Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
PEST meg r 1986. FEBRUÁR 19., SZERDA Ki javítja meg a villanybojlert? Egy szolgáltatás röntgenképe Mitl Attiláné a munkalapok szerint adja ki a raktári alkatrészeket Panaszra könnyebben nyílik a szánk, mint a dicséretre. Ami van, ami kapható, az természetes. A hiányt pótolni akarjuk, kérjük, követeljük. Érthető emberi dolgok. A tanárnő például azt veti a szememre Vácott, hogy az újságból ugyan azt olvashatja: amióta a Gelka helyett az ELAK cím került a táblára, gyorsabban dolgoznak a műszerészek, s alig hivatkoznak alkatrészhiányra. A valóság azonban más, mert íme: elromlott a villanybojler, s hiába rendelték meg a javítását, egy hét óta senki sem néz feléjük. Még nyereséges Valóban nem könnyű ma ilyesfajta szolgáltatásokra vállalkozni — mondja Kiss Ernő, az elektroakusztikai tanácsi kisvállalat igazgatója a váci székiházban. ,, — Megszűnt a támogatás, saját lábakon kell megállni* s ha ez nem sikerül, jön a miniszteri biztos. Köszöni szépen, nem nyúl a zsebébe a vállalatot fenntartó tanács, mert nincs miből helyrebillenteni a mérleget. Az elmúlt években csak azok a vállalatok tudtak ezen a területen megmaradni, akiknek volt miből befektetniük nagyobb alkatrészkészletek összegyűjtésére. A harmadik éve működő ELAK a mindössze 36 tagú főállású szakmunkásgárdájával s az esti órákban dolgozó mellékállásúakkal meglehetősen sok állampolgárt tesz szurkolójává azért, hogy a helyzete szilárd legyen. Működési területe Pest megye északi vidékein Bernecebará- titól Vácon és Dunakeszin át Fótig terjed, de Nógrád megye közeli falvaiba is kijárnak a szerelők. A több lábon állást láttuk biztonságosnak — mondja az igazgató. Szolgáltatásaink körébe tartozik a tv, rádió, a háztartási gépek, központi tévéantennák javítása, középületeken és magánházakon egyaránt. Üj szolgáltatásunk a biztonsági riasztóberendezések szerelése, ami iránt nagy kereslet várható. Az eddig Dunakeszin működő mintabolt, ahol az Orion és az Ikladi Ipari Mű- szergyár termékeihez árusítanak alkatrészeket, most Vácott nyílt meg. Itt lehetőség van arra is, hogy a bemutatott fűnyíróikat, villanymotorokat, kerti gépeket megrendelésre szállítsák. Négyszeres készlet A profil kialakult. A mérleget készítő számviteli szakemberek egyelőre nein nyilatkoznak. Jobb lesz, ha a véglegesen összeadott számok beszélnek majd a tavalyi eredményről. Az viszont már közismert, hogy amíg az 1982- es évet 6,5 millió forintos árbevétellel zárták, addig a tavalyi a duplája volt. A létszám továbbra is szilárd, mert a szakmára jellemző hivatalosan alacsony kereset a múlté, a kollégák átlag 7—8 ezer forintot kapnak borítékjukban havonta. Kollár József műszerész , a vákuumszivattyúval próbálja ki a javított hűtőgépet. (Han- csovszki János felvételei) A nyereség? Biztos, hogy lesz, s ez is a több lábon állás eredménye. A számítások majd kimutatják a pontos összeget. Azt viszont már most is lehet tudni, hogy az 1984. évit nem érik el, mert közben növekedtek a költségek. — Van aki dicsér, van aki elmarasztal érte — hangoztatja az igazgató —, hogy a raktárkészletünk négyszeres, mert van, amit csak évente egyszer lehet kapni, mást meg nyáron kell beszerezni, noha télen szükséges. — Mi a helyzet a villany- bojlerek javításával? — Egy ideig újakat is árusítottunk, hogy a tönkrement régi helyett kaphasson, akinek szüksége van rá.. A Hajdúsági Iparművek termékeihez nehéz beszerezni az alkatrészeket, mert az új gépeken kívül ők mást nem gyártanak. A megrendelések többsége a váciaktól érkezik. A dunakeszi kirendeltségnek nagy a konkurenciája, kevésbé gazdaságos, mert ott több hasonló profilú vállalkozó és kisiparos is jelen van. Még jó, hogy az itt dolgozó létszámot könnyen, gyorsan át lehet csoportosítani oda, ahová kell. Nem panaszkodna az igazgató, s kollégái sem bánnák, ha Szobtól felfelé, az Ipoly menti területeken más cég jelenne meg. Váctól ugyanis ez a vidék olyan távolságra van, hogy a hetenként egyszer induló túrajáratok kiadásait — melyek feladata a helyszíni javítás, a nagyobb munkát igénylő gépek beszállítása — vállalati támogatásból kell fedezni. Óhatatlanul felmerül hát a kérdés: nem lenne jobb ott egy kisebb egységet működtetni, akár alvállalkozóként is? Nagy távolságok — Megpróbáltuk — hangzik a válasz. — Az Ipoly-völgye Termelőszövetkezet alkalmazott egy műszerészt. Másfél évig tartott a vállalkozás. A térségben nincsenek felkészült szakemberek. Tegyük hozzá az igazgató szavaihoz, hogy az itt működő Kemencei Vegyesipari Szövetkezet is Vácott nyitott ki- rendeltséget. Szobtól, Ipoly- damásdon. Lelkesen, Vámos- mikolán, Kemencén át a megyehatárig tehát roppané- kony a szolgáltatás, mert ami nem gazdaságos, azt előbb- utóbb felszámolják a vállalatok. Nem árt erre időben gondolni. A szolgáltatásra ma sem kötelezi senki az ELAK- ot. Kovács T. István Tél végi pihenőben A Magyar Honvédelmi Szövetség sportrepülőgépei téli pihenőjüket töltik a hangárokban. Ez az idő persze nem haszontalan, mert a szerelők átvizsgálják, „ízekre” szedik a tavalyi sikerek fő részeseit. Képünk: a budaörsi szerelők már az utolsó simításokat Végzik a tavaszi versenyekre váró gépeken. Automatizálás az ipari ágazatban Vállalkozó szakszövetkezetiek Nyolc-tíz másodpercenként kerül ki a szerszámokból egy- egy műanyag flakon, amelyekbe majd a különböző kozmetikai készítmények, vegyiáruk kerülnek. Több színben készülnek a tetszetős dobozkák a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet üzemében. A nemrég megtartott zárszámadáson egyidejűleg a szakszövetkezet megalakulásának negyedszázados jubileumát is ünnepelték. Fazekas Istvánná éppen a Bánfi-hajszesz barna dobozait készíti a gépen. — Miként vélekedik az elmúlt esztendő gazdálkodásáról? Megtalálja a számítását a szövetkezetben? — kérdezem. — Jól gazdálkodtak a szövetkezet vezetői. Egész évben folyamatos volt a munkánk, csaknem tíz százalékkal növekedett a jövedelmünk is. Mi leginkább ebből tudjuk lemérni a gazdálkodás eredményét. Dolgoztunk, minden lehetőséget megragadtunk, mert folyton mennek felfelé az árak. Erősen idekötöttük magunkat a faluhoz, nekünk itt adják a kenyeret. Tizennyolc éve vagyok már én is aíkalmazottia a szövetkezetnek. Csomagolóanyagok — Kilenc üzeme van az ipari főágazatnak — tájékoztat Patzek Tibor, a főágazat Lassú munkához idő kell A határidők is áiheiyezhetők A zsámbékiak és a környéket gyakran látogatók egyaránt örültek, amikor megvalósulásához közeledett az útkorrekció. Hiszen a főváros felől érkező út éles kanyaréban, a Pemü zsámbéki gyára előtt sűrűn szirénázott a mentőautó, sok volt a baleset. Indokolt volt hát a veszélyes kanyar levágása, hogy új enyhébb ívű nyomvonalon haladhasson a forgalom. A résztvevőkkel kötött együttműködési szerződés, a Közúti Igazgatóság 11 millió forintja, a Zsámbéki Medence Tsz és a helyi tanács segítsége azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a 700 méteres útvonalkorrekció annak rendje, módja szerint, határidőre meglegyen. Az eredeti, tavaly május 3Ó-i határidő helyett még késő ősszel, sőt tél elején is, a terelőúton közlekedtek a jármüvek. Amint a különböző fórumokon, falugyűléseken szóvá tették a helybeliek, a munka lassúsága nem nyerte meg tetszésüket. S amikor már a Volán is tiltakozni kezdett az ellen, hogy az alig-alig járható, ráadásul már csúszós terelőúton közlekedtesse a járatokat, végképp betelt a pohár, elfogyott a türelem. Igaz ugyan, hogy az út november 6-tól lett volna ideiglenesen forgalomba helyezhető. Némi bonyodalmat okozott azonban, hogy a végre új úton közlekedő helyközi autóbusz- járatra az utasok továbbra is a régi helyen vártak — mivel az újon nem volt kiépített buszmegálló. Számtalan egyéb hiányosság következtében, végül december 3-ra halasztódott a műszaki átadás megkezdése. A Közúti Igazgatóság szakemberei, s a többi illetékes több mint két hétig, december 20-ig vizsgálta a 700 méteres útszakaszt, míg megtalálták a szükséges kompromisszumokat, s kicsikarták az ígéreteket a tavaszi garanciális javításokról a kivitelezőből s jóváhagyták az átadást. December végétől tehát — legalábbis hivatalosan — már járható az enyhe ívű új kanyar. Igaz, csak tavaszra készül el a buszmegálló, s várni kell az idő enyhüléséig a friss burkolat hibáinak javításával is. A minőségi hiányosságoknak köszönhető, hogy a kivitelező, a Pest megyej KÉV, a szokásos két év helyett öt évig köteles szavatolni a minőséget, javítani a hibákat. S most kivételesen valószínű, még kötbérezési jogával is élni fog a beruházó a vállalattal szemben. S hogy mivel igyekszik menteni a Pest megyei KÉV a helyzetet? Természetesen a kifogásolható minőségű alapanyagokra, az időjárási viszontagságokra és emberi hanyagságokra hivatkozik. Igaz, a főépítésvezető kilépett munkahelyéről a fegyelmi felelős- ségrevonás elől, ezzel is bizonyítva, hogy a hanyagságokban nem voltak vétlenek. Nem valószínű azonban, hogy a vállalatnál senki nem vette észre, a rendszeres határidő-módosításokat, a beruházó minőségi kifogásait. Kétségtelen, hogy a KÉV a zsámbéki útvonalkorrekcióval párhuzamosan a 2. számú főútvonal építésében is vezető szerepet játszott. Manapság azonban már köztudott, hogy vállalkozni is csak a kapacitás erejéig érdemes. Nem beszélve arról, hogy a zsámbékiak joggal érzik méltánytalannak, ha az ő megfizetett hétszáz méterüket másodrendűnek tartja a kivitelező a másik megyei megbízó megrendelése mellett. ■ A lassú és gyenge minőségű munkára fordított sok idő tehát, ha mással nem, tanulságokkal szolgált, valamennyi félnek. A KÉV idén már igyekszik pontosabban egyeztetni a megrendeléseket, s minőségi bérezés szigorú betartásáért tesz lépéseket. A zsámbéki tanács azonban a további megrendeléseihez már más beruházót és más kivitelezőt keres. S ha ez így megy tovább, a piac törvényei egyszer majd rendet teremtenek. Mr. Ä. helyettes vezetője. — A szövetkezet árbevételének csaknem a harminc százalékátadja a melléküzemi tevékenység. A legnagyobb a flakonüzem, ahol évente 6—800 tonna polietilén granulátumot és pvc-port dolgozunk fel negyvenféle termék gyártásához. Az itt készült csomagolóanyagokhoz a fröccsüzemünkben öntik a zárókupakokat, fedeleket. Így készterméket adunk át a megrendelőknek. Általában negyedéves megrendelésekre dolgozunk és a kapacitásunk már erre az évre szerződésekkel lekötött. — A gépeket látva úgy tűnik. nem hanyagolják el az üzem fejlesztését. — Nyolc esztendővel ezelőtt döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy ahol lehet, ott korszerű gépeket állít üzembe. A flakonüzemre például 15 millió forintot költöttünk. Az Utóbbi években ugrásszerűen fejlődött a csomagolástechnika. Megnőtték kedtek az igények a csomagolóanyagokkal szemben, s ha a piaci pozícióinkat meg akartuk tartani, fejlesztenünk kellett. 1978-ban két automata flakonfúvógépet vásároltunk Olaszországból. Terveink között újabb korszerű gépek beszerzése szerepel. Jelenleg a bakelitüzemben folytatjuk az automatizálást. Egy nagy teljesítményű fröccsöntőgépet várhatóan már az első félévben üzembe helyezzük. Rekordtermés A jó gazdálkodást tükrözik Lázár Antal, a szakszövetkezet elnökének szavai is: — Mi 3700 hektáron gazdálkodunk, kedvezőtlen adottságok között, hiszen közismert a sziget rossz talaj- és éghajlati adottsága. Szerencsére azok közé a szakszövetkezetek közé tartozunk, amelyek az 1985-ös nehéz esztendőben is növelni tudták a nyereségüket. Eddigi számításaink szerint a két esztendővel ezelőtti eredményt négy-öt millió forinttal túlhaladjuk. Sikereink okát abban látom, hogy mi a bevált növényeink mellett kitartottunk, s a gazdaságtalanoktól igyekeztünk megszabadulni. Igen jól jövedelmezett a hétszáz hektárnyi területen termesztett búza. Hektáronkénti ötvenkét mázsa került a magtárakba. Ez elsősorban a jó talajmunkának és az optimális időben kijuttatott műtrágyának és növényvédő szereknek köszönhető. Rekordtermést értünk el a másik fő növényünknél, a mustárnál is, hektáronként tizenhat mázsa volt a hozam. A tavalyi kemény tél bennünket is roppant súlyosan érintett: a negyvenkét hektárnyi szőlő ötvenszázalékos fagykárt szenvedett. Éreztük azonban az évről évre szigorodó közgazdasági feltételeket is. Körültekintően. a jövedelmezőséget Sszem előtt tartva fejlesztettük a. kiegészítő tevékenységet is. Helyi üzemek A jobb eredmények elérése érdekében más területeken is ugyanezt a szigorúságot érvényesítettük intézkedéseinkkel. Például nagyobb önállóságot kaptak a gazdasági egységek. Javult a munkafegyelem. Két év alatt csaknem kétszázan léptek ki a szövetkezetből, tagjaink, alkalmazottaink száma jelenleg négyszázötven. A dolgozókat egyre jobban érdekeltté tesszük a termelésben, keresetük átlagosan ma már havonta eléri a hatezer forintot. Az adott körülmények között az idén 5—7 százalékkal szeretnénk növelni árbevételüket a szakszövetkezetiek Programjukban újabb üzemek telepítése szerepel, ennek érdekében már különböző cégekkel, köztük a Skálával folynak tárgyalások. Surányi János Az eredmények terjesztése Országos újítási adatbank Az Országos Találmányi Hivatal az idén több új módszert vezet be az újítók és feltalálók eredményeinek szélesebb körű elterjesztésére. Arra törekszik, hogy mindinkább megszüntesse a vállalatok közötti elszigeteltséget, és ezzel népgazdasági szinten elősegítse a műszaki haladást. Szinte általános jelenség, hogy az egyes vállalatoknál kidolgozott és a gyakorlatban sikeresen bevezetett újításokról más vállalatok nem tudnak, s pénzt, időt, energiát fektetnek be, hogy hasonló új megoldásokra jussanak. Az Országos Találmányi Hivatal a vállalatok eddiginél lényegesen jobb informálására még ebben az eszendőben országos újítási adatbankot hoz létre. A több tízezer újítás legfontosabb adatainak országos összegyűjtését már megkezdték. Felhívták a vállalatok figyelmét, hogy a más vállalatoknak átadni kívánt újításaik jegyzékét juttassák el a Találmányi Hivatalba. Az újítások leírása mellett azt is nyilvántartják majd, hogy milyen területeken hasznosíthatók az új módszerek. Az adatbank koordinálja majd az ágazatok újítási gyűjteményét is. Az idei első félévben az OTH megalakítja az újítási szakértői testületet is, amelyhez az újítók, illetve a vállalatok olyan szakkérdésekkel fordulhatnak, amelyekkel eddig a bíróságok foglalkoztak. A szakértői testület létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy az újítók és a vállalatok közötti pereket megelőzzék, azokat a minimálisra szorítsák vissza. A sznkértők például azt is segítenek eldönteni, hogy miként lehet kimutatni az újítás hasznát, és javaslatot tesznek az újítás díjazására is.
