Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1986. FEBRUÁR 21., PÉNTEK Közös ügyeikről beszéltek Az önismeret a fejlődés alapja Ezekben a napokban a vonzáskörzet nagyközségeiben — de a kisebbekben is — folytatódnak azok a koordi­nációs megbeszélések, amelyek legfontosabb célja a ko­rábbi együttműködési szerződések megújítása, élőbbé tétele. Az összejöveteleken a helyi politikai, tanácsi vezetőkön, a területen érdekelt szövetkezetek, üzemek, kihelyezett gyáregységek képviselőin túl rendszeresen részt vesznek a monori városi jogú nagyközségi párt- bizottság gazdaságpolitikai munkatársai is. — Két tervciklus határán, az új célok megfogalmazása — legalábbis, ha reálisak akarunk maradni —• megkö­veteli az önismeretet — hangsúlyozta, mindjárt a be­szélgetés elején az üllői össze­jövetelen Erdei Gábor tanács­elnök. S Üllőn erre mindig is nagyon 'ügyeitek. Nyilván­való, hogy nagyrészt ennek kö­szönhető a helybeliek folya­matos ás töretlen aktivitása, az utcaközösségek kezdemé­nyezései. Időt nyernek így épült meg például — a lakosság összefogásával — az elmúlt öt évben 4,2 kilomé­ter járda, 2,3 kilométeren makadámút. Akadt olyan, aki ezer, de olyan is, aki ötezer forintot áldozott erre a célra. A i vízvezetékhálózatot 6 kilo­méterrel bővítették, a villany- hálózatot 4,3 kilométerrel, s összesen 135 közvilágítási lámpatestet szereltek fel. Az óvodai helyek számát si­került huszonöttel növelni, de a bölcsőde rekonstrukciói­val és az iskolabővítéssel csak a tervezésig juthattak el — pénz hiányában. Összességé­ben még így is 26,5 milliót költöttek fejlesztésre. Ebben az összegben persze nincsenek benne azok a költségek, ame­lyekből például a kereskedel­mi vállalatok korszerűsítették, szélesítették üzlethálózatukat. S hogy milyenek a további lehetőségek? Erdei Gábor a mostani helyzetet egy tanácsi berkekben valószínűleg jól ismert viccel jellemezte, ami­nek ugyan mintha egy kicsit pesszimista lett volna a ki­csengése, valójában azonban a realitásokkal való számvetést tükrözte. Vagyis azt. hogy minden tanácsnak elsősorban a saját erejével kell számol­nia. A felsőbb szervek zsebe felé kacsingatni egyre in­kább idejét múló dolognak tűnik. Az üllői tanács egységes pénzalapja a VII. ötéves terv­ben 207 millió 800 ezer fo­rint lesz, de ennek nyolcvan százaléka szükséges az intéz­ményhálózat működtetésére, a biztonságos gazdálkodáshoz. Igaz, a maradék pénz még így is körülbelül 27 százalék­kal lesz több, mint az előző ötéves tervciklusban. Ebben benne van a lakosság által magszavazott településfejlesz­tési hozzájárulás összege is. Az üllői megbeszélésen jelen levő gazdasági vezetők termé­szetesen arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen feladato­kat tervez a helyi tanács, s azokhoz ők mivel járulhatnak hozzá. A tanácselnök elmond­ta, a nagyközségben a legfon­tosabb tennivaló a közeljövő­ben az iskola 8 tanteremmel történő bővítése. Ehhez kér­ték a lakosság segítségét, cél- támogatást is megpályáztak, sőt hiteleket is fölvesznek. — Időt akarunk nyerni — mondta Erdei Gábor. — Ha nem vennénk föl kölcsönt, az építkezés 1988 utánra is elhú­zódhatna, s anyagárak, a vál­lalkozási költségek többet el­vinnének, mint a kamatok. Konkrét felajánlások Az idén — az iskolával egy időben — kezdik meg a köz­ponti összevont körzeti orvosi rendelő alapozását is. Ezt a munkát a tervidőszak