Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
Valamit lépni kell y7 Kórházi látogatás, akadályokkal Idős olvasónk felesége súlyos betegen fekszik a kere- pes tárcsái kórházban. Éz már önmagában is nagy baj, de a baj ez esetben sem jár egyedül. A kórházi látogatások ugyanis — mint olvasónk írja — olyan körülmények között bonyolódnak a közlekedés jóvoltából, hogy egyet-egyet alig lehet kiheverni, pedig ő 74 évesen is ott van minden látogatási napon. Egy alkalmat részletesen is leír. A Monorról induló busz november 22-én már az indulásnál tömve volt, de hát nem hagyhatta az útba eső községekben a megállóban a többi utast. Aki fel bírt-nyomckod- mi, az bepréselte magát. Hogy hogyan zajlőtt az utazás, arról az egyéb tényeken kívül ékesen beszél a húszperces késés is. „Mire felértem a hatodik emeletre, félórás késésben voltam, a látogatási idő pedig korlátozott. Miért nem hozzák előbbre az indulási időt, és miért nem indítanak Gyomráról is buszt, ami felvehetne a maglódi és ecseri utasokat?’’ — kérdezi olvasónk, majd tovább meséli a történetet, amely szerint visszafelé sem volt jobb a helyzet. A busz vezetője a sötétben félreállított kocsiban aludt, míg a két buszra való utas szorongva várta az indulási időt. „Az utolsó percekben állt be a megállóba a busz, el lehet képzelni, milyen jelenetek játszódtak le, mindenki törte- zúzta a másikat, hogy le ne maradjon!” December 29-én újabb elkeserítő esemény játszódott le: a monori pályaudvaron s a községi megállókban várakozók megtudhatták, hogy ezen a napon nincs járat a kórházba, ugyanis „nem vasárnap van, hanem szombat!” Miért keserítik meg így az életünket? Hiszen mindannyian, akik a kórházba igyekszünk, amúgy is nehéz szívvel megyünk! — írja a panaszos levél végén olvasónk. Aki többször próbálta, tudja, hogy okkal, joggal panaszKis rókák a zacskóban Alig pár éves múltra tekint vissza a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezet gesztorságában működő MÜFÉMSZER GT. A főleg játékokat gyártó társulás egyik fő üzemága a Gyomron létrehozott textilipari ágazat. Itt körülbelül 123-féle állatfigurát készítenek, műszőrméből. Haloka Istvánné az apró rókafigurákat csomagolja műanyag zacskókba a központi raktárban Hancsovszki János felvétele kodik. Tusák Márton, a Volánbusz monori üzemigazgatója maga is azt mondja: a viteldíjért az utas joggal várja el a kulturált utaztatást, ezen egy percig sem lehet vitázni — azután sorra vesszük a levélben feltett, sokakat érintő kérdéseket. — ... hogy miért nem indítunk újabb járatot, amely csökkentené az eredetileg is induló busz zsúfoltságát? Mert számunkra is van bizonyos kötelező közlekedési koncepció, s új eszközök beállítása csak igen komoly indokkal lehetséges. Nem akarok felelőtlenül ígérgetni, de a kerepes- larcsai kórházi járatok esetében az indok valóban komolynak tűnik, mi is érezzük, hogy valamit lépni kell. Ezért azt mondhatom: a lehető legrövidebb időn belül felmérjük, .megvizsgáljuk a járatok helyzetét, s a változtatásról a Monori Hírlap szerkesztőségét is értesíteni fogjuk. — Ami pedig a másik konkrét esetet illeti: buszvezetőink számára kötelező, hogy az indulási idő előtt negyedórával ibeálljanak a megállóba. Aki ezt a kötelességét megszegte, s a járműben aludt, amíg az utasok várakoztak, nem kerülheti el a felelősségre vonást. Az ünnepi járatokkal kapcsolatosan pedig annyit: a módosításokat igyekeztünk előre közölni, reméltük, hogy az érintettek él is olvassák. A kórházak viszont velünk nem közölték, nekünk nem jelezték, hogyan alakulnak a látogatási idők, így ezeket az ünnepek közötti rendbe nem illeszthettük be. — Szeretném azonban ismételten élmondani: azon igyekszünk, hogy szolgáltatásunk ne adjon okot jogos panaszokra, ezért a kórházi járatokat illetően rövid időn belül teljes felülvizsgálást rendelek el. Ennek eredményére, s a remélhetőleg megnyugtató megoldásra lapunkban is visszatérünk. K. Zs. Kulturális program Monoron kedden a moziban, 18 és 20 órától: Életben maradni. Vecsésen a művelődési házban, 17 óráitól: művészi torna. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1986. JANUÁR 7„ KEDD Téli reggel Suhog a seprű, ébred az állomás Téli reggel... Hó borít be mindent, hűvös szellő borzol- gatja a kopár fák ágait. Üllő utcái elhagyatottak, a vasútállomás is néma, csak egy-két embert látni,'ők szolgálatukat töltik. Az arra járót akaratlanul is elkapja egy közismert sláger hangulata: , .. Már csak néhány csillag él / Újságpapírt hord a szél / Felébred az állomás / És vár, újra vár / Dülöngél egy nagykabát / Álmosan néz rá a lány / Szemében még különös álma jár...” Nyitott ajtó A vasútállomás valóban vár... Újra vár. Majd felébred a vasútállomás, ahogyan a slágerben és talán éjszakai különös álmukon merengenek azok is, akik lassan induló, de egyre elevenebb életet lopnak a hallgatag tájba hangtalan, nesztelen léptekkel ... A seprű kényelmes tempóban, de szakadatlanul suhog Tóth Antal málházó kezében. Egymagában takarítja a vasútállomás épületének környékét. Miközben egyhangú munkáját végzi, szinte látni arcán gondolatait. Ceglédi otthonára gondolt, a családra, a négy gyerekre, az ünnepekre, a csillogásra, villogásra, az örömre, gyermekkacagásra ... Néhány perc múlva a váróteremből neszezés hallatszik. Séf fér József né lát hoöá, hogy még a szokásosnál is szebben kitakarítsa a várót. A nyitott ajtón fagyos lehelettel tör be a tál a helyiségbe. A melegített víz hamar kihűl a vödörben, percek múlva már gémberítően hideg ... Falatnyi épület a szomszédban. Már reggel négy óra óta nyitva az újságos pavilon, s Pardi Sándorné szinte bocsáLehet, hogy egykor igaza volt... Feloldhatók az ellentmondások Sokan mondják, hogy a mezőgazdaságban dolgozók nem mennek nyaralni. Indokolják is állításukat, s eszerint az állatok gondozása állandó elfoglaltsággal jár, így sem idő, sem lehetőség nincs 'a gondtalan pihenésre. Megtoldják azzal is, hogy a parasztembernek igénye sincs az üdülésre. Lehet, hogy egykor igaz volt ez az állítás, ám mostanra gyökeresen megváltozott a helyzet. Több, mint a hely A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozók fiatalabbak, mint elődeik, növekedett a szakmunkások aránya, sokan gépesítették a háztáji gazdálkodást. Mindezeknek következménye, hogy nőtt az igény és a lehetőség is a szervezett üdültetésben való részvételre. A mezőgazdaságban, erdészetekben és a vízügyi vállalatoknál dolgozók közül jelenleg évente több mint 160 ezren tölthetik szabadságukat üdülőben. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vállalatok évente 80 ezer embert üdül- tetnek saját üdülőikben, több mint 25 ezren utaznak pihenni SZOT-beutalóval, a ME- DOSZ pedig saját, üdülőivel 4 ezer 500 helyet tart fenn. Mindez kevés, a helynél több az igény, különösen nyáron szeretnének többen pihenni. A szakszervezeti központban dolgozókra nagy nyomás nehezedik az üdülőjegyek elosztásakor, ezért mindenáron szerették volna bővíteni az üdülési lehetőségeket. Sikerült is, hiszen egyetemi kollégiumokat bérelnek a nyári hónapokban, amelyekben jó körülmények között tölthetik szabadságukat a szakszervezeti tagok. Másik, ugyancsak fontos törekvése a szakszervezetnek, hogy a gyógyüdülőkben bővítse a férőhelyeket. Az agrárgazdaságokban dolgozók között nagy az igény erre, hiszen esztendőkön át nehéz körülmények között dolgoznak az emberek. A Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen a MEDOSZ ezért újabb gyógyüdülőt épít. A 176 millió forintos beruházás szeptemberben kezdődött, s a tervek szerint 1987 őszén már vendégeket fogadnak benne. Évente több mint hatezer ember pihenhet majd ebben az üdülőben is. Balatoni'üre- den 16 millió forintos költséggel felújítanak egy ME- DOSZ-üdülőt, amelyben egyszerre harmincötén találnak