Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

1986. JANUAR 3., PÉNTEK 3 lék között a legjobbnak lenni Nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót Veress Jenő felvételei A legrégibb művészet, a legújabb tudomány I világ legolcsóbb beruházása Piaci igény van a tanácsadó tevékenységre A vezetés a legrégibb művészet és a leg­újabb tudomány — tartja egy már szálló­igévé vált megállapítás. A kérdés csali az, hogy az emberek, akik vezetnek, akikbal vezetők lesznek, felismerik-e, helyesen lát­ják-e a társadalom támasztotta, de mindig változó igényeket? Mert azok a hibák é3 ellentmondások, amelyeknek nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom is kárát látja, pontosan magyarázhatók a feladatok helytelen értelmezésével, a fejlődés varga­betűivel. Nem törvényszerű azonban, hogy minden esetben konfliktusokba torkolljon a vezetői bizonytalanság. Hiszen az ipari­lag fejlett országokból is a tanácsadó te­vékenység üzleti sikereiről kapunk híreket. Ez pedig arra enged következtetni, hogy erre valós piaci igény van. A ráfordítások mind a tanácsot kérőnek, mind az adónak tisztes hasznot hoznak. Tulajdonképpen ez a felismerés vezette a Euda-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetőit, amikor 1983. július 1-jével 800 ezer forint induló tőkével létrehozták a Flax-Men Tanácsadó Leányvállalatot. műszaki, technikai színvonal. (Folytatás az l. oldalról.) export arányát — mondta dr. Novák Béla. — Tavaly 810 járművet adtunk el. Üjra megnyertük Kína bizalmát, Spanyolországba szervokor­mányaink, Jugoszláviába se­bességváltóink viszik el a vállalat jó hírnevét. Partne­reink elégedettek termékeink­Eredményes fél évtized: így summázhatja az eltelt öt esztendőt Cegléden a- Vas-,, Elektromos- és Műszeripari Szövetkezet. Eejíődésüfc, dina-í mikus volt, eredményesen valósították meg mindazt, ami reájuk hárult a gazdasági és politikai célkitűzésekből. A most véget ért ötéves terv első esztendejében 74,1 millió forint volt a termelési érté­kük, a tavalyi ennek szinte négyszerese, elérte a 290 mil­lió forintot. Nyereségük több mint ötszörösére nőtt és a dolgozók jövedelme is vi­szonylag gyorsan emelkedett. A szövetkezet árbevételének 80 százaléka exportból adó­dik. Termelésük belső szerke­zetét az évek során a nép- gazdasági igények szerint ala­kították, eszerint nőtt a tőkés és a szocialista exportjuk. Cégen belül az intenzív fej­lesztés volt a jellemző. Nagy gondjuk oldódott meg, amikor 1982-ben a város kialakuló gyárnegyedében elkészült központi telepük. Fejlesztése még most is tart, erre a le­hetőségek szerint költenek. öt éve gyártmány- és gyár­tásfejlesztésre nem sokkal több mint egy-, most hét­millió forintot fordítottak. A termékszerkezet négy év alatt 80 százalékban megvál­tozott. Szinte minden termé­kükhöz találmány vagy újí­tás kapcsolódik. Fontos állo­más volt életükben, amikor együttműködési szerződést kö­töttel? a Számítástechnikai Intézettel, a Gépipari Tech­nológiai Intézettel, a Geofizi­kai Kutatóintézettel. A talál­mányok, újítások javarészt ennek az együttműködésnek köszönhetőek. Tavaly a kuta­tóintézeteknek 16 millió fo­rint licencdíjat fizettek, ta­valyelőtt ez még tízmillióval kevesebb volt. Ám megérte a tudományt a saját szolgála­tukba állítani. A szövetkezet tőkés export­ja 17 millió forintról 40 mil­lióra, a szocialista 30 millió­ról 220 millió forint értékűre nőtt. Gyártmányaik tehát megáll­ják a helyüket külpiacon. Van olyan laborberendezésük, amellyel a szövetkezet jövő­jét akár másfél évtizedre biz­tosítani tudják. A VII. öt­éves tervben ezt szeretnék továbbfejleszteni. Tavaly eb­ből úgy 200 millió forint ér­tékben gyártottak. Kifejlesz­kel, ezt bizonyítja, hogy Kí­nával 1986-ra már most érvé­nyes a szerződésünk 600 al­vázra, és bízhatunk a szíriai és egyiptomi üzletek létrejöt­tében is. A Csepel Autógyár 800 millió forintos nyereséggel zárta az évet. Értékét az eme­li, hogy ebből 300 millió az tettek egy könnyűszerkezetű csarnokrendszerhez alkalmaz­ható . tetőelerngt.. Tayaly a BNV-n be is mutatták, Ceg- í égi* tettek belőle. A Gépipari Technológiai Intézet irányítá­sával elemgyártó sor tovább­fejlesztésével foglalkoznak. A ceglédi Vas-, Elektromos- és Műszeripari Szövetkezet a VII. ötéves tervben a saját technikai felkészültségén akar többet javítani. A kutatóinté­zetekkel a gyártmányaikhoz felhasználható technológiai és eszmei importot szeretnék ki­teljesíteni. polgár farija a papírt a kezében, majd tekin­tetét az égre veíi, sóhaj szakad fel kebeléből, hogy íme: megint micsoda meg­próbáltatásoknak teszi ki őt az élet. Tétovázása azonban csak egy pillana­tig tart, hivataloknak tar­togatott szúrós tekintetét a tanácstagra emeli, s nem is mondja, inkább szűri fogai között a szót: Torna­pályát? Ide? Amikor az IKV csak a főcsöveket haj­landó kijavítani? Jattért uram! Mert, ha elmarad a borravaló, a szerelők képe­sek egy plusz lyukat fúrni a már meglevő mellé! Már jártam így! S ezek után én tefát fizessek? Nem, ne javítson ki, nem hozzá­járulás ez, hanem adó! Amikor nálam állandóan a mellékcsövek lyukadnak ki, s áztatják ronggyá az alattam lakó plafonját, meg az idegeinket. S ennek a javítási költségei engem terhelnek, nem az IKV-t, amely egyébként is csak a lakbér beszedésében jeles­kedik. Kát nem uram, én nem akarok tornapályát. Mást és ezt (!?) A szentmártonkátaiak ta­nácselnöke, Balaton Béla túl van a nehezén. Tanácstagként végiglátogatta körzetét, kikér­te a lakók véleményét a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás­ról. Benyomásai, enyhén szól* va, vegyesek. — Mit kerteljek — mondja indulatosan —, előfordult, hogy pucoltam a házból, mint anyag- és energiatakarékos­sági intézkedéseknek köszön­hető. A megvalósított műsza­ki fejlesztések, a korszerű technológiák, a folyamatban levő elképzelések garanciát nyújtanak a gyárnak az ál­landó megújulásra, s a kö­vetkező esztendők sikerére. A feltételek lehetőséget adtak kimig; ,s'ó szociális juttatásokra is. íUadták a 100 személyes óvodát, bővítették a sportcsarnokot és a mun­kásszállót. Lakásépítésre 15 millió forintnyi kölcsönt fo­lyósítottak; 110 dolgozójuk összesen 8 millió forintos vál­lalati támogatással vásárolt lakást. Eredményeik alapján január 1-től 8 százalékos bér- fejlesztésre van mód. A vál­lalat vezetése bízik abban, hogy ennek hatása érződi!? majd a munkaerőhelyzet ja­vulásában is, noha 1985-ben már 3 százalékos emelkedést tapasztaltak a fizikai állomá­nyú dolgozók létszámában. A következő évek gyári ar­culata természetesen az ipari tervkoncepcióhoz igazodik. Változatlanul teljesítik vál­lalt kötelezettségeiket az Ika­rusnak, ezenkívül speciális járműveket, alvázakat, főda­rabokat, pótalkatrészeket gyártanak. A vezérelv to­vábbra is a minőség, a ver­senyképesség, amelynek alap­ja a korszerű technológiák alkalmazása. Dr. Kapolyi László ipari miniszter az MSZMP Pest Megyei Bizottsága és az Ipari Minisztérium nevében kö­szöntötte a munkásgyűlés résztvevőit és kívánt minden dolgozónak sikerekben gazdag új esztendőt. Elmondta, hogy a Csepel Autógyár az előző tervidő­szakban kétszer nyerte el a Kiváló Vállalat címet, ame­lyért mcjst is komoly esélyek- 4?«4”’päfya2ik.:i Ä« ipari. nagy- családján belül fejlődésük töretlen és dinamikus, terme­lési eredményeik kimagas­lóak, termékeikkel közvetle­nül és közvetve érintettek a hazai járműprogram sikeres m sgva 1 ÓíS í t ás á ban. M ű.s zaki kultúrájuk, emberi teljesítmé­nyeik, pontosan körvonalazott termelési, értékesítési pozí­cióik alapján minden lehető­ségük megvan arra, hogy a jók között a legjobbak lehessenek. Fazekas Eszter akit kergetnek. A nyomda- festék is belepirulna abba, amit röpke két perc alatt a fejemhez vágtak. Pedig ná­lunk a többség a teho mellett van. nem is akármilyen ősz- szeggel. évi ezer forinttal se­gítik községünk fejlesztését. Két dolgot azonban nem ér­tek. Ha valaki nem akar fi­zetni. miért nem tudja kultu­ráltan közölni nemleges vála­szát? Miért kell a tanácsta­got megalázni, mint tették velem, meg az egyik fiatal- asszonnyal, akit jó tíz percig hagytak álldogálni a bezárt ajtó előtt — később sem en­gedték be! —. miközben a család jól hallhatóan tévézett a szobában. A másik: hogyan propagáljuk mi sikeresen a településfejlesztési hozzájáru­lást. ha a tömegkommuniká­ciós eszközök szinte állandóan a negatív példákat sorolják. Nemegyszer vágták a fejünk­höz: ebben meg abban a köz­ségben sem fizetnek, bemond­ta a rádió, mutatta a tévé. Akartuk vagy sem. az el­múlt hónapok vitái során a településfejlesztési hozzájáru­lás amolyan vízválasztóvá vált. Közismert, illetve mély­ben rejtőzködő problémák so­ra váltja ki, erősíti az indu­latokat, mondatja ki pro és kontra az érveket, ellenérve­ket. Ám a minduntalan el­hangzó kérdés — fizessünk?, ne fizessünk? — mögött lé­nyegesebb folyamat húzódik Üzleti siker A vállalkozásairól is ismert Buda-Flax felismerve a hazai vezetői tanácsadásban rejlő le­hetőségeket, hozzákezdett az elképzelés megvalósítására al­kalmas szakemberek felkuta­tásához. Amikor dr. Fülöp Sándor, a legnagyobb hazai pamutipari vállalat, a PA- NYOVA országos hírű igazga­tója nyugdíjba vonult, keve­sen gondoltak arra, hogy a kiváló közgazda nem a meg­érdemelt pihenéssel tölti majd idejét. Ö lett a vezetői tanács­adó vállalat igazgatója, helyet­tese pedig Horváth Józsefné, akit szintén a textiles szakma legjobbjai között tartana!? szá­mon. Az anyavállalat néhány he­lyiségében, 15 dolgozóval kezdte meg működését a me­nedzselésre életre hívott Flax- Men. A munkatársak is az ipar, ezen belül elsősorban a könnyűipar közgazdasági és műszaki területeit jól Ismerő szakértői szintű dolgozókból verbuválódott össze. Mindez feleslegessé tette az úgyneve­zett gyakorlóévét. A gazdasági-társadalmi ha­ladás három, forrásból táplál­kozik. Az anyagi javakból, a dolgozók számából, szakmai felkészültségéből, s nem utol­sósorban a vezetés színvona­lából, a döntések helyességé­ből. És mert az előbbi kettő az, amelyik szinte évekre, év­tizedekre előre meghatározott és kiszámítható, a fejlődés tartalékai is nagymértékben a vezetés színvonalának eme­lésében rejlenek. Sokszor és sokan mondogat­ják, hogy elavult hazánkban a meg. Az államhoz fűződő ál­lampolgári kapcsolatunk vál­tozására kérdezünk, rá, ami­kor a tehó szóba kerül. S ettől a változástól, mint azt az indulatok is jelzik, egyként idegenkedik a hivatal és az állampolgár. A hivatal szemei Nem lehet feladata újság­cikknek kibogozni azt, mikor, milyen eszközökkel hódított akkora teret paternalisztikus államfelfogásunk, hogy ah­hoz még akkor is görcsösen ragaszkodunk, amikor a köz- tuaatban élő „jótékony ál­lambácsi” ugyancsak szaba­dulna már a kéretlenné vált szerepkörétől. Kétségtelen, a régi gyakor­lat kényelmes volt. Az innen- onnan befoiyó jövedelmeket elvonta a költségvetés, majd „visszaosztotta” a különböző rendű és rangú települések­nek. A hatvanas-netvenes évek fodulóján jól is műkö­dött ez a gyakorlat, hiszen volt mit visszaadni. S ha va­lamilyen oknál fogva egyné­hány kérés kielégítetlen ma­radt, hathatós érvekkel és in- doKokkal általában sikerült elérni, hogy mégiscsak csur- ranjon-cseppenjen valamennyi pénz ezek megoldására. Nem véletlen^ hogy ebben az idő­ben az állampolgárnak beszá­molni köteles hivatalok is in­kább arrafelé vetették figyelő Holott ez csak részben igaz, mert igen gyakran .tapasztalni, hogy a meglévő technikai szintet sem éri el a szellemi. Először, ezt kell összhangba, hozni a technikával, tovább­lépni csak azután lehet. Ez is egyik feladata a Flax-Men- nek, amely nemcsak a saját főfoglalkozású munkatársaira épít, hanem az együttműködé­si formák széles skáláját ki­használva alkalmazkodik a megbízók igényeihez. Ennek jegyében más intéze­tek, intézmények közreműkö­désére is számítanak, ugyan­akkor alvállalkozóként bedol­goznak ezen üzemeknek. Ak­tív és nyugdíjas szakértőket foglalkoztatnak, s több kis szervezet szolgáltatásait is igénybe veszik. A közös meg­bízónak külföldi tanácsadó szervező cégekkel, hazai kis és nagy számítástechnikai vál­lalkozókkal működnek együtt a szerződött feltételek köze­pette. Jelenleg mintegy 30 vállalattal áll kapcsolatban a leányvállalat. Két hazad ipari nagyüzemben nyugati szerve­zőkkel közösen dolgoznak. Vám nélkül Mindez örvendetes, mert sok érdekes dolgot tanulhat­nak egymástól a hazai és kül­földi szervezők. A hazai szak­emberek az üzemi információ és információműködés, irányí­tásszervezés, a fejlett termelé­si eljárások módjait tanulmá­nyozhatják. A külföldiek pe­dig a hasznosítás, a megvaló­sítás fogásait sajátíthatják el tőlünk, mert a magyar szerve­zők jobban ismerik a hazai viszonyökat. szemeiket, ahonnan a pénzt várhatták. S mivel e rendszer­ben a lakosság különösebb anyagi erőfeszítések nélkül viszonylag sok, mindent meg­kapott. a képviseletére létre­hívott hivatalok nemigen haj­lottak egyenrangú félként ke­zelni az állampolgárokat. Jó esetben felnőtt, de a bevált gyakorlat szerint inkább eny­hén gyermeteg ügyfélként tog- lalkoztak velü{n)k. Úgy tűnik, a változások ná­lunk évtizedfordulókra esnek. A hetvenes évek végétől új­donságként vagyunk kényte­lenek tudomásul venni: gaz­daságunk igen nehéz anyagi helyzetbe került, amely ter­mészetesen kihat az érte aranyfedezetet vállaló államra is. A közhiedelemmel ellentét­ben azonban, nemcsak a pénzszűke hívta életre többek között a településfejlesztési hozzájárulást is. Hiszen akkor elegendő lett volna csupán el­rendelni: családonként ennyi és ennyi összeget kell éven­te befizetni. A demokrácia továbbfejlesz­tése — amelynek csak egyik vetülete a teho lebonyolítása — sok más tényező miatt is aktuálissá vált. Mi tagadás, ezek között kitüntetett helyet foglal el jelenlegi gazdasági helyzetünk, hiszen épp ez mu­tatott rá: át kell értékelnünk az állami szerepköröket. Van­nak és lesznek tehát olyan területek, ahol az állam áf­A szervezés a világ legol­csóbb beruházása. Hiszen amíg egy-egy ■ új termelőesz­köz értéke 5—10 év alatt, ad­dig a szervezésé egy-két év alatt térül meg. És még csalk vámot sem kell fizetni, mint az importált gépek után. Ezért is fontos, sőt, a jövőt eldön­tendő kérdés, kikből és mi­lyen felkészültségű, szemléle­tű emberekből lesznek a hol­nap vagy a ma vezetői. Mi­lyen feladatokkal kell megbir­kózniuk, mire kell elsősorban felkészülniük? Ködös képek És talán még fontosabb az, hogy mielőbb feloldódjanak azok az ellentmondások, ki­tisztuljanak a közgondolko­dásban ma még élő ködös ké­pek, amelyeknek alapján saj­nos nemegyszer tévesen ítélik meg a vezetői tanácsadásban rejlő lehetőségeket. Ezen túl kell lépni és mipél előbb. An­nál .is inkább, mert a megál­lapodások kétoldalú biztosíté­kokra épülnek. A megbízó olyan feltételeket kér, illetve köt ki, hogy a vállalkozási díj és a tanácsadással feltárt tar­talék nagysága között elvárha­tó különbség legyen. A leány- vállalat pedig a pénzügyi koc­kázatnál jóval nagyobb, hír­nevét továbbra is garantáló biztosítékokat foglal a szerző­désbe. Ezek nemcsak az anya­gi érdekeltségre korlátozód­nak, hanem mindkét fél hitel- képességének befolyásolására is kiterjednek. Ez utóbbi — ha csak a reklámköltségeket vesz- szük alapul —, gyakran meg­haladja a tanácsadás és meg­valósításának költségeit is. Bóna Zoltán engedi a kezdeményezést és a végrehajtást polgárainak, il­letve a különböző szervezetek­nek. Ezek közé tartozik a te­lepülések fejlesztése is, amely­nek megvitatása során először kellett tudomásul vennünk: a közösségi célok megvalósulá­sáért nekünk is kell áldoz­nunk. Új munkastílus E nagykorúvá nyilvánítás persze nem megy zökkenők nélkül. A hivataloknak, így a helyi tanácsoknak is, meg kell tanulniuk, hogy azokat tekintsék egyenrangú félnek, akikért egyáltalán létrehoztál?. Sok még a bizonytalankodás, a partneri kapcsolat léket kap még imitt-amott. Bár ebben nemegyszer — kulturált vi­tamódszerek hiányában — a lakosok is vétkesek. Az együttműködés most alakuló módszerei új munkastílust kö­vetelnek. Ez utóbbinak egyik érdekessége, hogy több köz­ségben a tanácselnök kérésé­re. illetve azzal megbeszélve, a helyi népfrontmozgalomban aktívan dolgozó papok is agi­táltak például a településfej­lesztési hozzájárulás mellett. Ezt az üdvözlendő tényt azon­ban még azok is furcsállják kicsit, akik maguk is részesei voltak ilyen együttműködés­nek. A teho lebonyolítása, sok­sok új vonásával egyetemben — kísérlet. Próbája annak, hogy mennyire vesszük ko­molyan felelősségteljes fel­adatunkat — önmagunkat, hogy továbbra is ügyfelek kí­vánunk maradni, vagy állam­polgárok szeretnénk lenni. Horváth Judit A szövetkezet fejleszt, gyárt Szerződtetett agytrösztök E. K. Önmagunk megmérettetése Ügyfelek vagy állampolgárok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents