Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1986. FEBRUÁR 19., SZERDA Tizenegy aranyos A Vasutas SE pontszaporítói Hova megy a tsz-ből a munkaerő? A több mint kétszáz Pest megyei sportegyesület elmúlt esztendei teljesítményének ér­tékelése után a Ceglédi Vas­utas meggyőző fölénnyel veze­ti a listát. A 2647 pontot ösz- szegyűjtő gárdát meg sem kö­zelíti a második helyezett Vá­ci Hajó (1898 ponttal), s mesz- sze lemarad tőle a Gödöllői EAC (1660 ponttal). Az OTSH által kialakított kategóriák, ■mércék szerint váltják pon­tokra a munkát: a sportolók egyéni minősítése, a bajnok­ságokban szereplő csapatok minősítése, a bajnokságokban elért 1—6. helyezések és az utánpótlás-nevelés eredmé­nyessége alapján. Szóval egy ilyen rangsor mindig viszonylagos, hiszen miképpen is lehetne összevet­ni egy nagy létszámú városi, s egy apró falubeli egyesüle­tet. Ám a Ceglédi Vasutas ta­valyelőtti önmagához, akkori 1931 pontjához képest is igen szépen fejlődött. Kiugró siker Jeles pontszaporítókról árul­kodik a tény, hogy 11-ről lő­re bővült az első osztályú sportolók köre (főképp a sportakrobatáké az érdem), az ifjúsági aranyjelvényesek csa­pata pedig 27-ről 38-ra növe­kedett. Utóbbihoz a súlyeme­lő kollégium „diákjai” 12, az atléták 9 jelvénnyel járultak hozzá. Végül is a kiugró.siker letéteményesei Magyar László egyesületi elnök szavai szerint az „A” kategóriás asztaliteni­Kongresszusra készülünk — ezekkel a szavakkal kezdődik a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának felhívása, amely nyilvános vitára szólítja fel a fiatalokat az ifjúsági moz­galom helyzetéről, a KISZ feladatairól. Számadás készül az elmúlt öt évben végzett munkáról, és keresnünk kell a továbblépés útját. Minőségi megújhodásra van szükség. Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan válhat az if­júság számára még fontosab­bá, vonzóbbá, érdekesebbé és tartalmasabbá a mozgalom. Valamennyi KISZ-tag észre­vételeivel, véleményével, ja­vaslataival járulhat hozzá a kongresszus munkájához. A Ceglédi Állami Tangaz­daságban öt hónapja tartanak az ifjúság körében az előké­születek. Lebonyolítottuk az alapszervezeti taggyűléseket és a gazdasági küldöttérte­kezleteket. A KISZ városi bizottsága által kiadott hatá­rozat alapján kezdtük meg munkánkat, amelyet a gazda­ságban működő 9 tagú KISZ- bizottság irányít. A testület elkészítette részletes intézke­dési tervét, amely tartalmaz­za a lebonyolítás menetét és segít az alapszervezeteknek a lebonyolításban. 1985 végén és január elején felkészítettük az alapszerve­zeti titkárokat és a vezetősé­get. Megfogalmazódtak a le­zárult mozgalmi évről szóló beszámolók, amelyeket a he­lyi pártszervezet vezetősége is véleményezett. Még az első taggyűlések előtt elfogadta a tagság KlllZ-bizottságunk idei akció- programját, ülés- és rendez­vénytervét. Ezek is szorosan kapcsolódnak a párt XIII. kongresszusán megfogalmazott gondolatokhoz és az ifjúsági szezők, a „B”-s sportakroba­ták és a ,,C”-s súlyemelők és birkózók voltak — mégpedig azzal, hogy jól szerepeltek az országos bajnokságokban. Sőt a helyi sportértők véleménye megegyezik abban is, hogy immár a súlyemelők és a bir­kózók is elérték a „B” kate­góriának megfelelő színvona­lat, ami annyit tesz. hogy munkájuk megfelel a magyar élvonal diktálta feltételeknek. Válogatottak A vízipólóhoz a közismerten rossz tréninglehetőségek elle­nére is jóval több mint száz fiatal kötődik. A telet sem kel­lett tétlenül töltenie az OB II/A-ban szereplő felnőtt csa­patnak, mert a termálos rész megszüntetése után folyama­tosan fel tudták tölteni meleg vízzel a szabadtéri medencét, így mód nyílott az úszásra, a labdás edzéseket pedig Szol­nokon tartották. 1985-ben összesen 11 orszá­gos bajnoki aranyérem került ceglédi sportolók birtokába. A felnőttek mezőnyében a sport­akrobata Sághi—Pető—Ladá­nyi trió és a Bujáki—Kudelich R. páros, a junioroknál Rom- hányi László súlyemelő, az if­júságiak körében a sportakro­bata Nánási—Stadler—Kiss— Süli kvartett és a Randos— Laki duó, a serdülőknél a két birkózó; Czigony Tamás és iP.aPVt Attüa» a súlyemelő Ka- kas Ferenc, s megirft csak a sportakrobatika képviselői, a Szigeti—Füle, a Kiszely—Má­mozgalom ötéves programjá­nak kidolgozásához. Célul tűztük gazdaságpoli­tikai feladataink eredményes megvalósítását, tömegbefolyá­sunk növelését és káder­munkánk tervszerűbbé téte­lét. Dokumentumunk szól a párttaggá neveles jelentőségé­ről is. Az első taggyűléseken ad­tak számot az alapszerveze­tek vezetőségei az 1985-ben végzett munkájukról. A tag­ság — megfelelő kiegészítés­sel — elfogadta a beszámoló­kat. Megválasztották a titká­rokat és a vezetőségi tago­kat. Február 10. után minden alapszervezetünk a második taggyűlésre készül. Ezen vi­tatják meg és fogadják el az akcióprogramot, továbbá a KISZ KB Mi a teendőnk? cí­mű vitaanyagát. Ekkor adják át az új tagsági igazolványo­kat. KISZ-bizottságunk a gazda­sági küldöttértekezlet előké­szítésén fáradozik, amelyet március 8-án tartunk. Addig összeállítjuk beszámolónkat, a lebonyolítás forgatókönyvét, tehát a munka java még hát­ra van. Minden KISZ-tagra jut valamilyen tennivaló. Sok segítséget kaptunk már eddig is a gazdaság vezetésé­től, a párttól és a szakszerve­zettől. Szebeni Dávid. a tangazdaság KISZ-bizottságának titkára Hegedűkoncert Az abonyi zeneiskolában február 19-én, szerdán este 6 órai kezdettel Heike Janicke (NDK) hegedűestjére kerül sor. Zongorán közreműködik Szenthelyi Judit. A ‘ műsort Varsányi Lászlóné ismerteti. thé—Kudelich A. és a Ta­kács—Csizmadia összetételű stáb állhatott a dobogó legfel­ső fokára. Néhányójuk nemzetközi színtereken is megmutathatta tudását. Harczi Zsolt bekerült a felnőtt asztalitenisz-váloga­tottba, s részese volt a világ- bajnoki küzdelmeknek, idén az EB-csapat tagja. Romhányi László súlyemelésben a felnőtt válogatottságig vitte, nemrég egy teheráni versenyről ezüst­éremmel tért haza, most Ku­bába készül, s remélhetőleg ott lesz a közelgő Európa-baj- noteágon is. A Sághi—Pető— Ladányi hármas idén a fran­ciaországi világbajnokságra utazik. Az utánpótlás kategó­riában a ceglédiek közül 4 birkózó, 3 súlyemelő, 1 atléta és 7 sportakrobata tudhatja magát válogatottnak. Foci? Foci. Pontosabban: foci? Mert hát tudjuk, nem kicsi a labdarúgó-szakosztály fele­lőssége, ám szereplése a vitat­hatatlan igyekezet ellenére rendszerint csalódást kelt. Magyar László szerint sikerült megfelelő edzőt találni, nem ő a bajok oka. Ám áhhoz, hogy a ma focija némileg is emlékeztessen a hajdani idő­kére (ki ne tudna néhány nagy nevet kapásból felsorol­ni!), ahhoz a mostaninál jóval szélesebb városi összefogásra lenne szükség. Elsősorban anyagi értelem­ben. Támogatásra szórulnának tehát a futballisták. A kérdés persze továbbra is az: akad­nak-e tehetséges srácok a kör­nyéken, akik az esetleges tá­mogatást eredménnyé tudják változtatni? A szakemberek úgy vélik, igen. ■ Sokakat meglepett a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának legutóbbi elnökségi ülésén elhangzott megállapí­tás: csökken a dolgozói lét­szám. Méghozzá erőteljesen. 1977 óta kismértékű növekedés volt észlelhető, de 1983-tól új­ra fogyatkozik az állomány. Ennek mértéke kezdetben nem volt számottevő, ám 1984-ben már 26 ezerrel voltak keve­sebben a szövetkezetiek. Az el­múlt esztendő azonban min­dennél meghökkentőbb mér­séklődést hozott: 41 ezerrel lett kisebb a dolgozói létszám. A csökkenés alapvetően a fizikai munkaköröket érintette: részben a növénytermesztési, részben az ipari területen ész­lelhető mérséklődés miatt. Je­lentősen fogyott a kiegészítő tevékenységben foglalkoztatot­tak száma Pest, Borsod, Zala és Veszprém megyében. Nem kell vattaember A meglepő létszámmozgás — állapították meg a vizsgá­latot végző szakemberek — nem a korábbi időszakban észlelt okokra vezethető visz- sza. 1977-ig elsősorban a mű­szaki, technikai színvonal di­namikus fejlődése játszotta a főszerepet, most viszont a me­zőgazdasági nagyüzemek köz- gazdasági pozíciójának romlá­sa idézte elő a munkaerő megfogyatkozását. A keresetszabályozás eddigi rendszerének változása is erő­sítette ezt a tendenciát. A ko­rábbi szabályozás nem ösztö­nözte a mezőgazdasági nagy­üzemeket a létszámmal való takarékoskodásra, sőt ország­szerte elterjedt a „hígítás”, a bérjavító munkahelyek létesí­tése. Ez év januárjától viszont megváltozott a helyzet: az új szabályozás már feszesebb gazdálkodásra kényszeríti a téeszeket, emiatt nem kedvelik már a „vattaembereket”. Mindez — sok helyütt — ko­moly nehézségeket okoz. Kü­lönösen bajos a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatása. Az új körülmények miatt komoly feszültségek ta­pasztalhatók Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint szűkült a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehető­sége is. Elsősorban az érettsé­givel rendelkező, és irodai munkát igénylő fiataloknak körülményes új munkahelyet fölkutatniuk. Jelenleg a termelőszövetke­zetekben 90 ezer szakmunkás tevékenykedik, a gazdaságok maguk is sokat tesznek a fia­talok képzéséért. Ennek elle­nére sem teljesen megnyug­tató a helyzet. Egyes szakmák még mindig nem eléggé von­zóak a fiatalok számára. Hátrányos bérverseny A nem fizikai foglalkozá­súak aránya — más népgaz­dasági ághoz hasonlóan — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben is nőtt, iskolai képzettségük kedvezően válto­zott. 1984-ben már 22 ezren rendelkeztek diplomával, s a középfokú képesítésűek száma is elérte a 32 ezret. Sajnos, a magasan kvalifikált szakem­berekből nem jut mindenhová elegendő: a kedvezőtlen adott­ságú, kis jövedelmű gazdasá­gok zöme szakemberhiánnyal küzd. Jelentős változás következett be a zöldség-gyümölcs ter­mesztésben. A növénytermesz­tés egészének munkaidő-fel­használása az 1980. évi 302 millió óráról 1984-re 228 mil­lióra csökkent, ami a kézi­munka-igényes szőlő-gyü- mölcs-zöldség kultúrák terü­letének csökkenésével magya­rázható. De hasonló jelenség játszódott le az állattenyész­tésben is, amiben az ágazati jövedelmezőségi és piaci po­zíciójának változása játszott közre. A foglalkoztatás helyzetét, a munkaidő felhasználását nem érintették jelentősen a kisvál­lalkozások. Ipari és szolgáltató szakcsoportok létesültek a leg­nagyobb számban: májusig 901 szakcsoport jött létre, tag­jaik száma meghaladja a 33 ezret. A gazdasági munkakö­zösségek aránya a mezőgaz­dasági szövetkezetekben nem számottevő. A gmk-kban dol­gozók száma alig haladja meg a háromezret. I A mezőgazdasági szövetke­zeti dolgozók keresete a VI. ötéves terv elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, majd 1983-ban és 1984-ben ez a fo­lyamat megállt, sőt a különb­ségek ismét nőni kezdtek. A szövetkezetiek fizetésének el­maradása még az állami gaz­daságban foglalkoztatottakéhoz képest is jelentős. A nem fi­zikai dolgozók kereseténél erő­teljes növekedés volt tapasz­talható: 1984-ben 38 százdlék­A Népszava január 15-i szá­mában Bencsik András az Elő­városi utazók című írásban a naponta Budapestre ingázó tízezrek helyzetével foglalko­zik. Megjegyzi, hogy Cegléd­ről is sokan járnak be vonat­tal a fővárosba dolgozni na­ponta. A lap január 17-én megje­lent Elsőbbség a tiszta ivóvíz­nek című írásában olvasha­tunk arról, hogy az idén to­vább bővül Cegléd és Nagy­körös vízellátási rendszere. Ez annak köszönhető, hogy a Pest Megyei Tanács, illetve a helyi testületek kiemelt fel­adatként kezelik Pest megyé­ben a települések jobb ivó­vízzel való ellátásának kérdé­sét. A Népszabadság január 25-i számában megjelent Tízmil- liárd forinttal gazdálkodhat az idén a Pest Megyei Tanács című tudósításában arról ín, hogy Cegléden a vezetékes ivóvízrendszer fejlesztése mel­lett bővül az oktatási hálózat is, az idén elkészül a szak­munkásképző intézet tíz tan­termes új szárnya és az iskolá­hoz kapcsolódó 3000-adagos konyha, ahol nemcsak az új intézményben tanulóknak, ha­nem több ceglédi iskola diák­jainak főznek majd meleg ételt. Albertirsán befejeződik ebben az évben az új ABC- áruház építése. A Népi Ellenőrzés 1986. ja­nuári számából: „Az építési kedv nagymértékben csökkent Cegléden. 1983-ban az első fél­évben 146. míg a tavalyi év el­ső felében csupán 69 építési engedélyt adott ki a tanács. Az építési költségek emelke­dése elsősorban a nehezebb szociális körülmények között élőket sújtja.” A Szolnok Megyei Néplap január 23-i számában a ceglé­di Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör díszköz­gyűlésének megtartásáról adott hírt. kai vihettek haza többet a fi­zikaiaknál. Ez — elsősorban — a részesedési alapból való nagyobb érdekeltségükkel függ össze. Ám átlagkeresetük ezzel együtt is mintegy 15 szá­zalékkai elmaradt a népgaz­daság egyéb termelőágazatai­ban alkalmazottakétól. Nem szűnt meg a régi gond sem: a megyék közötti kü­lönbségek az elmúlt két esz­tendőben tovább nőttek. Az országos átlaghoz képest a legjobb keresetet Pest, Komá­rom és Fejér megyében érték el, kifejezetten alacsony volt a bérek színvonala Szabolcs- Szatmár és Zala megye ter­melőszövetkezeteiben. Kimu­tatták azt is, hogy a téeszek- ben dolgozók átlagos keresete az iparitól 16, az építőipari­tól 21. az állami gazdaságok­ban dolgozókétól 8 százalék­kal maradt el 1984-ben. A szövetkezetekben a fizikai foglalkozásúak között a nö­vénytermeléssel, az állatte­nyésztéssel foglalkozók bére elmarad a mezőgazdaságban dolgozók átlagától. Viszont lényegesen nagyobb a gépek­kel dolgozók, valamint az ipa­ri-szolgáltató tevékenységet végzők jövedelme. Hazánkban — a KSH adatai szerint — 1,4 millió család foglalkozik kistermeléssel. Országos átlag­ban a jövedelemnek egytized része származik ebből a tevé­kenységből, a paraszti népes­ségnél a részesedés 24 száza­lékos. Átcsoportosítások A következő években — szögezték le az elemzés készí­tői — különösen a helyhez kö­tött szakképzetlen, főleg női tagok és alkalmazottak foglal­koztatása okozhat nehézsége­ket, ezért — helyenként — belső átcsoportosítást kell majd végrehajtani. Ilyen esetekben átképzési támogatás igényel­hető. A TOT — érdekképviseleti munkájában — mindent meg­tesz azért, hogy a szövetke­zeti dolgozó fizetése ismét kö­zeledjen a munkások által el­ért jövedelmekhez. Minden­nek legfontosabb feltétele a jelenleginél jövedelmezőbb gazdálkodás. — eh A Képes Újság január 25-i számában a KÖZGÉP ceglédi gyára nyugdíjasainak köszö­nő sorait olvashatjuk abból az alkalomból, hogy a nyugdíja­sok kétnapos felejthetetlen ki­ránduláson vehettek részt a Közúti Gépellátó Vállalat Var­ga János vezetése alatt műkö­dő Széchenyi szocialista bri­gádja (lakatosműhely) felaján­lása révén. Az Élet cs Tudomány ja­nuár 17-i számában dr. Surá- nyi Dezső Ősi tapasztalat: dombra a kajszit! című írása jelent meg. A tanulmány a kajszibarack elterjedésének és nemesítésének történetét fog­lalja össze. összeállította: Kósik Lajos Polgári védelmi előadás Polgári védelmi napot tar­tottak a közelmúltban a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézet diák­jai számára. A ceglédi Szabad­ság Filmszínházban Bimbó József nyugállományú alezre­des tartott előadást a polgári védelem társadalmunkban be­töltött helyéről, szerepéről, különös tekintettel azokra a munkaterületekre, amelyeken az élelmiszerfélékkel foglalko­zó majdani szakemberek dol­goznak. A témához kapcsolódó filmeket is levetítették. Az ok­tatásban részt vett Tóth Imre, az iskola pedagógusa is. Abonyban Könyvtári kiállítás Abonyban a nagyközségi könyvtár február 19-én, szer­dán délután 4 órai kezdettel a mezőgazdasági könyvhónap al­kalmából könyvkiállítást nyit. ISSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap) V. S. Csak el ne tévesszem! Találkoztam a nagy ma­gyar papíranyával. No, nem először és (ahogy elnézem a hivatalokban tornyosodó halmokat) nem is utoljára. Első találkozásunk jó tizen­öt éve lehetett, akkor, ami­kor „kitölthettem” végre első igazi személyiigazol- vány-kérő lapomat. .Teltek az évek, jöttek sorban a „nyilatkozatok”, a „kérelmek”, a „fellebbe­zések”, beadványok”, a „pályázatok”, a „határoza­tok” (tudomásulvétele), a „feljegyzés”, az „értesítés”, a „tájékoztató” — ne is folytassuk... A kis felsorolás azt szemlélteti, milyen nyelvi bravúr 'lenne, ha valaki a hivatali „kiadványok” mű­faji sokrétűségét be óhaj­taná mutatni. A nyelv per­sze hűséges szolgaként kö­veti a hivatalt: „iratcsomó”, „iratköteg” kifejezéseink arra utalnak, a nagy papír­anya még ma is igen ter­mékeny; a puha tapintású „ívek” és a Parker tollak ma még fittyet hánynak a számítógépes adatfeldolgo­zásnak ... Fittyet hány a papír is a sokszoknyás idős néniké­nek, aki az OTP vala­melyik rafinált kérdőíve fölé hajol, keze reszket, ar­cán ijedt mosoly: „Jaj, csak el ne tévesszem!” ... Nem érti, amit kitölt, de a kölcsönre szükség van. Közben mi, akik már ké­szen vagyunk mindennapi kitöltenivalóinkkal, türel­mesen várjuk, hogy sorra kerüljünk. Csinos kis csekk a kézben, rá a pénz úgy, hogy Kossuth mindegyiken egy irányba nézzen, papír be, „bumm”, stempli rá, papír ki a kis lyukon, apró­pénz a zsebbe, aztán gye­rünk! „Viszontlátásra!” — mondom megszokásból —, de az ablak mögött ülő to­vább veri a pecsétet, fel sem tekint. Fáradt. Meg­értem ... Nem értem viszont, mit mond az állomáson a pénz­táros az üveg mögül. Csak annyit látok, mozog a szá­ja. Kis pipiskedés után el­érem a mikrofont, bele­szólok: „Nem értem. Ké­rem, ismételje meg!” A pénztáros türelmesen ma­gyaráz a kis kuckóból, még most se értek egy kukkot se, de újabb pénzt gurítok a réztálba, ez meghozza az eredményt. „Na végre!” — hörgünk egymásra kény­szeredetten. Kezemben pré­selt papír, menetjegy. „Te­gyél el engem — súgja a menetjegy —, vigyázz na­gyon rám! El ne veszíts, mert akkor nem tudsz en­gem felmutatni a papír­anyának”. El is teszem, meg is őrzöm, sós kútba is teszem, rá is biggyesztem mellékletként az „Útikölt­ség-elszámolásra”. Töltöm a rovatot, írom a nevemet, személyi számo­mat, s arra gondolok, mi­lyen naiv volt Majakovsz­kij, amikor a bürokrácia miatt először hergelte fel magát... valamikor a szá­zad elején. (1 570410 1691) Kongresszusra készülődve Mindenkinek jut teendő Cegléd a hazai lapokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents