Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

v :WT«*!aWíWWiwsaHHa* fei MIOiYI KRÓNIKA! Feladatterv öt évre Személyes példamutatással Az abonyi nagyközségi párt- bizottság feladattervet dolgo­zott ki és fogadott el a kö­zelmúltban az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak helyi ..végrehajtása érdekében. A testület döntése értelmében alaposabb koordinációs tevé­kenységet irányoztak elő a társadalmi és tömegszerveze­tek között, bővítik kapcsola­taikat a társadalom minden rétegével, valamint munka- módszerüket, munkastílusukat egyrészt a kitűzött feladatok­hoz, másrészt a helyi viszo­nyokhoz való alkalmazkodás jellemzi majd. A gazdaságpolitikai munka terén legfontosabb feladat, hogy az intenzív fejlődés ál­talánossá váljék. Ennek érde­kében fel kell tárni és hasz­nosítani szükséges a termelés­irányításban, valamint -szer­vezésben levő tartalékokat, fo­kozva mindenütt a közgazda- sági és vállalkozói szemléletet, javítani kell a munkafegyel­met. Az ipari üzemek legfonto­sabb feladata a termékszerke­zet további korszerűsítése, a minőség javítása, a gazdasá­gosság fokozása, a belföldi piaci igények teljesítésén túl a kifizetődő szocialista és tő­kés export növelése. A helyi munkalehetőségek bővítése ér­dekében — felmérés alapján :— újabb ipari üzemeknek a nagyközségben való telepítésé­ről kell gondoskodni. A me­zőgazdasági nagyüzemek töre­kedjenek a lakosság jobb szín­vonalon történő ellátására, a megnövekedett exportkötele­zettségek teljesítésére, a jöve­delmezőség fokozására. Az adottságok figyelembevételével folytassák a gabona- és hús­program végrehajtását. A ház­táji és kisegítő gazdálkodás te­rén tapasztalható nemkívána­tos jelenség felszámolása ér­dekében növeljék a termelés és értékesítés biztonságát, fej­lesszék a integrációt. A településfejlesztésben ki­emelt szerepet kell kapni az alapellátást biztosító kereske­delmi hálózat korszerűsítésé­nek, a kiszolgálás kulturáltsá­gának és az áruválaszték nö­velésének. Legalább ilyen fon­tosságot kell hogy kapjon a település ivóvízellátásának, a helyi járóbeteg-szolgálat fej­lesztésének megoldása, a la­kásépítés és az általános is­kolai oktatás feltételeinek to­vábbi javítása; meg kell te­remteni a középiskolai oktatás feltételeit is. Kiemelt szem­pont lesz az idősekről való gondoskodás. Az ideológiai nevelés, a po­litikai tudatformáló tevékeny­ség alapvető feladata, hogy Abonyban növekedjen a párt tömegbefolyása és kedvező tu­dati feltételek alakuljanak ki a kongresszusi határozatok . végrehajtásához, a VII. öt- j éves terv célkitűzéseinek el- l éréséhez, Az agitációban a feladatokra való mozgósítás mellett kapjon nagyobb sze­repet a személyes agitáció, a kommunista helytállás és pél­damutatás. A közösségekért végzett önzetlen társadalmi munkának legyen meg a mél­tó rangja és az erkölcsi elis­merés se maradjon el. Terv­szerű kádermunkával, a pro­pagandisták alaposabb kivá­lasztásával kell elérni, hogy a tömegoktatás a korábbinál jobban biztosítsa a párttagság érdeklődésének, igényeinek ki­elégítését. Az oktatási intéz­mények pedagógusainak, a szülői ház és az ifjúsági szer­vezetek alaposabban össze­hangolt tevékenységével biz­tosítsák, hogy tovább javul­jon az oktató-nevelő munka színvonala, a világnézeti ne­velés hatékonysága. A közművelődés terén a jobb tárgyi feltételek mellett tartalmi megújulásra, az ideo­lógiai követelmények fokozott érvényesítésére van szükség. Javuljon a település közmű­velődési intézményeinek szak­mai, koordinációs tevékeny­sége, el kell érni, hogy az érin­tett intézmények színvonala­sabban teljesítsék a különböző rétegek igényeit. A hagyomá­nyokra építve, de a lakosság kívánalmainak megfelelően tegyék színvonalasabbá a nemzeti ünnepeinket. A feladatterv külön feje­zetben határozza meg a párt belső életében és a tömeg­szervezetek működésében kö­vetendő feladatokat. A nagy­községi tanács tevékenységé­vel kapcsolatban egyebek kö­zött a következőket tartalmaz­za a dokumentum: Növelni kell a testületek irányító sze­repét, a helyi önállóságot és felelősséget. Továbbra is jó, egyben érdemi munkakapcso­latok megvalósítására töreked­jenek Cegléd város és a me­gyei tanács vezetőivel. Az igazgatási munka fejlesztését elsősorban a belső tartalékok feltárására építsék. Javuljon a közgazdasági szemlélet és ez­zel együtt a gazdálkodás szín­vonala. Fontos feladat a taná­csi tervezőmunka demokratiz­musának fejlesztése, amit a lakossággal való kapcsolatok bővítésével kell elérni. A fel­adatterv éves bontásban tar­talmazza, hogy 1989 végéig milyen témákat tárgyal meg a pártbizottság és a vb. Gy. F. Téli kabaré Hosszabb szünet után ja­nuár 18-án és 19-én este újra láthatják az abonyiak a mű­velődési ház amatőr színját­szóit. Ezúttal Téli kabaré cím­mel négy humoros jelenetet mutatnak be. A műsor szóvi­vője Mocsáry József és Matu- sinka Tibor, rendező; Csuti Gyula. légi tanyák üzenete Az ahanyi falumúzeum „Abonyi tanyák üzenete” című ál­landó kiállítását már több ezren látták. A mezőgazdasági tern ; múltját idéző tárgyak ezekben a téli hónapokban is megtekinthetők. Gyuráki Ferenc íelvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1986. JANUAR 16., CSÜTÖRTÖK Átszabják a kanyar ívét A kertek alatt jár a vonat A földmunkát és sínágyké- szítést végző gépek nyomán lassan kirajzolódik a leendő pályaudvar mérete. Ottjár- tunkkor, bár mínusz hat fokot mutatott a hőmérő higanyszá­la, a munkálatok nem szüne­teltek. Pályamódosítás Az albertirsai MÁV-állomá­son és környékén folyó beru­házási, 'felújítási folyamatról Lebanon Károly állomásfő- nöktől és Makai Kálmán mű­ezer tonna árut vittek el a vagonokban, ugyanakkor har­mincezer tonnányit hoztak. A Tüzép-telep felőli olda­lon aszfaltozzák a rakterüle- tet, így könnyebbé válik a ki­ás berakodás. Lehetővé teszik a szén és az építési anyag egy részének közeli tárolását. A rakodás gépesítéséről sem feledkeznek meg. Részben a MÁV saját' gépek beszerzésé­vel, részben a fuvaroztatásfoae érintett vállalatokkal közösen oldják meg ezt a feladatot. dekében — valamennyi váltó elektromos fűtést kap. Természetesen — a költség­kímélő eljárások alkalmazása miatt — a terv menet közben módosulhat. Hogy végül is mi­vé alakul az állomás és kör­nyéke, azt csak később látjuk meg. N. G. Megfialt Kapussy György Gyászihírt hozott a posta a napokban a városi tanácshoz és szerkesztőségünkbe. Nyolc vanhárom éves korában hir­telen elhunyt Kapussy György festőművész. Az alkotó 1903-ban született Torontál-Keresztesen. Tanul­mányait a budapesti Képző- művészeti Akadémián végezte Glatz Oszkár tanítványaként. Hagyományos realista stí­lusban festette nagyméretű történelmi képeit, méltón csat­lakozva jeles pályatársaihoz, Madarászhoz, Székelyhez és Benczúrhoz. Több tárlaton ré­szesítették elismerésben alko­tásait. A portrék, aktok, csend­életek mellett mindig a törté­nelmi témákat tartotta a lég­ióm tosabbnak. 1983-ban Dózsa kivégzése című monumentális vásznát Cegléd városának ajándékoz­ta, amely híven ápolja a nagy parasztvezér emlékét. Műve a városháza dísztermének falán emlékeztet a jeles történelmi személyiségre. Kapussy György temetésén a fővárosiban a városi tanács is képviseltette magát. Újdonság: francia kenyér vezetőtől érdeklődtünk. — A nemzetközi, a hazai személy- és anyagszállítás mi­nőségi feltételei javultak. A mai követelményekhez való igazodásra kidolgozott prog­ram részeként kerül sor itt, Albertirsán erre a több mint háromszázmillió forintos be­ruházásra — kezdte a beszél­getést az állomásfőnök. Majd így folytatta: — A szállítási távolságok csökkentésére nem sok lehe­tőség van, így az utazás, utaz­tatás idejét kell rövidíteni. Ehhez, pedig kevesebb és eny­hébb ívű kanyarokra és masz- szív pályatestre van szükség, hogy a szerelvények gyorsab­ban, biztonságosabban tud­janak közlekedni. Többek kö­zött ez indokolja a korszerű­sítést. A tervék szerint 1987 végé­re lesznek kész a beruházás­sal. Bizony addig a kivitele­zőknek még sokat kell dolgoz­niuk. — Jelenleg — kis csú­szással — jól halad az új pá­lyavonal kiépítése — mondja Makai Kálmán. Sok kert gé­géből kellett elcsípni kisebb- nagyobb területet, de az érin­tett tulajdonosokat a MÁV korrekt .módon kártalanította. Reklamáció alig fordult elő. Az emberek, s a gépek készen állnak a tervben rögzítettek végrehajtására. Most már csak az időjáráson, no meg az anyagszállításon múlik, hogy miként tudunk haladni. Egyébként a földmunkák közel 50 százalékát elvégez­ték, s most is hordják a töl­tésnek való anyagot. Az állo­másépületben — külső hom­lokzatának meghagyásával — teljes belső átalakítást végez­nek tavasztól. Megoldják a várótermek központi fűtését. Magasperon A pályaudvaron hét sínpár szolgálja majd a vasúti köz­lekedést. Az elképzelések sze­rint a jelenleginél jóval több helyi indítású személyvonat viszi az utasokat a fővárosba. A fel- és leszállást azzal könnyítik meg, hogy magas­peront építenek a második és harmadik, illetve a negyedik és ötödik vágánypár közé. A peronok megközelítését alul­járóval teszik lehetővé, s a vágányok mellé életvédelmi kerítést helyeznek el. A pe­rontető felállítása a jövő év­ben várható. A forgalom fenntartása mel­lett folyik az építés, ezért vo­natpótló buszközlekedést nem terveznek. Ám időnként — a munkák miatt — néhány per­ces késésre lehet számítani. Az albertirsai vasútállomá­son naponta több mint négy­ezer ember fordul meg. Nagy a balesetveszély. Figyelme­sebben és óvatosabban kell közlekedniük. Egy könnyelmű mozdulat vagy felelőtlenül tett lépés bajt okozhat. Min­denkire, aki ott dolgozik, vagy mozog — az utastársak épsé­ge miatt is — nagyobb fele­lősség hárul. Minden évben növekszik az áruforgalom. Az iparvágányok kiszolgálása folyamatos. Az el­múlt évben több mint húsz­Fűtött váltók A tervek szerint a legújabb kiadású sínváltók elhelyezésé­re kerül sor. A teljes automa­tizálás részeként — a téli le­fagyások megakadályozása ér­Az autóklub ceglédi szer­vezetének irodáját csoportosain keresik fel a diákok mostaná­ban. Solkan szeretnének be­iratkozni a segédmotorkerék- pár-vezetői tanfolyamra. Az iskolákban szervezett keretek között lehet elsajátítani az alapvető közlekedési szabá­lyokat és a le gs zü k.s ég esőbb műszaki tudnivalókat. Á Föld­Olyan 60—70 centi hosszú, súlya fél kilogramm. Formá­ját tekintve szuperstangllinak nézné az ember, legfeljebb kí­gyókifli,nek. A francia kenyér — mert róla van szó — nagyjából két váry és a Mészáros iskolában külön foglalkoznak a motorra kívánkozőkkal. A nyolcadiko­sok jelentkezését fogadják el. Le is vizsgáztatják őket, de a jogosítványt csak akkor adják a. kezükbe, amikor betöltötték a 14. életévüket. Akár szüle­tésnapi ajándék lehet ez a fontos okmány. évvel ezelőtt vetődött Magyar, országra, mégpedig a külho­ni gyártási technológia meg­honosításával : a határokon túlról érkeznek az adalék­anyagok, mi pedig hozzáil­lesztjük a lisztet. A franciák napi gyakorla­tában valóban a kenyér sze­repét tölti be ez a hosszú por­téka, nálunk azonban inkább a péksüteményekhez sorolta­tok. Mert bár remeik az íze, foszlós a bele, és ügyes táro­lással kevésbé szárad, mint például a zsdmlevefeni, még­sem az alapvető igények ki­elégítése végett született meg. A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat immár karácsony óta napi 450 darabot készít belő­le, színesítve pékáruinak kö­rét. Születésnapra jogosítvány Egy keresztnév története Kétféleképpen is írhatjuk Sárkány iézsef emlékezete Attilával baj van, sőt az „összes Attilákkal” — mond­ják a tájékozottabb emberek, mármint azok, akik belepil­lantottak a magyar helyesírás szabályainak új, 11. kiádásá- ba. Ugyanis az írással íoglala- toskodók eme új törvény- könyve szerint az Attila név írható Atillának is. Tehát úgy, ahogy mondjuk. Mi lesz most — így az aggodalmasko­dók — a régi Attilákkal? Nem sokat ér a vélemé­nyem, mégis amondó vagyok, hogy akit már elkönyveltünk Attilának, az íródjék csak két t-vel továbbra is. Különben is csak a magyar Attilák lehet­nek Atillák, hiszen ez az en­gedékenység a magyar he­lyesírás szabályaiban lelhető meg. A germán népek mind a mai napig következetesen Attilát írnak, de már a cse­hek vagy a franciák Atillát. Rajongott Itáliáért Máskülönben az Attila név germán eredetét — talán elő­ször és utoljára — éppen egy nagykőrösi férfiú vonta két­ségbe. Az 1857-ben itt szüle­tett Körösi Sándor nyelvész­ről van szó, aki az Attila név fölött elmélkedvén, olasz ere­detére kezdett gyanakodni Csakhogy ő, s ez az igazság, atillát írt, minthogy a zsinó- ros mente elnevezését kutatta. Persze eredetileg ez a két szó ugyanaz, de ha a mentéről írunk, mi is csak atillát vet­hetünk papírra. Körösi Sándor igazán nem volt rossz nyelvész, jó, ha megőrizzük emlékezetünkben a nevét. Budenz József és Si- monyi Zsigmond tanítványa volt az egyetemen, s 1892-ben nem kisebb tekintély, mint Balassa József ajánlotta tag­ságra a Budapesti Philológiai Társaságban. Tudásának ju­talma volt, hogy állami ösz­töndíjjal utazhatott Rómába olaszul tanulni, amely jutal­mát kitűnő nyelvtanári mun­kájával hálálta meg később. Az Attilával kapcsolatos föntebb említett tévedése is annak tudható be, hogy ra­jongott Itáliáért, az olasz nyelvért. Meg is ragadott minden alkalmat, hogy a ma­gyar és az olasz helyesírás és kiejtés rokonságát bizonygas­sa. Jeles tanítványok Körösi Sándor Attila-elmé- letén egy kecskeméti születé­sű történész, Ballagi Aladár verte el a port. Mégpedig ki­fogástalanul. Érdekesség, hogy Ballagi Aladár unokaöccse volt annak a Ballagi Károly- nak, aki a nagykőrösi gimná­zium tanáraként jeleskedett 1856-tól 1869-ig. Körösi Sán­dornak éppen lehetett volna tanára, de nem volt, mert nyelvészünk még gyermek­éveiben elköltözött innen. — Viszont az unokaöcsnek, tehát Ballagi Aladárnak, há­rom jeles tanítványa is akadt a közelben. Űk hárman, Len­gyel Albert, Oppel Jenő és Sárkány József, a ceglédi Kossuth Reálgimnázium taná­rai, szerkesztettek is egy Élő tanítások című emlékkönyvet volt professzoruk tiszteletére 1934-ben. Közülük Sárkány Józsefre, a neves ceglédi Kos- suth-kutatóra és múzeum­igazgatóra emlékszünk legin­kább, hiszen nemrég, 1972- ben hunyt el. Nos, Sárkány Józsefék is tisztelték Ballagi Aladár Atti­lával kapcsolatos kutatásait, s egy . kisded . tanulmányát be­vették az emlékkönyvbe. Saj­nos Ballagi Attila-bibliográ- fiáját — nyilván terjedelmi okok miatt — mellőzniük kel­lett. Hanem azért a három város — Kecskemét, Cegléd, Nagy­kőrös — valaha volt lakói közül nem az eddig felsorol­tak kerültek igazán barátság­ba Attilával, a hunok feje­delmével. Hírlik ugyan, hogy volt egy körösi ember, aki egész vagyont költött Attila sírjának előtalálására, de most nem róla van szó, ha­nem Arany Jánosról először és Szász Károlyról másodszor. Arany János megírta a Bu­da halálát, Szász Károly pe­dig magyarra fordította az Attiláról (is) szóló germán hősepofezt, a Nibelung éneket. Űjabb fordítása azóta sincs ennek a műnek. Az igazság­hoz tartozik, hogy sem Arany, sem Szász nem Nagykőrösön fogott hozzá Attila viselt dol­gainak megismeréséhez. Ámbár ki tudja? Lehetsé­ges, hogy beszélgettek ők már itt is a hunokról, s mindket­ten tervezték a nagy munkát. Hiszen tudták, hogy valami­kor hun föld volt ez is. Mi már nemcsak tudjuk, hanem bizonyítjuk is, például a tör­teit hun áldozati üsttel, ami azóta találtatott. Befészkelte magát Nagykőrösi, ceglédi, kecs­keméti szempontból minden­esetre Attilának az a legna­gyobb érdeme, hogy sikerült befészkelnie magát ennyi tu­dós ember gondolataiba, s ebből az akcióból remekmű­vek s jeles tudományos dol­gozatok születtek. Tisztelnünk kell hát Attilát, két t-vel írt germán nevét, amit ilyen for­mában szentesített a hagyo­mány. S bizonyos, hogy nem okoz majd zavart, ha a ma­gyar nevet kapó gyerekeket Atillaként jegyzi be az anya­könyvvezető. Farkas Péter ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents