Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
1986. JANUÄR 23., CSÜTÖRTÖK %Mihm 3 Oazdaságvezetők továbbképzése Hasznos vita a mezőgazdaságról Mennyi jut a városoknak, községeknek? A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése A fórum résztvevői (balról jobbra): dr. Kabal Gyula, a TOT főosztályvezető-helyettese, dr. Szőllősi Endre, a MÉM főosztályvezető-helyettese, Mészáros Gyula, a PM főosztályvezető-helyettese, dr. Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, dr. Eleki János, a TÓT főtitkára, Lénárd László, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Főző József, a TESZÖV elnöke, dr. Gyovai Pál, a TESZÖV titkára, Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Masa István, a MÉM főosztályvezető-helyettese — válaszol a kérdésekre. Barcza Zsolt felvétele (Folytatás az 1. oldalról.) Az újszerű eljárások hasznosságát bizonyítandó, dr. Murvai László, a solymári Rozmaring Tsz elnöke ismertette a mini burgonyagumó előállításának, valamint az úgynevezett merisztéma szaporításának lehetőségeit. Mint mondotta, egy sejtből vagy szövetből korlátlan számban lehet növényeket előállítani. E munkára még 1976-ban képezték ki az embereket a szegedi biológiai laboratóriumban és egy évre rá elkészült a saját laboruk is. 1980-ban létrehozták a Melikron Gazdasági Társulást, és tavaly befejezték a labor bővítését, amely így már évente négymillió növény előállítására alkalmas. Dr. Serester Kálmán, az ócsai Vörös Október Tsz gazdasági társulásának vezetője a hulladékhasznosítás tapasztalatairól beszélt. Valószínűleg kevesen értesültek még arról, hogy Ócsán 1979-ben egy olyan üzemet hoztak létre, amely évi négyezer tonna hulladékkenyér -feldolgozására alkalmas. Tehát nem vész kárba a kereskedők nyakára száradt mindennapink, sőt, devizát ad, mert mintegy 1200 tonnát szállítanak a nyugat-európai piacokra, elsősorban Svájcba. Az édesiparnál fölöslegessé váló kakaóbabhéj- ból is ezer-ezerkétszáz tonnát dolgoznak föl évente és a sörgyárakból is összegyűjtik a sörélesztő 60—70 százalékát. Juhász János, a dömsödi Dózsa Tsz elnökhelyettese a biogáz gazdasági hasznosíthatóságát elemezte. A szerves — épp ezért bomlékony — melléktermékek ártalmatlanítása elkerülhetetlen és költséges eljárás. Ezért újrahasznosítására dolgozták ki —- a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tapasztalatainak fel- használásával — a nagyüzemi biogáztelep elkészítésének terveit. Dömsödön, az ezer férőhelyes bő almos tartásmódú tehenészeti telepről 440 tonna fűtőolaj értékű biogázt nyernek évente. Délután fórumra került sor. A szakemberek kérdéseire Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Szőllősi Endre, a MÉM fő osztályvezető-helyettese, Mészáros Gyula, a PM főosztályvezető-helyettese, Kábái Gyula, a TOT főosztályvezető-helyettese és dr. Masa István, ugyancsak a TOT főosztály vezető-helyettese válaszolt. Sokan érdeklődtek az iránt, hogy egyszerűsödik-e a gazdaságok elsőszámú vezetőinek járó fizetések rendje. E téren nem lehet nagyobb vál tozásra számítani, hiszen a küldöttgyűlésre és a közgyűlésre tartozik a téeszelmökök fizetésének megállapítása. Az azonban igaz, hogy helytelenül járnak el azokon a helyeken, ahol az adható fizetés maximumát szavazzák meg a vezetőnek, mert ténykedésének értékét csak a munkája alapján lehet mérni. Általában elfogadott elv, hogy az éves bérfejlesztés dupláját kaphatja meg egy vezető. Vagyis, ha hét százalékkal növekednek az átlagbérek, akkor az elnök fizetése 14 százalékkal növelhető. Mások arra voltak kíváncsiak, hogy az új vállalatvezetési formákkal összefüggésben változik-e a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikád munkája. Új munkakapcsolatok kialakítására van szükség mind a gazdaságokban, mind a gazdaságok és a felsőbb szervek között. Természetesen az új forma nagyobb önállóságot ad az üzemi párttestületeknek is. Ehhez kapcsolódik, hogy a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának munkamódszerében is lesz némi változás. A törvényességi feladatok ellátására valószínűleg új osztályt hoznak majd létre. A témák között szerepelt az adózási és a fizetési rendszer változása is. Sokan említették az ipari üzemek fizetésképtelenségét. Többen érintették a kisvállalkozások és a nagyüzemek közötti kapcsolatokat. Szóvá tették, hogy a kisvállalkozásokban gyakran előfordul a fedezet nélküli bérkiáramlás is. Valamennyi kérdés és válasz nem vehető sorra. Egy azonban tény: a háromnapos vezető-továbbképzés sok olyan információval bővítette a résztvevők ismereteit, amelyeket a mindennapi életben hasznosíthatnak majd. Bőna Zoltán Tegnap a megyeházán ülést' tartott a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A testület — hatáskörének megfelelően — néhány település kivételével döntött az idei fejlesztésekhez a helyi tanácsoknak nyújtandó céltámogatások összegéről. A tanácskozáson részt vett Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kocsis Péter, a gazdaságpolitikai osztály vezetője, valamint ott voltak az érintett megyei tanácsi szakigazgatási szervek vezetői. Saját forráshoz Jelentős mérföldkő volt ez az eszmecsere a testület történetében, hiszen először hozott határozatot a vb az idén életbe lépett új rendszerű tanácsi gazdálkodás szellemében. Mint köztudott, a megyei tanács határozata értelmében a hetedik ötéves tervben az állami költségvetésből kapott pénzt négy kiemelt terület fejlesztéseinek támogatására, a helyi tanácsok pályázatainak elbírálása alapján egységes normatívák figyelembevételével osztja szét a végrehajtó bizottság. Emellett a városok és a községek saját bevételeikkel önállóan gazdálkodnak. A pályázatok elbírálásának alapvető feltétele volt, hogy a tanácsok jelöljék meg a rendelkezésükre álló saját forrást, melynek kiegészítéseképpen a céltámogatást igénylik. Amint az ülésen elmondották, a megye 130 tanácsából 102 nyújtott be pályázatot lakásépítési, vízgazdálkodási, közoktatási és egészségügyi fejlesztési elképzeléseihez segítséget igényelve. Az idei esztendőre — mivel a régi és az új gazdálkodási rendszer közötti átmenet számos súlyos pénzügyi feszültséget okoz — 69 községnek és városnak javasolt a pályázatokat elbíráló bizottság céltámogatást. Akik nem kapnak Amint Balogh László megyei tanácselnök rámutatott, a javaslat ellentmondani látszik az érvényes rendelkezéseknek, melyek a szigorúan normatív, vagyis egységes elvek alapján nyugvó elosztási rendszert írnak elő. Ezt — mint mondotta — helyesnek, igazságosnak ismerjük el. Mégis, a zökkenő- mentes átállás érdekében —, ha azt akarjuk, hogy megvalósuljon az ötéves tervkoncepció — átmenetileg rugalmasnak kell lennünk. A legégetőbb problémák megoldásához, az áthúzódó beruházások befejezéséhez, az áthidaló bankhitelek visszafizetéséhez kell ebben az évben elsősorban segítséget nyújtanunk, hogy számos városi, községi tanács ne kerüljön pénzügyileg lehetetlen helyzetbe. Tudjuk: ez nem a legszerencsésebb indulás, de bízunk benne, hogy az új gazdálkodási rendszer révén a későbbiekben elkerülhető lesz a hasonló helyzet. A jogosnak ítélhető, a pályázatokban indokolt igények ugyanis jóval meghaladják a lehetőségeket, a mintegy 400 millió forintot. Tehát csak úgy tudunk valakinek pénzt juttatni, ha másvalakitől elveszünk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ahol most nem kaptak támogatást, ott próbálják meg mindenképpen helyi erőből, összefogással, esetleg olcsóbb lehetőséget felkutatva megoldani a fejlesztési gondot! A jelenlegi pénzszűkében csak ilyen szemlélettel teljesülhetnek az elképzelések, javulhatnak a lakosság életkörülményei. Lássunk néhány példát, melyik településnek milyen beruházáshoz mennyi támogatást szavazott meg a végrehajtó bizottság. Cébk, összegek Aszódon 9 tanácsi szolgálati bérlakás építésének befejezéséhez 2 milliót, Pilisszentke- reszten, Szigetmonostorban és Nagybörzsönyben egy-egy orvoslakás beköltözhetővé tételéhez 500—500 ezret. Taksonyban egy nyolcgyermekes család számára felépítendő szociális bérlakáshoz ugyancsak félmilliót. Pilisvorösváron 16 bányászlakás befejezéséhez 4 millió 640 forint támogatást hagytak jóvá erre az esztendőre. A gyűli súlyos vízgondok enyhítésére, a megkezdett 400 milliós beruházás folytatásához az idén 24 milliót, Abony- ban ugyancsak a munkálatok folytatásához az 1,5 milliós saját forrás kiegészítéseként 1,2 milliót hagytak jóvá. Veresegyház 3, Galgamácsa 6, Tököl 10, Cegléd 18 millióval egészítheti ki saját pénzeszközeit. Meghatározó jelentőségű, hogy az érdi gondok megoldása nem a céltámogatási alapot terheli, ugyanis az OVH-val történt megállapodás szerint más forrásból biztosítják a vízellátás fejlesztéséhez szükséges 100 milliót a városnak. A tervek szerint jövőre átadandó általános iskolák építéséhez Pilisvörösvár 6, Cse- mő 3, Bag—Hévízgyörk 3, Káka 1, Inárcs 6 millió hozzájárulásra számíthat. A ceglédi szakmunkásképzőhöz 8, a gödöllői gimnázium bővítéséhez 2, a nagykátai gimnáziumhoz 6 milliós támogatást szavaztak meg. A szigetszentmiklósi szakközépiskola beruházásának megkezdéséhez 1 millióval járulnak hozzá az idén a cél- támogatásra fordítható összegből. A jövőre átadandó szakorvosi rendelőintézetek építésének, felszerelésének befejezéséhez Dunakeszi 25, Tököl 3, Nagykőrös pedig az igényelt 30 helyett 24 milliót kap. Ez utóbbi esetében a jövőre leszállítandó és fizetendő műszerek, felszerelések — melyek értéke 6 millió forint — már most megrendelhetők, a fedezetre kezességet vállal a megyei tanács. Az átadás időpontjának csúszását tehát pénzhiány nem okozhatja. További egyeztetés Néhány település céltámogatás iránti igényeinek elbírálása még további egyeztetést igényel. Így ezekről február 5-i ülésén dönt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. M. J. Már nem aratás, okos gazdálkodás Szinte észrevétlenül húzódik meg a Ferihegy II. repülőtér közelében a MAVAD vecsési feldolgozóüzeme. Munka most akad bőven, hiszen Zala, Somogy, Baranya és Veszprém megye kivételével szinte az ország minden részéből ideszállítják a lőtt vadat. Kovács Károly szerint: — A mai vadászat már nem aratás vagy egyszerű betakarítás, mint őseink idején volt, hanem a gazdálkodás, vadgondozás, fenntartás, tenyésztés célszerű láncolata. Ezért sok mindent kell szabályozni a vadászok létszámától a vadföldek kiterjedéséig, a a külföldi vadászok lődíjai- tól, a védettnek nyilvánított, de az apróvadakban kárt tevő ragadozók időnkénti felülvizsgálatáig egyaránt. — Minderre miért van szükség? — A vadgazdálkodás nem azt jelenti, hogy irtsuk az erdők, mezők állatait, hanem elsősorban azt, hogy ügyeljünk a biológiai egyensúlyra, szükség szerint tervezzük az állomány apasztását vagy gyarapítását a 38 vadászható fajnak. — És jól csinálják? — Meggyőződésem, hogy ma már elsősorban gazdálkodnak a társaságok. Az általuk elejtett vadak legtöbbje a mi kezünkön megy keresztül, hogy aztán feldolgozva kerüljön a nyugat-európai piacokra. Elsősorban Olaszországba, az NSZK-ba, Ausztriába, Svájcba és Hollandiába szállítjuk az árut — hallottuk Szabó Józsefné telepvezető-helyettestől. Hogy állításának nagyobb nyomatékot adjon, invitál, menjek vele, nézzük meg közelebbről a nyugati exportra előkészített árut. A hűtőkamrában, ahol jóval mínusz 20 fok alatt van a hőmérséklet, tetszetős csomagolásban sorakoznak a darabolt, osztályozott vadak. — Lassan vége a vadászati szezonnak — veszi vissza a szót az üzemvezető. — Ezen azonban nem búsulunk, mert úgy tűnik, sikerül teljesíteni terveinket. Bevételeinket azzal is növeljük, hogy a fá- cántollat, a vaddisznóagyart, az őzfogat is értékesítjük. Mindemellett az itthoni kereslet kielégítésére orvosi piócát is felvásárolunk — igaz, ebből kicsi a kínálat — és azt gyógyászati célokra adjuk át. A hűtőkamrában mínusz 2« tok alatt tárolják a készárut. Erdösi Agnes felvételei Az értékes húsokat szorgos asszonykezek dolgozzák fel eladható A vadak Itt még szőröstül-bőröstül. Raktározás előtt Molnár Ferenc ellenőrzi az előkészítést (balra). Váái .vá. kuumcsomagolásban Indul útnak a darabolt hús (jobbra).
