Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
1986. JANUÁR 85., SZOMBAT "&&»to> Új kirendeltségeket nyit a Dunatours Versenyezni és együttműködni A házigazda szerepére vállalkoznak Nincs könnyű helyzetben az az idegenforgalmi hivatal, amely arra vállalkozik, hogy esztendőről esztendőre jelentősen növelje bevételét. Manapság ugyanis az utazni vágyók nem is annyira a meny- nyiséget, mint inkább a minőséget kérik számon, s tegyük mindjárt hozzá: joggal. A növekvő árak és a mindjobban kibontakozó verseny tehát nagy feladat elé állította a Pest megyeieket is, ám a Dunatours kiállta a próbákat. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt öt évben folyamatosan és nagymértékben emelték árbevételüket és nőttek valutabevételeik is. A sikernek — mint azt Katar Ildikó hivatalvezető-helyettes megfogalmazta — nincs különösebb titka. Az utóbbi időben elképzeléseiknek megfelelően a fizetővendég-látás mellett a vendéglátást bővitették. Átvették például a szentendrei Danubius Szálloda üzemeltetését és több kemping étterme is ma már a hivatal tulajdonában van. A Dunatours alapvető törekvése, hogy a hazai idegenforgalmi hivatalokkal és utazás, irodákkal az eddiginél jobb együttműködést alakítsanak ki. A közös munkából ugyanis mindenkinek lehet haszna. Ezt felismerve, már most is számottevő a kapcsolatuk egyebek között a Pannóniával. a Multitour sszal, az Exp- resszel és több nagy szállodával is. Címkék nélkül A Pest megyei hivatal — az alapítók szándékainak megfelelően — elsősorban a házigazda szerepére vállalkozik szűkebb pátriánkban. Hazai és külföldi turisták fogadása, elhelyezése ugyanúgy beletartozik feladataik körébe, mint az országot vagy világot járó megyei lakosok utazásának megszervezése. Ezek közül nem egy olyan tevékenység kialakítását és felvállalását is szükségessé teszi, amely nem vagy csak alig jövedelmező. A gaz- daságtalanság azonban nem egyszer s mindenkorra rányomott címkéje egy-egy területnek. hiszen tapasztalataik szerint néha lehetséges a változtatás. S ezt olykor kétoldalú, igény mozdítja előre, mint például a vállalatok, szövetkezetek. intézmények által szervezett utazások esetében. Jelenleg ugyanis megyénkben több száz ember foglalkozik munkája mellett egy-egy út megszervezésével. A Dunatours nekik is felajánlotta segítségét, s akik eddig igénybe vették, tapasztalhatták, hogy gyorsan és pontosan intézik ügyeiket. Másokkal együtt Sok a kihasználatlan lehetőség az ifjúsági turizmusban is. A hivatal legújabban kedvezményekkel igyekszik fel lendíteni a fiatalok túrázó kedvét: a korányi és a mo- nori kempingben például ötvenszázalékos kedvezményt adnak. Szerződést kötöttek az Érden nemrég alakult Ertour nevű utazási irodával, amely- lyel közösen elsősorban a vízi túrázást szeretnék népszerűsíteni. Jelszavuk: bárhová, bármikor szerveznek utat, kül- és belföldön egyaránt. Ehhez, ha szükséges, igénybe vehetik az ifjúsági szállásokat. s emellett mintegy 100 részvevő' 'k csónakokat, ke nukat, kajakokat is tudnak adni. Ebben az esztendőben kiemelt feladatuknak tekintik a tanulmányi kirándulások szer vezésében való nagyobb ará nyú bekapcsolódást. A tavalyi tapasztalatok alapján elsősorban hajókirándulásokat ajánlanak az iskoláknak, de tér mészetesen igény szerint más programot is megszerveznek. A továbblépéshez adhat jó alapot a kirendeltségek szá mának növelése. Foton a Falutoursszal közösen nyitottak irodát, s Kemencén és Nagykőrösön is van képviseletük Ezzel együtt a megyében és a fővárosban összesen már tíz helyen várják ügyfeleiket. Bővítik kapcsolataikat a hasonló profilú gazdasági munka- közösségekkel is. A már említett érdiek például kisebb szállodát, szabadidőközpontot és vízi kempinget szeretnének építeni amellett, hogy bekapcsolódnak a téli programokba is. Csakúgy, mint a Start GMK, amely ezekben a napokban is több sítanfolyamot és -túrát ajánl a Dunatourson keresztül. Sckféle szolgáltatás Tavaly, bár év közben több gonddal is szembe kellett nézniük — az árvíz például csaknem kétmillió forintos kárt okozott a hivatalnak —, jelentősen nőtt a szocialista országokból érkező turizmus. Egyre vonzóbb megyénk a nyugati turisták körében is. A tartalékokat azonban korántsem használták ki: a programválaszték bővítése mellett elsősorban a hasonló feladatokat felvállaló cégekkel való együttműködés hozhat a mostaninál több hasznot a Dunatours kasszájába. Az idei terveik között szerepel újabb kirendeltségek megnyitása, s bevezetik a menetjegyváltást is. Folyamatosan áttérnek a jövedelemérdekeltségre, újabb éttermek üzemeltetését szeretnék átvenni, s emellett nagyobb összegeket költenek a kempingek korszerűsítésére is. F. Z. Fcldgömb és varroda Kísérleti kerítés Három telephelyen sokfélét gyárt a Texgráf Ipari Szövetkezet, amelynek 75 millió forintos termelési érték után 10 millió forintot tett ki a nyeresége. Mindezt két évvel ezelőtt 3G0 tagot számláló csapattal, tavaly már csupán 280-an hozták létre. S hogy mik kerülnek ki az egységeikből? A legismertebb talán a földgömb, amely Dunavarsányban készül. A gyógyszeres dobozok jó része ugyancsak a Texgráf taksonyi részlegéből kerül a gyógyszergyárakba. Ugyanitt, a korszerűsített telephelyen konfekcióüzemük szalagjairól tavaly 250 ezer lánykaruha került le, Dunaharasztiban működik a nyomda, ahol ügyviteli nyomtatványok készülnek, de itt folyik a teljes műanyag- gyártás is, valamint egy varroda dolgozik még e helyen. Fólia, tömlő, cső, zsák és kábelipari termékek indulnak útnak innen. Újdonságként kábelkészítő gépükön műanyag bevonatú kerítés kísérleti gyártását kezdték meg. Zárszámadás az abonyi Új Világ Tsz-ben A jövő a bátran kezdeményezőké (Folytatás az 1. oldalról.) nem is rosszul, hiszen 5,1 tonnával fizetett hektáronként. A kukorica magját is hasonló nagyságú területen tették földbe, az átlagtermés azonban lehetett volna jobb is, mert épp hogy csak meghaladta a hektáronkénti 5,5 tonnát. Szembetűnő különbség, hogy amíg az egyik táblán 4 tonna tengerihozammal kellett megelégednie a közös gazdaságnak, a másik táblán ennek duplája termett. Hogy mi e nagy különbség oka? Szerteágazó. Elsősorban a májusi eső egyenetlen eloszlására gyanakodnak a mezőgazdák, de lehet az is, hogy az ő munkájuk sem volt minden esetben a legjobbnak mondható. összességében a növénytermesztés mégis eredménnyel zárta az évet. A legnagyobb nyereséget és árbevételt az édesipari ágazatban produkálták. A mintegy 200 millió forintos bruttó árbevételből 112 millió az édesipari tevékenységé. Ez 22 millió forinttal haladja meg a tervezettet. Igaz, közben 20 dolgozóval nőtt az üzem létszáma is, de még így sem éri el a nyolcvanat. A kiegészítő tevékenység jó eredménye talán annak is köszönhető, hogy a lányok, asszonyok 4 szocialista brigádban tevékenykednek. készítik a tv-reklámból is jól ismert négercsókot és a neg-rollit. Különösen értékesnek tűnik az elért eredmény, ha figyelembe vesszük azokat a gátló tényezőket is, amelyek időnként akadályozták az üzem munkáját. Például a csomagolóanyag hiánya miatt a neg-rolli termelését csak májusban tudták megkezdeni. A másik, hogy csaknem a hat éve megállapított árakat tartják jelenleg Megelégedéssel, de kritikusan szólt a termelőszövetkezet múlt évi gazdasági eredményeiről Mészáros Gyula elnök is az édesipari termékeknél, miközben az alapányggárak már többször is emelkedtek. A négercsók, a neg-rolli — mivel 120 kereskedelmi vállalattal áll kapcsolatban a termelőszövetkezet — szinte az ország minden részébe eljut. Bár az idei terveket részletesen nem vázolták, arról azért mégis szó esett, hogy az idén tovább bővíti kiegészítő tevékenységét az Űj Világ Tsz. Az ősszel valószínűleg befejeződik az a 100 millió forintos beruházás, amelynek épületrekonstrukciója már folyamatban van, a gépeket pedig bérlet (lízing) formájában hozzák be Svájcból. Ebben az úgynevezett Krakotész üzemben a diétás betegek részére gyártanának kenyeret és más különféle terméket. Mindez azt is jelzi, hogy van kurázsi a gazdaságban és vezetőiben, a nehéz körülmények közepette is mernek vállalkozni. Ezen végső soron nem lehet csodálkozni, mert az üzemvezetők szinte mindegyikére jellemző az a közgazdsági szemlélet, ami nélkül ma mar egyetlen mezőgazdasági nagyAz édesüzemben dolgozó nőbrigád figyelemmel hallgatja a zár- számadási beszámolót. (Erdőst Ágnes felvételei) üzemet sem lehet eredménye sen működtetni. Elvitathatatlan érdem és ezt — a zárszámadáson jelenlévő — Kiss Pál is megerősítette, hogy a tsz-nek most is alig van tartozása. Ez azt jelenti, hogy mindig megtalálják azokat a tartalékokat, amelyek nőve lik a saját erőt, végső soron a termelés biztonságát. Végezetül még azt is hozzátette az MNB elnökhelyettese, hogy a szövetkezet példásan integrálja a háztáji gazdálkodást, mások is tanulhatnának belőle. B. Z. A HÉT HÍREHBBBB1 Nagyhatalomnak számíthatjuk magunkat: a világon, egy lakosra elosztva, negyedikek vagyunk -a cipőgyártók rangsorában! A kivitel is tekintélyes, például minden száz pár női cipőből hetven kerül külföldre, holott itthon is, egy , év alatt 3,5 milliárd forintért vásároltak csupán utcai cipőt a szebbik nem tagjai. S akkor még hol vannak a házicipők, papucsok, csizmák! Gyártásról, termékösszetételről világos képet adnak a következő számok: tavaly az országban összesen 45 millió pár lábbelit állítottak elő. Ebből 11 milliót a gyermekeknek, 21 milliót a nőknek, 9 milliót a férfiaknak készítettek utcai cipő formájában, a többi vászoncipő, csizma stb. A kivitel évek óta 21 millió pár lábra- való! Fura eredet: az ember először azért kötött valamit — pálmalevelet, fakérget, állati bőr darabját — a talpára, hogy eltüntesse az ellenség elől a lábnyomát... Később azután, rájőve a viselet praktikusságára, a teherhordók — elsősorban a nők —, a vadászok hordani kezdték az új módit, a sivatag forró homokja, a tövisek, az éles kövek ellen védekezve, a hidegnek, hónak maradj kívült mondva. Ezek a holmik azután — mai megjelöléssel — szandálok, mokasszinok, bocskorok, cipők, csizmák formáját kapták, attól függően, mit diktált a célszerűség, milyen anyagokkal dolgozhatott a valamikori ügyessége határa hol ! húzódott. Elkerülték a megyét a nagy cipőgyárak a felszabadulás ( előtt éppúgy, mint a szocialista iparosítás lendületes éveiben, okára nehéz lenne magyarázatot találni. A véletleneknek is van szerepük az iparszerkezetben... így az- ' után a megyében évente ’ 460—500 ezer pár lábbelit ké- 1 szítenek, fele ennek gyermekcipő, csizmácska. Minden esz- ' tendőben kirukkolnak a me- 1 gyei gyártók valamilyen friss ' formával, érdekes módon el- 1 sősorban a gyermekek számára. hiszen — hihetetlen, ter- 1 mészetes? — ott is van divat, 1 formában, anyagban, színben ' egyaránt. A divat nagy úr. > Egy-egy évben a hazai cipőipar összesen 2200—2400 új modellel áll ki a kül- és a bel- kereskedők elé, válasszanak. Itakásőr-egységgyűlés Nagykátán A termelésben is kiválóak Tegnap folytatódott Pest megyében a munkásőrök ünnepi egységgyűléseinek sorozata. Nagykátán a művelődési ház nagytermében a Damjanich János munkásőregység végezte el az évente szokásos számvetést. Farsang István, a nagyközségi pártbizottság titkára levezető elnökként üdvözölte a vendégek sorában Bállá Jánost, a Pest megyei párt-vég^ rehajtóbizottság tagját, a ceglédi városi pártbizottság első titkárát, Barta Gyulát, a munkásőrség országos parancsnokának helyettesét, dr. Dobi Ferencet, a MEDOSZ főtitkárát, országgyűlési képviselőt, Bánáti Andrást, a Magyar— Koreai Barátság Termelőszövetkezet elnökét, országgyűlési képviselőt, dr. Varsányi Györgyöt, a munkásőrség Pest megyei parancsnokát és Csá- nyi Mihály alapító munkásőrt. Lörincz János egységparancsnoki beszámolójában szólt arról, hogy a nagykátai egység munkásőrei közül tavaly negyvenkilencet választottak be valamilyen párttisztségbe, s Csányi Mihály alapító munkásőr még a XIII. pártkongresszuson is képviselhette a kollektívát. Tanácstaggá tizenhat munkásőrt választottak meg itt az állampolgárok. Az egységben uralkodó politikai hangulat egyik jellemzője lehet az, hogy tavaly hét, az elmúlt öt évben 28 munkásőr kérte felvételét a pártba. Az állomány 58 százaléka kapott tavaly kitüntetést és jutalmat kiváló gazdasági munkájáért. Babosán József, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára a politikai testület nevében méltatta a munkásőrök helytállását. Az alegységek között folyó szocialista versenyben a Kiváló szakasz címet a tápió- bicskei Április 4. Tsz munkás- őrei vívták ki Czakó Illés parancsnok és helyettese, Bárány István vezetésével. A Kiváló raj cím védői a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz kollektívája Bata Ferenc parancsnoklatával és a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz közössége Takács János parancsnok irányításával. A Szolgálati Érdemérem 20 éves fokozatát Feke László boltvezető, ifjú Velkei László mezőőr és Zombori János állattenyésztési műszakvezető vették át. Kiváló parancsnok jelvénynyel tüntették ki Czakó Illés munkavédelmi vezetőt és Bata Ferenc termelőszövetkezeti brigádvezetőt. A Kiváló munkásőr kitüntetés birtokosai lettek: Koncz Margit csoportvezető, Tóth Illés nehézgépkezelő, Juhász János esztergályos, Kántor István traktoros, Kosztolányi István segédmunkás, György József gépkezelő, Jo- vanovits Gyula hegesztő, Imre Sándor telepvezető és Tóth Sándor traktoros. Az egységgyűlésen húsz elö- képzős tett esküt. Nevükben Petényi Csaba, a nagykátai telefongyár üzemvezetője jelképesen átvette a fegyvert a leszerelőket és tartalékállományba vonulókat képviselő Nagy Sándortól, a Magyar— Koreai Barátság Tsz raktárosától. Végezetül Barta Gyula, az országos parancsnok helyettese szólt az egységgyűlés részvevőihez. Cseri Sándor Választanak. Csak éppen a vásárló azt nem tudja, olykor milyen logika, miféle ízlés alapján, mekkora pénztárcára számítva... A tipikusan kis- és középüzemi cipőtermelés eléggé kanyargós utat járt be a felszabadulás után. A Minis zterta- nács 1948. augusztus 14-i ülésén határozott a Cipőipari Központ felállításáról. E központ persze csak egyike volt a Bőr-, Gumi- és Szőrmeipari Igazgatóság szerveinek, az igazgatóság pedig az Iparügyi Minisztérium sokadalmában kereste a helyét. Nem sokáig. A hivatalos iratok 1950 elején már Cipőipari Egyesülésről szóltak, melyet a Könnyűipari Minisztérium felügyelt... s nem a folytonos átszervezés volt a bökkenő, hanem az, hogy közben a vásárló meglehetősen szegényes választékkal találkozott az üzletekben. A megyében például az ötvenes évek elején — amint az egy, a minisztérium számára készített jelentésben olvasható — férficipőkből az üzletek többsége négy-öt modellt tudott kínálni. Ma az a helyzet, hogy egy év alatt — a legutóbbi esztendőket nézve — a megyei kereskedelem 400— 440 millió forint értékben adott el lábbelit. A fogalmat változó alakban — czepö, tzipő, cipe, cöpö stb. — az 1600-as évek óta használja a köznyelv, a mesterség azonban, elkülönülve a házi foglalatosságtól, már az 1300-as években létezett. S mennyi formája! Évszázadok útjain futva olyan megjelöléseket jegyezhetünk fel, mint bocskorkészítő, csizmadia, papucs-, sarukészítő, varga ... Ez utóbbinak további mester- ség-alcsaládjai voltak, mint például a foltozó-, a német-, a tót varga. S persze, maga a varga is lehetett cipész, cipővarga, cipellös. Sokan igyekeztek a kevés munkát megszerezni, hiszen szűk volt azok köre, akik nem egyfajta lábbeliben jártak. S annak az egyfajtának is hosszú ideig kellett kitartania. Most meg? Tessék próbát tenni, s összeszámolni otthon, kinek, hány pár lábbelije sorakozik a szekrényekben. Közülük a legszebb mégis az lesz, amit — borsos árért — holnap látunk meg a kirakatban. Mészáros Ottó LÁBMUSTRA ® Kecskemét fogadta a fólia alatti zöldségtermesztésről rendezett tanácskozás résztvevőit. ® Szombathely volt a helyszíne a nemzetközi vendéglősbálnak. ® A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen téli vadászati egyetem kezdte meg munkáját. O A hét híre az is, hogy Pécs adott otthont az országos ci- pőszakvásárnak.
