszeres kazán­tisztítás, ami a régi 60 száza­lék helyett 90 százalékos ha­tásfok elérését teszi lehetővé. Sőt Abonyban a Mechanikai Műveknél 94 százalékot értünk el. Tavaly volt egy szép mun­kánk, amit három hónap alatt végeztünk el Csemőben. Ez 65 darab szeleit kémény fel­építését jelentette gázbekötés­re* — Mit szól az eternites ké­mény hosszabbításhoz? — A kémények legkisebb magassága a tüzelőtértől 4,2 méter lehet. Sokan (főleg mel­léképületeknél) nem készíte­nek ilyen magas kéményt, ha­nem eternitcsővel érik el a megfelelő magasságot, és így a jó huzatot. Ez szabványel­lenes és balesetveszélyes meg­oldás, mert az eternit hő hatá­sára meggyullad, szétrobban és darabokra hullik. Ilyen esetben téglával kell a ké­ményt magasítani és a tetejé­re huzatnövelőt (közismert ne­vén szélkakast) elhelyezni. Sajnos szélkakast nem lehet kapni. — Van-e elegendő kémény­seprő Cegléden? — Itt a városban és a kör­nyékben elegendően vagyunk a munka elvégzésére. Lét­számgonddal csak Nagykátán küzdünk. A bérezésünk meg­felelőnek mondható, hiszen a Hűtőkamrák és fagylaltgépek A Ramovill országos szervizhálózat részeként működik a Vas-, Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet ceglédi hütögépszervize. A lakossági szolgáltató munkán kívül üzemek és gazdasá­gok ipari hűtőtárolóit is javítják a műszerészek. Készítenek egyedi megrendelésre hűtőkamrá­kat, s karbantartanak fagyasztókat, fagylaltgépeket is. Buresch Vencel és Paposi Sándor ház­tartási hűtőket javít. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) bérszínvonalunk éves .viszony­latban 64 ezer forint. Kétévi betanított munka után a dol­gozóink Budapestre járnak ta­nulni, és a sikeres vizsgát kö­vetően kéményseprő szakmun­kások lesznek. Most a cserép- kályha-építők közé várunk olyan fiatalokat, akik- vonzal­mat éreznek a szakma iránt. Kiss Sándor Környezetvédelmi előadások A mezőgazdasági könyvhó­nap keretében a 203-as szá­mú Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézetben elő­adás lesz a mezőgazdasági környezetvédelem legfonto­sabb tudnivalóiról február 25- én 14 órakor. E sorozatnak a keretében a Török János Állategészségügyi Szakközép- iskolában az állattartó telepek speciális környezetbiológiai problémáiról esik szó.február 26-án 14.30-kor. Mindkét elő­adást dr. Surányi De "> tudo­mányos kutató tartja. MHSZ Idei klubtervek Az MHSZ honvédelmi klub­jainál szép hagyománya van a szocialista versenymozga­lomnak. 1985-ben 10 klub ne­vezett be, az idén pedig 22. Mit vállaltak klubjaink? Szin­te mindegyik célul tűzte a létszámnövelést 5—<-10 száza­lékkal, a modellezők 100 szá­zalékos növekedést terveztek. Igen jelentős feladat az MHSZ-folyóirat előfizetésé­nek növelése, általában 4—5 példánnyal, de a Bem József Szakmunkásképző 100 pél­dányt tervez. Nem lehet lebe­csülni napjainkban a társadal­mi munkavégzést sem. Klub­jaink ebben az évben is je­lentős társadalmi munkát vál­laltak, általában 10—20 órá­nyit személyenként. További vállalásaik. Szép hagyományra tekint vissza a tavaszi forradalmi évfordulók megünneplése. Jó célkitűzés az iskolai honvédelmi okta­tás, a honvédelmi versenyek megrendezésének segítése, va­lamint a középiskolás fiatalok katonai pályára irányítása, ami az előző évben is jelen­tős volt. A honvédelmi eszme népszerűsítését szolgálja a klubok elhatározása, amely a katonai pályával kapcsolatos élménybeszámolókat, lakta­nya látogatásokat, honvédelmi filmhét megrendezését tartal­mazza. Újszerű a versenyben a honvédelmi előképzésen túl a tartalékos utóképzés létszámá­nak és minőségének javítása, az iskolák kiemelt patronálá- sa, személyi és oktatóanyaggal való' segítése. Szinte minden beneyező klub tervezte a rendszeres lövészeti edzése­ket, a különböző háziverse­nyeket, létesítményeik korsze­rűsítését, fejlesztését, honvé­delmi szakosztályok létrehozá­sát. Színes és so'koldalú vállal­kozást tükröz az 1986". évi ver­senyfelajánlás, bízunk a fel­adatok teljesítésében. M. I. Megjelent a hóvirág Piacon már a primőr A hóbuckákat kerülgették a legutóbbi piac vásárlói. Szinte minden kapható volt, áffii'égy- téli időszakra jellemző. Volt már primőr is itt-ott, de meg­lehetősen - borsos árat kértek érte. A zöldhagyma és a retek ára már elfogadhatóbb. A kö­zeledő tavasz biztos jelének tekinthető, hogy láttunk már hóvirágot is. A piaci árak így alakultak: sárgarépa 12—20, zöldség 28— 30, burgonya 6—7, alma 7—18, karalábé 12—16, fehér káposz­ta 10—14, kelkáposzta 12— 20, savanyú káposzta 16—24, vöröshagyma 10—12, dióbél 18Q, mandula 300, fehérbab 60—80,T kígydübörka 159, sóska 100 forint kilónként. A zöld­paprika darabja 5—12 forint­ba került. A paradicsomért kilónként I20Q forintot kér­tek. Volt retek csomónként 7 forintért, metélőhagyma cse­repestől 18 forintért. A ve- csési eladók igen változatos választékú savanyúságokat árultak, reális áron. , Veszik a vetni való magva­kat. A húsáruk közül a friss birkahúsok voltak gusztusosak és kelendők. — Is Sporthírek Párosban ezüstérem ifik meg újoncok az élen Több helyszínen is asztalhoz álltak a Ceglédi VSE asztali­tenisz-szakosztályának után­pótlását képviselők. Az ESMTK II. osztályú ranglista­viadalán Szappanos jutott a legtovább, a legjobb tizenhat között szenvedett vereséget. A verseny külön érdekessége, hogy a Vasutas két kölcsön­adott sportolója Gyura és Szi­ly Gy. egymással mérkőzött a legjobb nyolc közé jutásért., Összecsapásukat a most kapos­vári színekben versenyző Gyu­ra nyerte, s így ő már biztosí­totta helyét az 1988—87-es, baj­noki év I. osztályú ranglista viadalain. Párosban Szily, Türeivel az oldalán, egészen a döntőig ve- rekedte magát. A duó így eb­ben a számban ezüstérmet nyert. ★ Tavasszal, az iskolai szünet­ben rendezik meg az utánpót­lás korú játékosok országos csapatbajnokságát, amelyen a ranglistán szereplőkön kívül — a megyei elsők indulhatnak majd. A jelenlegi állás szerint a CVSE-t az ifjúságiak között két együttes képviselheti, hi­szen a gárda őrzi első helyét a megyei bajnokságban, Oros2 és Nagy pedig fenn van a rang­listán. A CVSE ifjúsági csapata a Zsámbékot 9-0-ra, a Gödöt 8-1-re verte. Az ifjúságiakon kívül való­színűleg az újoncok lesznek még ott a legjobbak között, hi­szen ők pontveszteség nélkül állnak korcsoportjuk megyei bajnokságának élén. ★ Eredmények a megyei fel­nőtt bajnokságból: A csupa fiatalt felvonultató CVSE III., győzelmekkel vette a tavaszi idény első két akadályát. Kü­lön említést érdemel a még újonc Pluúer három győzelme a Zsámbék ellen. CVSE III.—Zsámbék 9-7. Győztek: Szily Zoltán, Plu­tzer (3—3), Szálkái (2), Rossi (1). CVSE III.—Göd 9-7. Győztek: Szily Z. (4), Halmai. (3), Rossi (2). U. L. Gazdászbal Gazdászbál lesz március 1-én 19 órakor az ÉVIG ebéd­lőjében. A műsorban föllép többek között Vörös Sári, Farkasházi Tivadar és Maj- láth Jenő. ISSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents