Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
Sárgarézből készülnek Zárak, kulcsok, emberek Szó, ami szó, nem tartozom a precíz emberek közé, ezért aztán nem csoda, hogy egy napon elhagytam a lakásunk kulcsait. Nem volt mit tennem, elmentem az otthonunk közelében lakó kulcsmásoló- Woz, aki készségesen segített szorult helyzetemen. Amíg másológépével több példányban is hajszálpontos hasonlósággal elkészítette kulcsaimat, szóba elegyedtem Kovács László géplakatossal, aki immár hetedik éve segít Aszódon a hozzám hasonló bajbajutottakon. — Nagy reményeket fűztem kezdetben ehhez a lakossági szolgáltatáshoz. Aztán később rájöttem, a nagyközség lakói inkább a fővárosban készíttetik el hiányzó kulcsaikat, mert legtöbben oda járnak dolgozni. Ennek ellenére sem hagytam abba ezt a tevékenységemet, hiszen a lakosság egy részének szüksége van rám. Érdekes tapasztalatom, a lakáskulcsok másolásának gyakorisága az őszhöz kötődik. Ez azzal magyarázható, hogy a gyerekek szeptemberben kezdenek iskolába járni, így hamarabb érnek haza, mint szüleik a munkából. Kora tavasszal a horgászok keresnek meg gyakrabban. Amint elolvad a jég a tavakon, sorozatban készítem a stégeket lezáró lakatokhoz a kulcsokat. Sárgarézből a legcélszerűbbek oda, hiszen nem rozsdásodnak. — A lakatkulcsok a megrendeléseknek csak kisebbik hányadát teszik ki. Nagyobbrészt lakáskulcsok másolásával foglalkozom. A hozzám került kulcsokról ítélve egyesek hanyagul és felületesen vigyáznak az értékeikre. Bejárati ajtókra gyakran szerelnek fel bevésőzárat, amit bárki köny- nyen kinyithat, akár egy sima kulccsal is. Ezzel mintegy felkínálják a lehetőséget a betörésre. Valamivel bonyolultabb a soproni típusú Wert- heim rendszerű zár. Ennek a nyelve különböző fazonú lamellákat mozdít el. álkülccsal nehéz kinyitni. A variációs lehetőség hatvan körüli, így csökken a betörés lehetősége is. Továbbfejlesztett változata a hengerbetétes zár. Itt a variáció már háromezer körül mozog. — Mind a három típusú mechanikus rendszerű. Nagyobb karbantartást nem igényelnek, «csak néhány csepp műszerolajat. Ezzel megelőzhetjük az alkatrészek kopását és a rugótörést. Az állandó használattól az ajtó megereszkedik, a zár nyelve elcsúszik az ellendarabról, tehát nem illeszkedik pontosan a helyére. A pontatlanságot kulccsal próbálják visszaigazítani, ami természetesen töréshez vezet. Az emberek többsége mérgében felfeszíti az ajtót, de úgy, hogy asztalost kell hívni. Ez megelőzhető. Szakember törés helyett felfúrja a zárat. Igaz, ez időben sokkal hosszabb folyamat, de legalább nem megy tönkre az ajtó. — A mi szakmánkat sem kerüli el a motorizáció, ezért a lakáskulcsokkal azonos mennyiségű autó- és motorkerékpár biztonsági kulcs másolására kérnek fel. Az időjárás káros hatásainak kitett autózárak természetszerűleg a nagy fagyok idején mennek tönkre. A befagyott zárakat gyakran feszegetik az autóvezetők, beletörik a kulcsot. Szerencse kérdése, ki lehet-e venni vagy sem. Az előbbi esetben a kárvallott megússza néhány forint többletkiadással, míg az utóbbi bizony sokba kerül, mert ki kell cserélni a zárakat. — Néha megkeresnek, hogy ránézéssel állapítsam meg, az adott típusú autó zárjába milyen kulcs illik. Hát ez képtelenség, mégis mérgelődnek, ha ellentmondók. Az ilyenek példát vehetnének azokról az új autótulajdonosokról, akik a meglévő tartalék mellé mindig csináltatnak plusz kulcsokat. — A fejlődés legújabb terméke