Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
PEST MM. VF 1986. FEBRUAR 20., CSÜTÖRTÖK Büntetés után és előtt Kétszer szemetelt Német Vince Szentendre, Római t. út 22/B szám alatti fuvaros kisiparos megszegte Szentendre Városi Tanácsának 1984. évi X. számú rendeletét, amely III. paragrafusának negyedik bekezdése a köztisztaságról szól. Német Vince február 10-én a város közigazgatási határa előtt lévő, a Fővárosi Vízművek tulajdonát képező kúttól 15-20 méterre rakott le egy kocsi salakot és háztartási szemetet. Dernöy Tamásné közterületfelelős tetten érte, s 500 forintos helyszíni bírságot szabott rá. Továbbá felszólította, hogy a lerakott szemetet két órán belül távolítsa el. Az újabb ellenőrzésnél a közterületfelügyelők megállapították, hogy Német Vince a szemetet és salakot a mély keréknyomokba terítette szét. Ezzel újabb súlyos vétséget követett el. A városi tanács hatósági osztálya kérésének, tudniillik, hogy tegyük közzé az esetet a Pest Megyei Hírlapban, szívesen tettünk eleget. Velünk együtt mások is tudják ugyanis, hogy szűkebb és szélesebb pátriánkban egyaránt mennyi gondot okoznak a felelőtlen szemetelők. Mi azt reméljük, hogy Német Vince fuvaros kisiparost példásan megbüntetik tettéért. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Új vonások a népfront munkájában Segíteni a döntésekben Pf. 57. Beszéljük meg ismét! Kik részesülnek a haszonból? írek ügyelet. A hét végén dr. Bandii József állatorvos lesz az ügyeletes, aki Szentendrén a Vasvári lakótelepen az F épület első lépcsőházának 3. számú lakásában található. Kinyitott. A hosszú idő óta zárva tartott György utcai élelmiszerbolt ismét üzemel. Keddtől péntekig délelőtt 6.30- tól 12.30-ig, délután 1 órától fél 6-ig, szombaton reggel 6- tól délután I óráig látogathatják a vásárlók. Megváltozott helyen. A városi szakorvosi rendelőben megváltozott a fül-, orr- és gégészeti szakrendelés helye. A rendelő a kartonozó melletti átjárón keresztül közelíthető meg. A betegeknek ezután is a megszokott helyen a földszinti folyosón kell várakozni. Sikeres szereplés. Február 13-án a pilisszentkereszti Stu dienka, a művelődési ház Pántlika népitánc-együttese és az általános iskola legjobb szlovák nyelvtudású tanulói nagy sikerrel szerepeltek Szé kesfehérvárott a Magyaron szági Szlovákok Demokratikus Szövetsége által rendezett versenyen. A Studienka együttes művészeti vezetője Kormos Sándor, a fiatalok az ő műveit mutatták be. A községi tanács a buszt biztosi tóttá az utazáshoz. A Hazafias Népfront egyre fokozottabb szerepet kíván vállalni a várospolitikai célok megvalósításában, a lakosság mozgósításában. Benkovits György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára a fenti gondolatok gyakorlati megvalósításáról beszélt, amikor az 1986. évre tervezett munkaterv részleteit ismertette. Eszerint a legszélesebb tömegszervezet aktivistái összesen 10 fórumon találkoznak decemberig a Szentendrén élőkkel. Ezekből négy januárban lezajlott. Külön eszmecseréket terveznek a pedagógusokkal, egészség- ügyi dolgozókkal, közművelődési szakemberekkel és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tisztjeivel. A fiatalok számára pályázatokat írnak ki, akciókat bonyolítanak le a környezetvédelem érdekében. A HNF-bizottságok napirendre tűzik a művészeti nevelés, az amatőr mozgalom, a kereskedelmi ellátás, a magán- és állami vendéglátóipar, a posta szolgáltatásainak elemzését. Szeretnék, ha a fogyasztók fóruma valóban számottevő társadalmi tényezővé válna. Farkasvár A tömegszervezet kiveszi a részét az idegenforgalomból, a közművelődésből, az aktivisták erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a városszeretet érzését erősítsék az emberekben. E cél érdekében zajlanak a szentendrei beszélgetések. A helyi történelmünk megismerése, feldolgozása is az elkövetkező évek feladata. Nem véletlen, hogy megjelentek az első számai a Szentendrei füzeteknek, s rövidesen az olvasók kezébe kerül dr. Soproni Sándor munkája Ulcisia Castra címmel, ami köztudottan Szentendre római kori neve volt, s magyarra fordítva Farkasvár-1 jelent. A város nyugalmazott tanácselnöke Marosvölgyi Lajos pedig az elmúlt 10 év eseményeinek rögzítésén fáradozik. Mindezen munkák zárását jelenti majd a decemberben tartandó honismereti helytörténeti kon ferencia. Véleménynyilvánítás A HNF tervei között szerepel az is, hogy a városban élő és publikáló emberekkel szót váltanak, bevonják őket a várospolitikai feladatok megoldásába. A tömegmozgalom nemrégen tartott kongresszusán is megfogalmazódott, hogy az egyes népfrontbizottságok a maguk szűkebb pátriájában legyenek a közösségek mozgatói, tárják fel az ellentmondásokat, s közvetítsék azokat a párt- és állami testületek felé. Azaz segítsék ez utóbbiakat a döntéshozatalban azzal, hogy világosan tálalják a lakosság véleményét. Benkovits György ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem az a lényeg, hogy a népfront különböző testületéi sokszor ülésezzenek és bizottságosdit játsszanak, hanem az, hogy a különböző határozatokban a népfront álláspontja is benne legyen. Örömünkre szolgálna, ha a Beszéljük meg ismét! címmel megjelenő cikksorozathoz az olvasók hozzászólnának, a Pf. 51-re írott leveleikkel. Ha megismerhetnénk a pro vagy kontra véleményeiket a témákkal kapcsolatban. Reméljük partnereink lesznek! Igaz-e, hogy a városnak semmi haszna az idegenforgalomból, az üdülésből és pihenésből ? Nem igaz! A tanácsnak például közvetlen bevétele származik belőle. Ennek összege 1985-ben körülbelül 2,5—2,6 millió forint volt. (Üdülési díjak, fizetővendég-szobák, hétvégi házak adója.) Pénzügyi támogatás Ennél jelentősebb a közvetett bevétel. Az idegenforgalmi fellendülés hatására megnőtt a magánkisiparosok, kiskereskedők száma. 1980-hoz képest a befizetett adónak legalábbb egyharmada az idegenforgalmat kiszolgáló tevékenységből származott. megváltozott körülmények Színvonalasabb az oktatás Részt kérnek a közmunkából Új kisszövetkezet Városunkban február 7-én alakult meg a MODULOR Építőipari és Tervező Kisszövetkezet, mely elnökévé Hö- römpő Zoltán építészt választotta. A cég a székhelyét a Bükköspart 24. szám alatt ütötte fel. A tevékenységi köre szinte teljes egészében a lakossági szolgáltatásokra terjed. Vállalni fognak generál- kivitelezést, tervezést, műemlék együttesek felújítását, szakipari munkát, magánlakás-építőknek tanácsadást, szervezést. Olyan szakemberek tömörültek a kisszövetkezetbe, akiknek a keze munkáját a város 15—20 évnél nem idősebb, jelentős középületei magukon viselik. Közéjük tartozik például Brjeska István Ybl-díjas építész is, aki a tervezőcsoportot irányítja. Hörömpő Zoltán elmondta, hogy eltökélt szándékuk az, hogy a városfejlesztésből számottevően kiveszik a részüket. Az illetékesekkel máris megegyeztek abban, hogy konkrét feladatot kapnak e területről. Az a céljuk, hogy a munkásságuk nyomai a következő évtizedekben is markánsan jelenjenek meg a település arculatán. Az utóbbi esztendőben Pilisszántón az óvodában és az általános iskolában jelentősen emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala. Ez a tgny szorosan összefügg az új iskola felépítésével. De nézzük először a múltat! Három évvel ezelőtt még szűkös tárgyi körülmények és nehéz személyi feltételek között tanítottak a tanárok a szép fekvésű hegyi faluban. Különösen szembeszökő volt a taneszközök és a bútorok elhasználódöttsága. A szakos állomány 50 százalék körül mozgott, s minden ötödik órát helyettesítették. A bukottak aránya megközelítette a tanulók létszámának egytizedét. Szaktantermek Természetes hát, hogy az új iskola átadását nagyon várták a községbeliek. Hát még ha hozzávesszük ehhez, hogy a 203 tizennégy éven aluli gyerek közül több mint 30 veszélyeztetett, vagy nehezen nevelhetőnek minősült. Súlyosbította a gondokat, hogy az úgynevezett hátrányos helyzetűek — akiknek a szülei Budapestre járnak kenyeret keresni, s kora reggeltől estig távol vannak — is nagyon sokan voltak. Ezek a körülmények nyilván meghatározták azokat a tennivalókat is, amelyeket az új iskola átadása után a tantestület kitűzött. Először a második és harmadik osztályosok számára megszervezték az iskolaotthoni foglalkoztatást. Növelték a napközisek és tanulószobások számát. Ma már az általános iskolai oktatásban részt vevő gyerekek több mint 60 százaléka tölti az idejét fél 8-tól délután 4-ig felügyelet alatt. A kétezer négyzetméteres új intézményben teljessé tették a szaktantermi rendszert. Helyet kapott végre a könyvtár is. A meleg ebédet száz gyermek fogyasztja az iskolában. A tanárok mintegy 13 szakkörben igyekszenek kielégíteni tanítványaik speciális érdeklődését. A tanulmányi átlag a 4-eshez közelít, a bukottak aránya egy százalékra csökkent. Az elmúlt tanévben a 19 végzősből 13-an az első helyen megjelölt iskolába nyertek felvételt. Az elmúlt esztendőkben sokat költöttek a községbeliek az óvodájukra is. A száz apróság gondozásával, nevelésével 9 pedagógus foglalkozik. Az intézmény konyhája bukóüstöt, burgonyahámozót, villanysütőt és automata mosógépet kapott. Felújították a tetőt, kicserélték a nyílászárókat. A szülők társadalmi munkában készítették el a homokozót és a járdát. Sportudvar Sajátossága még a pilisszántói oktatásnak az, hogy a szlovákul tanuló gyermekek száma eléri a 93 százalékot. A nyelvtanuláshoz egy orosz és egy szlovák szaktanterem áll a gyerekek és a pedagógusok rendelkezésére. A következő tanévben az iskola vezetői az audiovizuális és szemléltetőeszközök gyarapítását, a sportudvar építését tartják a legfontosabb feladatuknak. Vigyáznak a Márkára ■ Egyedi bekötések Transzformátorok Dunabogdányban a Vorosi- lov útra a meglevő mellé még egy transzformátort szereltek az ELMÜ szakemberei. Megkezdték a kisfeszültségű hálózat átalakítását is. A községbeliek áramellátással kapcsolatos súlyos gondjai máris sokat javultak. Az ELMÜ a saját fejlesztési alapjából mintegy másfél milliót költött Dunabogdányra. A helyi tanács pedig félmillió forintos költséggel az Arany János utcai lakótelep számára építtetett új transzformátort. Eddig az itt lakók 3 forint 90 filléres ipari áramot használtak. A napokban megkezdik az egyedi bekötéseket a családi házakba. Ez évben mintegy 230 ezer hektoliter üdítőitalt gyártanak a Pest Megyei Pincegazdaság szentendrei Márka üzemében. A széles választékú Márka család tagjait a gyártás folyamán ellenőrzik, vigyáznak jó minőségére. A gazdaság budafoki központi laboratóriumában a naponta beszállitott mintákat további vizsgálatnak vetik alá. Felvételünkön: Vass Márta, a labor vezetője refraktométer segítségével a szőlő Márka szárazanyagtartalmát határozza meg. A városi tanács ■ minden évben számottevő pénzügyi támogatást kapott a megyétől és más szervedtől (Kö- zép-Dunamentlj Intéző Bizottság, Országos Idegenforgalmi Hivatal, Országos Vízügyi Hivatal) az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére. Ennek összege 1985-ben megközelítőleg 9 millió forint volt. A városi tanács tehát mindent összevetve évente legalább 10—14 millió forintos bevételre tett szert az idegenforgalom révén. De más szervek is részesülnek az idegenforgalom IJjratfnndolni hasznából, (Vendég’átók, ke- ‘ ** reskedelmi vállalatok, Volánbusz, BKV.) A város 11 múzeumának 1985-ben 4,8 millió forint volt a bevétele belépő- jegyeKból és a kiadványok értékesítéséből. (A megye többi 20 múzeumának csupán 516 000 forint!) És ne feledjük: — egy kivételével — a múzeumok is tanácsi (megyei) intézmények! a váltott tanítást, vezette be a központi körzeti orvosi ügyeletet, létesített szolgálati szobákat a pedagógusok részére és épített általánon iskolai tanuszodát... A város lakói közül egyénileg is egyre többen részesülnek az idegenforgalom anyagi hasznából. A magán- kereskedők, vendéglátók és alkalmazottaik több mint fele szentendrei. Sokan dolgoznak olyan vállalatnál, intézménynél, amely részt vesz a vendégfogadásban. Legalább egy középüzemnyi dolgozógárda él részben vagy teljes egészében az idegenforgalomból. Nincs tehát semmi probléma? Ezt nem állíthatjuk. Az elsők között A pénzben kifejezhető haszonnál sokkal fontosabb az, amit ritkán fogalmazunk meg, 1 mintha szégyellnénk! Szentendre átlagnál gyorsabb fejlődése idegenforgalmi és kulturális jellegének köszönhető! Néhány példa: Dunakanyar körút, az új posta, Volán-pályaudvar, kenyérgyár, papszigeti' híd. a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, összefügg a turizmussal az infrastruktúra erősödése is. Nem véletlen, hogy Szentendre a megyei városok sorában elsők között számolta fel az általános iskoláiban A városi tanácstól rendkívül bonyolult és nehéz munkát követe! az idegenforgalmi igazgatás. Azt sem szabad tagadni, hogy a zsúfoltság zavarja a belváros lakosságát (hovatovább magát az idegenforgalmat is). Gondok vannak az ellátással, az áru- választékkal. De ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket! Ne átkozzuk ki — tényleges vagy eltúlzott problémák miatt — az egész idegenforgalmat. Már csak azért sem, mert ez megváltoztathatatlan tény. Együtt kell élnünk vele! Tehát azt kell kutatnunk, hogy miként lehet az együttélést a város számára elviselhetővé tenni és további hasznot nyerni belőle. Talán szükség lehet arra is, hogy újragondoljuk az idegenforgalom helyét és szerepét; megítélését és „kezelését” a várospolitikában. I. S. ★ A hogyanra a következő cikkben keressük a választ. Felzárkózni a turizmusban Teke és pénzváltó automata A Dunakanyarba látogató turisták száma esztendőről esztendőre erőteljesen növekszik. Körzetünk idegenforgalmának egyik gazdája a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei területi kirendeltsége. Vezetője, Kádár János kérésünkre elmondta, hogy milyen lépésekkel próbálják megteremteni a lehető legoptimálisabb hátteret a szűkebb hazánkba látogatók számára. A Belkereskedelmi Továbbképző Intézet szervezésében a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei irodájának közreműködésével idegen- vezető tanfolyamot indítottak. Harminc szakember végez májusban, akik jogosultak lesznek arra, hogy bel- és külföldön csoportokat vezessenek. Később olyan képzést is szerveznek, melyen csak a Dunakanyar területére érvényes idegenvezető engedélyt lehet szerezni. Hosszú éveken át gondot okozott, hogy kevés volt a fizetővendég-szobák száma. Az utóbbi időben örvendetesen javult a helyzet. Sőt, a szentendrei iroda a Városgazdálkodási Vállalattól bérbe vette annak munkás- szállóját, s az épületben kialakította a Márka fogadót. Négy-öt ágyas szobák találhatók benne, közös szociális helyiségekkel, társalgóval, tekepályával. Mivel a helyi irodához tartozik Leányfalu, a Papsziget, Horány és a Danubius szálloda, igyekeznek felújítani ezek építményeit, berendezéseit. A Papszigeten például íaházak, vizesblokk, napenergiával lütött szociális létesítmények épülnek. Új köntöst kap a Danubius szálloda étterme és terasza. A cél az, hogy a vendégfogadásban minőségi javulás történjen, mert a nyugati, keleti és belföldi utazók száma folyamatosan növekszik. Ráadásul ebben az esztendőben Debrecenben lesz a nemzetközi kempingtalálkozó, amelynek résztvevői a Dunakanyarba is ellátogatnak. Augusztus 5-e és 12-e között a Forma—1 futamára érkezik több ezer vendég. Előfordulhat, hogy szükségkempingeket kell létrehozni. A szentendrei iroda bekapcsolódott minden dunakanyar- beli nyári programba. Valamennyi kulturális esemény szervezésében, a jegyek értékesítésében részt vesz. A tavaszi fesztivál, a Szentendrei Nyár és a visegrádi palotajátékok bonyolítására gazdasági munkaközösséget alakítottak a Pilisi Állami Parkerdőgazdasággal, a Szentendrei Városi Tanáccsal, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárral, a Komárom Megyei Idegenforgalmi Hivatallal és a Dunatourssal együtt. Fel kívánják lendíteni a vízi turizmust. Pontonokból kikötőket építenek a papszigeti kemping, Leányfalu és Horány partszakaszaira olyan helyekre, ahol a motorcsónakok és jachtok kiköthetnek. A papszigeti kempingnél tanko- lási lehetőség is lesz. Nem feledkeztek meg a helyi lakosságról sem. Az iroda vezetője azt ígérte, hogy ebben az esztendőben nem fordul majd elő, hogy valamelyik külföldi valuta elfogy. Szélesítették a kiutaztatási választékot. Szentendrén el lehet intézni, hogy az ember Európa minden országába, továbbá például Nepálba, Tunéziába vagy az USÁ-ba eljusson. Mire ezek a sorok megjelennek, az irodában már működni fog az a pénzváltó automata, amely 5—10 "perc helyett 30 másodperc alatt bonyolítja le az üzletet. A Logos 80 névre hallgató gép nagy segítséget nyújt a pénztárosnak. Az. oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Hancsovszki János
