Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
must im i f 1986. JANUÄR 23., CSÜTÖRTÖK A huszonnegyedik órában Védeni, óvni kell a szigetet A Szentendrei-sziget 65 négyzetkilométernyi területe négy község öt és fél ezer lakójának ad otthont, ennek csaknem a dupláját teszi ki az üdülő lakosság, jelentős a földművelés és a turizmus, különlegesek a természeti adottságai, s végül, de nem utolsósorban, a főváros ivó- vízellátásának nélkülözhetetlen bázisa. Nem csoda hát, hogy jövőjének a sorsa sokakat érdekel. Mert koránt sincs minden rendben a sziget körül. Zavaró hatások Ennek az egyik bizonyítéka, hogy a Pest Megyei Tanács az 1/1985-ös számú rendeletében az említett 65 négyzetkilométernyi területet védetté nyilvánította, hogy megőrizhető legyen a természetvédelmi értékek jelenlegi állapota. De hát miért kell óvni a szigetet? A terület ősi adottságait az utóbbi harminc évben három alapvető célra használták fel. A parti kavicsteraszok vizét a Fővárosi Vízművek termeli ki. Intenzív öntözéssel és műtrágyázással epret termelnek, a táj szépségét és a Duna közelségét az üdülők ezrei élvezik. Ezek a tényezők erőteljes változásokat idéztek elő az eredeti állapotokhoz viszonyítva, s ugyanakkor egymást zavaró környezeti hatásokat szültek. Nevezetesen: a Fővárosi Vízművek kútjai, szivaty- tyúházai, vezetékei a sziget területének 20 százalékát foglalják el. A maradék négyötöd nem az említett cég tulajdona mégis kizárólag a vízművek érdekeinek szem előtt tartásával lehet földet művelni, állatot tartani, hajóval kikötni, fürödni, a lakóházakba bekötni a vizet. Azaz gyakorlatilag a 65 négyzetkilométer hidrogeológiai védőövezetté vált. Az eddigi vizsgálatok szerint az ivóvízkincs tisztaságát veszélyezteti a földekre kiszórt oldódó műtrágya, az üdülőterületek rohamos kiépülése, s épp a közművesítés elterjedése miatt hatalmasra duzzadt szennyvíztermelés. A zárt rendszerű szikkasztók és főként a csatornázás elmaradása furcsa helyzetet teremtett. Például: a rohamosan népesedő Korányban és Surányban azzal a szennyvízzel veszélyeztetik a főváros lakosságát ellátó vízbázisokat, amelyek a vízművek által szolgáltatott életet adó folyadékból keletkeznek. Vagyis a budapesti üdülőtulajdonosok hét végén azt a vizet szennyezik, amelyet máskor fogyasztanak. Környezetszennyező forrás továbbá az egyre piszkosabb vizű folyam, s a hajózás érdekeit szolgáló szabályozás miatt bekövetkezett eliszaposodás. Hogyan lehetne lokalizálni a veszélyforrásokat? A mezőgazdaságban szüntessék be a műtrágyázást? Ez esetben ki fedezi a terméscsökkenésbői, minőségi romlásból eredő veszteségeket? Csatornázzák Kisoroszit, s a többi község szennyvizét a Duna alatti átvezetéssel ömlesszék a szentendrei regionális rendszerbe? Ahogyan a sziget általános rendezési terve javasolja? Mikor lesz erre pénz? Engedjék tovább bővülni az egyéni és vállalati üdülést, vagy szabjanak gátat a hétvégi telkek kialakításának és házak építésének? Talán az volna a helyes, ha a sziget népességmegtartó és vízellátó szerepének biztosítanának elsőbbséget. A csatornázás helyett anyagi lehetőségeinkhez szabotlabbnak tűnik a kommunális szemét és szennyvíz gyűjtésének, elhelyezésének és ártalmatlanítási rendszerének a megvalósítása. A szigeten, s nem azon kívül, mert a Dunakanyarban nem található egyetlen befogadóhely sem. Fontos az ivóvíz Persze ezek a feladatok is meghaladják Pest megye anyagi lehetőségeit. Olyan központi intézkedésekre volna szükség, mint a Balaton érdekében hozottak. Hiszen a kétmilliós főváros és a több százezer lakosú agglomeráció ivóvízzel való ellátása legalább annyira fontos. A megfelelő infrastruktúra kiépítéséig hasznos volna a megyei védettség alá helyezett szigeten építési tilalmat elrendelni. A következő lépés a szennyvízgyűjtés, -szállítás és -tisztítás megteremtése lenne. (A Kék Duna Szakszövetkezet az elkövetkezendő hónapokban számolja fel sokat bírált lerakóhelyét, hárommilliójába kerül, s még ebben az esztendőben szeretné üzembe állítani a szennyvíztisztítóját.) Milyen jó lenne, ha a térség többi településének a folyékony hulladékát is fogadhatná. Természetesen a beruházási költségek megosztásával! Eljött az ideje annak is, hogy a Fővárosi Vízművek kútjait leginkább veszélyeztető helyeken kötelezővé tegyék a zárt rendszerű tározók építését. Hasznos lenne, ha a környezetvédő műtárgyak építésére kedvezményes hiteleket nyújtana az OTP. Olcsóbb megoldás A szemétgyűjtés intézményének kiterjesztése a 65 négyzetkilométerre mindössze 3 millió forintba kerülne. Második lépésként a szigorú követelményeknek megfelelő szeméttelepet kellene kialakítani. Sokan mondják, nem is szabadna helyet kapnia a két Duna-ág között. De a szemét — elképesztő mennyiségben — most is a szigeten található, igaz, szétszórva, illegális lerakóhelyeken. Hová is vihetnék? Pomáz és Szentendre tömörítői legkésőbb két éven belül telítettek lesznek, az újaknak még a helyük sincs kijelölve. A szigeten pedig több olyan bánya található. ahová — vízzáró aljzat létesítése után — hosszú éve kig hordhatnák a szemetet. Az nyilvánvaló, hogy a végleges megoldást a csator názás jelentené. Csakhogy még a fővárosban is három- százezren élnek csatornázatlan területen, pedig ott a népsűrűség 390 fő négyzetkilométerenként. Nekünk pedig olyan kalappal kell köszönni, amilyen van. Az olcsóbb megoldás is célravezető, azzal, hogy az anyagi lehetőségek függvényében nem mondunk le arról, hogy a Szentendrei-sziget egyszer csatornázott legyen. SZENTENDREI vüriftp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ötvenmillió évente üég helyén marad a bit Az Érdért szaküzletében most is a fűrészelt áru a legkeresettebb. Egegi László üzletvezető a rakomány számlájának helyességét ellenőrzi Már tizenegy esztendeje, hogy megnyitották az Erdőgazdasági és Faipari Termékeket Értékesítő és Készletező Vállalat 30. számú szaküzletét Szentendrén a Paprikabíró utcában. A boltot a környéken nagyon sokan ismerik. Egegi László üzletvezető elmondta, hogy fűrészáruból havonta mintegy 380—400, lemezekből 50, lombos fűrészáruból mintegy 40 köbméter talál gazdára. Ugyanennyi idő alatt lambériából, hajópadlóból és parkettából csaknem 5000 négyzetmétert visznek el a vevők. A kurrens cikk az elmúlt Kedvezőbbek a kölcsönfeitételek Minden út a takarékba vezet Az építési költségek növekedése, a magánerős otthon- teremtés lehetőség szerinti bővítése szükségessé tette a lakásépítés pénzügyi rendszerének továbbfejlesztését. Január elsejétől a kedvezményes állami hitelt és a szociálpolitikai kedvezményt differenciáltan emelték. A leglényegesebb változásokat Politzer György, az OTP szentendrei fiókjának vezetője foglalja össze. — A lakásépítéshez, -vásárláshoz a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési összköltség 85 százalékáig — a kedvezményes hitelen kívül — igénybe lehet venni bankkölcsönt is. Ezen túlmenően a saját munkaerőt ki lehet egészíteni kamatmentes munkáltatói és tanácsi támogatással. A jövőben az építési költség részeként szerepe] a közműpótló építmény és berendezés összege, Ráfizetés? ló a kistermelőnek Olvastam valahol, hogy körzetünkben már egyik nagyüzemben sem termelnek zöldséget, pedig a főváros olyan piaci lehetőségeket kínál, ami az agglomeráción kívüli településeknek nem adatik meg. De mit mondanak az illetékesek? Tóth Géza, a dunabogdányi Üttörő Tsz főmezőgazdásza nagyot néz a kérdés hallatán. Hiszen a dolog annyira egyértelmű, hogy az iskolásgyerek is tudja rá a választ — Magas a kézi munka igénye, Folyamatos gondozást kíván. Mire a szabadföldön beérik, nincs ára, Fólia alatt termesztve ráfizetéses. A termelő nem kapja meg érte a tisztességes árat. Tizenöt évvel ezelőtt is annyit adtak kilójáért, mint manapság. A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben szinte szóról szóra ugyanezeket a válaszokat hallottuk. Csak itt a főkönyvelőnő számokkal is alátámasztotta mondandóját. A szövetkezetben a zöldségféleségek előállításának a költsége éppen a duplája a felvásárlási áraknak. így aztán, miként Dunabogdányban, itt is abbahagyták a sárgarépa, petrezselyem, s káposztafélék termelését. Ugyanakkor Szentendre és Békásmegyer piacán — ahol az áruikat kínáló kistermelők fele tahitótfalui és dunagobdá- nyi — borsos áron kelnek el a zöldségfélék. Vagyis, ami ráfizetéses közösben, szép hasznot hoz a kiskertekben. Ám erre a jelenségre is kész az illetékes szakemberek magyarázata: a nagyüzem képtelen kiállni a portékájával úgy, mint a kistermelő. Nincs hozzá embere. Nekik nagyban kel! értékesíteni a terméket, s a nagykereskedelem leszorítja az átvételi árakat. De ugyanez a helyzet a csereszny ével, az egressel, a szamócával .,, az elektromos hálózatfejlesztési hozzájárulás és a közműépítésre fordítandó pénz. Teljesen új az úgynevezett áthidaló kölcsön, amely nem más, mint a meglévő lakóingatlan forgalmi értékének megelőlegezése bankkölcsönként, az új otthon megteremtésének fedezeteként. Maximum három évre, 8—12 százalékos kamatra adja a takarékpénztár. A munkáltatói kölcsön adható felújításra, korszerűsítésre és magánforgalomban történő lakásvásárlásra is. Lényegesen kedvezőbbé vált az ifjúsági betét után felvehető kölcsön feltétele, öt év elteltével 150, hat év után 180, hét esztendő után 210 ezer forint igényelhető. Az új pénzügyi rendszer előírásai szerint családi ház építésére, attól függően, hogy hányán költöznek, az engedélyezhető kölcsön alsó és felső határa 260, illetve 440 ezer forint. (Kettő, illetve hat lakó esetében.) Ugyanez többlakásos kategóriában 320, illetve 500 ezer forint. Fiatal házaspároknak a két gyerekért járó kedvezmény bankhitelként megelőlegezhető. Ha azonban az utódok hat esztendő eltelte után nem születnek meg, a bankkölcsönre előírt kama tokkal együtt kell az összeget visszafizetni. A változások miatt ezután a takarékpénztáraknak mérlegelniük kell a családok teherbíró képességét. Alapelv, hogy a kedvezményes hitel havi törlesztőrészlete nem lehet kevesebb, mint a lakásba költözők együttes jövedelmének 10 százaléka, s nem lehet több nettó munkabérük 33 százalékánál. Szeretnénk a lakosság fi gyeimét felhívni arra, hogy a változások csak azokra érvényesek. akikkel az OTP vagy takarékszövetkezet a kölcsönszerződést január elseje után kötötte meg. Hely hiányában az apróbb részletekre nem tértünk ki. Például arra, hogy a január elseje előtt kötött szerződések kötelezettségeinek határidő előtti teljesítése esetén milyen kedvezmények járnak. A mindenre kiterjedő felvilágosításért az érdekelt olvasók keressék fel az OTP-fiókot. esztendőben is a fűrészáru volt. A Tüzépek keveset tartanak ebből az építőanyagból. Nem csoda, ha a 30. számú szaküzletben szinte korlátlan mennyiséget el tudnának adni belőle. Hiányciíkkineik számított a szarufa és a gerenda, s időnként a colos és félcolos deszka. A hosszú nevű vállalat csak kereskedik a faipari termékekkel, s a közhiedelemmel ellentétben nem termeli és állítja elő azokat. Furcsa módon még a Pilisi Állami Parkerdő Gazdasággal sem állnak kereskedelmi kapcsolatban, pedig ez a cég biztosítja a szakbolt számára a telephelyet. A városban hírek kelték szárnyra arról, hogy az Er- dért-boltot kitelepítik a Pap- rikabiro utcából. Valóban van határozat arra, hogy az ipari létesítményeket, kereskedelmi egységeket a Bükkös-patak közeléből áthelyezik a Kőzúzó utca térségében kialakított ipari övezetbe. E terv végrehajtásának eredménye, hogy a város szélére került a kenyérgyár, s a,z Ergépnék is készen van az új csarnoka. Az említett bolt esetében azonban még nem született döntés arról, hogy miikor tudnak költözni. Szoborpark J anuár végén és február első hetében az érdeklődők a PMKK előcsarnokában kiállításon tekinthetik meg a nyáron felépülő szoborpark makettjét. Mészáros Dezső szobrászművész ugyanis a városnak ajándékozta huszonhat faragott mészkőszobrát, amelynek az anyagi értéke is megközelíti a 10 millió forintot. Az illetékesek ideális helyet találtak az alkotásoknak. A Dunakanyar körút és a Csillag utca mentén fekvő, mintegy 2500 négyzetméteres füves területet jelölték ki telepítésre. A műalkotások telepítéséhez csak minimális növénykiegészítésre lesz szükség. A területet meghagyják természetes állapotában. Ahogy az autósok Bi- dapest felől Leányfalu felé közlekednek, a Pismány áruház előtti kanyarban fog feltűnni a szoborpark, amely Szentendre újabb jelentős kulturális, művészeti objektuma lesz. E területnek eddig nem volt funkciója, s mi tagadás, a. új négysávos út két oldala meglehetősen sivár. A műalkotásokat nem emelik magasra, az a cél, hogy a vendégek pihenő- parkban érezhessék magukat. Mészáros Dezsőtől megkérdeztük, hogy miért Szentendrének adományoz ta a műveit? — Részint mert szeretem ezt a várost, részint mert Barcsay Jenő sokat tett azért, hogy ezek a térplasztikák méltó helyre kerüljenek. S mert szerettem volna egy helyen látni őket. Eddig kisebb részük Viseg- rádon, Esztergomban és Dömösön volt felállítva. — De ezek a szobrok hatalmas értéket képviselnek ... — Én sohasem azt néztem, hogyan járok jól anyagilag. Tanulmányaimból és tapasztalataimból is azt szűrtem le, hogy jeleseink önzetlenül dolgoztak. Az vezette őket, hogy — képletes értelemben véve — letegyék névjegyüket, örülni fogok annak, ha látogatók sétálnak majd a szob raim között. Nincs tehát akadálya annak, hogy városunkban új nevezetességgel gazdagodjon. A tervek azt mutatják, hogy szép, érdekes és értékes színnel gyarapítja településünket. Mészáros Dezsőnek pedig ezúton is megköszönjük nemes gesztust. Fomáznál a szerelvény lelassít Jövőre kész a felújított pálya A Hévvel utazók tapasztalhatják, hogy Pomáz állomáshoz közeledve a szerelvény egyre lassít, a sebességét felér; csökkentve halad kilométereken át. Az időt rabló jelenségnek az az oka, hogy a nagyközség térségében rosz- szak a vágányok. Több mint fél évszázaddal ezelőtt ugyanis a pályát ezen a szakaszon tégla- és cseréptörmelékre fektették, s az immáron belesüppedt az alatta levő lápos földbe. Javítása csak teljes talajcserével és alagcsövezés- sel oldható meg. Vagyis újjáépítik a terhet hordozó alapokat, síneket, talplakat egyaránt. A felújítás több tízmillió forintba kerül. A kivitelező az Üt- és Vasútépítő Vállalat lesz. Bajcsy Géza üzemegységvezetőtől kérdeztük: mikor kezdődnek a munkálatok? — Amint az időjárás engedi. felvonul a kivitelező vállalat. A tervek szerint hét hónapon át dclgoznak, májustól decemberig. Az utasok 120— 150 napon át fogják tapasztalni az ezzel járó kellemetlenségeket. — Máris a lényegnél vagyunk. Mennyire zavarja majd az építkezés a helyiérdekű vasúttal közlekedőket? — Igazság szerint forgalommentességre lenne szükség ilyen nagy felújításhoz. Mi azonban, két-három hétvége kivételével, járatjuk a szerelvényeinket. Azonban bárhogy törekszünk a munka tökéletes szervezésére, zavarokra számítani kell. A vonatok ugyanis Pomáz állomás térségében egy vágányon futnak majd. A követési idő 8 percről 10-re növekszik. Az építkezés egyes fázisaiban változik a le- és felszállóhely, mintegy 50—100 méterrel. Arról gondoskodunk, hogy szilárd burkolaton közlekedhessenek az utasok. Min. den eszközt megragadunk arra, hogy folyamatosan tájékoztassunk mindenkit az éppen soron levő változásról. Még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az építkezés hét hónapjából csak öt érinti az utazóközönséget, mert kettő az elő- és utómunkálatok ideje. Azt reméljük, hogy októ>- berben helyreáll a megszokott rend. — Milyen változásokat észlelünk a munka befejezése után? — Mindenekelőtt azt, hogy a vonatok tartani tudják a menetidőt. A szerelvény simán fut majd, mert megszűnnek a hatalmas döccenések, amelyeket Pomáz állomás térségében mindenki érezhet. S végül megszépül a park, felújítjuk a rakodóterületet, általában rendezzük a megállóhely közvetlen környékét. — Hogyan oldják meg a teherforgalom gondjait? — Ez nagy problémát okoz. Most keressük a módjajt annak, hogy a Tüzép-telepet legalább a legfontosabb árukkal ellássuk. Többre nem leszünk képesek. Az esztendő derekától tehát alaposan megváltozik a po- mázi állomás és környéke. Nagy mennyiségű építőanyagot halmoznak fel a rakodókon. Még a szolgáltatóházakkal szembeni füves területet is elkérte a BKV a nagyközségi tanácstól. Ugyanis tanultak a Budakalász térségében történt rekonstrukcióból. Ott erősen hátráltatta a munkát az építőanyagok ütemtelen szállítása. A sok ezer utazó abban reménykedhet, hogy legkésőbb jővö év jauártól valóban javuló feltételek között szállítja őket a BKV. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős» Agnes