a mágneszár, amelyhez kulcsot készíteni nem lehet, így a betörtés elleni biztonság jelentősen megnőtt. Ez semmiféle karbantartást nem igényel, akinek féltenivalója van, annak ezt ajánlom. Kovács I. Csaba A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1986. JANUÁR 7.. KEDD Güdöllei Gépgyár Kivívták megrendelőik bizalmát Mint lapunk más részén hírt adtunk róla, tegnap folytatódtak Pest megyében az év eleji munkásgyűlések. A Gödöllői Gépgyárban reggel hét órára megtelt az ebédlő a dolgozókkal. Több más vezetővel együtt dr. Kocsis Péter, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Pekliné Joó Katalin, a gödöllői pártbizottság titkára is részt- vett a gyűlésen. Háromnegyede export Siska András igazgató beszédében hangsúlyozta, munkájukat jó és rossz irányban is befolyásolhatják az egész országot, a világot érintő folyamatok, a nemzetközi helyÁllattenyésztés Kevesebb legyen a zsír . Az állattenyésztést segíti az új takarmányérték-számítási módszer, amelynek bevezetését január 1-től rendelte el a MÉM. A külföldön már használt és széles körben elterjedt eljárás a takarmányoknak azt az energiatartalmát veszi alapul, amelyet az állati szervezet valóban hasznosítani tud. Ily módon értékelik a különféle takarmányokat, és ennek megfelelően állapítják meg az állatfajok, s azokon belül is a fajták és a különböző nemű és korú állatok eleségadagjait. Az energiatartalom szerinti számítással lényegesen pontosabban lehet meghatározni a valóban szükséges tápláló anyagok mennyiségét és azok egymáshoz való viszonyát. A módszer azért is korszerű, mert valamennyi állatfajnál felhasználható. A korábbi, úgynevezett Kellner-féle számítást például a baromfiállomány takarmányozásánál nem is használhatták, annyira más elvekre épült az ide tartozó állatfajok takarmányozása. Mivel a módszer nemzetközileg ismert, egyúttal a külföldi gyakorlat átvételét is lehetővé teszi, és szakszerűbb öszszehasonlításra kínál lehetőséget. Az új módszer terjedését kiadványok segítik. Ezek egyebek között a takarmánykeverő üzemek munkáját határozzák meg, és lehetőséget adnak természetesen a mezőgazdasági üzemek állattenyésztőinek is arra, hogy szinte azonnal átáííhassanak az új számítási eljárásra. A forgalomba hozott takarmányok csomagolóanyagán a jövőben az új értékek láthatók. Több mint száz éven át használta a magyar állattenyésztés a német Oskar Kellner által kidolgozott módszert, amely lényegében a zsírtermelő képességhez viszonyította a különböző takarmányok értékét. Ez az úgynevezett keményítőérték-számítás évtizedekkel ezelőtt kitűnően segítette az rjlattartók munkáját, hisz akkoriban a zsírtermelés is cél volt. A modern állattenyésztésben azonban mindinkább igyekeznek csökkenteni a hús zsírtartalmát, és éppen például a helyes takarmányozással előzik meg azt, hogy az állomány túlságosan elhízzon. Emiatt is szükség volt a Kellner-számítás felváltására. zet alakulása. A vállalat vezetése a VI. ötéves terv idejére is olyan feladatokat vállalt, amelyek megoldásával hozzájárultak a népgazdasági tervek megvalósításához, ugyanakkor fizetőképesek is tudtak maradni. Ezeket a terveket esetenként jelentősen túlteljesítették. Az öt év alatt a termelési érték hatvan, a termelékenység 68—70 százalékkal növekedett. Azt, hogy megélhetési gondjaik nem voltak, annak is köszönheti a vállalat, hogy kivívták megrendelőik bizalmát, mindenkor rugalmasan alkalmazkodtak az igényeikhez. Természetesen háromnegyede exportra kerül. Bérpolitikájukban igyekeztek a figyelmet arra fordítani, hogy a nagyobb teljesítmény, a szakmunka, az öntevékenység magasabb bérrel legyen jutalmazva. Ebben a gyárban is érvényes az az elv, amíg a differenciálásról csak beszélgetnek, mindenki egyetért vele, de ha már a saját bőréről van szó, az más. A múlt évben tizenkét és fél százalékkal nőtt a dolgozók keresete, ennek egy része abból adódik, hogy a mozgóbért beépítették az alapbérbe. Jó előkészítés .:ríírr;sísv Ißvönj* Az igazgató kiemelte, azért tudták teljesíteni a tervet, mert a műszaki előkészítés megfelelő volt, a termelőberendezések üzemképesen álltak rendelkezésre. Antal Imre termelési főmérnök hozzászólásában elmondta, ahhoz, hogy az 1986- os tervet teljesíteni lehessen, minden dolgozó munkájára szükség van, ha mindenki egy irányba húz, végre valóra válthatják elképzeléseiket. Kólya László, a javítóüzem csoportvezetője arról szólt, elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Az ő műhelye nagyobb figyelmet kíván fordítani az anyag- és energiatakarékosságra, és erre kérik többi kollégájukat is. Javasolta, csatlakozzanak a brigádok is ahhoz a felhíváshoz, melynek célja a munkaversenyKI NE HALLOTT, LÁTOTT volna szirénázó, robogó mentőautót? Önkéntelenül vetődik fel a gondolat: kit visz, mi történt? Évtizedek óta számtalan esetben láttam, lá- tom-hallom a gödöllői mentők robogva szirénázó fehér autóját. Régi ismerősöm Fábián Jenő mentőápoló. Csengetésemre elém jött és beljebb tessékelt. Elöljáróban meg kell említenem, hogy Fábián Jenő íróasztalán papírok feküdtek. Most készíti a jelentést a végzett társadalmi munkáról. Nemsokára jön Csaba Antal, a városi tanácstag és kettesben folytatják. A beszélgetés a mentős életére, a régi és a mai időkre terelődött. — Hatan voltunk testvérek, egy Zala megyei kis faluban, Kiskúton — kezdte elbeszélését. — Ott nevelkedtem és már legény voltam, amikor 1943-ban baráti, rokoni látogatóba Gödöllőre érkeztem. Kérdezték, mit csinálok otthon, válaszom egyszerű volt: segítek a ház körül apámnak. Akarok-e dolgozni — hát hogyne akarnék. Nem sokkal később már az egészségügy szolgálatában álltam. Fűtőként kezdtem, majd 1944 február 1-től mentő ápolóként dolgoztam az idei tavaszig, A szolgálatvezető Járta az úttalan utakat azaz 41 éven át. Annak idején néhány év alatt nagy gyakorlatra tettem szert és abban az orvosoknak is részük volt. Különösen dr. Gáli József, a szülőotthon főorvosa magyarázott sokat, tanított, mit és miért és hogyan kell tenni. Amikor mentős lett Gödöllőn, mindössze egy mentőautó volt, melyen Zsigri József gépkocsivezetővel hosszú ideig járták együtt az utakat. Azóta Gödöllőn is megváltozott a helyzet. A modern mentő- állomás tíz kocsija rádióval felszerelve közlekedik. És eltűntek azok az idők, amikor úttalan utakon kellett a betegekért menni. Volt eset, amikor több száz méteren át hordágyon vitték a beteget, máskor meg leült a sárban a kocsi, órákig kínlódtak, mire indulhattak tovább. A múlté lettek már azok az idők is, amikor a mentősök újévtől szilveszterig szolgálatban voltak, csak a szabadság idejére kaptak helyettest. Visszaemlékezik a háborús évekre, amikor elég sűrűn előfordult, hogy útközben érte őket a légiriadó. Egy alkalommal Budára vittek beteget. Alighogy leadták, felsírtak, jeleztek a szirénák. Menedéket keresve behajtottak a Farkasréti temetőbe és ott várták meg a berepülés végét. Örökös emlék számára az is, amikor 1944-ben szülés előtt álló asszonyt szállítottak át Veresegyházról Gödöllőre. Szadát elhagyva egy vadászgép nyitott rájuk tüzet. Ma sem érti, hogy úszták meg ép bőrrel a támadást. 1945 januárjában Pest irányából egy német repülő, valószínűleg üldözői elől menekülve, éppen a MÁV-állomás fölött köny- nyített bombaterhén. A helyszínen lelte halálát Orosz József, Ványi István, Dobrol- nyik János, Haraszti Lajos MÁV-dolgozp és egy szovjet katona. A sebesülteket a helyi kórházba szállították, a szülőotthonba. Oly sokan voltak, hogy a belső termekben és a folyosókon sem fértek, voltak, akik az udvaron vártak sorukra. Nehéz volna csokorba szedni a negyvenegy év emlékeit. Nem bánta meg, hogy mentőápoló lett, noha eredetileg kovács szeretett volna lenni. A Gödöllőre való kirándulás után ebben a városban vert gyökeret, itt nősült meg, lányuk is itt született. Hármasban élnek, felesége főápolónőként ment nyugdíjba. MEGSZERETTE Gödöllőt és a közösségi munkából is kivette részét. Lakóbizottsági tag korában elnök volt, szószólója a közművesítésnek. Szakmai és társadalmi munkájáért nem maradt el az elismerés sem. Az egészségügyi miniszter 1984-ben Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Fábián Jenőnek, a Honvédelmi Érdemérmet két ízben kapta meg. A városi tanács Pro Űrbe bronz fokozattal jutalmazta a városáért végzett munkát. Búcsúzáskor még hozzáteszi, hogy csak márciustól szeptemberig volt teljesen szabad, mert visszament dolgozni. Utazni ugyan nem utazik, szolgálatvezetői munkakört tölt be, de együtt van kollégáival, akikkel összekovácso- lódtak, még ha nem is lett kovács. Csiba József vállalások és a vállalati tervek összhangba hozása. Rádi Jánosné anyag- és áruforgalmi osztályvezető a várható anyagellátásról tájékoztatta a hallgatóságot. Felhívta a figyelmet, fordítsanak nagyobb gondot az alkatrészek felújítására, a hasznos hulladékok felhasználására. Fegyelmezett munka Krizsán Mihály munkaügyi osztályvezető a létszámkérdéssel foglalkozott. A jövőben sem számíthatnak több dolgozóra, ennyi embernek kell intenzívebben, hatékonyabban termelnie, fegyelmezett munkával megvalósítani a tervet. B. E. Népfront-székház Nyárra elkészül A Városgazdálkodási Vállalat vette át hétfőn, január 6- án reggel a gödöllői rendőrőrs épületét. A terveknek megfelelő átalakítás, felújítás, gázbekötés után előreláthatólag nyár közepére készül el helyén a Hazafias Népfront városi székháza. A Kisiparosok Országos Szövetsége gödöllői szervezete a kőműves- munkák, a festés és a mázolás elvégzésére ígéretet tett, a környék vállalatait, szövetkezeteit pedig a napokban keresik fel a népfront képviselői társadalmimunka-kéré- lükkel. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Gyermektánc, 15 órakor. Gimnázium fiataloknak, ön- és társismereti foglalkozások a családpedagógiai csoportba járók részére, 15 órakor. Pólóklub: évi közgyűlés, 17 órakor. Temetők, sírjelek, személyes emlékművek, fotókiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Középkori régészeti emlékek, megtekinthető az előtérben. Mozi Ludas* Matyi. Színes magyar rajzfilm. Csak 4 órakor! A nagy zsákmány. Színes, magyarul beszélő olasz—francia kalandfilm, 6 és 8 órakor. Hírnévrontó Néma, béna dobozok Jó bornak nem kell cégér — de okos ember a rossz cégért gyorsan eltünteti. Láttam több településen bizonyos helyeken kézszárítókat. Ha a célnak megfelelne, jó lenne, többségük azonban nem működik. Kipróbáltam. Tettem én a kezem közel, távqU alul, felül, gyorsan, lassan, de sehogy se kapcsolt be. Végül megadtam magam annak rendje-módja szerint: felemeltem mindkét kezemet és azt mondtam: Ah! Tudja jól azt a gyártó cég, hogy mit jelenthet egy ilyen ah, ha azt valaki mondja magában, amikor betéved olyan helyiségekbe: például a gödöllői művelődési házban. Szóval nem dísznek kellenek azok a kézszárítók. Ha már gyártják, legyenek működőképesek. Ha pedig meghibásodtak, javítsák meg a helyszínen, vagy gyűjtsék be őket, akáfc jqvi.tás_ f/éljá^ól, akár azért, hogy ne rontsák a vállalat jó hírét. Jelenleg ezek csupán valami kis fémdobozkák. Mi másnak nevezhetném őket, amikor se nem zúgnak, se nem búgnak, még csak nem is kattannak? Szép, néma, béna dobozkáknak. r. n. p. A Galga-táj szépsége Messziről jött levél A szülőföld szeretetét, az ahhoz való ragaszkodást sokan megénekelték, soha el nem múló erőt ad az élet terhe alatt elfáradt embernek is. Szeretni sokféleképpen lehet, de talán az a legfontosabb, hogy az mindig az ember énjéből fakadjon és ne takarjon semmi érdeket. Ezek a gondolatok halmozódnak bennem, amikor' ki tudja, hányadszor, olvasom a Bag története című könyvben Katona Márton huszár szakaszvezető levéltöredékét, melyet Bécsből az első világháború kitörése előtt írt: ... Szülőföldem tája, szép falum határa. Ilyen szépen' még ba- gi ember nem írt a Galga-táj szeretetéről, szépségéről. A falu felett magasodó úgynevezett Tatárülés-tetőről nézem a völgyet, ahol a Galga lassú andalgással hempelyeg, és a falu alatt ölelkezve az Egres-patakkal igyekszik a Zagyvába. Valamikor az Egres-patakot Aranyos-pataknak hívták, vizének tisztasága miatt. Ma is szép ez a táj, és mennyivel szebb lehetett akkor, amikor még e szakaszvezető írta levelét szüleinek és feleségének. Olvassuk csak tovább a levelét: édes Apám megérkeztem haza én valahára a jó szüleim, feleségem és testvéreim látására szállanék, de nagyon el vagyok fáradva. Levelének további soraiból is a család, az otthon szeretete árad felénk. Lehet, hogy a sorrendre a ma embere nem sok figyelmet fordítana, de a levél írója igen, amely félreérthetetlenül a családtagok egymáshoz való viszonyát is mutatja. Szép ez a Galga-táj, de ha megismerjük, még szebb, még melegebb. S ebben az a cso- dálatos, hogy hasonlóan vallanak az emberek a szülőföldről, legyen az nagyváros vagy távoli kicsi falu. Aki már letekintett az aszódi Kakashegyről, a hévízgyörki Ur- gésekről a Galga-patakkal átszelt völgyre, ivott a Petőfi- forrás vizéből, barangolt az ibolyával borított erdőben, az árvalányhajas dombokon, az megérti, érzi a magyar- huszár Bécsből írt levelének mély tartalmát. De a táj ' szeretete ennél többet jelent. A szülőföld szeretete éppen úgy, mint a hazaszeretet, cselekvő magatartást követel. A Galga-táj mindig a hadak útvonala volt, s hogy a falvak mégis élnek, éppen az összefogás, az együvé tartozás eredménye, szép" példája. Most béke van, mely a népek féltett kincse, életünk értelme. övni kell az emberi közösségek e meleg otthonát, óvni kell az utcák fáját, a házak előtt nyíló virágokat. A szülőföld szeretete kötelez, mert igazán csak az szereti faluját, aki azon fáradozik, hogy hogyan tudná hasznossá tenni magát a köz javára. Mert minden embernek joga van e kötelezettségét teljesíteni, mint ahogy kötelessége is e jogával élni. Balázs József ISSN 0133-19JT (Gödöllői Hírlap)
