Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
PEST MEGYEI \ „ ¥.y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜ űmítr hAAi fjtfBgi AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ara: 1,850 íorini 1986. FE3RUÄR 17., HÉTFŐ Egy inles-nsscmgtssllsiu éleSe (5. oldd) Sp őrt össze áll ff ás (6-7. oldd) Forma—S Fórum (8. oldal) A Jászkarajeno—T ahitótf alu Mezőgazdák számvetése BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT A MAGYAR A jászkarajenői Árpád Tsz tartotta zárszámadó közgyűlését. A tanácskozáson részt vett Bállá János, az MSZMP Cegléd Városi Bizottságának első titkára és Évin Sándor vezérőrnagy, a megyei párt- végrehaj.tóbizottság tagja is. Dr. Lakos László tsz-elnck, a Pest megyei 9. számú választókerület országgyűlési képviselője számolt be a tavalyi tevékenységről. A nehéz körülmények között is jól dolgozott a közös gazdaság. Az előző esztendőhöz képest magasabb termelési értéket: 217 millió forintot értek el 1985-ben, úgyhogy nyereség- hányaduk a megyei átlagnak csaknem kétszerese: 11,3 százalék, s ez 24,7 millió forintot tett ki. így a tagok a szövetkezet fennállása óta a legmagasabb részesedést, évi jövedelmük 24 százalékát vehették fel átlagosan. 'A tsz árbevételének 66százalékát az alaptevékenység adta. Az átlagosnál gyengébb minőségű földeken a növény- termesztési ágazat túlteljesítette tervét. Az alaptevékenység árbevételének több mint felét az állattenyésztés adta. A területen igen nagy jelentőségű háztáji ágazat 50 ■ millió forintot forgalmazott. A tanácskozáson felszólaló Bállá János az eredményeket a szövetkezetben kialakult jó politikai légkörnek is tulajdonította, s felhívta a figyelmet a még meglevő tartalékok kiaknázására. Szentendrén a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében a tahitót- falui Kék-Duna mezőgazdasági szakszövetkezet 25 jubileumi közgyűlésére került sor. Részt vett a tanácskozáson Rozgo- nyi Ernőné dr, a szentendrei városi pártbizottság első titkára és dr. Berdár Béla, a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója, a 25. vk. országgyűlési képviselője is. Lázár Antal, a szövetkezet elnöke beszámolójában többek között elmondta, hogy az elmúlt esztendőben a tervezettet túlteljesítve a mérlegük több mint 12 millió forint aktívumot mutat. Minden egyes dolgozó 26 ezer forint nyereséget termelt. Az alaptevékenységet a szakcsoportok és az ipari üzemek munkája egészíti ki. Az állattartók sertés- és szarvasmarha-hizlalással, valamint nyúl tenyésztéssel foglalkoznak. Jól dolgoztak a flakon-, a fcekeltitüaem, s a bedolgozó . részleg munkásai. Dicséretet kaptak a budapesti székhellyel tevékenykedő építőipari szakcsoport tagjai, a laboratóriumi és a ksreske- de'mi-vendéglátóipari ágazat dolgozói. Lemaradtak a terv- teljesítéssel a lakatosok, a fröccsöntők és a pvc-gyártók. A húsfeldolgozó is csak a negyedrészét hozta az elvárhatónak. Vasárnap a Vadasparkban Napkeltétől napnyugtáig hiába az erdő fohásza, néhá- nyan még nem nőttek fel ahhoz, hogy e páratlan értékű, 500 hektáros parkot élvezzék, ne pedig kezet emeljenek rá! F. E. BECK TAMÁS: '/ őszintén szólva nem számiV lottu.ik tegnap ekkora íorga- Vj lomra a Ijkdakeszi Vadaspark- j oan. Úgy Síi a xet Vasarnap reg- Y/ gelre megint megrázta a sza- /j Kállát, de a metsző szélben — 8 gondoltuk —, a kutya sem kí- j vánkozik ki. Tévedtünk. Csapi iádok tucatjai érkeztek már a P kora délelőtti órákban, főként z Budakesziről. Ki autóval, ki V gyalogosan, ki szánkón, sítal- V, pakon. Kipirult arcú apróságok Y csúszkáltak kis léceiken, ültek ^ V. roil! u;t mit sem törődve a Y. minduntalan szemükbe vágóY, (]ó hóval, őket nyilván kötő- 5V Y/ fékkel sem lehetett volna ott- Y/ hon tartani, mint ahogyan szü- !» í leiknek is jólesett a séta, a z Y mozgás a friss levegőn. Végül is ezért létesítette a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság ezt a főváros közeli kirándulóhelyet. No és persze azért, hogy e gyönyörű tájban mutassák be a környezet és a vad kapcsolatát, felkeltsék az érdeklődést a növényzet és a madárvilág iránt. — Ezt a békés vidéket jóval kevesebben ismerik, mint a Normafa környékét, ahol ilyen- jr kor egy gombostűt sem lehet f. * leejteni — sommázott Való jl. László, aki barátaival és a gye- í'5' ' rekekkel jött Budapestről. — Mi ezért járunk télen-nyáron ide. Igaz, e hely elsősorban nem a teli sportok úzésére létesült, j,jem <£,.{_ jia kormányozni már s nem is egeszen ésszerű, most megtanulok ________ ho gy a Vadaspark bejarata mellett, a sebtében kinevezett szánkópálya aljában az óvatlan látogató ródlizók, síelők tucatjaiba botlik. Szerencsére még soha nem történt ebből baleset, mégsem árt az óvatosság. Különösen azért, mert a területen egyetlen telefon vagy segélykérő CB-állomás nincs. Azok, akik megunták már a sportolást, látogatóba indulnak. A karámokban békésen, álldogáló mufloncsaládhoz, az öreg vaddisznókhoz, a kecses gímekhez és a kedves őzikékhez. A kitartó erdőjárók a szabadban is találkozhatnak a vadakkal, erről árulkodnak a paták nyomai a hóban. Mégfi., gyelhetők az állatok a magaslesekről. persze csak azokról, melyeket a látogatók még nem tettek tönkre. Mert sajnos hiá- Korban egyidősek, a kerítésen innen és túl (Veress Jenő fel- ba a figyelemfelhívó tábla, ' vételei) SZAKSZERVEZETEK XXV. KONGRESSZUSA FELSZÓLALT FALUVÉGI LAJOS - MEGVÁLASZTOTTÁK AZ ORSZÁGOS TANÁCSOT, A TISZTSÉGVISELŐKET - HATÁROZATOT FOGADTAK EL Szavaznak a küldöttek Szombat reggel fél 9-kor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP, főtitkárhelyettese és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. nyúlnia. A kamara álláspontja az, hogy a munkavállalók személyi jövedelem-növelésének fedezetét, a szociálpolitikai támogatások fosrásait csak a hatékonyabb vállalati gazdálkodás keretei között lehet biztosítani. A kamara igen fontosnak tartja, hogy a vállalatok közötti érdekellentéteket mindinkább társadalmi úton sikerüljön feloldani. Ehhez az intézmény — a szakszervezetekkel együttműködve — fórumot biztosít. Ezt követően Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei titkára, Tóth Ilona, a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára. Dán Gábor, a Taurus Gumiipari Vállalat szakszervezeti intéző- bizottságának titkára, Miklós Györgyné, a Győr-Sopron Megyei Tejipari Vállalat szh- A dolgozók tulajdonosi tuda- titkára, Zimonyi Ferencné, a tának fejlesztése, a munka- Zrínyi Nyomda szb-titkára, vállalók és a gazdálkodó szer- Varga Károly, a Láng Gépvezetek közötti szemléleti fa!’ a egyseg erositese közös fel- vezetőnek főtitkára és Szabó adat. Az érdekegyeztetésnek Imre, a Debreceni Ingatlan- elsősprban a termelés tarta- kezelő Vállalat szb-titkára lékainak feltárására kell irá- szólalt fel. BUJÁK! GÁ TAG ÉS ALKALMAZOTT ÉRDEKE AZONOS ERŐSÍTSÜK AZ EGYSEGES SZEMLÉLETET Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, a Buda-Flax vezérigazgatója tag és szakszervezeti tag is akar maradni, erre ma még hivatalos lehetőség nincs. A probléma megoldása több tízezer termelőszövetkezeti dolgozó közérzetét javítaná és tovább erősítené a szakszervezeti mozgalmat szocialista mezőgazdaságunkban. Kéri Attila, a BKV gépkocsivezetője, Pécsi Ildikó, a Népszínház érdemes művésze, Szabó Dczsőné, az EGIS Gyógyszergyár műszerésze, Jakab Józsefné, a Vas Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat pénztárosa, Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szb-tit- kára, Fudercv Károly, a Ba(Folytatás a 2. oldalon) Bujáid Gábörné, a Szilas- ! menti Termelőszövetkezet raktárosa elmondotta, hogy 1976 óta működnek a termelőszövetkezetekben szak- ! szervezetek, amelyeknek azonban csak az alkalmazottak , lehetnek a tagjai. A tsz-ta- golcnak és az alkalmazottak- ; nak alapvetően egybeesnek érdekeik. Különbség közöttük abból adódik, hogy a tsz-ta- gok háztáji földdel rendelkeznek. Így az alkalmazottak egy része idővel tsz-taggá kíván válni, de továbbra is kötődik a szakszervezeti mozgalomhoz. Gondot okoz, hogy , az új szövetkezeti tagok nem 1 tarthatják meg szakszerve- \ zeti tagságukat. Ez bizony : gyakran nehezíti a bizalmi hatáskör érvényesítését, nehéz feladat elé állít bennünket, i bizalmiakat még akkor is, ha kölcsönösen és eredményesen törekszünk a jó együttműködésre. A jelenlegi helyzet az, hogy a bizalminak le kellene mondania a sokszor több mint tízezer forint jövedelmet biztosító háztáji földekről. Ez bizony a mai világban nehéz. Fizetjük a tagdíjat, megoldjuk a közösségért vállalt feladatainkat és ez semmiféle problémát nem jelenthet a termelőszövetkezetben. Nem a szövetkezeti önkormányzattal szemben, hanem azzal együtt dolgozunk a közös gazdaság, a szövetkezeti dolgozók érdekében. Éppen ezért fájó -apont számunkra, hogy aki termelőszövetkezeti társadalom építésében elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar szakszervezetek tevékenységét a különböző nemzetközi fórumokon is elismerik. A magyar és a szovjet szakszervezetek folyamatosan fejlődő együttműködése jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok elmélyítését. Kriston István, a Volán nógrádi szakszervezeti bizottságának titkára, Szórádi Sándor. a KISZ KB titkára és . Gérard Alézard, a Francia Általános Munkásszövetség titkára szólott ezután. A szombati vitában elsőként Harangozó József, a Tégla- és Cserépipari Tröszt szakszervezeti intézőbizottsá. gának társadalmi titkára szólalt fel, majd Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Szemán József, a Dunai Vasmű hengerésze, Szőlősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete Kaposvár körzeti bizottságának alapszervezeti titkára. Alekszandra Birjukova, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökhelyettese méltatta a magyar dolgozóknak a fejlett szocialista arról szólt, hogy a vállalati érdekek képviseletét, egyeztetését ellátó kamara egyre több kérdésben működik együtt a szakszervezetekkel.