pihenést és gyógyulást. A nyári hónapokban családos beutalót adnak, az elő- és utószezonban viszont szanatóriumként működik az üdülő s a szívbetegeknek nyújt gyógyulást. Elmaradt arányok A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának felmérése szerint a termelőszövetkezetek tulajdonában 110 üdülő, illetve hétvégi ház található. Többségük azonban magánház vagy valamilyen közületi helyiség volt korábban, ezeket vásárolták meg a közös gazdaságok, s rendezték be tagjaiknak. Az épületek többsége gyógy-, illetve melegvizű strand közelében van. Fönntartanak üdülőt a termelőszövetkezetek területi szövetségei is, ezek többsége is gyógyvizek közelében található. A legnagyobb s legnevesebb a harkányi üdülő, amely 160 termelőszövetkezet közös tulajdona. Lehetőséget ad a szövetkezeti tagok üdülésére a mezőgazdasági szövetkezetek háza, amelyben mintegy háromezer tag pihenhet. Együttműködési megállapodást kötött a TOT a Szak- szervezetek Országos Tanácsával, így 2 ezer 700 beutalóval pihenhetnek szövetkezeti tagok SZOT-üdülők- ben. Igyekeznek tehát megtalálni a közös gazdaságok dolgozóik pihentetésének lehetőségeit, ám az arányokat tekintve elmaradnak a szakszervezeti mozgalom mögött. A statisztikák szerint 4,5 millió szakszervezeti tagból 1,5 millió üdülhet, a 887 ezer termelőszövetkezeti tagból viszont csak 56 ezer, azaz a tagság 6,3 százaléka. Roppant ellentmondásos tehát a termelőszövetkezeti dolgozók üdültetése. Egyfelől nőtt az igény, másfelől egyes szövetkezeti üdülőkben kihasználatlanok a helyek. Ezt egy kis költséggel beszerezhető személyi számítógéppel, el lehetne kerülni, ám a beutalók koordinálása még nem tart itt. Az ellentmondásokat szaporítja az a valamennyi üdülési formára érvényes közös gond, miszerint nemcsak az üdülés színvonala, ára, hanem a finanszírozás rendje is eltér a szokásostól, sőt, a testvérszövetkezetek — ipari és fogyasztási — gyakorlatától is. Újabb üdülők építését akadályozza. hogy korábban a gazdaságok fejlesztési alapjukból fordíthattak erre pénzt, januártól pedig az érdekeltségi alapjukból. A' termelőszövetkezetek egy részének a termelés bővítéséhez sincs mindenkor elegendő pénze. így a termelőeszközöknél jobban nélkülözhető üdülőterületekre már eleve kevés helyen szánnak fejlesztési forintokat. Pénzügyi szabály Számos ellentmondás tapasztalható a meglévő üdülök fenntartásánál is. A társulásoknál például a pénzügyi szabályok nehezítik a működést, hiszen a közgazdasági szabályozás gazdálkodó szervnek tekinti a kifejezetten szociális és kulturális szolgáltatást nyújtó üdülőtársulásokat. Az ellentmondások feloldására minél gyorsabban szüksége volna a termelőszövetkezeti mozgalomnak is, hogy az igényekhez igazit- hassák lehetőségeiket. V. F. J. natkérően mondja, hogy ma reggel nem kapott napilapokat, de ajánl helyettük rengeteg színeset. Közben fél szemmel a drótkerítéssel védett kerékpártároló felé sandít, mert azt is ő vigyázza, mint nem egyszer a szomszédos Utásellátó pavilont. A kerékpártároló tömve „kenyérgőzüzemű” járművekkel, gazdáik már javában dolgoznak, vagy éppen vonatoznak munkahelyük felé... Közben néhány utas érkezik, köztük a nyugdíjas Kardos ' János, aki Budapestre igyekszik haza. Üllőn ismerősöknél volt, akiknél húscsirkét tenyésztenek. Ez a munka jó elfoglaltság neki, s nem utolsósorban mellékjövedelem is ... Nagyobb fagyok Az ugyancsak nyugdíjas Horváth János szintén a fővárosba igyekszik haza harmincnégy éve vásárolt üllői telkéről. Elvégezte az utolsó simításokat a kertben, a még nagyobb fagyok beállta előtt. S ha már beszélgető partnerra akadt bennen a vasútállomáson, elmeséli, hogy a Csepeli Papírgyárból ment nyugdíjba művezetőként. Facsiszolö volt. Hosszan, érdekesen ecseteli, hogyan született meg kezük munkája nyomán a papír, amelyre lehet, hogy lapunkat nyomják. Talán az ő története is éppen a saját maga által gyártott papírra került .., Régi dolgok B. Béláné helybeli. A nagyvásárcsarnokba igyekszik, kihasználva a 20 százalékos menettérti kedvezményes jegyet, ami csak 12 forint, de annál jóval többet takarít meg, hiszen a fővárosban olcsóbb mindaz, ami Üllőn is megterem. — Nem vagyok magányos és nem is unatkozom odahaza azért, mert nyugdíjas vagyok. Az egyik fiammal és a férjemmel élünk szép nagy családi házunkban. — S várom haza a másik fiamat, aki ötéves külföldi kiküldetésének félidejét tölti éppen. Persze nem tagadhatom, hogy hiányzik a műszaki egyetem, ahol pénzügyi csoportvezetőként dolgoztam 30 évet. Az ünnepek azon-, ban nem hagynak időt a régi dolgokon való - morfondírozás- ra ... ,Tc Hát ennyit egyetlen téli reggelről... Aszódi László Antal Jegyzet Áthidaló megoldás T^sik a hó. Ahol letapossák, ott csúszik is. A felnőtt ember ennek nem tud eléggé örülni, hol van ő már attól, hogy jövet-menet jókat csúszkáljon ... Jön is egy olvasó, mondja, hogy megszámolta: a Mátyás király utcában, a Schönmann utcai lakótelep ottani háztömbje előtt egészen rövid idő alatt hat férfi majd’ a nyakát törte ki. Egyik sem volt berúgva! — tette hozzá, nehogy félreértés keveredjék a dologba. De nem is értettük volna félre, ugyanis lehetetlen nem észrevenni, hogy a vendéglátó, ipari üzemegységek előtt nincs balesetveszély. Ha más nem, hát maga a vendég táncoltatja vidáman a söprűt meg a lapátot. Láttuk, tudjuk. Ellenben azt is látjuk, hogy a lakótelepi házaknál már korántsem ilyen nagy a buzgalom. A bérlők és tulajdonosok többnyire egymásra mutogatnak, és addig mutogatnak. míg vagy a lábát tori valaki, vagy elolvad a hó. (Ugyanez tapasztalható a szemételtaka- ritást illetően egyéb alkalmakkor.) Tj'gyetlen áthidaló megol- dást tudok. Ha esik a hó, az ónos eső — a földszinti részeket bérbe kell adni a vendéglátóiparnak. Bármibe lefogadnám, hogy minden hajnalban szorgos sereglet takarítaná a havat, szórná a homokot. Ez olyan biztos, mint ahogy most sorban hasra esünk. —ez Élménybeszámolók Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió főszerkesztője politikai élménybeszámolót tart január 11-én, szombaton 18 órakor Ecseren, a Rábai Miklós Művelődési Házban és ugyanezen a napon este fél 9-kor Pilisen, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Mostoha feltételek Omlik a fal, hull a por Mindössze 36 négyzetméternyi — egy nagyobb szobányi — alapterületen működik az 5 jári községi könyvtár. A kölcsönzésre nagyjából elegendő ez a hely, más munkára azonban alig-alig van lehetőség, pedig hát jól tudjuk, a könyvtárnak nemcsak ez a feladata. Mégis a könyvtárban a legnagyobb gondot nem a szűkösség, sokkal inkább a helyiség rossz állapota jelenti. Az erősen megrongálódott helyiségben a szokásosnál is hamarabb mennek tönkre az irodalmi alkotások, következésképpen állományvédelemről nem lehet beszólni. Omlik a fal, a téglatörmelék, a por ellepi a könyveket... Ugyancsak a gondok közé sorolható, hogy a heti kétszeri .fűtés nem elegendő. Egészségtelen. nyirkos a levegő, s nem ritkán gyakori vendégek a könyvek között az egerek is... A VI. ötéves tervben évről évre csökkent az úri könyvtár beszerzési kerete — elsősorban a növekvő áraik miatt. Kevés a folyóirat, a gyerekeknek például egyáltalán nem rendelhetnek valamilyen újságot. Jelenleg hétezernél valamivel több könyv között válogathatnak a kisközség olvasói. Tavaly négyszáztizennyolcan iratkoztak be a könyvtárba, ez valamivel több az előző évekénél. A könyvtárba látogatók száma — nyilván nem véletlenül — viszont rohamosan csökkent, több mint ezerrel volt kevesebb az előző évinél. Ugyancsak kevesebb könyvet kölcsönöztek az úriak 1985-ben. mint előtte. A Sülysápi Nagyközségi Közös Tanács legutóbbi — tavalyi — ülésén határozatot hozott az úri könyvtár működési feltételeinek javítására. —ér (ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap)
