Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
LUOI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÄM 1986. FEBRUÄR 19., SZERDA Elnökök, igazgatók klubja Hajlandóság van, pénz kevesebb Index A technika világában élünk. Manapság már nem lehet a gyerekek érdeklődését csutkababával felkelteni. Rongylabdát sem rugdosnak a réten. Ha valamit meg akarunk magyarázni, csak modern eszközökkel lehet. A szavak jelentése sem egészen egyértelmű számukra. A fiam fizikatudományát velem egyezteti. Próbálom vele megértetni, ha valamely betű jobb felső sarkában van egy másik, az az index. Tizedszerre is azt mondja: az olvadáshő jele L, rendszám 0. Mi más juthatna eszébe az indexről, mint az autó? A város barátai Újabb találkozó Megbeszélést tart a nemrég alakult Gödöllő barátiadnak köre február 19-én, szerdán, délután 4 órakor az állategészségügyi állomás, Kotlán Sándor utca 1. száim alatt. Városi gimnázium Szalagavató Szokásos szalagavató báljukat a'z idén a városi művelődési házban tartják a gödöllői gimnázium végzős osztályai, február 22-én, szombaton este 6 órától. Vitya iskolába megy. Színes, magyarul beszélő szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Szenvedély végszóra. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. 6 és 8 órakor! Csak úgy 50 évet nézzünk vissza. Hű, de sok! Ó, hisz az oly kevés! Attól függ, ki, milyen szemszögből nézi, ugyebár. 1935 körül csudaként pöfögött a gőzös Vác és Aszód között. Egy gimnáziumba igyekvő fiút látok képzeletemben rohanni az állomás felé. Ö az igazi diák, aki mindig éhes, mindig álmos és mindig lelkes. Már-már lekési a vonatot, amikor lekiált neki a masiniszta: — Ne fuss, megvárunk! A diák hálásan szusszan egyet, megköszöni a mozdony- vezetőnek a megértést — gondolatban megsimogatja a mozdonyt — és felül a vonatra, így volt, szavahihető embertői tudom, ö már csak tudja, vele történt meg. Ó, balga ember, mit tud maga a tudományos munka- szervezésről, a korszerű, sőt modern vállalatvezetés fortélyairól? Semmit. Olyan magabiztosan mondta ezt annak idején a mára megszűnt Közép-magyarországi Magas- és Közműépítő Vállalat bennfentese, mintha kisdedet tartott volna a kezében, akinek hiába magyaráz, nem ért semmit, csak gügyögni tud. Mivel mégsem vagyok már gyermek, annyit hozzátett kioktatásomhoz, hogy a rajon y-nal írandó. Ha netán olvasta az írást, biztosan sajnálkozott, hogy ez a szerencsétlen ennyit sem képes megjegyezni, Rajon jelent meg, ám az kétségtelen, hogy nem sikerült megértetni, miképpen lesz most már korszerű a szervezet. Sehogy sem lett. Ezt nem én állítom, hanem a városi pártbizottság első titkára mondta az igazgatók, elnökök klubjának legutóbbi összejövetelén. Szóval az építésvezetőségeket rajonok váltották föl, a lényeg azonban maradt. Minél kisebb A lényeg pedig a szigorú központi, egyszemélyes irányíFuthat szegény diák ..; ma ritkán szólhatna le neki a vezető, hogy: ne rohanj, fiam, megvárunk! Legföljebb azt kiáltják oda: — Keltél volna fel hamarabb!... És ha az a diák éppen éjfélig viaskodott a tanulnivalóival? ... És ha az éppen az ő fia volna? Tudom, őt se várná meg. Nem lehet. Jobb a helyzet a buszvezetőkkel. Ök már emberközelből nézik a gyerekeket. No, nem mindenik, de akad bőven olyan igazi, mint a jó öreg masiniszta, akit fél évszázad után se felejtett el az akkori kisdiák. Az emberek emberek maradtak, csupán van, akit a gép gépiessé tett, és van, aki nem hagyta magát! Azért is megmaradt melegszívű embernek. F. Nagy Piroska tás. Ami szükségszerűnek látszott 1975-ben, amikor az új igazgató átvette a vállalatvezetését, azzal a feladattal, hogy hozza rendbe a meglehetősen zilált szervezetet. Nevéhez méltóan vasszigorral látott munkáihoz, s a későbbi évek eredményei igazolták a módszert.' Aztán nagy változások történtek a gazdasági életben. A mélyépítőknél minden maradt a régiben, a vezetési módszerek, a túlcentralizáltság. A vállalat pártvezetősége érzékelte a problémákat, a városi szervekkel együtt igyekeztek változtatásra bírni a gazdasági vezetőséget. Formális intézkedéseknél azonban több nem nagyon történt. Létrehozták a rajonokat, de nekik sem volt nagyobb önállóságuk, mint a korábbi építésvezetőségeknek. Két réteg Említette az első titkár a Dózsa György úti példát, ami nekünk, egyszerű halandóknak is feltűnt: annak rekonstrukcióját nem a KKMV nyerte el a versenytárgyaláson, hanem egy Heves megyei vállalat. Azok olcsóbban tudták vállalni, noha messziről kellett idehozni embert, eszközt. Majd a következő évben húszból mindössze két versenytárgyalást nyert meg a KKMV. Más jeleket is említett Herczenik Gyula meg jelzéseket, de azokat nem vették figyelembe az illetékesek. A végeredményt ismerjük. Most arra törekszenek, hogy minél kisebb veszteséggel jussanak túl a felszámoláson, persze ez sem megy könnyen. A megkezdett munkák befejezése, a munkavállalók elhelyezése, főleg az alkalmazottaké, nem egyszerű feladat. A város vezetői mindenesetre arra törekszenek, hogy a körzet feladatainak megoldására más vállalatok telepítsenek ide építési egységet, ami minden bizonnyal sikerrel jár. Az igazgatók, elnökök nem sokat kérdezősködtek a tájékoztató után, bizonyára ismerik az eseményeket egyéb csatornákból. Ezt követően a városi tanács működéséről, feladatairól beszélt annak elnöke, Papp István. Felidézte a közelmúltat, amikor nagy közigazgatási és belső átszervezés volt, aminek az utórezgései még érezhetők. napjainkban is. Ezenközben költözés is növelte örömeiket, s rövidesen ismét ez vár rájuk. Ez azonban tényleg örömteli, «hiszen új házban folytatják a munkát az apparátus tagjai. A kettős átszervezés idején egy harmadik folyamat is lezajlott: a személyzet húsz százaléka kicserélődött. Az új emberek beállásával az apparátus szakképzettsége nőtt, a tapasztalatuk persze még nem éri el a régiekét. Akik a teljes létszám negyven százalékát adják. A két réteg összecsiszo- lódásától, a tapasztalat és a korszerűbb szákképzettség egymásra hatásától várják az ügyintézés színvonalának javulását. Szóba kerültek örökzöld témák is a beszélgetésen. Építkezés, például a posta, ami már nagyon kéne, egyebek között azért, hogy a vállalatok, intézmények normális telefonkapcsolatokat tarthassanak a külvilággal. Papp István ezzel kapcsolaban sok biztatót nem tudott mondani. Az igazgatók, elnökök pedig a tekintetben voltak borúlátók, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben járulhatnának hozzá a város elképzeléseinek megvalósításához. Egyikük ezt kendőzetlenül ekként fejezte ki: mi most itt a nincs felosztásáról beszélünk. A cégek a legnagyobb erőfeszítések árán képesek viszonylag eredményesen. .gazidátkodnií gl-ig-alíg .tudnak valamennyi pénzt kisajtolni, amivel hozzájárulhatnának a város akármilyen szükséges beruházásának a támogatásához. Cé’ck, írlíiok Támogatnivaló volna, összefogás nélkül, mondta a tanácselnök, egyre későbbre tolódik a posta befejezése. A város útjainak csupán 36 százaléka szilárd, a jelenlegi pártház átalakítása egészségügyi célokra is belekerül néhány millióba, a külterületek kereskedelmi hálózatának fejlesztése úgyszintén. És akkor nem szóltunk a lakásról, aminek a megszerzése, felépítése mind nagyobb erőfeszítéseket igényel. Csupa olyasmi, amihez mindenki adná a támogatást. ha volna miből. Valamennyi persze ebben az évben is lesz. Hogy ez mihez elegendő, az majd kiderül az év végén, K. P. Változó masiniszták Ne fuss, megvárunk És ha a saját fia volna? Készül a ruhacímke Jó gazdasági évet zárt a százhúsz dolgozót foglalkoztató Pé- celi Vegyesipari Szövetkezet. Az eredményhez jelentős mértékben járult hozzá a Coloritüzem. Ruhákba varrható textil- címkékből évente hatmillió métert gyártanak. Képünkön: Mester Tamás a címkéket ellenőrzi. (Hancsovszki János felvétele) iklad Versben és prózában, Az elmúlt tanévben először, április 4. tiszteletére irodalmi .pályázatot hirdettek az ikladi általános iskolában. A beérkezett tizenhét pályaművet most kétszáz példányban, újság formájában megjelentetik, beköttetik. Idén az úttörőhét alkalmából három témában- lehet-május 15-ig nevezni. A Gondolataim a békéről, Mit jelent nekem az úttörőmozgalom, valamint az Egy 2086-os 'úttörőnap verses vagy prózai. megjelenítésére 500, 300 és 200 forintot kapnak a legjobbak. Az első helyezést elért tanulót a nagyközségi tanács pártbizottsága különdíj- ban .részesíti. Kölcsönös tájékoztatás magánkereskedők kőre Gödöllőn is szép számmal találhatunk immár magánkereskedőket, szolgáltatókat, akiknek foglalkozásukból, helyzetükből adódóan sokféle közös érdekeik lehetnek, ezeknek a kifejezésére azonban nincsenek meg a többé-kevés- bé szervezett keretek. Bajaikkal, bánataikkal külön-külön keresik fel az illetékes szerveket. Erre felfigyelve kezdeményezi a népfront városi bizottsága ezeknek az embereknek a baráti körét megalakítani. Ha sikerülne, lehetővé válna a kölcsönös információ- csere. A magánkereskedők ilyeténképpen gyorsabban és pontosabban értesülhetnének a város vezetőségeinek véleményéről, elképzeléseiről, azok pedig a különböző boltok gazdáinak a helyzetéről, tapasztalatairól szereznének első kézből tudomást. A baráti kör programját természetesen azoknak kell kialakítani, akik benne részt vesznek, akik legjobban tudják, mire volna szükségük. Ötleteik a népfrontbizottság munkatársainak is vannak. Hogy csak egyet említsünk, gondoltak jogi tanácsadásra. Az első összejövetelt március végére terve, zik. Azt szeretnék, ha addig minél többen jeleznék szándékukat a körrel kapcsolatban. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Most pedig ugorjunk visz- sza a mába. Reggel sokan indulnak munkába, piacra, majd 7 óra körül szállingóznak a diákok. Ki Hatvanba, ki Vác- ra, van, aki Gödöllőre, de legtöbben mégiscsak Aszódra indulnak. Az utazás körül vannak gondok. Főleg azok panaszkodnak, akiknek át kell szállni — talán többször is. Reggel még van busz, vonat, de délután hazajönni elég körülményes. Főleg Gödöllő irányából. KÉV-METRÖ, Gödöllő, Dózsa György út 15. Többéves munkára FELVESZ kőműves, ács szakmunkásokat, kubikos brigádokat-Jelentkezés: Lestár István művezetőnél. Telefon: 10-208, 10-284. A SOKSZÍNŰ építőipari szakmák egyikének volt mesterével — 1908-ban született Gödöllőn — sikerült találkoznom Balcsók János kőműves- mester személyében. Ma is figyelemmel kíséri, miként fejlődik városa. Ő, aki maga is kétkezi munkájával és társadalmi megbízatásaival járult hozzá ehhez. A régi szakemberek kölcsönösen ismerték képességeiket, jellemezték egymást. Ránézésre meg tudták mondani, ki húzta fel a falakat, ki faragta a köveket. A gyöngébbekről ily véleményük volt: ilyen embert akár öt perc alatt, malterból is kikeverünk. Balcsók János a saját házában lakik, melyet 1932-ben épített fel. Akkor még az Erdélyi úton, ma az Illés István úton. A kiparcellázott telkeket inkább gyümölcsösnek művelték vagy kukoricásnak. Legszívesebben mégis arra emlékszik, amikor 1945-ben maga -is részesévé vált a társa dalom átalakulásának. Arra törekedtek, hogy országunkban is meghonosodjon a munkáshatalom. — Garay Istvánnal, Gaskó Istvánul, Urbán Jenővei, akik ugyancsak kőművesek voltak — megalakították a MÉMOSZ helyi szervezetét. Ez a szervezet képviselte egy ideig a többi szakma és foglalkozás érdekeit Gödöllőn. Az új élet és a munka beindításával a politikai élet is megélénkült. Balcsók helyet kapott az itteni igazolóbizottságban is. Akkor és ott vette észre, hogy egynémely dologban, egynémely ember megítélésében utasítás alapján kellett eljárniuk. (Ily esetekként említi a Liptay fakereskedő és Bezsila ügyvéddel szembeni eljárásokat.) Észrevételei miatt sok konfliktusa volt. Mindenekfölött az adta az igazi feladatot, hogy egy nagy gyár fog épülni itt, Gödöllőn, a Ganz Árammérőgyár. Ahhoz pedig szakemberek kellenek és jó szervezés az építkezés lebonyolítására. Megbízást kapott az új, valóban nem mindennapi feladatra, és társaival együtt ott voltak a gyár helyének kijelölésénél. Ügyes kezű munkásokat verbuváltak azután az építkezéshez. Kétszázötvenre emelkedett az építők létszáma. Gödöllői és galgamácsai csoportok versenyeztek egymással Az építkezés szépen haladt Nyolc nappal a tervezett időpont előtt lettek készen vele az építők. Az, átadás szerepével őt bízták meg. Balcsók János kőművesmester adta át az elkészült gyár épületét Zsofi- nyec Mihály miniszternek. Később mehetett volna az i nótái erőműhöz, vagy akár a gyöngyösi váltógyárhoz, de , ő maradt Gödöllőn, mert emeletes házakat kezdtek a városban építeni. Három épülete?! húztak fel. Itt azonban már arra is felfigyelt, hogy a szűkített normák, a csökkentett keresetek váltak uralkodóvá. Kötelező volt a gyűléseken való részvétel. A különböző tanfolyamokra, iskolákra nem az arra érdemeseket küldték el. Bekövetkezett a vastaps időszaka is. Később a gödöllői honvédségnél helyezkedett el, majd nyugdíjba ment. Sok mindenről szól még, ezek között említi a gödöllői kastélyt. Szerinte már régen el kellett volna kezdeni a felújítását, meri lassan nem találnak hozzáértő szakembereket erre a feladatra. MINDEZEKET János bátyám Laci unokája jelenlétében mondta el. Majd feleségével azt fejtegették, hogy sóit pénzt költenek gyógyszerre. S most még a kis nyugdíjukból településfejlesztési hozzájárulást is kell fizetniük, mert épp az idei növeléssel átugorták a mentességi határt. Balcsók néni különben 1952-től dolgozott az árammérőgyárban. Abban a gyárban, amelyet férje is épített. Kezdetben a sajtolóműhelyben, a lemezösszerakó- ban, az automataműhelyben, a nyugdíja előtt a portán teljesített szolgálatot. Szántai Sándor A magyar filmvígjáték 1945 után. A veréb is madár, 18 órakor. Luis Bunuel rendezői sorozat: Öldöklő angyal, 20 órakor. Művelődéstörténeti ' játszóház, az Erkel iskola 6. osztályosainak, 15 órakor. A GT ’80 előadása, 19 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Honfoglalás kori kengyel, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, könyvtár: Öszikék. nyugdíjasklub, diaképes útibeszámoló, 14.30 órakor. Kcrcpestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Megnyílt. Gödöllő, Klapka utca- ban, a 38-as főút mellett, a tüzelő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építőanyag kapható. Fürdőszobai berendezések, csempék, padlólapok, iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választékban, valamint üvegtégla és síküveg méretre vágva kapható. Házhoz szállítást behordássai vállalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) l Régi mesterek Háttérből kikeverjük
