Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-06 / 4. szám
Kaposvári vendégjáték Színházi előzetes Ebben a hónapban dús választékot kínálnak a színházbarátoknak a gödöllői művelődési központban. Igazi színielőadás nem is lesz, legalábbis ami a felnőtteket illeti. Be kell érniük két előadói esttel. Mindkétszer Vállai Péter lép a pódiumra Esterházy Péter műveiből készült műsorával. Első estjének címe: Kis magyar pornográfia, ideje január 21-e, este 7 óra. Utána teaház, beszélgetés a művésszel. *A második fellépése 26-án lesz, a műsor címe Spionjáték, ennek kezdési időpontja délután 5 óra. A jegyek ára felnőtteknek 50, diákoknak 30 forint. Kaphatók mától. A kaposváriak újabb vendégjátéka csak február 3-án ; esedékes, mégis most adunk hírt róla, mert a jegyek már január 10-től válthatók. William Shakespeare A vihar című színművét adják elő, öt felvonásban-, Gazdag Gyula rendezésében. A belépő 100 és 80 forint. , Három előadás lesz a gyerekeknek. Január 27-én délelőtt fél 10 és 11 órakor, délután 3-kor, 28-án délelőtt 10- ' kor A bjívös tűzszerszám, az Állami Bábszínház vendégjátéka, a bábszínházi bérlet 'harmadik előadása. A hónap utolsó napján a Népszínház 'Gyermekszínháza jön Gödöllőre. Pancso Pancsev A négy ■süveg című mesejátékát adják elő két részben. Kezdési 'idő délután fél 3 és fél 5. Mozi Nuki majom kalandjai. Színes szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Zűrös hétvége. Színes, magyarul beszélő szovjet film. 6 és 8 órakor! LLOI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1986. JANUÁR 6., HÉTFŐ Népi ellenőrök vizsgálták Hogyan lesz a kocsmából kultúra Nem lepődnék meg, ha az agyak mélyén az a régi felismerés munkálna, hogy tudniillik a pénznek nincs szaga. Származzék akármilyen forrásból, megjelenésében ropogós bankó, csengő korong. S a papír- vagy fémpénzen ' bármi megvehető. Ha mondjuk kulturális javat veszünk érte, akkor már csak annak a milyensége számít. Senki sem firtatja, mi volt a pénznek az eredete, amit érte kiadtak. Számvitel, jog Ilyesmi jutott az eszembe, amikor a városi népi ellenőrzési bizottság tagjai azt a vizsgálati jelentést elemezgették, amely a' költségvetésből gazdálkodó intézmények saját bevételének növelését célzó melléktevékenységéről készült. A népi ellenőrök a városi és a bagi sportklub, a gödöllői, a galgahévízi és a veresegyházi művelődési házban néztek körül. Fölötlött bennem az is, vajon milyen mélyen gondolnak végig várható folyamatokat, A hét gödöllői műtárgya Középkori eszközök A tatárok 1241. március 15- én pusztították el Gödöllőt, de a tatárjárás után újra felépült a település. A Gödöllővel foglalkozó oklevelek általában rendezett, jól igazgatott, népes birtokra, községre engednek következtetni az Anjouktól kezdve. 1335, 1352, 1370, 1410, 1492 az első oklevelek időszaka. ' Egy 1370-ben kelt oklevél szerint Gödöllő nagy birtoka volt a Gödöllőt valaha még nemzetiségi jogon, tehát nem királyi adományozás, hanem első foglalás, osztozás alapján birtokló Gedellöi családnak, akik névadói is lehettek éppen Gödöllőnek. Mindez még nem zárja ki még más kisebb vagy nagyobb részbirtokosok jelenlétét. 1370-ben a hadoszlás, azaz december 16- án (mert a hadak is‘ hazamentek karácsonyra) kiadott oklevélben Domina Katheri- na de Gedellew, vagyis gedeih Katalin úrnő, István fiának, Jánosnak leánya, Táluk Pál felesége perli Pohá- ros Péter fiától, Miklóstól, a leányoknak járó negyedrészt, azaz Szada és Gödöllő poos- sessio, tehát népes birtokból Gödöllő felét. A vad birtok- foglaló Pohárnok (Poháros Péter) Gödöllő felét, amely Katalin nagyanyjáról Katalinra szállott, Katalin törvényes tiltakozása ellenére erőszakkal foglalta el. Opulai herceg nádor ennek ellenére örök hallgatásra ítélte Katalin asszonyt, ami azt jelenti, hogy örökségét nem nyeri el, a per nem újítható meg, mert nem tudta állítását oklevéllel bizonyítani. Az oklevelekből kivehető, hogy Gödöllő harcos népe a XIV. századtól szomszédháborúkat vív Szadával az arrafelé eső jobb földekért, legelőkért. Egy 1430-ban kelt határjárási okirat szerint Zsigmond király feleségét, Borbálát a határjáráson Ladislaus villicus, Gödöllő bírája képviseli. Villicusa csak ölyan községnek lehetett,' amelyben szabadok laktak, vagy a szolganépek mellett jelentékeny számú szabad lakosság. E héten a művelődési központ előterében két középkori lándzsahegyet, a kastély régiséggyűjteményéből pedig egy alabárdot és egy lándzsahegyet láthatunk. H. M. amikor egy-egy döntést meghoznak. Ha már szorít a cipő, viszonylag könnyű ' kimondani, a művelődési intézmények, sportegyesületek fogjanak melléktevékenységbe, s az abból eredő bevételből pénzeljék elsőrendű tevékenységüket. Az egyik helyen a művelődéshez értő emberek, a másikon a sportot szerető társadalmi munkások dolgoznak. Rövidesen rájönnek, rádöbbentik őket, hogy a melléktevékenységhez alapos gazdasági, számviteli, jogi meg 'ki tudja hányféle ismeretre volna szükségük. Ezek hiányában néha még azt sem tudják megállapítani, mennyi a melléktevékenység haszna. Hagyjuk ezt. Bizottsági ülésen vagyunk, nézzük, mit végeztek a népi ellenőrök. A jelentés rögzíti: a vizsgált közművelődési intézmények, sportegyesületek gazdasági feltételei az utóbbi években kedvezőtlenül alakultak. Melléktevékenységből. szolgáltatásokkal próbálják anyagi forrásaikat növelni. Vendéglő, szemét Tehetik, ha megfelelnek néhány feltételnek: segítse szakmai tevékenységüket, mennyisége ne akadályozza annak színvonalas ellátását, szolgálja a személyi állomány eredményesebb foglalkoztatását, a helyiségek, eszközök gazdaságosabb kihasználását, az ár- és díjbevétel fedezze a költségeket, s jellegtől függően hozzon eredményt. Mivel igyekeznek gyarapítani forintjaikat a vizsgálatba vont intézmények? A városi művelődési ház ipar- és népművészeti boltot tart fenn, hirdet és reklámoz, kazettát másol, vándorkiállításokat, táborokat szervez,' újabban nyomdát működtet, Galgahé- vízen és Veresegyházon helyiséget adnak bérbe vendéglőnek. A gödöllői sportklub szintén vendéglőt működtet, a bagiak szemétszállítással foglalkoznak. Eddig viszonylag gördülékenyen haladtak a népi ellenőrök. Utána következtek a kuszaságok. Azt mondták: az árbevételek és a tevékenységgel kapcsolatos kiadások ösz- szehasonlítása a közművelődési intézményeknél nem történt meg, noha ez nagy jelentőségű lenne. Lehet, csakhogy a közművelők inkább táncmotívumok. műtárgyak, színielőadások összehasonlításában jártasak. Az előírások szerint (az ifi- és díjbevételekre kalkulációt kell készíteni. Engedély, feltétel Aztán a bizonylatok. Ezekkel rendszerint baj van. Másutt is. Itt meg előfordul, hogy nincsenek is, mint az egyik, a vizsgálatban részt vett népi ellenőr elmondta, nem volt olyan nyilvántartás, amelyből kiderülne, hoz-e valamit a bolt, amit majd az alaptevékenység támogatására lehet fordítani. S egyáltalán, kifizetődik-e a bérlet? A veresegyháziaknak a szemére vetették, hogy nem kérnek reális bérleti díjat a művelődési házban fenntartott vendéglőért. A bagiak meg elkéstek az adóbevallással. A gödöllőiek nem végeztek gazdaságossági számításokat, piackutatást, mielőtt megvették a nyomdagépeket ... A jelentés készítői többnyire azzal kezdik az újabb fejezeteket, hogy leírják, mit kell tenni.. Majd megállapítják, hogy á vizsgált helyen mi a tény. Sok mindent kellene tenniük az intézményeknek. Értesíteni a felügyeleti szervet a munkáik vállalásáról, szakhatósági engedélyt beszerezni, megteremteni a személyi és tárgyi feltételeket, ellenőrizni belülről és kívülről. S ha mindezt megteszik, akkor talán át is képezték magukat gazdasági szakemberekké, s ha kapnak egy jó ajánlatot, elmennek gazdálkodási céghez, a művelődési házba, a sportegyesületbe újak jönnek, akik kezdhetik az egészet elölről. Persze az is lehet, hogy egészen másképp alakulnak a dolgok. A kocsmában megkeresett forintok mégis kulturális jószággá válnak. Az viszont erősen kétséges, hogy a felhasználó személyre azonos-e? K. P. Mindenki reménykedik Kívánságok a listán A készülődés az új évre alkalmat teremt a számvetésre. Az ember ilyenkor átgondolja mindazt, ami az elmúlt év során történt vele. Vajon mi az, amit jól csináltam, mi nem sikerült? Mit kellene másként tennem? Az új év első napja a kívánságok összeállításáé. Sokan hiszik, ha hangosan kimondják kívánságaikat, azok teljesülni fognak. Az ilyen kívánságokra voltunk kiváncsiak. Cseri Béláné pénztáros: — Mint kereskedő, kívánom, hogy az új esztendőben a vásárlók egy kicsit udvariasabbak legyenek velünk szemben. Az árukat ne dobálják, és ne fogdossák! Vigyázzanak jobban az -üzletek tisztaságára! Azt se bánnám, ha egy kicsit több lenne a fizetésünk. Hajdú Józsefné postai kézbesítő: — Szeretném, ha a körzetemben élő magányos emberek sok olyan leyelet kapnának, amelyekben tudatják velük, nem feledkeztek meg róluk. Gólya Józsefné körzeti nővér: Nemrég kaptam meg szolgálati lakásomat, így legfőbb kívánságom teljesült. Egészségügyi dolgozóként azt kívánom, az embertársaim ne legyenek betegek, s akik mégis, gyógyuljanak meg mielőbb. Bálik János bedolgozó: — Családom óhaját tolmácsolom, ha azt kívánom, mielőbb fejeződjék be az aszódi tanuszoda építése. Két lányunk van, akik már ott szeretnének a nyáron megtanulni úszni. Ezer Mihály nyugdíjas: — A hetvenharmadik évet taposom. A nyugdíj mellett még néha dolgozom a régi szakmámban. Az asztalosszerszámokat rhár nehezebben fogom meg. mert gyenge vagyok. Ezért magamnak erőt, a családomnak egészséget kívánok. Hegedűsné Juhász Mária adminisztrátor: — Üzemünk, a túrái Galgavidéke Áfész varrodája nyereséggel zárta az 1984. évet. Kívánom, hogy most is így legyen. Két kisgyermekem van, számukra mit. kívánhatnék a békés életnél többet? Lipták János gépkocsivezető: — A szakmám közismerten balesetveszélyes. Sok baleset. azért következik be, mert fegyelmezetlenek a közlekedők. Kívánom, hogy a közlekedésben részt vevők fegyelmezettebbek legyenek az új évben. Mint domonyvölgyi lakos, többször tapasztalom, hogy az ide látogató üdülők készakarva szennyezik a környékünket. Jó lenne, ha ez is megváltozna a jövőben! Zdenkó Ferencné üzletvezető-helyettes: — Az új évben is kívánom, hogy a bolti munkám sok örömet szerezzen, kis áruházunk forgalma emelkedjék. A vásárlók elégedetten távozzanak tőlünk, azzal a gondolattal, hogy ide érdemes járni, mert itt mindent megkaphatnak. Udvardi Erika ifjúsági klubvezető: — A domonyvölgyi fiatalság nevében kívánom, hogy klubunk sok új játékot és sportfelszerelést kapjon az új évben. Külön kívánjuk, minden fiatal becsülettel álljon helyt a mindennapi munkában és harcoljon a világbékéért! Sáhó Béla nagyközségi párt- bizottsági titkár: — Kívánom, hogy 1986-ban valósuljanak meg a nagyközség gazdaság- politikai céljai, valamint az áthúzódó beruházások. Sikerüljön végre befejezni a tüdőgondozó átalakítását, az ikla- di tornaterem építését, a do- monyi általános iskola fejlesztését, Aszódon a tanuszoda felépítését. Reálisnak látszik a szociális foglalkoztató terve is. A termelőüzemeknek kívánom, hogy az elmúlt évnél könnyebb legyen a gazdasági év tervéit teljesíteni. Az új évben kezdődik a településfejlesztési hozzájárulás fizetése. Szeretném, ha ezt a pénzösz- szeget a reálisan felmért célokra használnák fel. Kovács I. Csaba Kereskedelmi őrjárat Maradt még a polcokon Az ünnepekre feltöltötték áruval Gödöllőn is a kereskedelmi hálózat egységeit. Igaz, nincs olyan sok, ami el ne fogyná, ezt igazolta az a kép is, ami ünnep után fogadott. Egyes boltok raktáraiban maradt jmég tartalék, amit azonnal a polcokra raktak. Ahol nem volt más tennivaló, takarítottak, törölgették a polcokat. A vásárlók az első napon főként kenyeret és tejet kerestek. A Patak téren lévő élelmiszerüzletben Kobelmayer Attilával beszélgettünk, ő az új vezető október, Tham László nyugdíjba vonulása óta. Tizennégy társával együtt igyekszik a vevők igényeit kielégíteni. Van mit tenni, áruról, AZ ESTI, az éjjeli hóesés okozott nekünk, gyerekeknek meglepetést, amikor reggel rácsodálkoztunk a havas tájra. Szinte vakított a mindent beborító fehérség. A csend is erőteljesebb volt, a fák ágai is roskadoztak. A hókristályok úgy ültek, sziporkáztak rajtuk, mintha kis hófehér lepkék lettek volna. Ilyen téli estéken nagyanyáink meséi csilingelő szánokról szóltak, éhező madarakról és a falvakat, községeket körüljáró farkasokról. Csilingelő szánkókat még mi is láttunk. Akkor még az utcák, az utak nem voltak sózva, s ha kiadós volt a tél, .ha csikorgóit a hó, könnyen siklott a lófogatú szánkó. Madarakat is láttunk télidőn közelebb húzódni a házakhoz. S figyeltük a nagy fekete varjakat, amint ellepték a tereket, a gyümölcsösöket, közel kerülve az ember lakta területekhez. Iskolai féladatunk volt madáretetőt készíteni. A farkasokat azonban már csak a hírekből ismertük,, no meg az állatkertből. A legszebb viszont akkor volt mindez, amikor apám megérintette vállamat az ágybaji és szólt: ugorj, fiú. mások már frissebbek nálunk. Kintről valóban behallatszott, Séták a városban A havas táj szépsége ahogy a szomszédok javában söprik, takarítják a havat a gyalogjárdáról. Ez úgy éjfél tájban történt, mert oly szokás járta, hogy aki munkába indul, az már ne tapodja a havat. Könnyebb azt már lazább állapotban elsöpörni. Ráadásul nemcsak a ház előtt söpörtünk, hanem az üres telkek és gyümölcsösök előtt is eltakarítottuk a havat, hiszen mi jártunk rajta át. Aztán ha végeztünk, bent forró tea várt bennünket. Reggel pedig az asszonynépség csinált utat a gazdasági udvarba. Sajnos, ez a szokás azóta elhalványodott, itt-ott még elvégzik e munkát, de általában taposhatja a járókelő magának az utat. Szitkozódhatunk hóolvadás idején is, ha latyakban kell járnunk. A téli Gödöllő szánkópályáival is sok élményt adott. Az egyik leglátogatottabb volt az agyagbányai. A Báthori utca végén egy lejtős oldal volt. Felnyúlt a Bercsényi utcára, majd a tetőpontig. Nyaranta kecskék legeltek, kikötve, füves térségén. Télen egy kiadós havazás után valóságos örömujjongás hallatszott innen messzire. Jött seregestől a szánkózók hada. Mi ott laktunk a Nyolcak házánál, de laktunk a Báthori utcában is, így szinte állandó pályabérlők voltunk. Vasszánkónkra (apánk lakatos volt) hárman-négyen ráfértünk, az ugratás részen szerettünk igazán lesiklani, mert vitt, repített bennünket a szánkó. Öcséimet is vinni kellett, a kisebb gyerekeket még fölfelé haladtunkban is húztuk. Az is hozzátartozott a szánkózás örömeihez, hogy időnként nagyokat borultunk, egymásra zuhanva boldogítottuk egymást. Ma már igazi szánkópálya híján, csak húzni tudjuk az utódokat. Így zsibongnak a gyerekek a bútoráruház előtti kis lejtőn, a park szabadtéri színpad részén kialakított lefutón, az Erzsébet parkban, a szikla hátsó oldalánál Pedig lelkemre mondom, jó szórakozást jelent a szánkózás. Pusztán a levegőn való kinn- lét is öröm. A régi Fácános adott erre igazi nagy lehetőséget (más egyéb erdei pályák mellett). A Tisza utcánál mentünk be, volt ott egy fasor, s föntről indulva kiszaladtunk a régi töltés oldalához. Gyermekkori csalafintaságunkat is ezen a tájon követtük el. Iskola helyett szánkózni jöttünk ki, igaz, nem a fasorba, hanem az erdei kacskaringós pályára, mely a volt síugratótói indult (ilyen is volt a papoknak, a gimnazistáknak). Nagy szánkót hozott az egyik iskolatárs — öten-hatan is ráfértünk — s máris rohantunk lefelé a fák között, s végül a régi vasúti töltés nagy eperfájánál kötöttünk ki. IIOL VAGYTOK^ régi játszótársak? Míg rátok gondolok, azon merengek, adunk-e jó lehetőséget utódainknak? Élvezhetik-e a tél szépségeit? Szánkójuk röpülhet-e, edződhetnek-e a szabad levegőn, nem zárjuk-e őket kalitkába? Törődünk-e ilyen igények kielégítésével, s adunk-e területet e nagyon korlátok közé szorított modern világunkban? Szántai Sándor csomagolásról gondoskodni, a dolgozókkal foglalkozni, a munkát szervezni. Egy fiatalembernek, aki alig huszonnégy éves, oda kell figyelni és az idősek szaktanácsát meghallgatni. Budapesten végzett tizenegy évvel ezelőtt a szakmunkás- képzőben. Nős ember, boldog családapa, a kis Attila alig kéthetes. Felesége mélyépítő technikus, most szülési szabadságon van. Az elmúlt esztendő számukra igen jelentős volt. hiszen egy aranyos gyerekkel gazdagodtak, üzletvezetői megbízást kapott az apa, aki szereti a szakmát és rajta múlik, hogy mire viszi majd az életben. A piacra hóhullás közepette érkeztem, még nem kezdődött meg az eltakarítása. Az árusok igen kevesen voltak, négy kiskereskedő és három termelő. A tojás ára csökkent, most 3—3,20 darabja. A paradicsom 76, a gomba 100, az alma 16—20, a káposzta 10, a kel 16, a vörös 14 forint. A fehér répa 24, a sárgarépa 18, a karalábé 18 forint kilónként. A paprika darabja 7,50 és 10 forint, a burgonya 6, a torma 56. a cékla 14 forint. A naprafogó kilója 40, a naspolya 28 forint. Cs. J. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Temetők, sírjelek, személyes emlékművek, fotókiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Torockói népviselet. 1895 (Körösfői Kriesch Aladár festménye. 1895, megtekinthető az előtérben). Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondok a rokonoknak, a munkatársaknak, fér.iem. Arvay József elhunyta alkalmából közölt részvétnyilvánításokért. Arvayné Báró Etelka. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
