Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

Hálózatbővítés Kartalon A léli időjárás ellenére is folytatják, s rövidesen be is fejezik az ivóvízhálózat bő­vítését Kartalon, A vízgömb már áll, jelenleg a Pest Me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat dolgozói a toronyházhoz vezető csöveknek ássák az ár­kot, Ebbe fektetik a kétszáz milliméteres nyomóvezetéket, amelyen az egészséges ivóvíz eljut a toronyba. A földmunkákkal párhuza­mosan a Heves Megyei Tanács Erősáramú Villanyszerelő Ipari Vállalatának Gárdonyi Géza szocialista brigádja' a vízgömb elektromos vezetékét építi ki. A munkák befejeztével meg- oldódik a kartaliak régi gond- ' ja. a nyári csúcsidőben is mindenhová eljut a vezetékes viz­Hancsovszki János felvétele .......­A hét gödöllői műtárgya ^ Sidló Ferenc: Ébredés Sídió Ferenc szobrászati ta­nulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában foly­tatta. K és Stob Bécsto en ’ és Münchenben tanult. 1906-tól 3 évet ösztöndíjjal Rómában töltött, ahol Michelangelo szobrászatét tanulmányozta. 1910-ben újra Münchenben tartózkodott. Művein a gödöllői hatás 1910 körül kezd mutatkozni. Gödöllőn a szobrásziskola ve­zetője volt, de kerámia készí­tésével és szőnyegtervezéssel is foglalkozott. A gödöllőiek 1909-es nagy kiállításán az Áhítat című go­belinjével szerepelt, de szob­rait is bemutatta: Salome. Emlékezés, Látomás; valamint tollrajzait is. Gödöllői kor­szakából jelentős a feleségéről készült Ébredés és a Fra An­gelico című szobra. Később jelentős megbízáso­kat kapott: a Rákosi Jenő- mauzóleum szobrait készítette el. Részt vett a marosvásár­helyi Közművelődési Palota díszítő plasztikájának a ki­alakításában. Ferenc József koronázása című dombor­művét Körösfői terve alapján készítette el, a városnak két bronz díszkutat is alkotott. Pályamunkát adott be az Erzsébet királyné-emlékmű pályázatra Körösiéivel és Györgyi Dénessel együtt. 1911-ben Budapestre költö­zött, de nem szakadt meg a kapcsolat a gödöllői művé­szekkel. A két világháború közötti időszak sokat foglal­koztatott alkotója volt, de klasszicizáló stílusa messze távolodott a gödöllőiek szel­lemétől. Magyar népmeséket jelení­tett meg a városmajori iskolá­ba készített reliefjein. Több köztéri szobrot' is készített: Danaidák, István király, Ma­dách Imre. A héten a művelődési köz­pont előterében látható mun­kája; kis, nyújtózkodó női akt, fején koronával az éb­redés, a hajnal, a fiatalság királynője. A kis szobor ko­rai munkái közé tartozik. A múlt héten bemutatott Bőrparaván és az e heti mű­tárgy is Kiss Horváth László magángyűjtő tulajdona, aki szakmai segítségével, adomá­nyaival jelentősen gazdagí­totta a helytörténeti gyűjte­mény anyagát. F. Zs. LLjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1986. JANUÁR 20., HÉTFŐ A leégett üzem helyén Folyamatosan, három műszakban Négy éve, január 3-ára'vir­radóan tűzoltóautók sziréná­zása, fényeinek villogása éb­resztette Kartal és Verseg lakosságát. A kartali Petőfi Termelőszövetkezet vérségi gumiüzeméhez riasztották a környező városok tűzoltósá­gát, s bár a segítségre sietők mindent megtettek, az üzem teljesen leégett, a szövetkeze­tét több mint tízmillió forin­tos kór érte, amiből az Álla­mi Biztosító nem egészen öt­milliót térített a gazdaságnak. Hamar föiépült Csitári József, a szövetkezet főkönyvelője, aki abban az időben sokat tett az ipari ága­zat szervezéséért, megerősíté­séért,' és jelenleg is ellátja ennek a területnek a felügye­letét, most úgy emlékezik a tüzet követő hetekre, hóna­pokra, mint mélypontra, hi­szen a közvetlen kár mellett veszélyként jelentkezett, hogy a termelés kényszerű leállása miatt elmennek a megrende­lők, s a szövetkezetei újabb kár éri, mert esetleg kötbér fizetésére kötelezik a szerző­désekben vállalt kötelezettsé­gek elmulasztása miatt, Gleichner Géza ipari íóága- zatvezető idejének, s teendői­nek jelentő^ részét az üzem újjáépítése, a tűzbői kimen­tett különböző gépek, eszkö­zök felújítása foglalta le. Minden percet, ezernyi lehe­tőséget kihasználtak, hogy meggyorsuljon az építkezés. A szervezett munkának, sok­sok önként .vállalt túlórának, a gazdálkodás egyéb területén dolgozók segítségének volt köszönhető, hogy a januárban leégett épület területén már júliusra megépült a termelés­re alkalmas, korszerű üzem. A szövetkezet tagsága és ve­zetősége nagy reményeket fű­zött a termeléshez, s abban bíztak, hogy ez az üzemág is hozzájárul a szövetkezet ered­ményeinek növeléséhez. Nem így történt. Termelésüket ugyan kiszélesítették, mert régi megrendelőik mellé új gyártmányok készítését vál­lalták át a Dunaföldvári Gu­miipari Szövetkezettől, azon­ban ráfizetéssel termeltek. Veszteséges évek A szövetkezet vezetői több­ször tárgyalták az üzem gond­jait, s így született a döntés: a gumiüzem vezetését meg kell szilárdítani, véget kell vetni a vezetők cseréjének, javítani kell az üzem dolgo­zóinak munkafegyelmét, ren­dezni az anyag- és teljesít- ménynormákat, s ezzel arány­ban indokolt kialakítani a teljesítményen alapuló bére­zést. Gyóni János agrár-gépész­mérnök 1983. június 1-én lett a szövetkezet dolgozója. Fel­adata. munkaköre a bedolgo­zói hálózat kiépítése és fel­futtatása volt. Megszületett a határozat: idejének jelentős részét töltse a gumisoknál, szüntesse meg az ott dolgo­zók segítségével a ráfizetést és a termelést úgy szervezze, hogy a több évi veszteség után ismét nyereségesen ter­pneijm filsp a fejlődéshez — Tetszett a feladat — em­lékezik vissza mostani beszél­getésünk alkalmával Gyóni János. — Sokan megértették a rend és fegyelem megszilár­dításának szükségességét, de Olvasási szokások A legutolsó betűig LEHETETLENRE vállalko­zik az, aki fel szeretné sorol­ni a hazánkban naponta, he­tente és havonta megjelenő sajtótermékeket. Biztos min­denkinek megvan a kedvenc lapja, amelynek az érkezését alig várja. Hiába láthatjuk és hallhatjuk a világ híreit a híradástechnikai eszközökből, némelyek csak a betű vará­zsának hisznek. Jó magyar szokás szerint az újságokat a legutolsó oldalról kezdve kell olvasni, így aztán szerkesztő legyen a talpán, aki a legfon­tosabb politikai eseményeket is el szeretné olvastatni: az elő­fizetőkkel. Régi igazság: jó újságot csak az olvasókkal együtt lehet szerkeszteni. Ezért is voltam kíváncsi azok véleményére, akik a Pest Me­gyei Hírlapot fizetik elő. Móczár Miklósné női fod­rász: Megjelenése óta olva­som a hírlapot. Az üzletben sajnos nem tudom kiolvasni, de este vacsora után, mindig átolvasom a legutolsó betűig. A riportokat és a tudósításo­kat színvonalasnak tartom, de hiányolom, hogy Pácéiról kevés írás jelenik meg. Az is jó lenne, ha a gödöllői külön­kiadásban több fénykép is lenne. A pénteki rádió- és te­levíziómellékletet nagyon sze­retem, mert a viszonylag drá­ga Rádióújságot nekem ma­radéktalanul pótolja. Bazsik Katalin üzletvezető: Üzleti kollektívánk tíz éve járatja ezt a lapot. Ha kevés a vevő, közösen olvassuk a híreket, eseményeket. Nagyon jónak tartjuk a Hétvégi ka­lauz rovatot, mert segít a sza­bad idő hasznos eltöltésében. Szeretnénk azonban, ha az aszódi filmszínház műsora is megjelenne benne. Szécsi Zsuzsa ápolónő: Az újság olvasását mindig a bal­esetekről szóló tudósításoknál szoktam kezdeni, mert a sé­rültek egy részével találkozom a kórházban, ahol dolgozom. Nagyon szorítok azokért, akik súlyos balesetet szenvedtek, hogy mielőbb meggyógyulja­nak. Eddig ismerős nevet nem fedeztem fel még ott, de nein is szeretnék. Liptai Miklós gépkocsiveze­tő: Tíz éve ismerkedtem meg a lappal; mert akkor kerül­tem erre a vidékre. Mint buszsofőr jól ismerem a von­záskörzet útjait, de az itt élő emberek hétköznapjait, bát­ran állítom, ebből -az újság­ból ismertem meg közelebb­ről. Napközben sajnos nem jut idő az olvasgatásra, ezért vacsorázáskor szoktam átta­nulmányozni a lapot. Nagyon érdekel a baleseti rovat, mert valamennyi szerencsétlensé­get megpróbálom elemezni, hogy ne kerüljek hasonló baj­ba. A Gálga mente néphagyo­mányairól szóló írásoka}; élet­hűnek tartom, s várom a to­vábbi folytatásokat is. Farkas Tibor MÁV-menet- irányító: Előrebocsátom, hogy nem szeretem az alko­holt, de azért a Fekete sarok név szerinti felsorolásait ki- pellengérezésnek tartom Ugyancsak helytelenítem az anyakönyvi híreket, mert ezt falusias szokásnak vélem. He­lyette inkább rövid híreket szeretnék olvasni. Nagyon jó­nak tartom, és ezért örülök a pozsonyi és a moszkvai tévé részletes műsorainak, mert tu­domásom szerint ez az egye­düli újság, amely napi fris­sességgel közli ezek műsorát. A lap olvasása biztonságérze­tet ad a világpolitikában való eligazodásra, mert jól kiegé­szíti kommentárjaival a többi újság híradását. Szeretném, ha többször írnának Pécel közéletéről. Detre Zoltán nevelő: Tíz éve fizetjük elő ezt az újsá­got. Véle párhuzamosan já­ratjuk a Magyar Nemzetet is. Gyakran hasonlítjuk össze a két újságot. Sokszor a mi la­punk külpolitikai kommentár­ja egyértelműbb. A családnak nagyon tetszik az első oldal, .mert a címek figyelemfelkel- tőek. A harmadik oldal írá­sait egy kissé hosszúnak ta­láljuk. Sokszor nem tetszenek a rádió és a televízió műsorá­ról szóló kritikák. Viszont ér­dekesnek találjuk a Hétfő van rovatban írt jegyzeteket, mert elgondolkodtatóak. életsze- rűek. Szívesen olvassuk a pa­raszti hagyományokról szóló történeteket. Fárasztónak ta­láljuk a tanácsülésekről szó­ló jegyzőkönyvszerű rip Tto­kat. Helyettük inkább java­soljuk: az írások emeljenek ki problémákat, és írják le, miként sikerült megoldani azokat. Véleményünk szerint, ezekkel példát lehetne mutat­ni a megyében másoknak is. A fényképek minősége vagy nagyon jó, vagy feltűnően gyenge. SIKERESNEK ítéljük meg a Fekete sarok híradását — mondta még Detre Zoltán —, mert végre valakik elkezdték az alkoholisták megfékezését az utakon. Az ünnepi számok vezércikkeit is szeretjük, mert tartalmukban megpró­bálják ráhangolni az olvasót, mit jelentenek az ünnepek a mi megyénknek és az or­szágnak. Kovács I. Csaba voltak olyanok is. akik kivet­ték munkakönyvüket, akadtak, akik a szövetkezeten belül más munkaterületre kérték át magukat. Senkit nem tar­tóztattam. A présgépeken megszerveztük a folyamatos, három műszakos termelést, rendeztük a normákat. Az 1984-es esztendő kilenc hó­napjában elkönyvelt több mint kétmilliós veszteség et­től az időtől nem növekedett. Az évet 10,5 millió forintos árbevétellel zártuk. Bizonyos termékszerkezet­váltást hajtottunk végre, megkezdtük az IMI-nek a fű­nyírógépekhez a villanydugó, más megrendelőknek a kord­betétes hevederek készítését. Az elmúlt esztendő már nem a fennmaradásért való küz­delem, hanem az előrelépést bizonyító kemény munka idő­szaka volt. Az évet 14,8 mil­lió forint árbevétellel zárjuk, s ßlapuijk van a további fej­lődésre,' ha jól gazdálkodunk anyaggal, energiával és az emberrel. Ha minden össze­jön, az idén már elérhetjük a 16 milliót. Fercsik Mihály Műszergyár Színes fotók Az Ipari Műszergyár ikladi klubjában nagy gyakorisággal rendeznek különböző kiállítá­sokat. amelyeket néha ezernél is több dolgozó tekint meg. A gyár közművelődési előadója elmondta, hogy a következő kiállítást január 27-én 14.15 órakor nyitja meg Polónyi Pé­ter. a város ' helytörténeti gyűjtemény igazgatója. A ki­állítás címe: Galga menti népművészeti találkozók, 1970 —1980. Színes fotók sokaságá­val mutatják . be a rendezvé­nyek legemlékezetesebb ese­ményeit, legmaradandóbb pil­lanatait. A megnyitót köve­tően az érdeklődők számára diaképekkel illusztrált elő­adás hangzik el vidékünk gazdag néphagyományáról, a hagyományok megmentéséért és megőrződéért végzett mun­káról. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek: Édes mos­toha, magyar film, készült 1935-ben; 17 órakor. Gödöllői művészek csopor­tos kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Sidló Ferenc: Ébredés, meg­tekinthető az előtérben. Mozi szovjet 4 óra­Kutyalagzi. Színes, meseíilmsorozat. Csak kor! Halálcsapda. Színes, magya­rul beszélő angol krimi. Csak 16 éven felülieknek. 6 és 8 órakor! Egész napos program Ki tud többet Pozsonyról Névadójukra emlékeznek a képzősök Gazdag programot ígérnek a látogatóknak január 21-re, keddre a gödöllői 202. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet és Szakközépiskola által rendezett Madách-nap kultu­rális és sportversenyei. Reggel nyolc órakor az ün­nepélyes megnyitóval kezdő­dik a rendezvénysorozat. En­nek keretében adják át a szakmai tanulmányi verse­nyek, valamint a Gödöllő 20 éve város című irodalmi, ri­port- és fotópályázat díjait A versek kedvelői ezután az intézeti * szavalóversepyen el­hangzó költeményekben gyö­nyörködhetnek, majd az is­kolai Ki mit tud? verseny résztvevőinek lehet drukkolni Még egy vetélkedő szerepel a programban, ennek Pozsony a témája. Egész napon át megtekint­hetők a szakmai, a szakköri és a KISZ-szervezet életét be­mutató kiállítások, délelőtt ráadásul a művelődési ház, a helytörténeti gyűjtemény és a zeneiskola is kultúrműso­rokkal várja az oda betérőket. Akit a sport érdekel, az is megtalálja számítását: hat órán át tart a Madách Kupa, amelyért középiskolás fiú- és leánycsapatok mérkőznek meg röplabdában és asztalitenisz-. ben. Ennek befejezése után pedig a pedagógus—diákok válogatott kosárlabda-mérkő­zés következik. Az utolsó komoly rendez­vényt az az oktatási-nevelési ankét jelenti, amelyet a szak­munkásképzéssel foglalkozó, meghívott kisiparosokkal együtt tartanak meg. Ezután már a jókedvé, a szórakozásé a hátralévő idő — este kilenc óráig az ifjúkommunisták szervezetének zártkörű klub­délutánján vehétnek részt az arra meghívottak. A VOLÁNBUSZ gödöllői üzemigazgatósága azonnal felvesz autóbusz-vezetőket és gyakorlott autóbusz-szerelőket A D-kategóriájú járműre érvényes jogosítvány megszerzéséhez segítséget nyújtanak. A dolgozók részére Pest megye területére érvényes, díjtalan utazási igazolványt adnak. Jelentkezni lehet az autóbusz-állomáson, Gödöllő, Felszabadulás tér, telefon: 20-444. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents