Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
1986. FEBRUÁR 19.. SZERDA vffíÁrm 5 A közművelődésért Szentendrén II. Egyetemisták terepgyakorlaton Kiállítótermekből Megvetette a képtár alapjait Sárkány Jolán állandó gyűjteménye Érden Dideregve lépnek be a Pesf Megyei Művelődési Központ és Könyvtár bejáratán. Nem csoda, hisz szakadó hóesésben érkeztek Szentendrére Leányfaluról, szálláshelyükről, a SZOT építőmunkás-üdülőből. Arcukon azonban nyoma sincs a kezdeti bizonytalanságnak. Mintha az eltelt tíz nap alatt teljes tájékozottságra tettek volna szert, mintha ,. megtanulták volna’’ Szentendrét. Az ismerkedés Bizonyára kitalálták már az olvasók, hogy miről is van szó: a múlt héten, itt- tartózkodásuk második napján találkoztunk három olyan egyetemistával, akik jelentkeztek az Egyetemisták és főiskolások a közművelődésért elnevezésű mozgalom keretében létrejött művelődés- közéleti terepgyakorlatra. A különböző témakörök közül a szabadidő-mozgalmat választották, amely igen széles skálájú: pszichoszomatikus nevelés, rekreáció — üdülés — szórakozás; természetjárás, turizmus, idegenforgalom és természetvédelem. Utóbb arról beszélgettünk: mit várnak ettől a másfél héttől? Kitűnt akkor, hogy nincs könnyű dolguk a válaszadással. Abban maradtunk, hogy a végén ismét találkozunk. — Hogyan fogtatok a nagy munkához? — fordulok hozzájuk, miután már lerázták magukról az út havát. — Rendkívül érdekes témát választottunk ki! — kezdi Tóth András, aki a Budapesti Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karának negyedéves hallgatója. — Az izgatott bennünket a legjobban, hogyan és milyen közösségek alakulnak ki a városban? Megismerkedtünk a Petőfi Körrel, a Nosztalgia Egylettel és a Szentendre Baráti Körével. Igyer kéziünk — amennyire csak néhány nap alatt lehet — tanulmányozni tevékenységüket. — Kiemelném a Petőfi Kört — veszi át a szót Gáncs Andrea, aki veszprémi létére a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola elsőéves diákja. — Nekem ők tetszettek a legjobban: kizárólag olyan témával foglalkoznak, ami érdekli őket. Vezetőiket maguk közül választják ki. Leginkább turisztikával foglalkoznak. Azonban ezt nem Tantárgypedagógiai tanácskozás kezdődött az Országos Pedagógiai Intézetben. Az ötnapos konferencián mintegy 200 szakember, az OPI általános tananyag- és tantervfejlesztési igazgatóságának munkatársai, valamint a társszervek — a Tankönyvkiadó, a Művelődési Minisztérium, az iskolatelevízió és -rádió — képviselői vitatják meg A tantárgypedagógia legaktuálisabb kérdéseit, a tananyag- fejlesztési munkálatok eredményeit és további tennivalóit. A konferencián — amelyet Szabolcsi Miklós, az OPI főigazgatója nyitott meg — csaknem félszáz előadás hangzik el, majd gyakorló pedagógusok, neveléselméleti szakemberek, pszichológusok eszmecserét tartanak az iskolai műveltségtartalom és a tantervelmélet kapcsolatáról, a tananyag fejlesztésének a különböző tantárgyakat érintő problémáiról, a számítógépes oktatás helyzetéről, a tankönyvek használhatóságáról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem és a közoktatás kapcsolatáról. A tanácskozás célja, hogy az elméleti és a gyakorlati szakemberek egymás munkáját jobban megismerve egységes szemléletet alakítsanak ki, ötletszerűen teszik, nagyon is tudatosan készülnek az utakra. Például Erdélyben végigjárták azokat a helyeket, ahol Ady Endre is megfordult. Meglepő, hogy ilyen rövid idő alatt mennyi információt szereztek. S ráadásul nem maradtak kívülről szemlélődő idegenek, úgy beszélnek Szentendre ügyeiről-gondjai- ról, mintha sajátjuk lenne. — Jártunk a néprajzi múzeumban is — vált témát Gáncs Andrea. — Akik ott dolgoznak, élnek-halnak a munkájukért! S milyen nagyszerű dolog az, hogy a fiatalok, akik nyáron hozzájuk kerülnek gyakorlatra, követik a példájukat! Tóth András visszatér korábbi gondolatához: — A különböző körökben nemcsak az elismerésre méltó, hogyan választják meg foglalkozásaik témáját, hanem éppenséggel a témák iránti érdeklődés hozza össze és tartja is össze őket! — Ugyanezt mondhatom el a Nosztalgia Egylettel kapcsolatban is — helyesel Andrea. — Manapság, amikor az emberek csak azt nézik hasznosnak, amiből sok pénz kerül a zsebükbe, nagyon szép és megbecsülendő dolog ez! — fűzi tovább társnője gondolatait András. — Akad azonban ellenszólója is az ügyeknek. A szentendreieket irritálja, hogy például új múzeum nyílik, óvoda viszont nem. A gond — Igen! — bólogat Andrea. — Nagyon furcsa kettős állapot ez! A tizennyolcezer lakosú városnak nemcsak hírnevet, hanem gondot is hoz az évente itt megforduló kétmillió turista. A szőke hajú Kolozs Magdolna egyelőre szótlanul figyeli társait. .(Talán mert egy leendő orvosnak a meghallgatásban is gyakorlatot kell szereznie.) Most már hozzá fordulok, hiszen bizonyára neki is van mondanivalója. — Engem egészen más ragadott meg — mondja végül. — Tegnap Leányfalun beszélgettünk a SZOT-üdülő vezetőivel — a mellette ülő Dob- rost Ágnesra mutat — és Ágival. Hiszen ő a programszervezőjük. Ott laktunk, láttuk, hogyan zajlik az élet az üdülőben. Jó az. hogy hetven száés koordinálják a különböző területeken folyó tantárgypedagógiai tevékenységet. A magyar dráma történetében a hatvanas évek vége, a hetvenes évek eleje fordulópont. Ekkor indul meg az a napjainkban is tartó folyamat, amely a műfaj stílusbeli gazdagodását és kétségtelen népszerűségét hozza magával. A Magvető Kiadó ünnepi kiadványa Korok és kulisszák címmel arra vállalkozik, hogy ennek a tizenöt évnek (pontosabban évadnak) a drámatermését gyűjtse kötetbe. Természetesen csak a legjavát. Mint minden válogatás, ez is kelt hiányérzetet. Ezt próbálja kivédeni az előszóban Vinkó József azzal, hogy a névsor bővíthető lett volna. A huszonnégy drámaírót tartalmazó névsorral azonban nemigen van vitánk, hiszen minden jelentős alkotó benne van Bere- ményi Gézától Weöres Sándorig. (Egyetlen név hiányzik: az 1982-ben elhunyt Maróit Lajosé, akinek Az utolsó utáni éjszaka című műve mindenképpen helyet érdemel a kortárs drámairodalomban!) Vitánk inkább a drámákkal van, mert meglepő módon a szerzők nem a legjobb műzalékban fizikai dolgozók veszik igénybe ezt a lehetőséget. Esténként beszélgettünk a vendégekkel. Nagyon barátságosak, egymással is hamar teremtenek jó kapcsolatot. A találkozás A múlt heti találkozásunkkor Dobrosi Ágnes elárulta, hogy a nyáron végezte a főiskolát. Ö is legalább olyan kíváncsian tekintett a tíz nap elé, mint a többiek. Most közbeszól: — Ennek a terepgyakorlatnak az is célja volt, hogy kapcsolatot teremtsenek más foglalkozású, különböző életkorú emberekkel. •— Jegyzeteltetek? — Rengeteget! — vágják rá szinte egyszerre. — Ezek alapján tartunk beszámolót február 28-án. — Szeretnénk úgy elkészíteni, hogy ebből pályázati anyag lenessen — vallja be Kolozs Magdolna. — Ugyanis a különböző -terepgyakorlatokon részt vevők számára a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa biztosít ilyen lehetőséget. Akár sikert érünk el vele, akár nem, mindenképpen, mindannyiunk nevében szeretnék köszönetét mondani azoknak az embereknek, akik segítették a munkánkat. Nagyon jó érzés volt, s az is, hogy komolyan vettek bennünket... Ezen egyáltalán nem csodálkozom, hiszen mint az a leírtakból is kiderül, ők szintén komolyan vették ezt a -tíz napot. Bizonyára nemcsak . barátságuk . marad meg, hanem, mindaz, amit itt ta- nultak-tapasztaitak, elkíséri őket a későbbiekben is. Egy azonban biztos: jövőre újra, ugyanitt akarnak találkozni. Vennes Aranka Földtudományi napokat rendez február 24 és február 28 közt a TIT budapesti szervezete földtudományi szakosztálya. Kiállítás és előadások sorozata kapcsolódik az eseményhez, színhelye a budapesti Kossuth Klub, a Múzeum utca 7. szám alatt. A földtudományi napok kiállítását február 24-én, hétfőn délután fél hatkor dr. Székely András, a szakosztály elnöke nyitja meg. 18 órakor a nemzeti parkok jelenéről és jövőjéről tart előadást Rakonczay Zoltán, 19 órakor kezdődik dr. Aradi Csaba előadása a Hortobágyi Nemzeti Parkról. Kedden, február 25-én 18 veikkel szerepelnek az antológiában. Ez annál is inkább érthetetlen, hiszen az eltelt tizenöt év egy-egy írói életművön belüli is távlatot ad, s ma már nagyjából láthatók egy-egy ouevre kiemelkedő csúcsai. Páskándi Géza Vendégsége például nemcsak az író életművében, hanem az egész magyar drámairodalomban és színházművészetben jelentős esemény volt. (Ehelyett a szerzőtől A diákbolon- dító szerepel.) Vagy Szakonyi Károly Adáshibája, amely a groteszk drámai vonulat egyik előfutárának tekinthető. (Helyette a Hongkongi paróka képviseli az életművet.) Ugyanígy nem hagyható ki Székely János Caligula helytartója című drámája, amely — színházi megvalósításával együtt — a hetvenes évek egyik nagy revelációja volt. (Helyette a Protestánsok szerepei a kötetben.) Ezek az érthetetlen jelenségek nem magyarázhatók azzal, hogy az említett művek többször is napvilágot láttak. Hiszen az antológia számos más kötettel is mutat átfedéseket, min/ Az érdi városi könyvtárban V megnyílt Sárkány Jolán állan- J dó gyűjteménye, amelyet a ta- ^ valy elhunyt festőművész Érd ^ városának adományozott. Meg- 4 nyitó szavai után Mógor Béla y tanácselnök Érd városért em- y lékérmet nyújtott át a festőnő / testvérének, dr. Sárkány Kál- íj mánnak. Értékteremtés Nyom, tiszta üzenet maradt egy különös életműből, mely Sárkány Jolán nevéhez fűződik — színné érlelt csöndes tett, nemes szolgálat. 1907- ben született a kárpátaljai Nagyguton. Édesanyja, Egry Jolán, hamar özvegységre jutott, egyedül nevelte öt gyermekét. Egyikből, Sárkány Jolánból festőművész lett. Ung- várra költöztek, ahol Erdélyi Béla felfedezte festői tehetségét. így került Prágába, ahol 1934-ben végzett Silhafy tanítványaként az ukrán festő- akadémián, majd Aba Novák Vilmos szabadiskoláját látogatta. 1938-ban Budapestre költözött, azóta csöndben élt, alkotott a Képzőművészeti Alap tagjaként, festett, ipar- művészeti tárgyakat készített magányban, rejtőzve, értékteremtő tisztességgel. Annyi szenvedés, betegség után mégis diadalmasan felszállt egy madár az életéből: művészete. Öröksége az a sok száz olajkép, akvarell, amelynek java részét magángyűjtemények őrzik. A kiemelkedő alkotások képezik az érdi kollekciót, hiszen életének utolsó szakaszában sokat tartózkodott itt, számtalan képe az órától Kelet-Afrika óriás vulkánjairól szól dr. Székely András, a Nílus forrásvidékének titokzatos Hold-hegységét ismerteti Borsos Balázs. Móga János öszvérkaravánnal a Teleki-vulkánhoz címmel tart előadást. Február 26-án a Kossuth Klubban 18 órakor kezdődik dr. Hevesi Attila előadása a Bükki Nemzeti Parkról, pénteken pedig dr. Juhász Árpád a Kaukázusról, Németh Géza az Egyesült Államok nemzeti parkjairól beszél. A rendezvény mindkét napon 18 órakor kezdődik, minden érdeklődőt szívesen látnak. denekelőtt az évenként megjelenő Rivaldával, és a jócskán elszaporodott életmű-sorozatokkal és szerzői drámakötetekkel. De hát az ilyen természetű kiadvány esetében ez elkerülhetetlen. Ami a válogatás javára szolgál: kellő mértékben kapott helyet benne a fiatal drámaíró-generáció, annak is legígéretesebb képviselői (Be- reményi Géza, Spiró György, Nádas Péter, Komis Mihály). Tematikailag és stilárisan egyaránt sokszínű az antológia, megmutatja a magyar dráma fejlődésének lehetséges útjait. Mindegyik mű színpadon is szerepelt, így a kötet a kortárs drámai körképen kívül színházi keresztmetszetet is ad. Kivitelezése formailag nem szerencsés: a huszonnégy művet tartalmazó könyv túl vaskosra sikerült, nehezen forgatható és kezelhető. (Két kötetben jobb lett volna megjelentetni.) Nem túl frappáns a semleges Korok és kulisszák cím sem. Fontos és hasznos viszont a kötet végén található bibliográfia, amely olyan friss dátumokat és információkat tartalmaz, amelyek eddig semmilyen lexikonban nem/láttak napvilágot. Czsiás Erzsébet érdi forrásanyag motívumai alapján teremtődött. Sokrétű egyéniség. Minden fogalmazási módot a tőle telhető letLiismeretességgel művelt — belső szándékainak és inspirációinak megfelelően. A 30-as években festett önarcképének lendületes költőisége magabiztos rajztudást és választékos, könnyed színkezelést, ízlést, önálló látásmódot jelez. Másik önportréja ezzel ellentétben kubisztikus, mert ez a lehetőség is izgatta. Semmiképpen nem jelent eklektikát — sokkal inkább kutatókedvet és önbecsülést az a tény, hogy több irányban tájékozódott, s ezek a termő orientációk művekben véglegesültek. A nagybányai indíték természetelvű tájképeinek finom oldottságában jelentkezik, de a Kert a pointillizmus megoldott utóterméke. Sziklás változataiban virágok nyílnak. Itt a rajzi gondosság, a kulturált színrend megküzdött derűje is utal, arra. hogy virág és a humánum mindig felfelé tör, utat talál, belülről építi a világot. Ars poetica A szín, a forma közvetíti ezt az érlelt és halk szózatot, ars poeticájának sugárzását. Nyitottsága abban is megnyilvánul, hogy nemcsak nagymarosi tornyokat és érdi utcarészleteket, Dunán úszó uszályokat láttat, nemcsak az oly beszédes. szemüveges csendéleteket, ahol a felületet elözönlik a nyár és az ősz virágai, nemcsak fák erős törzsét, hanem szimbolikus tartalmú alkotásokat is. Itt, ezeken a képeken erősebb az átírás, így érinti az Este és a Tömeg hangulatát, így fejezi ki a Fehér város jelképes tömbjét — a Rémület kék riadtságát; fehér, piros villanásokkal. Tiszta poézis hatja át minden korszakát, egy olyan ember tisztessége, aki becsületesen gazdálkodott képességeivel, aki nem tékozolta, hanem megvalósította erőit. Ellenpont Adományának önzetlenségével megvetette az érdi képtár alapjait. Ehhez Szepes Gyula érdi festőművész csatlakozott elsőként, hiszen életművének legszebb — érdi vonatkozású — alkotásait Érd városának ajándékozta. Belül is épül ez a város, a kultúra is építi, s közel az idő, hogy az oly hamar híressé vált érdi földrajzi gyűjtemény után az érdi képtár is közönséget vonzzon hazai és külföldi műbarátokból — mintegy Szentendre, Vác. Gödöllő, Ráckeve ellenpontjaként — körkörössé dúsítva a művészeti értékeket Budapest vonzáskörében; a mi megyénkben. Losonci Miklós MOZIMŰSOR FEBRUAR 2O-AT0L 26-AlG ABONY 20—23: Szexmisszió* 24: Családi titok* 25: A XX. század kalózai* BUDAÖRS 20—21: A Kobra napja** 22—23: Vándorlások meséje (du.) Sophie választása I—II. (este) 24—25: Szexmisszió* CEGLÉD, Kamaraterem 20—21: Nap, széna, eper* 22—23: Rendőrök háborúja** 24—26: Farkasverem I—II.* CEGLÉD, Szabadság 20—23: A piszkos ügy** (este) 24—26: Suli-buli (du.) Frances** (este) DABAS 20—21: Az elefántember* 22—23: Bombajó bokszoló* 24: Napló gyermekeimnek* 26: Az aranyember DUNAHARASZTI 20: Emberek a havason* 21: Lady Chatterley szeretője*** 22—23: Ufó Arizonában* (este) 24—25: A hét mesterlövész DUNAKESZI, József Attila 20: Halló, taxi!* 23: Cicák és titkránők 24: Egri csillagok I—II. (du.) Poszeidon-katasztrófa* (este) 26: Feketeszakái! szelleme DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—23: Poszeidon-katasztrófa* (este) 22— 23: A legkisebb törpe (du.) 24: Hajmeresztő' hajnövesztő ÉRD 20: Kék hegyek* 23— 2#: Életben maradni (este) FÓT 20—21: Párizs, Texas* 22—23: Ki kém, ki nem kém* (este) 24: Végállomás*** 25: Rendőrök háborúja*** GÖDÖLLŐ 20: Élet, könnyek, szerelem* (este) 21: Hajmeresztő hajnövesztő (este) 22—23: Rendőrök háborúja** 24— 26: Boszorkányszombat (du.) 24—25: Sophie választása I—II. (este) 26: Kék hegyek* (este) GYAL 20—25: Kacor király (du.) 20—23: Kék villám* (este) 24—25: Te, rongyos élet KEREPESTARCSA 20—21: Széplány ajándékba* 22—23: Zsaru vagy csirkefogó 24—25: Ufó Arizonában* 25: Az álmatlan fülesbagoly (du.) MONOR 20—21: Farkasverem I—II.* (du.) Klute** (este) 22— 23: Jöjjön el egy kávéra hozzánk !*• 24—25: Hideglelés* (du.) 24—26: A piszkos ügy** NAGYKÁTA 20— 23: Szédülés* (este) 21— 24: Münchhausen báró kalandjai (du.) 22: Az aranyember (de.) 24: Gyertek el a névnapomra! (este) 25: Lady Chatterley szeretője*** NAGYKŐRÖS, Arany János 20—23: Egy kirándulás képei* (este) 24— 26: Poszeidon-katasztrófa* (este) NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 20—22: Mackenna aranya 23— 24: Tű a szénakazalban** 25— 26: Hajmeresztő hajnövesztő PILISVÖRÖSVÁR 20: Ma rath ón életre-halálra** 21: Városbújócska* 22: Montenegro*** 23—24: A tenger zamata* (este) POMAZ 20—22: Break 23: A csalogány (du.) 23— 24: Tű torony RÁCKEVE 20— 23: Életben maradni (este) 21— 24: A bég csapdájában (du.) 24: Manhattan* (este) 25: Zűrös hétvége* SZENTENDRE 20—23: Szexmisszió* (este) 24— 26: Szivárvány (du.) 24—25: Piedone Afrikában (este) 26: A hülyeség nem akadály* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 20—23: Break (este) 24: Zűrös hétvége* 25: Tútorony TAPIÓSZELE 20—23: Kék villám* 24: Nap, széna, eper* VÁC 20—23: Poszeidon-katasztrófa. (este) 24—26: Vadállatok a fedélzeten (du.) Egy kirándulás képei* (este) VECSÉS 20: A mi családunk* 21: Sophie választása I—II. 20—24: Az irigy köcsög (du.) 22— 23: Csillagok háborúja I—II. (este) 24—25: A hülyeség nem akadály* •14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben. Az OPI-ban Tantárgypedagógiai napok TIZENÖT ÉVAD MAGYAR DRÁMÁI KOROK ÉS KULISSZÁK Nemzeti parkokat mutatnak be Földtudományi napok
