Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1986. FEBRUÁR 21.. PÉNTEK A nevelés a bölcsődében kezdődik Egyre többen tanulnak szakmát Hideg a mozi Ha majd lesz földgáz Korábbi írásainkban a Gö­döllő városában élő cigány származású állampolgárok élet- és munkakörülményeiről számoltunk be, elsősorban a foglalkoztatottság és a lakás- viszonyok tükrében. Ezúttal, hogy teljesebb képet adhas­sunk ennek az etnikumnak az életéről, a társadalom egészé­be való beilleszkedéshez nyúj­tott állami segítségről és ha­tásáról szólunk, ismét dr. Horváth Ilona vb-titkár tájé­koztatója alapján, az oktatás, a közművelődés tárgykörében maradva. Szembetűnő változás — A városi tanács művelő­dési osztálya és az iskolák ki­emelt feladatuknak tartják a cigány származású gyermekek oktatását, nevelését. Ez a szemlélet és gyakorlati meg­valósítása jó alapot adhat a fiataloknak ahhoz, hogy a tár­sadalom vérkeringésébe egyenrangú állampolgárként léphessenek be felnőttkoruk­ban. Ez a tudatos nevelés már a bölcsődében kezdődik, folyta­tódik az óvodában, majd az iskolában (de az sem lényeg­telen. hogy a gyerekeken ke­resztül valamelyest még a szülők szemléletét is lehet be­folyásolni!) — mondta dr. Horváth Ilona, majd adatok­kal bizonyította, hogy észre­vehető változás ment végbe a gödöllői cigánylakosság szem­léletében, magatartásában. — A cigánygyerekek óvo­dai elhelyezése teljes mér­tékben biztosítva van. Az más kérdés, hogy nem minden kis­gyereket íratnak be a szülők, ám e téren is szembetűnő a változás. Ugyanis míg 1931- ben negyvenhét gyereket írat­tak be óvodába, tavaly hat­vanegyet. A legnagyobb gond ott van, hogy a vándorkeres­kedő foglalkozást űző vagy éppen nem dolgozó szülők vi­szik magukkal a kicsiket, így nagyon nehezen tudjuk figye­lemmel kísérni a sorsukat, be­folyásolni nevelésüket. Általános iskoláinkban az előző tanévben kétszáznegy­venhat. a mostaniban kétszáz­ötvenhét cigánygyerek tanul, akiknek egyharmada már napközi otthonos ellátásban is részesül. Ez nagy fegyvertény, mert a szülők nem veszik szí­vesen. ha a gyerekek nem mennek egyből haza az iskola után. Ebbe az eredménybe az is besegített, hogy a napközi otthonos ellátás költségeinek egy részét átvállalta a tanács, vagy valamilyen más támoga­tást adtunk a családnak. Ipari továbbképző Ugyanakkor meg kell je­gyeznem, hogy a cigánygye­rekek többsége kisegítő isko­lába jár, sok közöttük a túl­koros. nyolcvanheten pedig ki­fejezetten veszélyeztetett kör­nyezetben élnek: életkörülmé­nyeiket a gyámhatóság állan­dóan figyelemmel kíséri. KEV-METRÖ. Gödöllő, Dózsa György út 15. Többéves munkára FELVESZ kőműves, ács szakmunkásokat, kubikos brigádokat Jelentkezés: Lestár István művezetőnél. Teletöm 10-208. 10-284. Egyébként tavaly 290 ezer fo­rint állt a gyámhatóság ren­delkezésére segélyezésre, en­nek az összegnek a felét ci­gány családok kapták meg — vázolta a vb-titkár az oktatás és nevelés helyi jellegzetessé­geit és eredményeit, majd a továbbtanulni, szakmát sze­rezni kívánók támogatásáról szólt. A kisegítő iskolában hét éve működik ipari tovább­képző tagozat, az itt végzett egykori kisegítők később szak­munkásképző intézetekbe ke­rülhetnek. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy sokan való­ban továbbtanulnak, szakmát szereznek, s munkába is áll­nak. A dolgozók általános is­kolájában tanulók nyolcvan százaléka szintén cigány szár­mazású, ennek ellenére a le­morzsolódás minimális! Ugyancsak ide tartozik, hogy 1982-ben a valkói cigánygye­rekeknek szerveztünk tábort,, tavalyelőtt a gödöllői kisegítő iskolába járóknak, mégpedig azért, hogy az együttélés más jellegét is megismerjék a csa­lád hagyományos életformájá­nak keretein kívül. Művelődési lehetőségek — A közművelődésből, a közéletből mennyire veszik ki részüket ennek az etnikai ki­sebbségnek a tagjai? — kér­deztük végezetül. — Sajnos, társadalmi tiszt­ségviselő egy sincs közöttük, de aktíváik igen, akik kapcso­latot tartanak a tanáccsal, s közvetlenül Végh József nevel, a területi összekötővel, vagy más néven családgondozóval. Ugyanis egy-két aktíva rend­szeresen csatlakozik a család- gondozóhoz szemleútjai során. Persze az sem elhanyagolható tény, hogy ezek az önkéntes A KULTÚRA sosem volt el­kényeztetett gyermeke a min­denkori költségvetésnek. Az csak a mesékben létezik, hogy valaha is bőségesen áramlott a pénz ennek a kézzelfogható hasznot alig felmutató ágazat­nak a táplálására, fejleszté­sére. Nincs ez egészen más­ként a gazdagabb országok­ban sem, a ráfordítás ará­nyai ott sem vigasztalóak. Az UNESCO, az ENSZ Ne­velésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete például kénytelen csökkenteni a fej­letlen országokat támogató költségvetését az USA és más országoknak a kilépése miatt, ami mögött politikai megfon­tolások rejlenek. Közismert az üzletiesség térhódítása a nyu­gati kultúrában, ezzel együtt az amerikaiak nyomasztó fö­lénye is nagy gondot okoz a francia és egyéb tv-lársasá- goknak, a nemzeti kultúrát féltő állami szerveknek, hi­szen a pénz hiánya gyakran a kommersznek kedvez. De maradjunk a magunk háza táján. Érdemes emlékez­tetni korábbi időszakokra, amikor a kulturális célokra fordítható összegek a töredé­két sem érték el a mostani­nak. Igaz, hogy az életre hí­vott intézményrendszer is ép­pen csak bontogatta a szár­nyait a felszabadulás utáni években. Mégis valahogy több volt a lelkesedés, az ötlet és kezdeményezés, s kevesebb a panasz, a másra — a pénzre, ami nincs — váró tétlenkedés, mint napjainkban. Tudom, hogy szentségtörő gondolatok ezek manapság, amikor néhol szinte lehetetlen mértékben visszafogták a mű­velődési intézmények ellátá­sára, eszközeik gyarapítására, karbantartására fordítható összegeket. Olyannyira, hogy segítők azok közül valók, akik már példaképei lehetnek a ma még komoly beilleszkedési za­varokkal küzdő családoknak. A közművelődésben való részvételükről pedig elmond­hatom, hogy a gödöllői műve­lődési központ igazgatóhelyet­tese, Varga Kálmán önként vállalta, hogy lelkiismeretesen foglalkozik a helyi cigányság kulturált szórakozási és műve­lődési lehetőségeinek megte­remtésével. Aszódi László Antal A sziklabarlang titka. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! Hajmeresztő hajnövesztő. Színes csehszlovák filmparó­dia. 6 és 8 órakor! A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Ifjúsági kaszinó, pénteki tik­kasztó, 18 óra. Lehetetlen tárgyaink, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. A hct gödöllői műtárgya: Honfoglalás kori kengyel, megtekinthető az előtérben. Kercpestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő Eboltás Holnap, szombaton megkez­dik Gödöllőn a kutyák köte­lező védőoltását. Az első al­kalommal a vásártéren várják a kutyákat. az ott dolgozók — a helyzet változását sem remélve — legszívesebben elvándorolná­nak valahova. Természetesen igazuk van azoknak, akik a szűiklátókörűség ellen hada­koznak, amikor azt tapasztal­ják, hogy a pénzek elosztása­kor nemegyszer a gazdasági érdekre szinte dogmaként va­ló hivatkozás háttérbe szorít­ja a jövőre tekintő oktatási és egyéb művelődési célokat. Sejteni lehet azt is, hogy az elszalasztott lehetőségek pótolhatatlan veszteséget je­lentenek majd a kulturális örökséget élvezni óhajtó utó­dok számára is. Az el nem készült dokumentumfilmek, meg nem jelent szépirodalmi és helytörténeti könyvek, fel nem épült művelődési házas, könyvtárak, levéltárak bizto­san hiányozni fognak tíz-ti­zenöt év múlva. Az emberi tudatban kelet­kezett „fehér folt” — az isko­lai zsúfoltság, eszközhiány, képzetlen tanerők miatti el­maradottság —, talán nem látványosan, de érezhetően kiütközik majd, mint tiszta falon a penész, amikor kima­rad egv-egy művelet az ala­pozásnál. Lehetne sorolni még, hogy milyen aggályok fogalmazódnak meg naponta a kulturális életben, mégis, a helyzet túldramatízálása he­lyett a cselekvésre buzdítás, a tennivalók számbavétele, fel­mérése lenne hasznosabb. Hi­szen az alapok sokkal széle­sebbek, megbízhatóbbak, mint néhány évtizede. Visszaidézve a felszabadu­lás utáni régi korszakot, jut eszembe egy kedves epizód, A gyerekek minden alkal­mat megragadnak, hogy mo­ziba menjenek. Szeretik a me­séket, a filmklubot, szívesen vásárolnak bérletet. Az óvo­dák, iskolák is sűrűn viszik a tanulókat sláger- vagy köte­lező olvasmányok alapján ké­szült filmek vetítésére. Már ahol ezt meg tudják tenni Nincs ilyen gond ott, ahol nincs filmszínház. Gödöllőn azonban furcsa helyzet állt elő, van is, de még sincs. Az intézmények képviselői sorra mondják vissza látogatásaikat. Rosszul járnak a felbiztatott nebulók is, de az sem lehet érdektelen, ha üres teremben pereg a film. A gödöllői moziban minden­ki a fűtésre panaszkodik. Volt olyan előadás, amikor tizenöt gyerek fázott meg. Rohangál­nak az utcán, itt sem vethetik le a kabátjukat. Így nem vál­lalják a tanárok, hogy oda­vigyék őket. A felnőttek is sokszor — függetlenül attól, mit játszanak — vetítés köz­ben elmennek. Olvasóink panaszának oká­ra Szász Gábortól, a Pest Me­gyei Moziüzemi Vállalat kör­zeti üzemvezetőjétől kértünk magyarázatot. Kiállítási teremmé alakult át a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Ház színházterme. A fóti Vörösmarty Tsz hely­ben működő nyulász- és kisál­latklubjának eddig még nem látott méretű és körű kiállítá­sa zajlott le, szintén még ed­dig nem tapasztalt sikerrel. A kiállítást több mint 600 érdeklődő és hozzáértő tekin­tette meg, a tombolát is ismé­telni kellett, és két gyönyörű nyuszi talált gazdára. A veresegyházi nyulászok helyi versenyét ez alkalom­mal Komlódi János nyerte nyulával, új-zélandi fehérrel. Versenyben volt Kurucz Ká­roly fajtagyőztes új-zélandi fe­hér bakja is. ami a múlt évben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon volt díjnyertes és a szarvasi meghívásos verse­nyen nagydíjas. Újdonság és nagy sikert ara­tott az ugyancsak veresegyhá­zi Tarcsi Imre törpenyúlte- nyészete. A kisüzemben tart­ható prémes állatok is először szerepeltek itt kiállításon, ami szinte hihetetlenül hang­zik ma már. A napokban öreg iratok rendezgetése, selejtezé­se közben, véletlenül a ke­zembe akadt egy meghívó, kelt 1949. augusztus 15-én, a feladója Pest vármegye sza­badművelődési felügyelője, aki kultúrvezetői tanfolyamra hívta be Kecskemétre — töb­bek között — e sorok íróját, akkori huszon-egynéhány éves fiatalembert. Leírta a teendő­ket, helyszínt stb., majd eze­ket közölte velünk annak ide­jén: „Jegyzetfüzetet, írószert, takarót, lepedőt és kispárnát valamint tisztálkodáshoz szük­séges eszközöket mindenki hozzon magával.” Gondolom, hogy manapság ugyancsak meglepődne valaki, ha ilyen íelmálházottan kel­lene egy tanfolyamra elindul­nia, de akkor ebben nem volt semmi meghökkentő. Mint ahogy azon sem ütköztünk meg, hogy Tetétlen-pusztára a műkedvelő gárda — melles­leg Gorkij: Kispolgárok című művével — egy teherautó pla­tóján utazott nem a legszebb időben, s nem először ilyen módon. Igen, az volt a „hősi kor­szak”, ahogy ma mondják, bár akkor senki sem gondol­ta, érezte annak, csak fiata­lok voltunk és lelkesek. Ta­lán hiba is, hogy mostanában szinte félünk ezekről szólani, most is csak a humoros oldala migtt idéztem fel. Hogy miért emlegettem mégis? Mert ta­pasztalom, hogy a letargikus hangulat rátelepszik a kultú­ra művelőire, s ettől meg kel­lenne szabadulni valami mó­don. Hogy miként gondolom? — Ma is lemondta egy is­kolai csoport a látogatását. Valóban hideg van a terem­ben, ha kinn nulla fok van. akkor bent 12. Ez sok felnőtt­nek is kevés, nem a gyere­keknek. Jelenleg felső légbe- fúvásos a fűtési rendszerünk. Fával, szénnel és koksszal tü­zelünk. Ez nem jó megoldás. Most tervezi a vállalat a fűtés korszerűsítését, nyáron akar­ják elkezdeni a munkákat. Akkor majd földgázzal, alsó befúvással biztosan a kellő hő­mérsékletűre tudjuk fűteni a termet. Az 1985. évi gazdálkodást értékelő, az 1986. évi tervet {árgyaló részközgyűléseket munkahelyi tanácskozások előzik meg a kartali Petőfi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben is. Külön-külön vitatják meg a növényter­mesztők, az állattenyésztők, a műszaki és ipari ágazat dol­nagy feltűnést és sikert arat­tak a nemes görények/és kék­rókák (Kecskeméti Béla, Oros­háza), nemes csincsillák, a ve­resegyházi Leszák Lajos nut- riái, és tengerimalacai, Mur­vai Károly vadkacsái. Mindezek az állatok azon­ban nem csupán hobbit je­lentenek, hanem komoly hasz­not hoznak, jórészt export ré­vén a termelőnek is, a nép­gazdaságnak is. Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegrese-n február 22-én, szombaton reggel 8 órától február 24-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Telefon: 10-209. Egyrészt hinni és bízni kell abban, hogy az oktatás, a közművelődés valamennyi ága értékképző a szocialista társa­dalom számára, s ezeknek a „kiemelt” támogatása nem va­lami holt befektetés. Bele­értve a vele bajlódó, olykor már elkeseredett emberek talpra állítását is, oly módon, hogy legyen becsülete, rangja a munkájuknak. S ami ebből következik: hinni kellene ab­ban is, hogy nemcsak a pénz emeli fel a színvonalat és ösztönöz többre, jobbra, ha­nem az emberi képesség ki­bontakozásának lehetősége, al­kalma önmagában is. Amit viszont meg kell teremteni. Magyarán szólva: a meglévő kicsi pénzt inkább az öntevé­keny népművelők utaztatásá­ra, terem- és eszközigényei­nek kielégítésére, szakkörök fenntartására, az igazi nép­művelésre kellene fordítam, semmint a méregdrága „hak­ni”, látványos rendezvények támogatására. A lakosság közreműködésé­vel már eddig is sok új tan­terem, tornaterem, uszoda, sportpálya, óvoda épült, de a művelődés gyengén felszerelt, alig támogatdtt intézményei bizony számos helyen csak vegetálnak, ajtajuk alig nyí­lik ki — a heti egy diszkón kívül — értelmes programok hiányában. TALÁN NEM csupán egy „veterán” népművelő fantá- ziálása, hogy a „kis pénzek" jobb, célszerűbb elosztásával lehetne ezen is segíteni. És ismétlem: a megbecsüléssel. Hogy még néhányan se tart­hassák, nevezhessék „fantasz­tának” az áldozatkész nép­művelőt és „megszállottnak" a szabad idejét is ilyen cé­lokra fordító pedagógust. F. Tóth Pál Ma délután Koszorúzás A szovjet hadsereg megala­pításának hatvannyolcadik év­fordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget tartanak ma a városi temetőben levő szov­jet hősi emlékműnél. A dél­után 2 órakor kezdődő meg­emlékezésen koszorút helyez­nek el az emlékmű talapzatá­ra a városi pártbizottság és a tanács, a társadalmi és tö­megszervezetek, a KISZ, a népfront, a szakmaközi bizott­ság, az MHSZ, a Vöröskereszt, a fegyveres testületek, a hon­védség, a rendőrség, a mun­kásőrség, valamint az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői. gozói, a központi igazgatás ügyintézői a beszámolót. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a munkahelyi ta­nácskozásoknak — mondta Kovács László termelőszövet­kezeti elnök —. mert ezek a fórumok mindig őszinte, kö­tetlen beszélgetésre adnak al­kalmat. Megszokott környe­zetében, munkatársai körében még az is bátran elmondhat­ja véleményét, aki a nagyobb nyilvánosság előtt gátlások­kal küzd, s nem vállalja a szereplést. Az a véleményünk, hogy a szövetkezeti demokrá­cia kiteljesedésének és gya­korlásának módot adnak a jól előkészített munkahelyi ta­nácskozások. Két nap alatt hét beszélge­tésre kerül sor, melyeket a termelőszövetkezet vezetősé­gének és a tsz nagyközségi pártvezetőségének együttes ülése követ, ahol a munka­helyi megbeszéléseken el­hangzottakat és a részköz­gyűlések beszámolóját vitat­ják meg. Február 26-ra Kar- talra, a községi pártházba hívták össze a küldöttgyűlést. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szenllászlón, Versegen, Zsám- bokon február 22-én, szom­baton reggel 8 órától február 24-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dóka József Vácszent- lászló, Kossuth Lajos utca 3. Telefon: 8. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. Galgamacsa Előkészületek A galgamácsaiak futball­csapata megkezdte felkészülé­sét az idei küzdelmekre. Egy kirándulás alkalmával már játszottak barátságos mérkő­zést a Szarvasi HÁKI csapa­tával. Az eredmény 0-0 lett. Erre az idényre meghívást kaptak az ErdŐkertesi SE csa­patától és a Dorogházai Bá­nyásztól. A megyei II/A osztályban, a sakk-csapatbajnokságban is megtartották az első találko­zót. Hazai pályán fölényesen, 4,5—0,5-re győztek a Püspök­szilágyi SK ellen. TeiiiszkeMoknek A városi testnevelési és sportfelügyelőség két-két fő­nyi csapatok részére meghir­dette az 1986. évi teniszbaj­nokságot. A jelentkezési ha­táridő február 23-a. A levele­ket a sportfelügyelőségre vár­ják, 2100 Gödöllő, PL: 29. Megnyílt GödöUő, Klapka utcá­ban, a 30-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építőanyag kapható. Fürdő­szobai berendezések. csempék, padlólapok, iparművészeti csem­pék és más burkolólapok nagy választékban, valamint üvegtégla és síküveg méretre vágva kap­ható. Házhoz szállítást behordás- sal vállalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Toldd meg egy lépéssel Veresegyház Kedvtelés és haszon Értékelik a gazdálkodást Munkahelyi tanácskozások • • ......*..... ......— Ügy elet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents