Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-06 / 4. szám
A titok kulcsa a közös munka XXVIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1986. JANUÁR 6., HÉTFŐ A fővárostól csábító falu Nyilatkozatot kell tenni Minden kutyának története van A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Rövid és csupán látszólagos csend után mostanában egyre több szó esik a közművelődés általános helyzetéről, a konkrét helyi gondokról és eredményekről. Az nagyrészt nyilván annak is köszönhető, hogy a gazdasági élet tartalékainak feltárása közben egyre szélesebb rétege^ számára válik nyilvánvalóvá, hogy a termelő- munkában is az tud jobban helytállni, aki szélesebb látókörű, érdeklődőbb, szellemileg frissebb társainál. Monoron és környékén azonban sokak szerint jelentős a visszahúzó erő. Ide sorolják a főváros közelségét, az emberek kétlakiságát, az ingázást, a művelődési házak, könyvtárak romló állagát. Persze minden egyes állítással külön-külön is lehet vitatkozni, s mindegyikről be is bizonyítható, hogy nem szükségszerűen töltik be a fék szerepét. Ellenkezőleg: ahol a közösséget össze tudják — akarják— fogni, ott lendítőerőt képezhetnek. Ecser — kétségtelen,— körzetközségeinek nem tipikus képviselője. Az egyik legkisebb községünk, szinte a főváros lábánál található, de ahogy ott a közművelődéssel foglalkoznak, a gondokkal birkóznak, az talán példát, tippet adhat másoknak is. A kis település lakosságának 90 százaléka bejáró, ennek ellenére öt éve jórészt társadalmi munkában építették a Rábai Miklós nevét viselő művelődési házat és a 148 négyzetméteres könyvtárat. Ez már önmagában előny, de aligha máradt volna az, ha a község tanácsa az átadástól magára hagyta volna az intézményt. A szükséges karbantartásokat rendszeresen elvégeztetik, mód nyílt felújításra, a belső berendezés fejlesztésére, a könyvállomány gyarapítására is. A kiscsoportok nemcsak helyiségeket kapnak, hanem a közelmúltban például vásároltak egy videoberendezést, amelyet közösen használ a művelődési ház, a könyvtár és az iskola. A művelődési feltételek javításához természetesen nemcsak a tanács járul hozzá egyre növekvő összeggel, hanem a községben érdekelt gazdasági egységek is. A Ró- kosmezeje Tsz például évente 20 ezer forintot ad. de emellett támogatja a kiválóan működő nyugdíjasklubot. A Po- litoys Ipari Szövetkezet hozzájárulása 10 ezer forint, viszont ők patronálják a népi tánccsoportot. Az Alsó-Tápió- menti Áfész 11 ezer forinttal segíti a szakmai munkát. A művelődési ház és a könyvtár dolgozói természetesen úgy tartják: valamit valamiért. Programjaik összeállításánál messzemenőkig figyelembe veszik a gazdasági egységek igényeit, helyet adnak rendezvényeiknek, a különböző üzemi tanfolyamoknak. A könyvtár nagy segítséget nyújt a továbbtanuló dolgozók felkészítéséhez azzal, hogy előteremti s összekészíti nekik az ajánlott irodalmat. A tsz telephelyén létesített letéti könyvtárat sajnos a rossz tárolási körülmények miatt meg kellett szüntetniük. Természetesen egyik Intézmény tevékenysége sem épülhet ad hoc programokra. A hosszabb-rövidebb időszakokra készülő munkatervek a szórakozási lehetőségek megteremtésén túP tartalmazzák — az ecseriek igényei alapján ,— az ismeretterjesztés, az önművelés kereteit is. A különböző klubok, tanfolyamok, szakkörök minden korosztály számára nyitottak, vagyis „aki keres, az talál”. Az ecseri népművelők számára is gondot jelent a főváros közelsége, de ők ezt egyáltalán nem istencsapásnak, hanem kihívásnak tekintik. S legyőzni a világváros csábítását komoly szakmai siker. Ilyen eredménynek tekinthető, hogy hosszú esztendők óta ápolják a helyi hagyományokat, összegyűjtik a régi idők dalait, táncait, őrzik a népviseletet. Már a mai kor igényeit jelzi, hogy rendeznek szabás-varrás és autóvezetői tanfolyamokat. A fiatalabbak az ifjúsági klubban, illetve a színjátszó csoportban, a művészeti szakkörben, a kincskereső klubban, a kis fizikusok szakkörében találnak érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot. Több éve működik gyermektorna és balett, sőt újabban karatecsoport is. A könyvtárnak a község lakosságának egyharmada — 604 helybeli — tagja. Szép számmal akadnak köztük fizikai és mezőgazdasági dolgozók, de a többséget a tanulók, a nyugdíjasok és az értelmiségiek képviselik. A kölcsönzés természetesen önmagában még nem kötné elég szorosan az intézményhez az olvasókat. Rendszeresek és látogatottak viszont a TIT-rendezvé- nyeik, az előadói estek, az író—olvasó találkozók. Évről évre ők adnak otthont a vonzáskörzet szintű szayalóver- senyeknek. Tavaly a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére könyvkiállítást is rendeztek. A község őslakosságának kérésére egy 400 kötetes szlovák nyelvű könyvtárrészleget is kialakítottak. Vitathatatlan, hogy a legkisebb eredményt is nagyon nehéz lenne közömbös, közönyös környezetben elérni. Erre viszont aligha panaszkodhatnak a közművelődés munkásai. Mind a tanáccsal, a pártalap- szervezettel, a KISZ-szel, a HNF helyi bizottságával, s a már említett gazdasági egységekkel kiváló a kapcsolatuk. Ecseren valóban együtt formálják a közgondolkodást, a közízlést, együtt igyekeznek minél jobban kielégíteni a helyiek igényeit — helyben. Mindössze ennyi a „titka” az eredményes közművelődési munkának. Vereszki János Engem keresnek? Déri úr, fáradjon ki! — szól be az ólba Jeszenszky Ilona, s Déri úr kifárad. Tágra nyitja a szemeit, csóválja a farkát, hálásan vakkant egyet, majd visszaiszkol. Déri úr az egyike azoknak a négylábúaknak, amelyek a fóti kutyamenhely felszámolása után átkerültek az új, a pasadi tanyavilágban létesített telepre. Akkor 1983 májusát írták, s egy évnek kellett eltelnie addig, amíg megkapták a szükséges engedélyeket. Ma 150 kutya s vagy 60 macska talált itt menedéket. Simogatásra várva ... Váltás nélkül Minden ebnek története van, s ezeket a történeteket Jeszenszky Ilona jól ismeri. Gondnok, állatgondozó, ügyintéző egy személyben, s amikor Fótról áthozták az öreg kutyákat, jött velük. Nyugdíjas, már fárasztja a sok tennivaló, de addig marad, amíg megfelelő helyettest tudnak találni. Ha nem Kiindulópont az energia UJ Az állattenyésztést segíti az takarmány érték-számítási módszer, amelynek bevezetését január 1-től rendelte el a MÉM. A külföldön már használt és széles körben elterjedt eljárás a takarmányoknak azt az energiatartalmát veszi alapul, amelyet a<z állati szervezet valóban hasznosítani tud. Ily módon értékelik a különféle takarmányokat és ennek megfelelően állapítják meg az állatfajok, s azokon belül is a fajták és a különböző nemű és korú állomány eleségadag- jait. Az energiatartalom szerinti számítással lényegesen pontosabban lehet meghatározni a valóban szükséges tápláló anyagok mennyiségét és azok egymáshoz való viszonyát. A módszer azért is korszerű, mert valamennyi állatfajnál felhasználható. A korábbi, úgynevezett Kellner-féle számíA Jcörnyezet védelme egyre inkább közügy- gyé válik, ezt látszik igazolni az is. hogy a különböző tömegtájékoztatási eszközök (rádió, televízió) is nagyobb teret szentelnek neki ebben az esztendőben. Űj műsorok szület- ■ nek, amelyek rendszeres időközönként jelentkeznek majd. Ám hiába minden, ha kevés érdemleges történik az országban ezen a területen. \ Ám érdemes egy kicsit szétnézni a saját portánkon, hogyan is állunk a környezetvédelemmel. Bár most befújta a hó a tájat, alig több mint egy héttel ezelőtt még látni lehetett azt a szeméthalmot, amely a gyömrői telepi temetőhöz vezető út mellett bosszantotta a járókelőket. A helyi nagyközségi tanács új lakótelkeket parcelláztat errefelé. s a Pest Megyei Víz- és CsaJegyzet Elmenekültek a madarak tornamű Vállalat dolgozói hozzáfogtak a csövek lefektetéséhez. Egy lakókocsiban tárolják a szerszámokat, de a szemetet csak egyszerűen szétszórják a környéken. Az elmúlt hetekben hordta, vitte a szél a papír- és egyéb hulladékokat. Tayaly az év utolsó napján megérkezett a hó, amely egyelőre eltakarja a szemetet. A Lenin Vadásztársaság egyik tagja panaszkodott a minap. Monor és Péteri között — az úttól nem mesz- sze — egy csendes nádas adott otthont és búvóhelyet hosszú évekig a különböző madaraknak, erdei vadnak. Mostanában már nem látni ott semmit, csak a bűzt lehet érezni, mert a szippantókocsik oda hordják a szennyvizet. Szép csendben elmenekültek az állatok erről a helyről, amely sokáig otthont jelentett számukra. A vadászok szomorúan vettek tudomást az esetről, de felvetődött bennük is a gondolat: nem lehetne-e tenni valamit az illegális szennyvíz-leeresztőkkel szemben? ]í eszélhetnénk még sok ■*-' mindenről, arról, hogy az utak melletti árkok lassan megtelnek szeméttel, hogy az utcákban sok a szemét. Ideje lenne már, hu valamennyien magunkba néznénk, érdemlegesen tennénk valamit a környezet védelméért. G. J. tást például a baromfiállomány takarmányozásánál nem is használhatták, annyira más elvekre épült az ide tartozó állatfajok takarmányozása. Mivel a módszer nemzetközileg ismert, egyúttal a külföldi gyakorlat átvételét is lehetővé teszi és szakszerűbb ösz- szehasonlításra kínál lehetőséget. Az új módszer terjedését kiadványok segítik. Ezek egyebek között a takarmánykeverő üzemek munkáját határozzák meg és lehetőséget adnak természetesen a mező- gazdasági üzemek állattenyésztőinek is arra, hogy szinte azonnal átállhassanak az új számítási eljárásra. A forgalomba hozott takarmányok csomagolóanyagán a jövőben az új értékek láthatók. Több mint 100 éven át használta a magyar állattenyésztés a német Oskar Kellner által kidolgozott módszert, amely lényegében a zsírtermelő képességhez viszonyította a különböző takarmányok értékét. Ez az úgynevezett keményítőérték-számítás évtizedekkel ezelőtt kitűnően segítette az állattartók munkáját, lévén, hogy akkoriban a zsírtermelés is cél volt. A modern állattenyésztésben azonban mindinkább igyekeznek csökkenteni a húsok, zsírtartalmát és éppen például a helyes takarmányozással előzik meg azt, hogy az állomány túlságosan elhízzon. Emiatt is szükség volt a Kellner-számí- tás felváltására. érkezik váltás, nem mehet el, sokszor egy hétig is szolgálatban van. A roskatag gazdasági épület manzárdjában lakik, mostoha körülmények között, s mondani sem kell: nem kakaskukorékolás ébreszti reggelente. El sem lehet képzelni, hogy mekkora ott a hangzavar, ahol 150 kutya ugat, csahol, morog egyszerre. Az erdei hangverseny az idegeneknek szól: az újságírót, a fotóst köszönti. Kétkedve fogadjuk Jeszenszky Ilona szavait: „bárányok ezek”, s nagyon is megnézzük, hogy hová lépünk. Az udvaron elszórt kutyaházak lakói ugyanis igencsak feszítik láncaikat, A fekete István Állatbarát-Kör célja a gazdátlan kutyák, macskák összegyűjtése, részükre végleges, illetve átmeneti otthon biztosítása, az állatok élelmezése, orvosi felügyelete, amíg nem találnak új gazdát, számukra, esetleg a régit. Az egyesületnek körülbelül 500 tagja van, akik havonta 50 forinttal támogatják a menhelyt. Akad, aki ennél többet fizet, s önkén-' tes adományokra is számíthatnak. Ha valaki állatot hoz, s nem hajlandó fizetni a gondozásáért, a négylábút akkor is befogadják. Kulturális program Ecseren hétfőn 18 órától: filmvetítés. Monoron a moziban. 18-tól és 20-tól: Életben maradni. Vecsésen 18-tól: vetítettképes előadás Nyugat-magyarországi életképek címmel, előadó: Bécsy László zoológus, a bélyeggyűjtő kör foglalkozása, 19-től: a színjátszókor próbája. Sinter elől Így került ide az a rozsdaszínű keverék, akinek idős gazdája Monorról Amerikába utazott a fia temetésére, ám már ő sem térhetett vissza. A másiknak börtönbe került a gazdája, de előtte idehozta, hogy ne kerülhessen sin- tórkézre. A háromlábú Kajlát az utcáról szedték fel, elütötte egy autó. Azt a szomorú szeműt azzal hozta be valaki, hogy elemészti, ha nem fogadják be. Ennek két hete, s azóta nem nyúlt ételhez, annyira hiányzik a gazda. Mindaz, ami kiderül a spánielekről, tacskókról, schnauzerekről, német juhászokról, a többi, a keverék kutyákról és a cirmos vagy koromfekete, olykor megtépázott bundájú macskákról, ahoan mindjárt ugyanannyi emberi sors, ilyen-olyan jellem is tükröződik. — Hetente két-három kutyát visznek el, de gyakran tízet is hoznak a helyükbe — mondja Jeszenszky Ilona, miközben lapáttal kevergeti a hatalmas üstben fövő csir- kenyesedéket. — Nehezíti a dolgot, hogy az erdei út menti fákra szögezett tájékoztató táblákat sorra leverik a tanyasiak. Nem hiányzott nekik ez a telep, pedig káruk nem származik belőle, igaz, előnyük sem. Ritkán fordul elő, hogy megszökik egy-egy kutya. A múltkor valahogy elszabadult az egyik, a közeli tanyán megtépázta a tyúkokat, még a gazdasszonynak is nekiment. Négyezer forintos kártérítést fizettünk. A kutyák vadul felcsaholnak. Fehér Skoda kanyarodik a kapu elé. Negyven körüli férfi és a kislánya száll .ki belőle. Kutyáért jöttek. — Ha lehet, foxi- vagy vizslakeveréket szeretnénk — adja elő az óhaját Bakonyi József. — Az egyik rokonomnak telke van Érden, oda kellene ; egy megbízható házőrző. Bakonyi József hamarjában kétszer is meglepődik. Először azért, mert 500 forintot kell fizetnie a kiválasztott kölyökkutyáért, másodszor pedig azért, mert örökbefogadási nyilatkozatot kell tennie. Ebben meg kell ígérnie, hogy a kutyáról lelkiismeretesen gondoskodik, az előírt védőoltásokat időben beadatja, s hogy az ebet más gazdához semmilyen címen nem adja tovább. Kötelezi magát arra is, hogy ameny- nyiben a kutya tartását valamilyen okból vállalni nem tudja, úgy haladéktalanul értesíti az egyesületet. Beleegyezik abba, hogy az egyesület megbízottja bármikor felkeresse és ellenőrizze a rábízott állat életkörülményeit, s még ezeken kívül is tudomásul kell vennie néhány szabályt. Öreg is, vak is Bakonyi Éva ölbe kapja a fekete-fehér foltos foxiköly- köt, amit még a nyáron egy papírzsákba kötve találtak meg az állatbarátok a mo- nori utcán. Meg sem áll vele a Skodáig, a mögötte cammogó kis fekete kutya elől menekülve. Pedig talán az az egyetlen olyan jószág a telepen, amelyiktől nem kell tartani, hiszen öreg is, vak is, csak a szimata és a hallása után tájékozódik. Jeszenszky Ilona gyorsan visszaparancsolja, s már az üst mellől vet egy fél pillantást a távozó autó felé. Reménytelen kísérletet tesz öltözékének rendbehozására, de a kitérdelt, piros tréningnadrág és a színtelenre kopott, megnyúlt pulóver ellenálló. Majd erőteljes mozdulat tokkal újra és újra megzavarja az üst fortyogó tartalmát. Kövess László Míg üreseh a lábosok Barcza Zsolt lelvételei (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
