Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1986. JANUÁR 20., HÉTFŐ iVITESZ-közgyűlés Tisztújítás műszaki berkekben Fehér kenyér — barna kenyér Javul az ellenállóképesség A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének (az MTESZ-nek) ceg­lédi városi szervezete 1977 októberében tartotta alakuló értekezletét. Három esztendő múltán a Pest megyei szerve­zet közvetlen irányítása alá került, és intéző bizottság né­ven működött tovább. 1983- ban a Petőfi utcában átadták a technika házát, ami viszony­lag alacsony költséggel ké­szült el, mert a helybeliek igen nagy értékű társadalmi munkát fejtettek ki. A tech­nika háza — fogalmazták meg már az átadáskor — nem csu­pán a műszakiaké, a város valamennyi rétegének otthont nyújt. 1983 óta 468 előadás hangzott el a székházban. A városban jelenleg műkö­dő tagegyesületek rendezvé­nyein a mezőgazdaság, a szer­vezéstudomány, a gépipar, a faipar és a kémia legújabb eredményeivel ismerkednek az érdeklődőik. Újszerű kez­deményezésként jött létre ta­A közelmúltban elnökségi üiésen vizsgálta meg a város és vonzáskörzete ismeretter­jesztési munkájának helyzetét a helyi TIT-szervezet. Főbb mutatóiban elfogadhatóak az eredmények, hiszen a tervet 97 százalékra teljesítették. 1985- ben 1640 előadás, ren­dezvény szervezése fűződik a szervezet nevéhez. S feltűnő, hogy az ifjúsági és nyugdíjas réteg képviselői azok, akik rá­érnek, van idejük elmenni az előadásokra, konferenciákra. A politikai, jogi és közgazda- sági témakörökre a „derék­had” is el-eljár, amihez ha­sonló jelenség szerte az or­szágban megfigyelhető. Az is­meretterjesztő munkára is rá­nyomja bélyegét g nehezülő megélhetés miatt kibontakozó másod- és harmadgazdaság felvirágzása. A nyugdíjasklubokban álta­lában 40—50 fő is jelen van az érdekesebb programokon, szintén kedvelt volt, a szülők akadémiája és az ifjúsági klu­bok sorozat. A szakkörök át­lagos nagysága 18—20 fő kö­rül mozog, némelyik szakkör már évtizedes múltat tud ma­ga mögött a Kossuth Művelő­dési Központ égisze alatt. A „téli esték” szintén kedveltek, ezért 1986 telén is szerveznek ilyeneket, filmvetítéssel egy­bekötve. Ez annál is inkább indokolt, mert a mezőgazda­ságban dolgozó népesség tél­időben ér rá jobban művelőd­ni.-A napok megenyhülnek, s a földeken mindig akad épo elég munka... A komputerforradalom érez­teti hatását a TIT-tennivalók keretében is, hisz három cso­portban folyik már számító­gépes oktatás, aminek haszna vitathatatlan. Mozgalmas esztendő vár a Városi szervezetre, hisz az 1986- os program még nehe­zebb körülmények között fog teljesülni, a vállalati és üzemi előadások visszaesése pedig egyelőre tény, ellene a meg­felelő stratégia nincs meg. Pe­dig szükség lenne rá, mert az elszegényedés elleni küzdelem közepette szellemi megtorpa­nás következik be, amit a drá­guló kulturális szolgáltatások is súlyosbítanak. Ha van kul- túrmisszió. ez az! Kevesebb anyagi eszköz áll a TIT rendelkezésére is, oly­valy az innovációs csoport. Feladata a Cegléden és kör­nyékén lévő mezőgazdasági termelő, forgalmazó, valamint élelmiszeripari üzemek ter­melési-fejlesztési terveinek, eredményes rripnkájának tá­mogatása. Az MTESZ-székházbán jó néhány sikeres tanfolyamot tartottak az elmúlt esztendők­ben. Ilyen volt például az 1984-es angol nyelvi kurzus, a takarmányértékelési rend­szer bevezetésével kapcsola­tos és a Commodore számító­gép viselkedését kutató isme­retterjesztő rendezvénysor. Be­vált a szervezési gyakorlat is: az előadók jöjjenek vidékre,' s ne a hallgatók utazzanak. Az intéző bizottság a tag­egyesületekkel karöltve részt vállait a Ceglédi ősz és a műszaki hónap programjainak kialakításában. Az MTESZ Ceglédi Intéző Bizottságának minap megtar­tott tisztújító közgyűlésén Bor­sos Arnold titkári beszámo­annyira, hogy 10—12 személy folyamatosan tart társadalmi munkában előadásokat, de azért ennek is határt kell szabni, mert akkor tényleg nem erősödhet meg a minő­ségi munka. Ez azt is jelzi azonban, hogy a 280 TIT-tag részéről megvan a jó szán­dék, de azért a pénz sem nél­külözhető, mert jó program szerintem kellemes hangulatú helyiségben, , jól felkészült előadókkal és lelkes közönség jelenlétében lehetséges. S. D. Café rock Január 27-én a Rock Szín­ház társulata vendégszerepel Cegléden. Színre kerül a Ca­fé rock című darab. A kezdés időpontja 16 óra. Jójában egyebek között arról beszélt, hogy a honi gazda­ság műszaki színvonalában is megnyilvánul az a tény, hogy Magyarország a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába tartozik. Több mint három évtized dinamikus nö­vekedése azzal a következ­ménnyel járt, hogy a közepes átlag mögött a ’műszaki nívó erős differenciáltsága húzó­dik meg. Az ipari üzemekben a leg­korszerűbbnek számító eljá­rások, gépek és berendezések mellett, amelyek gyakorta ki­használatlanok, ott vannak a régi, korszerűtlen technoló­giák, elavult gépek és idejét­múlt termelésirányító módsze­rek is. Általános az az ellent­mondás, hogy a beruházások ugyan korszerű alapberende­zéseket vonzottak, de aztán elmaradt a kiszolgáló, kise­gítő folyamatok korszerűsíté­se, ami korlátozza a verseny- képességet, az alapberendezé­sek hatékony működését. A magyar mezőgazdaság az alapvető termelési ágakban világszínvonalú hozamokat le­hetővé tevő munkaeszközök­kel, kemikáliáikkal és terme-* lési-szervezési eljárásokkal dolgozik, de egyre több gond forrása az, hogy a jelenlegi világpiaci helyzetben * a ter­melés költségszintje magas; Ez arra hívja fel a figyel­met, hogy a technikai korsze­rűség nem értelmezhető ön­magában, a hatékonyságtól elvonatkoztatva. A műszaki fejlesztés hatékonysága és gyorsasága ugyanis nemcsak közvetlen ismeretalapjától, nemcsak a tudományos ered­ményektől, a készséggé vált tudástól függ, hanem attól a közegtől is, amely fölhasznál­ja és befogadja őket. ★ A beszámolót követően vá­lasztásra került sor. Az MTESZ Ceglédi Intéző Bizott­ságának elnöke Kovács Ká­roly, titkára Borsos Arnold lett. A bizottság tagjai: Gó­béi Petemé, Halmai Károly, Kiszely István, Kiss Tibor és Moltíár Zoltán. Régi megfigyelés: „A fehér kenyér hizlal, a barna kenyér fogyaszt”. E népi bölcsességet a tudomány is igazolta, ám vagy kevesen tudják, vagy so­kan nem veszik tudomásul, mert az üzletek polcairól a fe­hér kenyér fogy nagyobb mennyiségben. Ez a fogyasztá­si szokásunk egyfajta maga­tartást is tükröz. Nevezetesen, nem vagyunk olyan szegények, hogy barna kenyérre kénysze­rüljünk. Pedig korántsem anyagi jó­létünkkel van összefüggésben a magasabb rosttartalmú élel­miszerek fogyasztása, hanem az egészségünkkel. Felméré­sekkel számszerűen lehet bizo­nyítani, hogy mind többen szenvédnek érrendszeri beteg5 ségekben, gyakoriak a bélmű­ködési zavarok, amelyek egy­szersmind a helytelen táplál­kozás következményei. Elfeledett ételek Az egészségügyi szakembe­rek szerint mintegy 4 millió ember szorulna energia- és zsírszegény diétára. Ehelyett zsírban „tocsogó” pörköltet eszünk, szeretjük a magyaro­san elkészített töltött káposz­tát, és döbbenten szemléljük azt az embert, aki például bú­zakorpát szór a kefirbe, s va­csoraidőben azt falatozza. Pe­dig ez utóbbi vigyáz egészségé­re, ő igyekszik megszabadulni helytelen szokásaitól. Volta­képpen nem tekinthető kü­löncnek, hiszen a magasabb rosttartalmú ételek néhány évtizede még rendszeresen a családok asztalára kerültek. Sokan ismerik még a kukori­calisztből készült kását, a pró- szát, a kevésbé finomra őrölt lisztből sütött barna bélű ke­nyeret. Fogyasztásuk felelevenítése egészségóvó cselekedet lenne, hiszen például az étkezési kor­pa csökkenti a zsírok felszívó­dását, az epekőképződést, mér­sékli a vér koleszterinszintjét. A búzacsíra könnyen emészt­hető fehérjéket tartalmaz, megtalálhatók benne, a külön­féle vitaminok, amelyek gá­tolják az erek elmeszesedését, lassítják az öregedés nemkí­vánatos folyamatát. A zabból készíthető ételek rendszeres fo­gyasztása javítja a szervezet ellenállóképessegét, csökkenti a fáradékonyságot, segíti elke­rülni a depressziós hatásokat. Az évtizedekkel ezelőtt gyakran fogyasztott, de mára jórészt elfeledett ételekről csupa „jót ír” a szakirodalom. Az egészség megóvásában el­foglalt szerepüket felismerte a gabonaipar is, 1979 óta fejlesz­ti gyártásukat, igyekszik bőví­teni a választékot. Forgalmaz­nak étkezési korpát, szója-, rizs- és borsólisztet, hántolt árpát, kukoricadarát, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Évente 1,6 millió tonna ga­bonát őrölnek meg, ebből 1,2 millió tonna liszt készül. En­nek persze csak elenyésző há­nyada a diétás termék, s ép­pen ebből következik, hogy többet is gyárthatnának belőle. Érdektelenség A gabonaiparnak ez volna az érdeke, hiszen a diétás ter­mékeken szerény a nyeresé­gük, ami a nagyobb forgalom révén még növelhető lenne. Nem gyárthatnak többet be­lőlük, mert nem kér többet a kereskedelem. Ugyanakkor a vásárlók is azt tapasztalják, hogy gyakran sokat kell kutat­niuk egy-egy megkedvelt új termék után, hiszen kevés üz­letben árusítanak például ét­kezési búzacsírát. A forgalom növelésében érdektelen a ke­reskedelem, mert mint mond­ják, a néhány forintot érő korpa helyén elfér, a kétszáz forintos ital is, s ez utóbbi jó­val nagyobb hasznot hoz az üzletben dolgozóknak Ráadá­sul a diétás termékek egy része nem tartható el sokáig, s ha lejár a szavatosság, kénytelen selejtezni a kereskedő, ami ugyancsak az ő kára. A gabonaipar igyekszik el­lensúlyozni a kereskedelem ér­dektelenségét, s az országban 22 saját üzletet nyitott, ame­lyekben árusítja az említett termékeket. Szövetkeztek a sütőiparral és a Zöldért Válla­latokkal is, közösen 15 üzletet tartanak fenn, amelyekben Mennyi idő alatt lesz vala­ki elismert húsíüstölő? Nem érdemes találgatni, mert eh­hez éppen négy évre van szük­ség. Szuda Jánosné ennyi idő alatt alapozta meg a hírne­vét. A részletesebb történetet hallgassuk meg tőle. — Régebben csak a kertész­kedéssel foglaltam el magam. Ezért a téli hónapokban ke­vés volt a munkám. Valamit ki kellett találni erre az idő­szakra. Az ötletadó és tanító- mesterem v Tőkésí Józsefné volt. Ha sok a munka, még mindig számíthatunk rá. A férjem is a segítségemre van gyakran, mert ezt a munkát nem lehet egyedül végezni Gondolok itt a ki- és a bera­kodásokra. — Mi a jó füstölés titka? — Legfontosabb, hogy min­dig csak keményfát használ­jon a füstölő. Parázs nem ke­letkezhet, csak állandó, hideg füst. A kelleténél sem ké­sőbb, sem hamarabb nem sza­bad a húsárut kiszedni, mert A Ceglédi VSE fiatal, arany­jelvényes atlétája, Szárnószki Mihály, aki a Kossuth Gim­názium negyedik osztályos ta­nulója, még a nyáron egy el­ső osztályú, diósgyőri verse­nyen a 100 méteres síkfutás­ban 10,7 mp-es eredményt ért el. A napokban megérkezett a Magyar Atlétikai Szövetség értesítése, amely szerint em­lített eredménye alapján meg­hívták a válogatott keretbe. A CVSE atlétája most a fe- dettpályás idényre készül, ahol a felnőtt első osztályú szintet (10,85 mp) szeretné teljesíteni. ★ Városunkban a teke igen népszerű. Hétről hétre sokan szurkolnak az NB I-es Ceg­lédi KÖZGÉP együttesének, de rengetegen vannak olya­nok is, akik játszani is na­gyon szeretnek. Kérésükre .rendezett tömegsportnapot a KÖZGÉP SE és a városi te­keszövetség, amelyen az ér­deklődés talán még a vártnál is nagyobb volt. összesen hat­vannégyen vetélkedtek egy­mással, akik közül tizenketten képviselték a gyengébb nemet. Az egyéni viadal végered­ménye. Nők: 1. Nagy Sándor- né 282, 2. Szabadi Józsefné 280, 3. Kaszainé Tóth Edit 268 fával. Férfiak: 1. Zsámbéki Ferenc 360, 2. Raffay Gyula 356, 3. Király János 345 fával. A férfiaknál olyan verseny­zők végeztek a dobogón, akik ugyancsak megtalálhatók a diétás ételek alapanyagai. Mindez kevés, hiszen sokak számára elérhetetlen marad a termékek jó része mindaddig, amíg az élelmiszerboltok több­ségében nem árusítják azokat. Jámbor óhaj Üzleti szempontból persze érthető a kereskedők magatar­tása Nekik a nyereség növelé­se fontos érdekük, s így a vá­laszték bővítésére az anyagi ösztönzéssel lehetnem késztetni őket. Nem lenne ez haszonta­lan, hiszen újabb ízekkel, éte­lekkel gazdagodhatna étren­dünk. s az egészséget óvó ha­tásuk révén csökkenhetnének betegségben töltött napjaink. Mindez ma még csak jám­bor óhajnak tűnik, hiszen a tapasztalatok szerint rendkí­vül lassan terjednek e diétás készítmények. Búzacsírából 1981-ben 51 xtonnát adtak el, három esztendő múlva 59 ton­nát, s ugyanebben az időben a korpa fogyasztása is csak 98 tonnáról emelkedett 110 tonnára. Általános tapasztalat, hogy e termékek gyártása óta mintegy 10—15 százalékkal növekedett a forgalmuk. E szerény bővülésnél pedig többet érdemelnének a hagyo­mányosan fogyasztott és ma is olcsó termékek. V. F. J. akkor rossz ízű lesz, vagy ha­marabb megromlik. — Mennyi ideig kell az egyes húsféléket füstölni? — Legkevesebb időt a ke­nőmájas igényli, ez egy nap. A sajt kettő, a kolbász három, a szalámi és a szalonna négy, a sonka pedig öt-hat nap füs­tölést kíván meg. — Kikből áll a kuncsaftkö­rük? — Ide különféle emberek jönnek, és nemcsak Ceglédről, hanem messzebbről is. Állandó megrendelőnk van Budapest­ről, Karcagról, Nagykörösről és több más helyről. — Meddig tart a füstölési szezon? — November 1-én begyúj­tunk mind a három füstölő­be, és május 1-ig állandóan megy a füstölés'. így 40—50 mázsa húst tudunk egy sze­zon alatt tartósítani. Eközben eltüzelünk 30—40 mázsa fű­részport. Reklamáció még nem volt — mondta Szuda János­né. Kiss Sándor korábban a KÖZGÉP SE-ben játszottak. Színvonalas, küz­delmükét Zsámbéki nyerte meg, aki a legjobb telizőnek és a legjobb tárolónak járó tiszteletdíjat is átvehette. U. L. Tőkemozgatás a gyakorlatban A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglé­di szervezete január 21-én, kedden délután 2 órakor az MTESZ technika házában, á Petőfi utcában, taggyűlést tart. Varga Ernő, a Magyar Nemzeti Bank fiókjának igaz­gatója A tőkemozgatás lehe­tősége és gyakorlati alkalma­zásának módszerei címmel tart előadást. Beszámoló hangzik el az SZVT ceglédi szervezetének 1985. évi tevé­kenységéről és megtárgyalják idei munkatervét. A Démász ceglédi kirendeltsége értesíti fogyasztóit, hogy Ceglé­den, a Bercsényi utca, Szív utca, Sajtó út szakaszán áramszünetet tart 1986. január 21-én, 22-én, 8— 16 óra között feszültségjavító munkavégzés miatt. Áramszünet lesz továbbá a Pesti út, Nagy há­tai út, Felszegi út közötti szaka­szon, január 23-án, 24-én, 8—16 óra között. Kérjük fogyasztóink türelmét és megértését. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) V. S. Ssfeg é-:: ' ' ■: kö ayezef Meleg, kulturált helyiség, napi háromszori étkezés, figyelmes gondozónők várják nap mint nap az öregek napközi otthonába járó idős embereket Cegléden. A Bocskai úti otthonban korlátozott számban még új jelentkezőket is tudnak fogadni. Apáti-Tóth Sándor (elvétele TIT-összefoglaió Sokan nem érnek rá Fíjészpornak hideg füstjén ínycsiklandó finomságok A válogatott keretben Golyó gurult, bábu borult

Next

/
Thumbnails
Contents