Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

2 ^ßfyfgp 1986. FEBRUAR 20.. CSÜTÖRTÖK Az iraki—iráni fronton kialakult helyzetről Folytatódik a vita a Biztonsági Tanácsban Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden Irak és hat í másik arab ország kérésére tanácskozást kezdett az í iraki—iráni fronton kialakult helyzetről. A vitát megnyitó Sedli Klibi, az Arab Liga főtitká­ra beszédében úgy véleke­dett, hogy a tíz napja kezdett iráni offenzíva nyílt agresz- szió az iraki szuverenitás el­len és komolyan veszélyezteti a világbékét. Tátik Aziz ira­ki külügyminiszter „példa nélkülinek” mondta a hábo­rú beszüntetésének feltételei­ként szereplő iráni követelé­seket, s azzal vádolta Tehe­ránt, hogy hadműveletei ré­vén az Arab (Perzsa)-öböl fe­letti hegemónia megszerzésé­le tör. A tanácskozás szerdán folytatódott. Bár a BT tagjai hivatalo­san is felkérték az iráni ENSZ-képviselőt a tanácsko­záson való részvételre, az iráni ENSZ-nagykövet egy keddi ■ sajtókonferencián kije­lentette: országa mindaddig nem vesz részt a testület ülé­sein, amíg a BT el nem ítéli Irakot, mert szerinte Irak vegyi fegyvereket vetett be és polgári célpontokat bombá­zott. Az iráni nagykövet egyéb­ként a sajtókonferencián ki­jelentette, hogy csapataik visszaverték a vasárnap indí­tott iraki ellentámadást. Sze­rinte az irakiak hétfőn 400 embert vesztettek, s ezen túl Irán sok ellenséges repülőgé­pet, helikoptert és harckocsit is megsemmisített. Bagdadi részről egyelőre nem erősítet­ték meg a létesítmények le­rombolásáról szóló iráni köz­lést. Egy iraki hadseregpa­rancsnok ugyanakkor újság­íróknak nyilatkozva elmond­ta, hogy Irán valószínűleg újabb offenzívára készül a Iiávize-mocsarak térségében, mert a felderítési adatok sze­rint nagyarányú csapatössze­vonásokat hajtott végre ebben a körzetben. Az iraki—iráni hadszíntér­ről érkező hírek továbbra is ellentmondásosak, a harcoló felek saját látásmódjuk sze­rint számolnak be az esemé­nyekről. Az iraki fél szerdán csa­patai előrenyomulásáról, újabb területek visszafoglalá­sáról adott hírt. Az iráni hadijelentés ugyanakkor szintén saját harci sikereiről, a kedd éjszakai iraki ellentá­madás visszaveréséről tudó­sít. Teheráni közlés szerint az iráni légelhárítás szerdán Dél-Irak fölött lelőtte az ira­ki légierő négy gépét. Bag­dadban egy iráni F—5 típusú gép ielövéséről számoltak be. Fejleszthetők a két német állam kapcsolatai Sindermmm bonni látogatása Horst Sindermann, az NDK népi kamarájának elnöke szer­dán délelőtt parlamenti kül­döttség élén Bonnba utazott. Személyében az eddig legma­gasabb rangú NDK vezető tár­gyal a nyugatnémet főváros­ban. Berlinben remélik, hogy a háromnapos látogatás alatt le­zajló számos megbeszélés elő­segíti a két német állam kap­csolatai fejlesztésében meglevő lehetőségeknek a kihasználá­sát, a viszony rendezésének út­jában álló akadályok csökken­tését. Erich Honecker, a Die Zeit cimű nyugatnémet hetilapban közelmúltban megjelent inter­júban határozottan síkraszállt a két német állam politikai, gazdasági és kulturális együtt­működésének bővítéséért. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke meg­állapította, hogy a gazdasági, a környezetvédelmi és a kultu­rális együttműködésben sike­rült előrelépni, a két német ál­lam közötti politikai kapcsola­tok fejlődése azonban elmarad a lehetőségektől és a kívána­tostól. SlAJNA-PARTl NEM Haitiban folytatódik ,Jean- Claude Duvalier bukott diktá­tor politikai és vagyoni „örök­ségének” felszámolása. Maga „Baby Doc” egyelőre Francia- országban van, noha tartózko­dási engedélye vasárnap lejárt. Washingtoni küliigyminiszté- riumi bejelentés szerint Párizs és Washington keresi számára az új állandó lakhelyet. Port-Au-Prince-ben, a szi­getország fővárosában kedden tiltakozó tüntetések voltak amiatt, hogy a volt diktátor hívei még mindig vezető pozí­ciókban vannak. Tüntetések­ről érkezett hír a szigetország más városaiból is. Franciaország szerdán hiva­talosan elutasította Jean- Claude Duvalier. bukott haiti diktátor politikai menedékjog­kérelmét. A Duvalier ügyvédje által közölt hírt a kérdésben ille­tékes francia menekültügyi hivatal — az ügykezeléssel kapcsolatos titoktartási kötele­zettségre hivatkozva — nem erősítette meg. Csédi konfliktus Fokozódó francia beavatkozás Az Egyesült Államok hatha­tós támogatásával fokozódik a francia hadsereg beavatkozá­sa Csád belügyeibe. A legutóbbi jelentések sze­rint a francia kormány az el­Nicaragua Az alkotmánytervezet vitája Nicaraguában a folytatódó külső agresszió körülményei között is rendkívüli körülte- kintésseil készítik elő az or­szág új alkotmányát. A parla­mentben képviselt politikai pártok és a tömegszervezetek javaslatait is figyelembe vevő alkotmánytervezetet hivatalo­san a parlament új üléssza­kának nyitónapján, pénteken ismerteti a törvényhozás tag­jai előtt Daniel Ortega ál­lamfő. A nemzetgyűlés alkotmány- jogi különbizottsága irányítá­sával kidolgozott, 220 fejezet­ből álló alkotmánytervezet biztosítja, hogy Nicaraguában a jövőben is politikai plura­lizmus és vegyes gazdaság ér­vényesüljön. Az alkotmány jóváhagyása az 1984 novemberében tartott elnök- és parlamenti válasz­tások mellett a legfontosabb lépést jelenti a forradalmi ni- caraguai rendszer intézménye­sülési folyamatában. Az alkotmány kidolgozásá­nak következő szakaszában, márciustól májusig ország­szerte munkahelyi és falugyű­léseken nyilvánítanak véle­ményt az állampolgárok az ország készülő alaptörvényé­ről, amelyet végső formájában az év végén fogad majd el a nemzetgyűlés. Rendkívüli intézkedések várhatók? Martos fenyegető hangú beszéde Ferdinánd Marcos Fülöp- szigeteki elnök egy szerdai beszédében közölte, hogy a végső határig fogja alkal­mazni törvény és alkotmány adta jogait az ellenzék meg­mozdulásainak letörésére. Az elnök, aki a kormány és saját pártja vezetői előtt beszélt, ugyanakkor azt mondotta, hogy véleménye szerint az el­lenzék nem képes a kormány hatalmának tényleges meg- rendítésére. Manilái ellenzéki források Marcos nyilatkozatát úgy íté­lik meg, hogy az államfő kész akár a katonai törvény­kezés bevezetésére is. Egy manilai ellenzéki politikus úgy vélekedett, hogy Marcos az intézkedéssel csupán az amerikai elnök megbízottja, Philip Habib látogatásának végét várja. A Corazon Aquino asszony vezette ellenzék változatlanul tartja magát ahhoz, hogy erő- szakmentes polgári engedet­lenségi mozgalmat bontakoz­tat ki és nem szolgáltat ürügyet a rendkívüli intézke­dések bevezetéséhez. 'Csak röviden... GENFBEN az atom- és űr­fegyverzettel foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalások ke­retében szerdán ülést tartott a hadászati fegyverekkel foglal­kozó csoport. RAJNAI SÁNDOR, hazánk szovjetunióbeli nagykövete szerdán fogadást adott a moszkvai magyar nagykövet­ségen a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 38. év- fodulója, továbbá Budapest felszabadulásának 41. és Kun Béla születésének 100. évfor­dulója alkalmából. múlt napokban ötszáz főnyi intervenciós erőt küldött a kö­zép-afrikai országba, és újabb gépekkel erősítette meg Csád- ban állomásozó légierejét is. A „Héja” fedőnevű hadmű­velet keretében jelenleg leg­alább 12 Jaguár, illetve Mi­rage—1 típusú francia vadász­gép állomásozik a ndzsamenai repülőtéren, illetve a csádi fő­város környékén. Mint ismert, az amerikai kormány a csádi konfliktus kiújulásával Líbiát vádolja, és a legmelegebb szavakkal üd­vözölte a francia beavatko­zást. Amerikai részről nyom­ban közölték, hogy meggyor­sítják a csádi vezetésnek szánt katonai segélyek folyósítását. Katona Gyula A korabeli Vörös Űjság a központi munkás- és katona- tanács történelmi jelentőségű üléséről tudósít 1919. augusz­tus 3-án: „ ... Kun Béla elvtárs lé­pett a terembe. A munkás- tanács lelkes éljenzéssel és tapsviharral fogadta. Kun elvtárs rendkívül elfogadot­tan kezdte meg beszédét. Ki­fejtette, hogy jobb szerette volna, ha a proletariátus a Meg kell őrizni a világ békéjét és stabilitását Cossiga levele Gorbacsovhoz Kun Béla tér a szovjet fővárosban Születésének 100. évfordulója alkalmából Kun Béláról, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő alak­járól neveztek el teret szerdán Moszkvában. A szovjet főváros kujbisevi kerületének terén tartott név­adó ünnepségen Igor Bugajev, a Moszkvai Városi Tanács el­nökhelyettese mondott beszé­det. Az ünnepségen felszólalt M. T. Jovcsuk, az SZKP ve­teránja, aid moszkvai tartóz­kodása idején közvetlen mun­katársa volt Kun Bélának, J. A. Vlaszov, a moszkvai Elekt- rolámpagyár Ipari Egyesülés munkása és B. K. Alekszejev, a kujbisevi kerület pártbizott­ságának első titkára. Az ünnepségen jelen volt Rajnai Sándor, Magyarország szovjetunióbeli nagykövete és a nagykövetség vezető beosz­tású diplomatái. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Zbigniew Messner- rel, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagjával. Lengyel- ország miniszterelnökével. A kormányfők kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik társadalmi és gazdasági fejlődéséről, az SZKP XXVII. és a LEMP X. kongresszusá­nak előkészületeiről. Megvi­tatták, milyen intézkedéseket kell tennie a Szovjetuniónak és Lengyelországnak annak érdekében, hogy eleget tegye­nek a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-mű­szaki komplex programjából rájuk háruló kötelességeknek. A találkozón időszerű nem­zetközi kérdéseket is áttekin­tettek. Nyikolaj Rizskov és Zbigniew Messner nagyon fontosnak minősítette a szo­cialista országok egységének és egybeforrottságának erősí­tését, közös fellépésüket a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárításáért, a fegyver­kezési hajsza megállításáért, a béke, s a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. A lengyel miniszterelnök ki­jelentette, hogy országa nagy­ra értékeli azokat az átfogd szovjet békekezdeményezése­ket, amelyeket Mihail Gorba­csov ez év január 15-i nyi­latkozata tartalmazott. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában fogadta Zbigniew Messnert. A találkozón meg­állapították, hogy a szovjet— Az olasz napilapok szerdán közölték annak a levélnek a tartalmát, amelyet Francesco Cossiga olasz köztársasági el­nök intézett Mihail Gorba­csovhoz, válaszul a szovjet vezető levelére. Az utóbbiban az SZKP KB főtitkára felvilá­gosítást adott Cossigának a január 15-i szovjet leszerelési javaslatokról. Az olasz államfő levelében — amelyet Olaszország moszk­vai nagykövete, Sergio Roma­no adott át a szovjet főváros­ban — egyebek mellett megál­lapítja : Olaszország teljes mértékben osztja a Szovjet­uniónak a világ békéje és sta­bilitása miatti aggodalmát. Olaszország szerint az idén újabb politikai impulzust kell adni a fegyverzetcsökkentési és fegyverzetellenőrzési tár­lengyel együttműködés egyre szélesebb körűvé válik, s ál­landóan új formákkal gya­rapszik. A nemzetközi kérdések át­tekintése során Zbigniew Messner országa támogatásá­ról biztosította a Szovjetunió­nak azt a javaslatát, hogy az évszázad végéig maradéktala­nul számolják fel a nukleá­ris fegyvereket. gyalásoknak. Cossiga a szovjet javaslatokat jelentős hozzájá­rulásnak tekinti a fegyverke­zési hajsza megfékezésének az ügyéhez. Párizs Kisebb változások a kabinetben Francois Mitterrand francia elnök három héttel a nemzet- gyűlési választások előtt kisebb kormányátalakítást hajtott végre. Az alkotmányjogi ta­nács elnökévé nevezte ki Ro­bert Badinter igazságügy-mi­nisztert. Helyére új igazság­ügy-miniszterként Michel Crepéau kereskedelmi, kézmű­ipari és idegenforgalmi mi­niszter került. Az ő helyét a minisztérium élén Jean-Marie Bockel eddigi államtitkár vet­te át. Az alkotmányjogi tanács 3 tagjának lejárt a mandátuma. Helyükre a szenátus elnöke Maurice-René Simonnet-t, a nemzetgyűlés elnöke Robert Fabre-t, a Baloldali Radikáli­sok Mozgalmának alapítóját jelölte. A harmadik az elnök jelöltje, Badinter. Mivel Dániel Mayer, az alkotmányjogi ta­nács eddigi elnöke lemondott, Mitterrand Badintert nevezte ki utódául, míg Mayer a ta­nács tagja maradt. A KARIBI VENDÉG A z üdvözlő táblák a helyükre kerültek, az előkészületek megtörténtek, és a biztonsági intézkedéseket is apró­lékosan kidolgozták. Nem mintha a szervezők inciden­sektől tartanának — ellenkezőleg: az amerikai elnök ma kez­dődő grenadai látogatása arra szolgál, hogy a kis karibi szi­get és az Egyesült Államok, illetve tágabb értelemben az USA és közép-amerikai szövetségesei közötti egyetértést szemlél­tesse. Az előrejelzések szerint ezúttal legalábbis a közös néző­pontok. hasonló vélemények érvényesülése várható azon a találkozón, amelyen Ronald Reagan és egyes karibi elnökök, kormányfők vesznek részt. Merőben ellentétes hangulatot sugall ugyanakkor egy másik amerikai „vendég”: a legfrissebb hírek szerint Nicaragua csendes-óceáni partjai közelébe vezényelték az egyik legha­talmasabb, komoly rakétaarzenállal felszerelt amerikai hadi­hajót. Kíséretében van a haditengerészet egy nagyobb egysé­ge is, amely washingtoni indoklás szerint a közeljövőben „rendszeres gyakorlatot hajt végre a térségben”. A legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy az újabb, az atlanti-óceáni partszakaszra és Honduras körzetére is kiterjedő manőversorozat időzítése korántsem véletlen. Ellenkezőleg: ré­sze annak a törekvésnek, hogy a Fehér Ház a katonai és politikai eszközök kombinálásával egyre nagyobb nyomást gyakoroljon a managuai rendszerre. E folyamat másik, nap­jainkban egyre nyilvánvalóbb eleme az a washingtoni törvény- hozásban tapasztalható kötélhúzás, amely a nicaraguai ellen­forradalmároknak juttatandó segítség körül folyik. Maga Reagan — épp a grenadai út előtt — kijelentette, hogy semmiképp nem éri be úgynevezett „humanitárius” segéllyel, hanem jelentős összegű, kimondottan katonai rendeltetésű gyorssegélyt szán a kontráknak. Egyelőre nem világos, meny­nyire könnyen kap zöld utat a képviselőházban és a szená­tusban ez az igény, annyi azonban már most is látszik, hogy számos jobboldali csoport harcot hirdetett az azzal szembe­helyezkedő, józanságra intő honatyák ellen. Márpedig — s ezt mind kevésbé lehet elfelejteni — ősszel időközi választásokat rendeznek az Egyesült Államokban, s a kampányban terítékre kerülő kérdések között várhatóan az ország sok vihart kava­ró karibi politikája is ott szerepel majd. v Sz. G. Az SZKP KB főtitkára fogadta a vendéget Rizskov—Messner tárgyalások Az eszmét a fiatalok viszik tovább Simferopol mai díszpolgára barikádokon harcol, de fel­merül a kérdés, hogy van-e ennek az áldozatnak értelme a nemzetközi proletárforrada­lom szempontjából?” Lemondott a tanácskor­mány, átengedte helyét egy olyan kormánynak, amellyel az antant hatalmak hajlandók voltak tárgyalni. Nehéz lépés volt, ám az adott történelmi és katonai helyzetben meg kellett tenni. Olvassuk tovább a tudósítást; Kun Béla sza­vait: „— Mi ez alatt az idő alatt félreállunk. Ha lehet, az osz­tályegységet fenntartjuk, ha nem lehet, akkor más módon küzdünk, hogy újult erővel, tapasztalatokban gazdagab­ban, reálisabb körülmények között, érettebb proletariátus­sal új harcba kezdjünk .. Kun Béla élete végéig hitt abban, hogy a magyar mun­kásság harca végül győzelem­re vezet. Soha nem rendült meg hite a világforradalom­ban s azon belül a hazai kommunista mozgalomban. A párt vezetésében 1936-ig vett részt, megszakítás nélkül, at­tól kezdve, hogy még auszt­riai, karlsteini internálása alatt megválasztották az ille­gális központi vezetőségbe. Amikor 1920 nyarán végre Szovjet-Oroszországba utazott, rögtön fölvette a kapcsolatot ottani elvtársaival, akik mél­tó fogadtatását is megszer­vezték. ősszel már felszólalt Bakuban a keleti népek kong­resszusán, azután a Krim fél­szigeten harcolt az európai Oroszország utolsó ellenforra­dalmi gócának megsemmisí­téséért. Az első elnöke volt az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt krími bizott­ságának, amint ezt egy em­léktábla is jelzi annak a háznak a falán, amelyben 1920—21-ben dolgozott, Szim- feropolban. E házban nemegyszer járt Katona Gyula, az egyetlen olyan magyar, aki Szimfero- pol díszpolgárának vallhatja magát. A nyugalmazott alez­redest kecskeméti otthonában kerestük föl, hogy elbeszél­gessünk egy kicsit múltról, jelenről és jövőről. Az első tisztázandó kérdés természet­szerűen az volt, miként ke­rült ilyen szoros kapcsolatba e távoli várossal? S amikor elkezdett mesélni Emléktábla a szimferopóli ház falán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents