Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
An a vei 198«. FEBRUAR 20., CSÜTÖRTÖK s Bátor kísérlet a laktanyában Önként vállalt katonás fegyelem a munkásőröknél Ingázás tele szatyrokkal ABC az indulatok kereszttüzében Bora adta Ahasár hírnevét, a Pest megyei munkásőrök százai mégsem az erjesztett szőlőlé miatt keresték fel az elmúlt hetekben ezt a hegyek lábánál fekvő községet. Ugyanis az országban eddig példa nélkül álló kísérlet résztvevőiként az abasári Táncsics Mihály laktanya üres katonai körleteiben — teljes önellátásra berendezkedve — teljesítették alapkiképzési és továbbképzési feladataikat. E kezdeményezés tapasztalatait megkülönböztetett figyelemmel kísérte a Munkásőrség Országos Parancsnoksága is. Felkereste a Pest megyei acélszürke egyenruhásokat Borbély Sándor országos parancsnok és megállapította: „Itt komoly, fegyelmezett munka folyik”. Csodát művelt Mintha csak előre megbeszéltük volna a találkozót, dr. Balogh Pállal, a megyei pártbizottság titkárával, egyszerre érkeztünk a kiképzés utolsó napján a laktanya portájára. Macii János ezredparancsnok irodájában dr. Varsányi György, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka bevezetőként azt mondja: január 28-án, amikor a már három éve nem használt hatalmas termeket végigjárta, csak képzelőerejének megfeszítésével tudta elfogadni a feltételezést, hogy itt öt nap múlva kulturált körülmények várják a munkásőröket. Ám Horváth Rezső, a megyei parancsnok gazdálkodó helyettese és húsz munkásőr egy hét alatt valósággal csodát művelt: tiszta, olajkályhákkal bemelegített hálótermek, meleg víz és okkal dicsért táplálék várta a háromszáz embert. Igaz, tette hozzá a megyei parancsnok, az utóbbiért Szentirmai Oszkámé nyugdíjas konyhavezetőt, százhalombattai munkásőrt illeti a dicséret, hiszen az ő vezényletével készül a menü, amit a laktanyában lévő kiskatonák olykor követendő példaként emlegetnek saját szakácsaik előtt. Bejártuk a körleteket, s a rend és a tisztaság mindenütt azt tanúsította, hogy itt önként vállalt, katonás fegyelem uralkodik. A váci egység parancsnoka, Mlatilik György az első itt töltött éjszaka után észrevette, hogy néhány embere „lazára akarja venni a figurát”, öt perc múlva frissen borotválton jelentkeztek nálam! — mondta nekik. A parancs végrehajtása után már nem volt gond, minden— élete eseményeit mintegy dióhéjba préselve —, egész regény bontakozott ki előttünk. A szálak áz első világháborúig vezetnek, az apa, az egykori kecskeméti cipészmester révén, aki megelégelve az öldöklést a lövészárkokban, a forradalmáért küzdő orosz nép mellett folytatta a harcot. Volt is elege ezért később itthon. A második világháború ismét szovjet egyenruhában találja, mive! az első adandó alkalommal átszökött a fronton. Példáját fia is követte, a 2. ukrán front 46. hadseregében harcolta végig a háborút. Hazatérése után folytatta — annak idején — megkezdett géplakatos tanulmányait, egészen fél esztendeig. A párt hívására önként jelentkezett a határőrségbe, katonának. S mint jelenlegi rangja igazolja, hű maradt ehhez a választott hivatáshoz. Közben .még egyszer — az ellenforradalom alatt — fogott fegyvert, újból szovjet egyenruhában, hazájáért, a munkáshatalomért, mindazért, amire tette életét. Elmélyülten hallgatom az élő történelmet. Eszembe jut: ki is lehetne méltóbb nála annál, hogy viselje e megtisztelő címet: Szimferopol díszpolgára. Mielőtt kimondanám, kapom a választ: a krimi Andrej Ignatyejevics ki értett a szóból. A tisztasági versenyben éppen a váci egység lett a győztes; hálótermüket ugyanis saját készítésű, ötletes fali dekorációikkal annyira barátságossá tették, hogy a többi kollektíva egyik nap sem kapott annyi pontot az értékelő bizottságtól, mint ők. Bartal László századparancsnok, a hernádi Március 15. Tsz üzemmérnöke körsétánk során barátságosan figyelmeztet: a tantermek, a folyosók s a többi közhasználatú helyiségek tisztaságán ne csodálkozzunk, hisz az ellátó személyzetet a dabasi munkásőrök adják Balázs Pál egységparancsnok-helyettes irányításával. A tornateremben huszonhét munkásőr terepszínű öltözékben a közelharc fogásait gyakorolja. Détári Sándor, a ceglédi egység parancsnokának a sokoldalúságáról ismert helyettese vezényel, s a munkásőrök itt azt mutatják be, hogy a szúró- és ütőeszközökkel támadókat miképpen lehet ártalmatlanná tenni. Nagy Márta váci testnevelő tanárnő egy nagyon erősnek látszó legényt karcsavarással a levegőbe emel és úgy odateremt a parkettához, hogy arra gondolok: jaj lesz annak a garázda huligánnak, akit ez a munkásőrnő illedelmes viselkedésre ösztönöz. Géczy Jánostól, a megyei parancsnokság kiképzési alosztályvezetőjétől tudom meg, hogy alak itt most gyakorolnak, azok otthon egységük munkásőreit képezik majd ki az önvédelmi harc fogásaira. Rövid idő alatt Körsétánkat félbeszakítjuk, hogy mi is meghallgathassuk dr. Balogh Pál munkásőrök számára tartott előadását. Az ENSZ jubileumi közgyűléséről, a fővárosunkban rendezett európai kulturális fórumról, s belpolitikánk időszerű kérdéseiről elmondott gondolataiból a munkásőröket láthatóan azok ragadták meg leginkább, amelyek a konkrét példák erejével bizonyították: erősíteni kell társadalmunkban az állampolgári és a gazdálkodási fegyelmet. A kiadós ebéd után Várnagy Attila, a gödöllői egység parancsnoka hatvannégy munkásőr véleményét összegezi, ugyanis a zászlóaljából két turnusban ennyien vettek részt az alap- és továbbképzésben. Mint mondja: ilyen nagy tömeg még sohasem teljesítette ennyire rövid idő alatt az éves kiképzési tervben előírt I feladatokat. Ezen kívül azt is Kovtunnak az érdeme biztos, aki részt vett Kecskemét felszabadításában. Öt avatta a megyeszékhely díszpolgárrá előbb, a Bács-Kiskun megye és a Krím között negyedszázada élő testvéri kapcsolatok jegyében. S a krímiek úgy gondolták, egykori bajtársukat találták meg Katona Gyulában.' Szimferopolban tehát otthonosan mozog • kecskeméti polgártársunk. Büszke arra, hogy szovjet barátai tisztelettel emlékeznek egykori politikai harcostársukra, Kun Bélára, ápolják emlékét. Katona Gyula segít nekik ebben. Ügy is, hogy a hazai irodalomban föilelhető dokumentumokat a rendelkezésükre bocsátja, de más módon is. Hogyan ? Szem előtt tartva, hogy Kun Béla hajdan a párt képviselőjeként volt jelen a Komszomol Központi Bizottságában, minden lehetőséget megragad, hogy tovább építse a testvérkapcsolatokat a krími és a Bács megyei fiatalok között. flítandvén hogy azt a forradalmi eszmét, amit Lenin követőjeként Kun Béla is képviselt — itthon s a nemzetközi munkásmozgalomban — az ifjúság viszi tovább, folytatójaként mindannak, ami mi voltunk s vagyunk. Bálint Ibolya nagyon fontosnak tartja, hogy a megye egymástól nagy távolságban dolgozó egységei és munkásőrei között új barátságuk szövődtek. A közös táborozás elmélyítette az együvé tartozás érzését. A sok jó tapasztalat végighallgatása után azt kérdeztük dr. Varsányi György megyei parancsnoktól, hogy mi adta az ötletet ehhez a próbálkozáshoz. Teherbírás, felkészültség — Ebben az évben Pest megyében lesz az országos parancsnoki szemle, s miután felmértük az erre való felkészülésből adódó feladatainkat, rá kellett jönnünk, hogy most nem dolgozhatunk az eddig megszokott módon — fejtegeti a parancsnok. — Ugyanis ha az alap- és továbbképzést 80—100 fős csoportokban teljesítettük volna, ahogy eddig tettük, akkor hónapokat kellett volna ezzel tölteni. Évin Sándor honvéd vezérőrnagy segítségével kaptunk itt a laktanyában ilyen nagy létszámú csoportnak elhelyezési lehetőséget, fgy most elmondhatom: a többi megyében még csak tervezik a kiképzési feladatokat, mi viszont azok végrehajtását már be is fejeztük. Nagy fegyelmet követeltünk, a foglalkozások idején és a szabad időt is megfelelő tartalommal töltöttük ki, s örömmel állapíthatom meg, hogy a több mint hatszáz emberből egyetlen rendbontó sem akadt. A hivatásos állomány teherbírása, felkészültsége is nagyszerűen kiállta a próbát. Kovács János, a megyei parancsnok helyettese még hozzáteszi: az egységparancsnokoknak és az egységtörzseknek az évzáró—évnyitó egv- séggyűlésekre való felkészülés mellett kellett megtervezniük, előkészíteniük az itt tartott foglalkozásokat. S hogy egy ilyen tennivalókban bővelkedő időszakban nagyszerűen végezték el a koncentrált kiképzéssel járó munkát is, azért külön elismerés illeti meg őket. Végül álljon itt dr. Balogh Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának a rövid értékelése is: szakszerűen és hatékonyan dolgoztak munkásőreink; megyei parancsnokságunk bátor kezdeményezését az eredmények minden tekintetben igazolják. Halásztelek egyetlen ABCáruházát a lakótelep mellett a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat működteti. Adottságai — nagysága, felszereltsége, központi fekvése — alkalmassá tennék, hogy a lakosság elégedetten szóljon róla. Mégsem így van. Éppen ellenkezőleg: a bolt tevékenysége az indulatok középpontjában áll. A reklamációk magasra törő hulláma arra késztette a helyi politikai és társadalmi szerveket, hogy a Halásztelki Általános Művelődési Központtal karöltve kereskedelmi fórumot hívjon össze az ABC-bolt ügyében. Sajnos az összejövetel inkább afféle szelepnek bizonyult, mert az elhangzott kifogásoknak nem sok foganatja lett. Nézzük, mi a legfőbb panasz az üzlettel kapcsolatban? — Lehetetlen nyitva tartási ideje van a Kisgyár utcai üzletnek — mondja a helybéli Nagy Gábor. — Hétfőn például zárva van, a többi napon reggel fél héttől fél háromig tartanak nyitva, szombaton pedig fél egy'g. Igaz, pénteken ötig vásárolhatunk, „de akárhogy nézem, a hét nagyobbik részében nem számíthat a boltra az, aki nem nyugdíjas vagy más okból otthon tartózkodó... *— De ha nyitva van, sem mindig sikerül megvenni, amit akarunk — vág közben indulatosan egy íiatalasz- szony. — Sokszor már kettőkor nincs tej, a felvágottakból minimális a választék, és az sem ritka, hogy szombaton már tíz órakor hiába keressük a tejfölt. Kevés a dolgozó — Mindamellett a legfőbb baj az alkalmatlan nyitva tartás — fűzi hozzá Kovács László, a művelődési központ igazgatója, a fórum egyik szervezője. — Az a határozott véleményem, hogy a vállalatnak ki kell törnie a „rövid a nyitva tartás, mert kevés a dolgozó, mert kevés a pénz, mert kicsi a forgalom, hisz rövid a nyitva tartás ..bűvös köréből. — Mi, laikusok úgy látjuk — veszi át a szót Soós Zoltán. hogy isteni beavatkozásra, de még központi segítségre sem igen számíthat a NYÉK, tehát nekik kell valamit kitalálni, hogy valamiképpen vonzóbb legyen ez a halásztelki bolt. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a két műszak növelné az üzlet és így a cég nyereségét is, ami alapot képezhetne a dogozók jobb bérezésére. Nézzük, mit mond a másik érdekelt fél, az ABC-t fenntartó vállalat illetékese. — Higgye el, nyomasztó gond ez számunkra — fog mondandójába Borzovay Gábor megbízott igazgató. — Bár hozzáteszem, hogy korántsem az egyedüli ilyen a működési területünkön. Ez persze nem vigasz a halásztelkieknek — jól tudom. Hányatott sorsú ez a 205. számú egység, annyi bizonyos. Az évek során több vezető váltotta egymást, közülük volt, akinek mi mondtunk búcsút, minthogy tekintélyes leltárhiányt hozott össze. Roppant nehéz embereket találni, legyen szó üzletvezetőről vagy eladóról. Sirámnak hat, de nagyon kemény valóság, hogy az agglomerációból szinte elszívja a munkaerőt a főváros. Ami nem is csoda. Elég a kereskedőnek Csepelig beutazni, hogy magasabb átlagjövedelmet kapjon ugyanazért a munkáért és két esztendő után évente ötezer forintot vihessen haza hűségpénzként. — önöknél mennyi az éves keresetszínvonal? Veszik a kalapjukat — Tavaly szép emelést sikerült elérnünk — 7,5 százalékot —, így az átlagos jövedelem 63 800 forint. Természetesen ebben benne van a vezetők nyolcezer körüli keresete és a szakképzetlen kezdőké is, ami ennek körülbelül a harmada. Mindezt azonban kevésnek tartja sok emberünk, s a legkisebb, számára kedvezőtlen változásra azzal reagál, hogy veszi a kalapját és odébbáll. Tegyük hozzá, sikerrel. Tárt karokkal és vastagabb borítékkal várják őket általában. — De térjünk vissza Halásztelekre — folytatja a válaszadást Dobó Ferenc munkaügyi osztályvezető, aki azon a bizonyos fórumon is jelen volt. — Ott is és a tanácsnál is elmondtuk, elmondjuk, hogy mi legalább annyira szeretnénk mindennap és két műszakban üzemeltetni ezt a korszerű boltot, mint a vásárlók. Egész egyszerűen azonban nincs kivel. A kereskedelmi fórumon ígéretet tettünk a nyújtott nyitva tartásra, ez még tavaly év végén történt, de betartani nem sikerült a szavunkat. Mégpedig azért, mert az akkori vezető és négy munkatársa nem vállalta mindezt túlórában. Az alapbérük ezerforintos megemelésével lettek volna hajlandók ráhúzni a munkaidejükre háromszor két órát egy héten. Képtelenség — egyedül ezt felelhettük, mire ők felmondtak. Ott álltunk tehetetlenül, már-már azt kockáztatva, le kell húznunk a rólót. Jelentkezett viszont egy agilis, tervekkel teli fiatalember, azt hittük, a leendő vezető. Amikor a papírok aláírására sor került volna, meggondolta magát. Ismét patthelyzet. Szerencsére fogta az S. O. S. jelzésünket egy régi, n’ár nyugdíjas dolgozónk, aki azonban csak azzal a feltétellel tett eleget kérésünknek, hogy időlegesen viszi a boltot, már csak azért is, mert Pestről jár be hosszú utazással. Tehát továbbra is keressük a vállalkozó vezetőjelöltet, az elárusítókat, mert belőlük is hiányzik a mostani tízhez még legalább négy. Akkor semmi akadálya nem lenne a két műszaknak. A kevesebb is megteszi? — Olyan megoldás nem képzelhető el, hogy osztott munkaidőben dolgozzon a bolt gárdája? Így a jelenlegi létszám is elegendő lenne és az ingázók is nyitott ajtót találnának. — Elvileg ennek semmi akadálya — fejtegeti a megbízott igazgató. — Van is erre példa nálunk, igaz, szerződéses egységekben. Itt azonban kerek perec elzárkóztak az alkalmazottak, akik vagy nem helybéliek, vagy asszonyok, akik bölcsődébe, óvodába, egyáltalán haza rohannak a munka végeztével. A kör bezárult. Rossz a lakosoknak, hogy a nap — számukra — holt részében fogad csupán az ABC-áruház, és egyáltalán nem jó a vállalatnak sem a mostani helyzet. Munkaadók, de a feltételeket, úgy tűnik, nem ők diktálják és nem Is látják egyelőre ebből a kiutat. Kétségtelenül nem túl széles az a mesgye, amelyen a gazdálkodóknak, a szabályozás bójái között egyensúlyozni kell. Mindez azonban cseppet sem érdekli azt a halásztelki vásárlót, akinek karját naponta nehéz szatyrok húzzák hazafelé a tömött járműveken. Gyógyírt kitalálni mi nem tudhatunk. Mindenesetre úgy gondoljuk, a kereskedelmi vállalatok, a kereskedelemben dolgozók boldogulásának a mainál sokkal inkább kéne attól függeni, hogy milyen mértékben felel meg szolgáltatásuk a vevők igényeinek, akikért ők vannak. És nem fordítva. Szlgethi Teréz Cseri Sándor TORTEN Látoga Választás. *jl<» Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi tßö. zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, kétnapos látogatást tett Borsod megyében. Kedden Le- ninvárosban a Tiszai Vegyi Kombinátot kereste fel, majd a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság tolcsvai üzemét. Szerdán, Borsod megyei tartózkodásának második napján a Politikai Bizottság tagja Miskolcon a Lenin Kohászati Műveket tekintette meg. Ezután a megye nagyüzemeinek párt- és gazdasági vezetőivel tanácskozott a kohászat helyzetéről és a fejlesztési elképzelésekről. A Központi Bizottság titkára délután a Borsod megyei pártbizottság székhazában pártmunkások és vállalati vezetők részvételével konzultáció keretében válaszolt gazdaságpolitikai kérdéseikre. Ülést tartott tegnap az MSZMP Érd Városi Bizottsága. Méray Tibornak, a pártbizottság első titkárának javaslatára a testület — a megüresedett helyekre — tagjai sorába kooptálta Hatvani Istvánnét, Farkas Attilát és Mészáros Lászlót: Dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára ismertette a megyei pártvégrehajtóbizottság állásfoglalását, melynek alapján a testület Hatvani Istvánnét — az Érdi Városi Tanács művelődési osztályának volt vezetőjét — a városi párt-végrehajtóbizottság tagjává és a pártbizottság titkárává választotta. A Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottsága szerdán a mozgalom székházában alakuló ülést tartott. Az első összejövetelen környezetvédelmi szakemberek, tudósok, ipari és mezőgazdasági vezetők, valamint a társadalmi szervezetek képviselői megvitatták a környezet savasodásával összefüggő gondokat és ennek hatását az élővilágra. Nemzetiségi kultúra. tiségi tanácsa. A magyarországi nemzetiségek anyanyelvi művelődésére, kulturális hagyományaik ápolására tavaly életre hívott testület plenáris ülésén Eperjessy Ernőnek, a Művelődési Minisztérium önálló nemzetiségi osztálya helyettes vezetőjé. nek a nemzetiségi közművelődés fejlődéséről és a TIT ezzel kapcsolatos időszerű feladatairól tartott előadását vitatták meg. Vízmérő javítóbázis A vízveszteség csökkentése a népgazdaságnak és a fogyasztónak egyaránt érdeke, ezért fontos, hogy pontosan üzemelő vízmérők legyenek forgalomban. Ennek érdekében hozták létre a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ipari szolgáltató üzemében a vízmérők javítóbázisát, hogy az ipari, lakótelepi és háztartási vízmérők felújítását és hitelesítését elvégezze. Képünkön: Oroszi Petemé és Holma Györgyné a vízmérőkre felhelyezik a plombákat
