Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-06 / 4. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1986. JANUÄR 6., HÉTFŐ Húsgyári munkásgyűlés Kevesebbet, de jobb minőségben Az állattenyésztési kedv, valamint az árualap csökkenése, a megváltozott piaci kívánalmak, mennyiségi és minőségi gondok — ezek a fogalmak szőtték át,az új év első munkanapján megtartott húsgyári gyűlés beszámolóját, ami java részében azt vette számba, miként dolgoztak a ceglédiek az elmúlt esztendőben. Mind sertésből, mind pedig szarvasmarhából a kellőnél kevesebbet tudott felvásárolni a helybeli gyár. Sertésből az 1984-es 279 ezer és a tavalyi csökkentett mutatószámú tervvel szemben csupán 229 ezret, szarvasmarhából 16 ezret, ami bár megközelíti a tervben rögzített meny- nyiséget, ám 1800-zal elmarad a múlt évitől. Igaz, nemrégiben megemelték a felvásárlási árakat, ám a központi intézkedés hatása ma még nem érzékelhető. A tervezett 193 ezer sertés helyett csak 158 ezret sikerült levágni, marhából viszont az elképzelt 7800-at bőségesen túlszárnyalva, 14 ezer darabot. Utóbbi azonban nem pótolhatta a sertésvágásban bekövetkezett csökkenést. Egyébként a vágási tevékenység sajátos belső ellentmondást mutat. Az adatok: első félévben sertésből 97 ezer, a második félévben 61 ezer, szarvasmarhából az első félévben 4 ezer, a másodikban 10 ezer darab. Vagyis annak ellenére, hogy a meglévő kapacitás többet is elbírt volna, az egyik időszakban túlfeszített tempóról, míg a másikban viszonylagos munkahiányról beszélhetünk. 4400 tonna húskészítményt termelt és értékesített a ceglédi egység (a terv 4800 tonna volt). A lemaradást elsősorban aZ okozta, hogy a különleges feltételek mellett zajló sertésvágás miatt az év egy szakaszában szűkebb választékkal tudtak előállni, s ez nyilván gyengítette piaci pozícióikat, egyben előnyös helyzetbe hozta a társvállalatokat. Az sem tagadható, hogy a ceglédi gyár műszaki-technikai felszereltsége nem javult olyan mértékben, hogy a termékek versenyképességét számottevően növelni lehetett volna. Ugyanakkor ezt a területet néhány kedvező előjelű folyamat felerősödése is jellemezte, amelyek majd egy külső kényszerhatásoktól mentes időben gyümölcsözhetnek igazán. Meg kell említeni a csontozó, előkészítő tevékenység eredményessé válását, a gyártmányfejlesztés terén elért sikereket (OMÉK-díjas a hús- kenyér- és az aromás család) stb. A gyár piaci munkájának értékelése — mint azt a beszámoló is hangsúlyozza — nem egyszerű. A kedvezőtlen Pártszervezet a hűtőházban Nagy feladat áll előttük A beszámolót még együtt hallgatta meg az alapszervezet tagsága, s a hozzászólók is erről mondtak véleményt, ám az 1986. év feladatait már külön-külön fogalmazták meg. Ez történt Albertirsán a Pest Megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság tárgyalótermében rendezett párttaggyűlésen. Űj alapszervezet alakult. De vegyük sorjában az eseményeket. A hűtőházban dolgozó párttagság többsége a Mibsurin Tsz I-es számú alapszervezetében végezte pártmunkáját. Kezdetben csak néhányan, év végére közel húszán tartoztak ebbe a pártcsoportba. Mivel a dolgozók száma is gyarapodott, a sajátos feladatok, a helyi döntések előkészítésében egyre sűrűbben és mélyrehatóbban kellett részt venniük az ott dolgozó kommunistáknak. Szükségessé vált egy hatáskörrel rendelkező alapszervezet létrehozása. Az irányító pártbizottságok támogatták a kezdeményezést. Így fordult elő az a sajátos helyzet, hogy az egy év alatt végzett pártmunkát értékelő beszámolót együtt vitatta meg az alapszervezet tagsága, de a tennivalókról már külön-külön határoztak. A régi alapszervezet tagsága Kovács Béla belső revizort választotta titkárnak, ö mozgalmi tapasztalatait a KISZ-ből hozta. Nagyobb rutint akkor szerzett, amikor mint megbízott a továbbtanuló titkárt helyettesítette. A régi alapszervezet feladata s hatásköre annyival csökkent, amennyivel az új alapszervezet tehermentesítette. Ma is, sajátos helyzeténél fogva, a Micsurin Termelőszövetkezet egész tevékenységére rálátással bír. A legtöbb vezető beosztású szakember itt végzi pártmegbízatását. A pártmunka területén minden tekintetben élen kell járniuk. Az új, PHGT-'ben működő alapszervezet tagsága a nagy mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező Détári Istvánnét választotta meg titkárnak. Az itt dolgozó párttagság nincs könnyű helyzetben, hiszen a nemrég avatott létesítmény termérdek új, eddig még nem gyakorolt feladatot ad. Az üzemavatástól napjainkig eltelt idő alatt hasznos tapasztalatokat szereztek a dolgozók, vezetők egyaránt. A hűtőház igazgatója, dr. Losó József — aki egyben a HNF nagyközségi bizottság elnöki teendőit is ellátja — munkatársaival derekasan helytállt az üzemen belül és a partneri kapcsolatok megteremtésében egyaránt. A naponként változó piaci viszonyokhoz, az alakuló közgazdasági környezethez az újítási és megújulási képességhez való rugalmas igazodás nagy feladatot ró beosztottra és vezetőre. Ebben és a belső szervezeti, irányítási rendszer csiszolásában, a tartalékok feltárásában nélkülözhetetlen szerepe van a pártalapszervezetnek. A hűtőházban dolgozó kommunisták, ismerve képességeiket, megbirkóznak a rájuk váró feladatokkal. N. G. Iskolák, óvoda A dánszentmiklósi tanács az utóbbi időben az iskolák és az óvoda felújítására költött. A csetneki tagiskolát félmillió, az alsó iskolát 700 ezer forintért hozták rendbe. Központi fűtést kapott a központi épület és az óvoda. Az elmúlt tervidőszakban adták át a község új napközi otthonát. körülmények miatt a hagyományos piacokon védekező jellegű magatartást kellett tanúsítani. Bár a kezdeményező próbálkozások hoztak sikereket is, ám ezek a gyártási feltételek lassú javulása, módosulása következtében nehezen bontakoznak ki. A ceglédi hústermékek minőségével sem a forgalmazók, sem pedig a fogyasztók nem egyértelműen elégedettek. Természetesen maguk a gyáriak sem. A minőséget befolyásoló tényezők között akadt több is, amelyeken szándékaik ellenére sem tudtak megfelelő módon változtatni. A kijelölt hazai piac ellátása mellett jelentős exportot teljesített a gyár, 440 millió forintos árbevétellel. A külföldre vitt portékák között a marhahús vette át a főszerepet, csökkent a húsrész iránti kereslet. Az idei esztendőről szólva kérdések sora merült föl: stabilizálódik-e az állatállomány, növekszik-e, mikor és milyen mértékben mutatkoznak meg a felvásárlásiár-emelő intézkedés hatásai? Óvatos a fogalmazás, szerényebbek a tervszámok. A papírra vetett mutatók 182 ezer sertés, 10 ezer szarvasmarha és 20 ezer juh átvételét, 137 ezer sertés és 11 ezer marha vágását jelzik. Az élőállat-export minimális lesz, marhahúsból és húsrészből nem indul szállítmány a határon túlra. A számok az árualap csökkenéséről tanúskodnak, a felsorolt mennyiségek a csekély export mellett a hazai piac igényeinek kielégítésére elegendőek. Ilyen körülmények között a fő cél nem is lehet más, mint hogy a kapacitás adta lehetőségektől igencsak elmaradó húsmennyiséget nagy körültekintéssel, szigorú technológiai fegyelemmel, mind jobb minőségben dolgozzák fel. V. S. Környezetgazdálkodásunk korlátái és kilátásai Mekkora az a szükséges mérték? Vitray Tamás méltán népszerű csevegő műsorában, a Tóksóban bemutatott egy rendkívül rokonszenves megszállottat. Ha az emlékezetem nem csal, valami olyasmiről beszélt, hogy a legfőbb ideje felhagyni a környezet védelmével — gazdálkodni kell vele! Már csak azért is, mert jelenleg , környezetvédelmen idehaza és jórészt külföldön is csak a mérsékelt szennyezés értendő. És ha már szeny- nyeztünk. az esetek nagyobbik részében utólag már nem áll módunkban a szennyezést megszüntetni. A természet vagy fel tudja dolgozni az idegen mocskot, vagy „torkán akad"’, ilyenkor jönnek létre a nagy ökológiai tragédiák — haváriák, ahogy a szakemberek mondják. A természet védelmében az emberiség tagjaiként mindannyian érdekeltek ' vagyunk. Ugyanakkor a gazdasági versenyfutás során egészen más, s nemritkán erősebb ellenérdekeink keletkezhetnek. A környezetbarát technikák- technológiák bevezetése, ki- fejlesztése ugyanis nem kevés pénzbe kerül, s ezeket a költségeket már nem az emberiség, hanem egy szűkebb csoport, akár egy ország, akár egy vállalat tagjaiként kell megfizetnünk. Közgazdasági egyszeregy S innentől kezdve a köz- gazdasági egyszeregy jegyében alakul minden,. A gazdasági versenyfutás során, a lemaradók: értsd: gyengébben gazdálkodók, magasabb költségeiket a versenyképesség érdekében ott faragják le, ahol tudják. És sajnos ezek közt a „költségcsökkentő tényezők” között mindjárt a legelső sorban kell említenünk a környezetvédelmet. A világgazdasági centrumhoz közelebb álló országok e költségeket fejlettségük, alacsonyabb önköltségük révén könnyebben ki tudják . gazdálkodni. Az idejében és megfelelően végrehajtott környezetvédelmi beruházások ugyanis elősegíthetik az adott gazdaság térnyerését. Elég, ha a japán személygépkocsik minimálisra szorított légszeny- nyezésére gondolunk. Ilyen gyártmányok birtokában a japán kormány nyugodtan adhat meg egészen alacsony szennyezőanyag-kibocsátási normákat a gépkocsik kipufogógázaira, hisz saját piacán saját gépkocsijai még így is eladhatók maradnak, de ekként alaposan megnehezíti más gyártók bejutását a piacra. Így válik a környezetvédelem az adminisztratív protekcionizmus eszközévé. Csak tetézi hazai gondjainkat: az érdekeltségi rendszert mind ez ideig nem sikerült úgy beállítani, hogy a vállalatok valóban érdekeltek legyenek környezetbarát tecnológiák bevezetésében. És nemcsak azért, mert az érdekeltségi rendszer egyik oldalán negatív ösztönzőként megjelenő környezet- védelmi bírságokat már eleve úgy alakították ki, hogy azok igazodjanak a vállalatok teherviselő képességéhez, hanem azért is, mert az ilyen célú beruházásokra fordítható pénzt a „legdrágább” forintokból. az adózott nyereségből képzett érdekeltségi alapból kell elvenni. Onnan, ahonnan példának okáért a béremelést is. Nem kedvez a szabályozás Mindezek tetejébe a közvetlenül mérhető hasznot nem hajtó beruházás során éppúgy kell fizetni felhalmozási adót, mint egyébként, s a megvalósult beruházás a vagyonadó összegét növeli. S ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a környezetvédelem nem tartozik a hitel- rendszer preferált céljai közé, s így semmiféle kedvezmény e címen nem kapható, akkor teljesen érthetővé válik az a vállalati stratégia, amelyik csak a f eltétlen szükséges mértékben valósít meg környezetvédelmi beruházásokat. De hogy mi is ez a feltétlen szükséges mérték, elég nehéz megmondani. Jelenleg ugyanis a szennyezést mérő műszerpark olyan szegényes, hogy. a legnagyobb környezetkárosítókat leszámítva, a „kisebbeknek” csak 4—5 évente kell ellenőrzéssel számolniuk. Megfelelő érdekeltséget A megbízható mérési adatok híján az egész birsági rendszer a vállalatok bevallásán alapul. És annyira naivak mégsem lehetünk, hogy ne gyanakodjunk, ez a bevallás egyik-másik esetben egy kicsit sántít. Ha valamelyik vállalatot rajta is kapnák a turpisságon, legfeljebb egy félévi összeggel megnövelt bírságot kell fizetnie. De miért kapnák rajta? Azt jó előre lehet tudni, mikor jönnek mérni, s ilyenkor elég kikapcsolni vagy lelassítani a legfőbb szennyező művet, s újabb néhány évre „rendben van” minden. Természetesen vannak szép számmal elképzelések arról, hogy ezt az áldatlan állapotot miként kellene megváltoztatni. Biztató, hogy a jelentősebb beruházásoknál ma már az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vétójoga van, ameny- nyiben a kérdéses beruházás nem felél meg az elvárható környezetvédelmi normáknak. De nagyon sok még a tennivaló addig, amíg a környezetvédelem lehetőségei javulnak. Addig viszont, míg sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak, megfelelő érdekeltségi rendszer híján a környezetgazdálkodást megvalósítani nehéz. V. P. Volt, aki a kórházból jött... A törteli mindig törteli Nagyon kedves és meghitt találkozó színhelye volt a pénzügyőrség fővárosi klubhelyisége. Itt tartották a Törtei községből Budapestre számlázottak összejövetelét. Hangulatossá tette az eseményt az is, hogy a klub vezetője, Kacséra Tibor pénzügyőr százados is földijük. Hosszú és kitartó szervezéssel kutatta fel az elszármazottak lakcímét Domonyi Frigyes, a törteti általános iskola 81 éves nyugdíjas tanára, aki 42 évet tanított a községben másfél évtizedig mint igazgató. A szétküldött meghívók kézhezvétele után sorra kapta az örömteli, sokszor elérzé- kenyült hangvételű telefonhívásokat ez ügyben. Volt, aki a kórházból' kapott engedély- lyel jött, csak hogy beszélheste nem is volt kenyérhiány! Az átlagos kenyérmennyiség két-háromszorosát sütötték a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat Kossuth Ferenc utcai üzemében a legutóbbi ünnepek előtt. Temesközi Jenő és Korpácsi Zoltán szedi a kemencékből a ropogós vekniket, z Apáti-Tóth Sándor felvétele sen a 30—40 éve nem látott osztálytársaival. A meghívottak között ott voit több tanár és Törtei község nyugalmazott tanácselnöke is, aki beszámolót tartott a község dinamikus fejlődéséről. Domonyi Frigyes ismertette a találkozó kettős célját: fenntartani, ápolni a személyes kapcsolatokat, s az intézmények szerény anyagi helyzetét figyelembe véve támogatni az oktatást és nevelést elősegítő szemléltetőeszközök, az óvodásoknak játékok beszerzését. Nem telt bele egy óra és máris hoztak — a helyszínen összeadott pénzből — a közeli Triál-üzletből egy nagy nejlonzsák színes, nagy gumilabdát. Azonnal akadt jelentkező, aki vállalta, hogy ezeket autójával a 80 kilométerre levő óvodába elviszi. Amikor pedig a nyugdíjas tanár bejelentette: tud arról, hogy szórványosan eddig is segítették az iskolát (tavaly például 4 darab, az úttörőképzést segítő karton táblával, 12 földrajzi falitérképpel és 2 fizikai szemléltető ábrával), többen vállalták, hogy házilag előállítható eszközökkel támogatják az iskolát, ki-ki a maga szakterületéről és anyagából. Végül a megjelentek megalakították a Törteliek Budapesti Baráti Körét és ennek intézőbizottságát, amely a felajánlott pénz és egyéb anyagi javak felett rendelkezik és azokra felügyel. Elhatározták, hogy évenként legalább egyszer összejövetelt tartanak. Érezni lehetett a sokszor felhangzott tapsból is, hogy a sikeres találkozó testi-lelki felüdülést hozott a megjelenteknek. Ez a biztosítéka annak, hogy a kitűzött kettős célt elérhessék. Január 8-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Horváth Géza. a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájában. ISSN 01 S3—asoo (Ceglédi Hírlapi