végére fogják befejezni. MindezeKen felül természetesen folytatni akarják — az eddigiekhez ha­sonlóan — a járda- és az út­építést. A legjelentősebb ül­lői társadaimimunka-akciót azonban az úttörőmozgalom kezdetének 40. évfordulója tiszteletére született felajánlás jelenti majd, amelynek kez­deményezője a helyi párt- és KISZ-bizottság, a HNF el­nöksége és a tanács. Hosszú évek óta tulajdon­képpen kihasználatlan és né­ha bizony elhanyagoltnak is tűnik Üllő — vasút mel­letti — régi sportpályája, amelyet most szeretnének szabadidő-parkká alakítani. Terveznek oda kispályát a fo- cizóknak, a tollaslabdázóknak, pingpongasztalokat, sakkasz­talokat; a legkisebbeknek pe­dig csúszdákat, homokozókat, szánkózódombot és jó sok játszóeszközt. Ehhez a számí­tások szerint 500 ezer forint­nyi pénzügyi fedezet és ren­geteg társadalmi munka kel­lene. A tanács az idei költ­ségvetésből ötvenezer forintot tud adni, a többi a felaján­lásokon múlik — mondta a tanácselnök. Nem felszólítás volt ez, mégsem kellett egyetlen gaz­dasági vezetőt sem biztatni. A Ferihegy Tsz, a Monorvidéki Áfész, a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyára, a Papír­árukészítő Ipari Szövetkezet, a Dóra-majori Állategészség­ügyi Közös Vállalat képvise­lői egybehangzóan kijelentet­ték, legalább az eddigiekhez hasonlóan segítik a település- fejlesztési tervek végrehajtá­sát. Persze, érzékeltették, ők sincsenek könnyű gazdasági helyzetben, minden forintnak megvan a helye náluk is. de a szocialista brigádok kezde­ményezéseit mindenütt támo­gatják. Születtek mindjárt konkrét felajánlások is Dobrovitz Jó­zsef, a Ferihegy Tsz elnöke a további útépítésekhez aján­lott segítséget, elsősorban az újonnan parcellázott területe­ken, sőt telekeladásokkal is támogatják a tanácsot. Gróf Jenő, a Taurus váci gyárá­nak igazgatója vállalta, a szabadidőpank homokozóihoz küldenek néhány nagy mere tű gumiabroncsot, így betono­zásra sem lesz szükség, a balesetveszély is megszűnik. Az iskola, a rendelő építésé­hez diszperziós festéket, pad­lóragasztó anyagot adnak, sőt a festésből, burkolásból is részt vállalnak. Az említett két cég vezetői egyébként a kölcsönös együttműködésben is megegyeztek egy konkrét ügyben. Dr. Sülé Jánosné, a Papír­árukészítő Szövetkezet elnöke megerősítette: dolgozó nőik to­vábbra is patronálják a gyer­mekintézményeket, de másutt is segítenek, ahol tudnak. Ugyanezt hangsúlyozta Nagy Géza, a Monorvidéki Áíész elnöke is, leszögezve, hogy kötelességüknek tartják ott növelni a támogatást, ahol a nyereség képződik. S a gya­rapodás végül is a szövetke­zet és a lakosság közös ér­deke. Korrekt kapcsolat Erdei Gábor a megbeszé­lés tapasztalatait összegezve, a felajánlásokat megköszönve megígérte: a tanács a gazda­sági egységek segítségét kor­rektül veszi igénybe. Ügy, hogy az együttműködés egyik félnek se legyen terhére, ha­nem céljához híven: a nagy­község hasznára. Vereszki János PÉNZTÁRCA p ebruár 15-én, szomba- ton valaki elejtett egy pénztárcát Bokros László Petőfi utcai zöldséges üz­lete előtt­A vásárlók megtalálták, s átadták a kereskedőnek, bízva abban, hogy a nem kevés pénzt tartalmazó tár­ca tulajdonosa jelentkezni fog. Múlnak a napok, s bár Bokros László azóta „magánnyomozással” is megpróbálta kideríteni, ki lehet az ismeretlen, eddig nem sikerült megtalálni. /yf eglehet, a tárca gazdá- ja már elvesztette hi­tét az emberek becsületes­ségében, azért nem is ke­resi a pénzét. Talán be­látja, hogy az ítéletét el­hamarkodta. Válás harag nélkül Hét szűk év után kibantalszás Hét szűk esztendőnek neve­zik azt az időszakot, amikor a maglódiak is a vecsési Fer- roelektrika Ipari Szövetkezet­hez tartoztak. A sors különös fintora, hogy pontosan ennyi ideig tartott a házasság, tavaly január 1-jén azonban megtör­tént a válás: 1985. január 1-től ismét önállóak lettek a magló­diak, a Vas- és Fémipari Kis­szövetkezet név' került a cég­tábláikra. Mindenképpen merész volt a döntésük, hiszen nemcsak az elszakadás gondjaival kel­lett megküzdeniük. Az új — kisszövetkezeti — formával való ismerkedés viszont vára­kozáson felül sikerült. Ez ki­derült a tegnapi mérlegzáró közgyűlésen, amelyen Fodor Tibor, a kisszövetkezet elnöke tartott beszámolót a múlt évi gazdasági eredményekről. A Maglódi Vas- és Fémipari Kisszövetkezetben hat részleg­ben folytatnak termelőtevé­kenységet, ezek a fémtömeg­cikk, a műszerész, a lakatos, a forgácsoló, a prés és az öntő átalányelszámolásos részleg. Viszonylag sokrétű a termék­skála, de vannak úgynevezett meghatározó darabok, ame­lyekkel évek óta foglalkoznak. Ezek közé tartozik a DTM 16 dugó, a műszerdugó, a ba­nánhüvely. Gyártanak függő­leges és vízszintes szorítokat, alsó, felső perselyeket — utóbbiakat éppen a Ferro- elektrika megrendelésére. Hasznos kooperáció Kooperációs kapcsolatot ala­kítottak ki az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár maglódi járműgyárával, nekik légrugó­tartókat és lengőkarbakokal készítenek bérmunkában, évente csaknem négymillió fo­rint értékben. Huzamosabb ideje jó a kap­csolatuk a Medicor Művekkel, a fővárosi vállalatnak köny- nyű- és nehézfém-öntvényeket készítenek hatmillió forintos értékben. Jelentős részarányt képviselnek a Ganz Villamos- sági Műveknek gyártott ab­lak-páramentesítők, továbbá a PENOMAH pilisi hizlaldájá­nak szállított önetetők. Csaknem 100-féle terméket gyártanak az ifjú kisszövetke­zetben, a profil szűkítése a nem is olyan távoli jövő fel­Legsűrűbben lakott területe a vonzáskörzetnek Gyömrö, ahol 26,47 négyzetkilométeres területen 12 ezer 39 személy él. Népességmegtartó ereje is példamutató képet mutat, ol­vassuk a Pest Megyei Statisz­tikai Hivatal múlt évben ki­adott évkönyvében. Az év fo­lyamán a nagyközségbe köl­töző 587 szeméilyel szemben az elköltözők száma 557 volt. Ilyen eredménnyel csupán csak Pilis és Péteri dicseked­het. Gyomron a tévé előfize­tőinek száma 3 ezer 84. Terület, népesség Beköltözik és elvándorlók A vonzáskörzet „fővárosá­nak”, Monornak 61,86 négyzet­kilométer a területe és 18 ezer 407 személynek ad otthont. Az odaköltözők száma 697, ez­zel szemben elköltözött 807 személy. A postás 4 ezer 551 helyen kasszíroz tévé-előf'ze- tési díjat. A társközségnek, Péterinek a területe 11,90 négyzetkilométer, az ott élők száma 1 ezer 626, az év fői vá­rnán 226 személy költözött el, az odaköltözők száma viszont 281. A lakosságnak több mint az egynegyede, 435 személy tévé-eiőfizető. Pilis területe Nyáregyháza 32 négyzetkilométerével együtt a legnagyobb a környéken, el­éri a 79,33 négyzetkilométert és ezen a társközség 3 ezer 261 lakosával együtt 12 ezer 694 személy él. Háromszáz­negyvenhét személy, keresett új otthont a községben, ugyan­akkor háromszázharmincket- ten mondtak búcsút a kapu­félfának. A lakosság majd egynegyede tévé-eiőfizető. Üllőn 9 ezer 542 személy él, 48,12 négyzetkilométeren, ncgyszázötvenöten vélték meg­találni ebben az agglomerációs nagyközségben a boldogulásu­kat és 477 személy még ebben az évben elköszönt 'és máshol próbált ú] otthont teremteni a családjának. A posta nyilván­tartásában 2 ezer 280 tévé­előfizető szerepel, a Statisz­tikai Évkönyv adatai szerint. A község lakosságának majd’ egyharmada, 2 ezer 800 sze­mély nyugdíjas. Vecsésen a vonzáskörzet legnagyobb községében a tévé­előfizetők száma több mint egynegyede a község lakos­ságának — 5 ezer 149 a lakos­ság összessége pedig 20 ezer 324. A legsűrűbben lakott te­rületként tartják számon a községet, hiszen a terület ■ mindössze 36,18 négyzetkilo­méter Igaz. az elvándorlás is a legnagyobb, az 1 ezer 87 el költözővel szemben, csupán 899 személy telepedett, meg a különben szépen fejlődő nagy­községben. K. S. adatai közé tartozik. Ennek ellenére a kisszövetkezet nettó árbevétele tavaly 29 millió 151 ezer forint volt, a nettó nyere­ség pedig 7 millió forint. Ki­emelkedően teljesítette fel­adatát a fémtömegcikk és az öntőrészleg, amelyek az árbe­vétel 65 százalékát produkál­ták. A nyereség alakulására igen kedvező hatással volt a köz­vetett költségek 50 százalékos csökkenése. A költséggazdál­kodás viszont fejlesztésre szo­rul, elsősorban a rezsibérek és rezsiköltségek területén kell előbbre lépniük. A múlt év nem mindennapi nehézségekkel kezdődött a kisszövetkezetben, hiszen he­tekbe tellett, amíg önálló bankszámlához jutottak. Pénz­ügyi helyzetük sem volt túl rózsás az induláskor, de ha­mar felülkerekedtek a nehéz­ségeken. Hitel nélkül gazdál­kodtak, ez kedvezően befolyá­solta év közben a költségek alakulását. Okos számítógépek A vecsési szövetkezettől — két részletben — egymillió fo­rint végkielégítést kaptak, amelyből a Katona József ut­cai telepen egy automata mű­helyt és szociális helyiségeket alakítanak ki. Várható, hogy még ebben az esztendő­ben oda költözik a fémtömeg­cikk-részleg. Fejlesztési fel­adataik ezzel még nem feje­ződnek be, hiszen már az idén megkezdik az öreg gépek ki­cserélését új, modernebb ma­sinákra. Kilencvennégyen dolgoznak a kisszövetkezetben, ebből csu­pán heten tartoznak az úgy­nevezett nem termelő állo­mányba. Talán egyedülálló az is, hogy a három vezetőn — elnök, főkönyvelő, műszaki vezető — kívül mindössze négy szakember látja el az egyszerűsített könyvelést. Az is igaz, hogy ők viszont jól felkészültek, még a két, tulaj­donukban levő számítógép ke­zeléséhez is értenek. Pedig nem kis feladat hárul rájuk. A kisszövetkezet ter­mékeinek 70 százaléka ugyan­is a szabadáras (megegyezé­ses) kategóriába tartozik, csu­pán az öntők által gyártott termékek maximált árasak. Vásárlóikkal mindig sikerül megegyezniük, a fémtömegcik­kek ára például öt éve vál­tozatlan. A nyereség alakulása kedve­zően hatott a személyi jöve­delmek alakulására is. Az át­lagkereset 23,6 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Az év végi személyijövedelem- kiegészítés átlagosan 7 ezer fo­rint, ennyit kaptak kézhez a csütörtöki mérlegzáró közgyű­lés után a kisszövetkezet dol­gozói. Azonos érdekek Fodor Tibor így summázta beszámolóját: — Sikerült a népgazdasági, szövetkezeti és egyéni érdeke­ket összehangolni, ennél több­re nem is törekszünk. Elért eredményeink azonban nem tesznek elbizakodottá bennün­ket, tisztában vagyunk fel­adatainkkal. Tovább lehet és kell javítani a munkafegyel­met, a minőségi termelésben is vannak még kiaknázatlan lehetőségeink. Tiszta, világos beszéd, amely egyben iránytűül is szolgálhat a jövőben a kollektívának. Gér József Körzeti döntő Mendén Téli spartakiád, olimpia A körzeti tömegsportbizott­ság szervezésében a mendei Petőfi Sándor Művelődési Házban rendezték meg a fa­lusi dolgozók téli spartakiád- ját, a MEDOSZ munkahelyi olimpiáját, a pedagógusok sportversenyeit. Általában né­pes mezőnyök vetélkedtek a különböző versenyszámokban, a legtöbb babért a helyiek aratták. ASZTALITENISZ Női egyéni: 1. Prekler Csilla, 2. Tóth Jánosné (mindkettő Gyömrö). Női páros: 1. Balázs György- né—Lenthár Rózsa (Pilis), 2. Tóthné—Prekler (Gyömrö). Vegyes páros: 1. Bánhegyi Ferenc—Lenthár Rózsa (Pilis), 2. Bóni Gábor—Balázs György- né (Pilis). Férfi egyéni: 1. Erdélyi Mi­hály, 2. Vojácsik Mihály (mindkettő Mende), 3. Bánhe­gyi Ferenc (Pilis), 4. Solti László (Monor). Férfi páros: I. Erdélyi— Molnár (Mende), 2. ifj. Mur­vai László—ifj. Prekler Ká­roly (Gyömrö). Férfi csapat: 1. Gyömrö. SAKK Férfi egyéni: 1. Szlahó Jó­zsef, 2. Csurgó József, 3. Patkós János (valamennyi ve­csési). Férfi csapat: 1. Vecsés, 2. Monori Állami Gazdaság. LÖVÉSZET Női egyéni: 1. Kelemen End- réné (Pilis), 2. Wagner István­ná (Mende), 3. Boda Lászlóné (Mende). Női csapat: 1. Mende I., 2. Mende II., 3. Monori Állami Gazdaság. Férfi egyéni: 1 .Labadics István, 2. Krajczár Pál, 3 Tréfák István (mindhárom Mende). Férfi csapat: 1. Mende I. 2. Monori Állami Gazdaság. 3. Mende II. A megyei döntőben az egyé­ni versenyek első két helye­zettjei, iletve a csapatverse­nyek győztesei képviselik a monori körzetet. G. J. Kulturális program Ecseren, pénteken, 18 órá­tól: számítástechnikai foglal­kozás. Gyomron, 10.30-tól: a vasutasok szakszervezetének nyugdíjascsoportja tartja tag­gyűlését a Táncsics Mihály ut­cai székházban, 15-től: film­vetítés a 2. számú iskolában, Porták, lakások, emberek címmel, 16-tól: a 3. számú is­kola farsangi bálja, 15-től: a batikszakkör foglalkozása, 17- től karate és a HNF kibőví­tett bizottsági ülése, előadás Községpolitikánk időszerű kér­déseiről címmel, előadó: Bata János országgyűlési képviselő, 18-tól: ifjúsági klubfoglalko­zás. Filmvetítés 10.30-tól és 13.30- tól: Kincskereső kisköd- mön. Az úttörőházban. 14.30- tól: az ügyes kezek szakkör foglalkozása, 15-től: kondicio­náló torna. Maglódon, 14-től 16-ig: Mesterségek művészei címmel kiállítás. Filmvetítés 16.30- tól és 18.30-tól: A tűz há­borúja. Mendén, 15-től: röp­labdaedzés, 17-től: pingpong kezdőknek és haladóknak. 18- tól: MAFAK-gyűlés. Monoron, a filmszínházban, 18-tól és 20-tól: Kiute, az ifjúsági bér­letre 17-től: Egy tinédzser naplója. Pilisen, a filmszín­házban. 17-től és 19-től: Az utolsó szökés Vecsésen, i4-íől: a Napsugár bábcsoport foglal­kozása. 17-től: az A/48-as gá- lambász-; 19-től: a honisme­reti kör összejövetele. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Évente több millió darab kis és nagy méretű sajtolt alkat­rész készül a kisszövetkezetben. Képünkön Bártfai Józsefné az excenter présgépen műszakonként 3 ezer 500 darab úgy­nevezett fület készít, amelyet más szövetkezetek építenek be a különféle termékekbe. (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents