Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

Ausztráliába szállítják Távoli kontinensre, ausztráliai megrendelésre készülnek a korszerű MIGOMAG 195 típusú CO-védőgázas hegesztőkészü­lékek a TRAKIS Szövetkezet nagykőrösi telepén. 1985-ben 1500 darab készülék kelt át az óceánon. Kovács Kálmánná és Papp Zoltánná nagy szakértelemmel szerelik össze a szalagon a korszerű egyfázisú hegesztökészülékeket Hancsovszki János felvétele Zöldségtermesztés Érteni is kell hozzá A hosszú ősz kedvezett a mezőgazdasági üzemeknek ál­talában és a kertészkedőknek is. Rendben elvetették a gabo­naféléket, elültették a fákat és többen a megfogyatkozott szőlőterületeket is növelték. A kertészkedőknek bőven volt idejük az üveg- és íóliaházak előkészítésére, s újévre a leg­több kertészkedő elvetette a saláta-, paradicsom-, némelyek még a paprikamagot is, sőt van, aki már kikelt és növe­kedő salátapalántáját pikíroz- za. Ök a salátapalántát fűtött üveg- vagy fóliaházba ültetik ki, hogy nagyon korai legyen a termés. De a legtöbben csak hideg üveg- vagy fóliaházak­ba ültetik a salátát, hogy csak az esetleges későbbi fagy esetén kelljen rájuk fűteni, mert nagyon drága a fűtőolaj. Az esztendő végén elláto­gattam egy zöldségkertészke­dő családhoz: Nagy Balázsék- hoz, akik komoly felkészült­séggel foglalkoznak a terme­léssel és mindig ott vannak a Kertészeti Egyetem Kísérleti Intézetének különböző terme­lőhelyeken tartott szaktanács- adó előadásain is. Az 1985-ös esztendő mun­káiról és eredményeiről be­szélgetve elmondták, hogy má­jusban ott voltak a Csánytel- ken tartott szakelőadáson, ott hallották, hogy az ő paprika­tábláikon a több bokron is észlelt megbetegedést a szár- tőrothadás okozza, amit úgy lehet megszüntetni, hogy a beteg bokrokat kidobjuk, s a táblát Rovella nevű szerrel permetezzük be. ök ezt ki­próbálták, és megszűnt a baj. Ha éjjel hideg, nappal jó­val melegebb van, nagyon kell vigyázni az üveg- vagy fóliaházak szellőztetésére, hogy megfelelő legyen a hő­mérséklet. Az egyik táblán a paradicsomnál erre nem vi­gyáztak eléggé, és a tövek az Sehogy se jó Amikor leesik a hó, megszűnik az össznépi egyetértés. A háztulajdono­sok zsörtölődnek, a gyere­kék meg örülnek. S az egy­szerű járókelő? Az meg bizony hol bosszankodik, hői meg szomorkodik ... Minap, a havazás máso­dik napján, szánkázni in­dultunk a gyerekekkel. Mi­vel naár a főutat ezt meg­előzően bejártam, azt aján­lottam, próbálkozzunk’ a mellékutakkal — ott, ahol a madár se jár — hátha ott több hó maradt a szán­kónak. A tabáni városrészbe in­dultunk tehát. Kárpát utca, Körösi Csorna Sándor ut­ca, Tázerdei utca, Nyárfa utca, Biczó Géza utca te­rült el a szánkó alatt. Amit csak nagy erőlködéssel le­hetett húzni. Ugyanis ezen kis utcácskák lakói a havat lelkiismeretesen eltakarí­tották. Bezzeg hazafelé, a Ceglé­di úton, csak úgy suhant a szánkó...! —U első, második kacsnál meg­hozták a termést, de a har­madik-negyediknél nem, s a többieknél is gyengébb lett a hozam. A túl sok nitrogént kapott, túl kövér paradicsom is gyengébb termést hoz. Az 1985-ös esztendőben ki­emelkedően jó termést hozott volna az uborka, de félidő­ben a vetésterület felét a ipe- ronoszpóra elpusztította. Akik a Ridomir nevű permetező­szerrel rendesen permetezték, meg tudták menteni a ter­mést. A paprikatermés is jó volt. Jóval több termett, mint az előző évben, de sok esetben 20 százalékkal is kevesebbet fizettek érte. Kopa László NAGYKŐRÖSI map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1986. JANUÁR 6„ HÉTFŐ A vásárlói szokásokra épít Mi kell a talpon maradáshoz? A szállítás még sok gondot okoz Olyasmiről hallottam már, hogy az elégedetlenkedő szak­ember elment a gyárból, s cukrászüzletet nyitott a főut­ca Sárikáin. Manapság az sem meglepő, ha a helyét sehol nem lelő fiatal agrármérnök gazdálkodónak csap fel, az vi­szont fölöttébb furcsa, ha va­laki három évtized múltán tesz hasonló lépést, odahagy­ván tisztes középvezetői be­osztását, zöldségkereskedésre rendezkedik be. Fordítva történt Márpedig erre is találunk példát, messzire sem kell men­ni keresni. A Farkas utcá­ban, a két hónap óta működő aprócska üzlet gazdája még csak nem is restelkedik amiatt, hogy műhelyvezetői státusáról mondott le eme bi­zonytalan kimenetelű vállal­kozás kedvéért. Az előzmé­nyeket persze csak a bennfen- tesebb vásárlói ismerik, no és a cikkíró, akit furdalt a kí­váncsiság, vajon mi lehet e különös elhatározás oka. — Én nem látok ebben sem­mi rendkívülit — mondja mo­solyogva Pataki Istán —, bár Megváltozott takarmányérték-számítás Kiindulópont az energia Az állattenyésztést segíti az új takarmányérték-számítási módszer, amelynek bevezeté­sét január 1-től rendelte el a MÉM. A külföldön már használt és széles körben el­terjedt eljárás a takarmá­nyoknak azt az energiatartal­mát veszi alapul, amelyet az állati szervezet valóban hasz­nosítani tud. Ily módon ér­tékelik a különféle takarmá­nyokat és ennek megfelelően állapítják meg az állatfajok, s azokon belül is a fajták és a különböző nemű és korú ál­lomány eleségadagjait. Az energiatartalom szerinti számítással lényegesen ponto­sabban lehet meghatározni a valóban szükséges tápláló anyagok mennyiségét és azok egymáshoz való viszonyát. A módszer azért is korszerű, mert valamennyi állatfajnál felhasználható. A korábbi, úgynevezett Kellner-féle szá­mítást például a baromfi- állomány takarmányozásánál nem is használhatták, annyi­ra más elvekre épült az ide tartozó állatfajok takarmá­nyozása. Mivel a módszer nemzetközileg ismert, egy­úttal a külföldi gyakorlat át­vételét is lehetővé teszi és szakszerűbb összehasonlításra kínál lehetőséget. Az új módszer terjedését kiadványok segítik. Ezek egyebek között o takarmány­keverő üzemek munkáját ha­tározzák meg és lehetősé­get adnak természetesen a mezőgazdasági üzemek állat- tenyésztőinek is arra, hogy szinte azonnal átállhassanak az új számítási eljárásra. A forgalomba hozott takar­mányok csomagolóanyagán a jövőben az új értékek lát­hatók. Anyakönyvi Hírek I Született: Parázs Ambrus és Olasz Mária: Andrea; Eszes István és Tóth Julianna: Edi­na nevű gyermeke. Meghalt: Kovács Pálné Tóth Erzsébet (Csipvári u. 45/a); .Kapus László (Kossuth L. u. 101.); Budai Imréné Kiss Er­zsébet (Mátyás u. 18.); Lacz- kó Adolfné Tekes Erzsébet (Mészáros J. u. 20.); Szabó Pál (Kazinczy* u. 30.); Szorító Ambrusné Német Judit (Boly­gó u. 1.); Szász Dánielné Mak- sa Mária (Balia G. u. 61.); Fe­hér Ferenc (Bolgár u. 8.); Re- kenei Sándor (Gát u. 2.); Sze­gedi Gyula (Gyopár u. 3/a); Zoboki Jánosné Mondi Ilona (Kórház u. 12.). Piaci jelentés" Üjév után a hét végén gyér piac alakult ki. A kocsis pia­con egy kocsi vágott tűzifát árultak, amelyből 160 forin­tért adtak száz kilót. Barom­fit keveset, almát sokat hoz­tak a piacra. Olcsóbb lett a tyúktojás. A háztáji szemestermény- piacon csak egy kistermelő jelent meg, akinek kilencféle portékája volt. A morzsolt ku­koricát 6, a kukoricadarát 7, a búzát 5,50, az árpát 6, a nap­raforgómag literjét 10 forin­tért mérte. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 8—15, a körte 14—20, a héjas dió 40—45, a mák 35. a burgonya 5, a fe­hér káposzta 10, a kelkáposz­ta 12, a savanyú káposzta 18. a karfiol 40, a zeller 30, a gyö­kér 20, a sárgarépa 12, a vö­röshagyma 12, a fokhagyma 100 forintért, a zöldpaprika darabonként 3—5 forintért kelt. A baromfipiacon a nagy tyúk darabját 150, a • kakasét KiO forintért árulták. Az első osztályú vágócsirke 200 fo­rintért is elkelt. A tyúktojás darabja 2,80 volt, a pesti ke­reskedő 2 forintért vette. K. L. nem vitatom, 30 esztendő múl­tán gyökeres fordulatot jelen­tett ez az életemben. Azt mondják, ilyen hosszú idő alatt az embernek szinte vé­révé válik a munkaköre, be­osztása. Nálam sajnos fordít­va történt. Az állandó feszült­ség, a szellemi megterhelés kifárasztott. Úgy gondoltam, valami könnyebb munka után nézek... — De hiszen akkor alapo­san melléfogott... — Nézze, tudom mit jelent egy zöldségesüzletet fenntar­tani. Évekkel korábban már volt alkalmam — igaz, köz­vetve — egy kicsit megismer­ni a kereskedés fortélyait, és úgy éreztem, fog ez menni ne­kem is. Az igaz, hogy amióta itt dolgozom, még meg sem álltam, hol ezért, hol azért kell futkosni. Ellenben nem pótolja semmi azt a helyzeti előnyt, hogy magam határo­zom el, mit, mikor, és hogyan csinálok. Hogy látszólagos ez a szabadság? Hm, lehet, hogy igaza van, s talán az áldozat is túl nagynak tűnik érte. De ha csak annyit tűzök magam elé, hogy legalább azt a jö­vedelmet megkeressem, amit előző munkahelyemen, nekem már akkor is megérte. Több­re nem is vágyom. Lassú szállítás — No, és a sok bolt, a kon­kurencia, a termelői piacok? Ezekkel számolt-e? — Az a véleményem, hogy itt, a lakótelep tövében jól megfér ez a kis üzlet, még akkor is, ha a szokványos ke­reskedői szisztéma szerint dol­gozna az ember. Vagyis jócs­kán leegyszerűsítve, ?siak ad- vesz a boltjában. Az újdon­sült kereskedőnek azonban ma már ennél jóval többet kell produkálnia, hogy versenyké­pes maradhasson. Én kizárólag, a vásárlói szo- kásokra^építek, s nem titok, a kereskedelmi hiányosságo­kat is megpróbálom kihasz­nálni. Például hiszek abban, hogy a vásárlóik többsége in­kább tesz egy nagyobb kerü­lőt, ha tudja, itt vagy ott szebb, jobb portékát kap. Csak minőségi árut érdemes beengedni az üzletbe, s ez igaz akkor is, ha csak fillérenként csöpög össze a haszon. . — Célzott a kurrens cikkek­re is. Hogyan biztosítja, ha azok eleve hiányoznak az üz­letekből is? — A bors, a fűszerpaprika esete erre jó példa. Tudjuk, némi fennakadás volt ezekkel. Amikor a nagykereskedelem fél-töltötté a raktárait, még mindig két hétbe került, mi­re a boltokba jutott. Sajnos, ilyen hosszadalmas a szállítás. Nálam már jóval korábban volt ezekből az árukból, de csak úgy tudtam beszerezni, ha elébe mentem a tételek­nek. Szóval azt mondom, ru­galmasság nélkül sok magán­kereskedő becsukhatná bolt­ját ... A vevők tudják — E rövid idő alatt milyen tapasztalatokat szerzeztt? — Nagyon óvatosan merek még véleményt mondani, any- nyit azonban észrevettem, egy­re többen jönnek, még távo­labbról is. Világért sem aka­rok most a beszélgetés ürü­gyén öndicséretbe fogni. Igyek­szem mindazt a szolgáltatást biztosítani, amit egy zöldsé­gesbolt megengedhet magá­nak, különös tekintettel azok­ra, amelyek árusításával nem, vagy csak kevésbé foglalkozik a többi hasonló üzlet. A to­vábbi megítélést bízzuk in­kább a vevőikre, hiszen ők tudnák legjobban és leghama­rabb igazságot tenni. My. J. Bár teljesülne Siriusi jóslat Az 1930-as években a Gyó- ni Géza Irodalmi Társaság budapesti felolvasó ülésein többször együtt szerepeltem Vargha Lászlóval, aki verse­ket is írt, s ő volt Sirius mes­ter, Magyarország akkori „idő­jelzője”, aki a hónap végén mindig megküldte a nagyobb pesti újságoknak, hogy a kö­vetkező hónapban milyen idő lesz Később a körösi újság részére is adott jelzéseket. Többször megfordultam Kék­golyó utcai pesti lakásán, s egyszer megmutatta Beda, len­gyel szerzetes 1600 éves jegy­zeteit, amelyben Beda atya örök időkre szóló jóslatokat írt le. Szerinte az időjárás aszerint alakul, hogy milyen nappal kezdődik az esztendő. A jegyzeteket én akkor lemá­soltam, s ezek szerint, a szer­dai nappal kezdődő 1986-os évben az évszakok a kővetke­zőképpen alakulnak: a tél: de­res, a tavasz: nehéz és válto­zó, a nyár: kedves, az ősz: bő. Az 1985-ös év keddi napon kezdődött; 1985-re ködös te­let, szeles és esős tavaszt, szá­raz nyarat és gyenge szüretet jósolt. Ez sajnos, bevált. Az idén bő szüretet ígér, ami jó volna, ha teljesülne. k. 1. Érvényben a rendelet Új helyen az állatpiac Az egyik tanácsülésen in­terpelláció hangzott el a ser­téspiac Kecskemét utcai he­lyével kapcsolatban. Megfon­tolásra javasolták, hogy a Szol­noki út végére kerüljön. A ta­nács testületé — amelynek jogában áll módosítani a piac helyét — alaposan megvitat­ta a kérdést. A régi helyen nagyobb be­ruházásra lett volna szükség, amellett az is belátható, hogy a terület fekvése nem éppen a legkedvezőbb egy ilyen fel­adat ellátására. Alkalmanként körülbelül negyven sertést hoznak a piacra, ezek adás­vételére a vásártér alkalma­sabb. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy így csak egy helyen kell beruhá­zásra, állagmegóvásra költeni. Így végül a tanács testüle­té módosította saját rendele­tét, s ebben kimondja, hogy állatpiac a Törteli úti bejá­ratról nyíló sertésvásártéren minden kedden és pénteken lesz. A rendelet máris életbe lépett. ZÖLDI ZOLTÁN a húsz éven aluli sakkozók Gyulán meg­rendezett országos ifjúsági bajnokságán a több mint hat­van induló közül a negyedik helyen végzett, a másodikkal azonos pontszámimal. A máso­dik—ötödik helyezést Buch- holtz-számítás szerint döntöt­ték el. A 11 fordulás, svájci rendszerű viadalon a 2x2 órás játszmákban a nagykőrösi fiú hét és fél pontos összteljesít­ményt ért el. E versenyen ér­te el egyik legjobb eddigi eredményét. Kérdéseinkre olyan frappánsan válaszolt, ahogy a sakktáblánál ellenfe­lei lépéseire reagál. — Mióta sakkozol? — Ezt a játékot négyéves koromban nagyapám kedvel- tette meg velem, ö nem volt versenyző, csak tudott játsza­ni. — A család hogyan viszo­nyul a sporthoz? — Bátyámtól is sokat tanul­tam (ő úttörő-olimpiai megyei második helyezett is volt egy­szer). Édesapám sportkedvelő, édesanyám megértő. Gyerek­koromban biztató volt, hogy a bokrosi városrészben szinte mindenki szeretett és érdek­lődött szereplésem iránt. — Milyen volt első nyilvá­nos szereplésed? — A Petőfi-iskolai kisdobos­versenyen első lettem, majd korengédéllyel — még első osztálvos koromban — az út­törő-olimpián városi kisdobos harmadik helyezett. — Az úttörő-olimpiákon so­kan kísérték figyelemmel a szereplésedet. Hogyan is sze­repeltél akkor? Szenvedélye a sakkozás — Hatszor városi győztes és egy-egy alkalommal második, illetve harmadik helyezett voltaim. A megyei viadalra hatszor jutottam el és négy­szer sikerült az élen végezni. Az országos döntők közül he­tedikes koromban szerepeltem a legjobban, amikor Zánkán 46 induló közül a 12. helyen végeztem. Ott kevés szeren­csém volt. — Középiskola, egyesület? — Általános iskolás korom­ban a megyei egyesületi fel­nőtt csapatbajnokságban, a nagykőrösi KIOSZ csapatában is szerepeltem, de akkor már édesapám a nagyobb fejlődés érdekében többször átvitt Kecskemétre, az akkori BÁCSÉP SC-hez. Az Arany János Gimnázium képviseleté­ben többször értünk el megyei középiskolás egyéni és csa­pa tsikereket. — Mi történt később? — Kecskemétre hívtak, le­igazoltak. Sok egyéni verse­nyen vettem részt, majd a DUTÉP OB I-es, 14 fős csapa­tában is játszottam, ahol 1982-ben én voltam a legjobb pontszerző: 12 pontból 9 és fél pontot gyűjtöttem. Persze a 14., kötelező serdülőtáblán. — A versenyzésen kívül mi­lyen élményeket adott a sakk? — Külföldi versenyekre; az NDK-ba, Lengyelországba, Csehszlovákiába és Franciaor­szágba is sikerült eljutnom. Sok szép tájat és vidéket lát­tam. Párizs nagyon szép, cso­dálatos, sőt: fantasztikus. — A legjobb eddigi ered­ményed? — Októberben Kecskeméten hat nemzet képviselői vettek részt a felnőtt magyar nyűt (nemzetközi) bajnokságon. A 120-as mezőnyben 18 évemmel én voltam a legfiatalabb. A 12 naipos viadalon 11 játszmá­ból 5 és fél ponttal a közép­mezőnyben végeztem. A mes­terjelölt-normát teljesítettem, ezt júniusig meg kellene újí­tani. — Most hol versenyzel? — Augusztustól katona va­gyok, a Bp. Honvédhoz igazol­tak, az 1986-os erőlistán majd szerepelek, de nehéz bejutni az OB I-es bajnokcsapatba. — Mik a terveid? — Előfelvételis vagyok a műszaki egyetem villamos- mérnöki karára, s jövő ősztől így veszélyben lesz a sakko­zásom. — Hogy értékelt a Magyar Sakkszövetség? — Élő-pontszámom 2315, ez az ifjúságiak közül a harma­dik legmagasabb az országban. Hétévi versenyzéssel értem el. Napi egy órát foglalkozom sakka1 és elmélettel. — További sok sikert kívá­nunk. Sulyok Zoltán ISSN »u»-ga* (Sftgyfcflresi Hírlap) x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents