Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM 1986. JANUÁR 11., SZOMBAT iost kell kezdeni Hasznát vehetik a kutatók Megörökítik a jelent a jövőnek Üjmód'i szórakozás elterje­désének vagyunk tanúi. Van­nak, akik hadat üzentek a la­pos és unalmas tv-műsorok- mak, és az ő képernyőjükön olyan csodaadás van, hogy megpukkadna a szomszéd az irigységtől, ha látná. Amióta szaporodnak a képmagnók vá­rosunkban, mind többek kedvtelése a képkazetták ve­títése. A rossz nyelvek szerint itt-ott feltűnnek tiltott gyü­mölcsök is, de ezek dézs- málói nem verik dobra a dol­got. Akinek meg saját kame­rája is van, az megörökítheti b családi örömöket, az emlé­kezetes kirándulásokat, a hobbikertet, a kötögető nagy­mamát, esetleg a csinos uno­kahúgát. Helytörténet Nagy találmány ez a szer­kentyű, és felettébb hasznos lehet, ha megfelelően . alkal­mazzák. Gyorsan ráébredt er­re a ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ is, amelynek idestova húsz éve működik a filmklubja. Költségvetési meg­takarításból majd’ félmillió forintért vásároltak egy min­dentudó felszerelést, vala­mennyi tartozékával. A filmeseknek ugyanis pri­vát passzióik mellett van egy olyan kötelezettségük is, amely szerint dokumentumfel­vételeket kell készíteniük a városról és annak életéről. Igen ám, de egy háromperces időtartamú fűimből, miire meg­vágták, maradt ás vala­mi, meg nem is. Az évek so­rán egyre jobban megdrágult a nyersanyag és az előhívás. Mind költségesebb lett az amatőrfilmezés. Így született meg az elhatározás a videóra való áttérésről. A filmes csapat kapva ka­pott a lehetőségen, igyekszik alaposan megismerni, mit tud az új felszerelés. A továb­biakban már ezzel pásztázzák a jeles események színhelyét és szereplőit, mint ahogy meg­örökítették a tiszthelyettesi eskütételt, a PerczeZ-szobor avatását és a november 7-i ünnepséget. Alig zajlott le a műsor, a pártházban a foga­dáson már pergették vissza az alig néhány órája történteket. Nagyszerű eszköznek ígérke­zik a képmagnó helytörténeti értékeink, a településhez fű­ződő fontos tudnivalók meg­örökítésére. A mai kutatók ki­törő örömmel fedeznek fel minden megsárgult fényképet, térképet, rajzot, leírást, ami előbbre viheti a munkájukat. Az utókor viszont olyan szala­gokhoz juthat, amelyeken raj­ta van a hang és a kép, egy gombnyomásra .lejátszhatók. Értő szakember irányításá­val megörökíthetők műemlé­keink, s ilyen jellegű középü­leteink, néprajzi vonatkozású értékeink, utcaképeink. A két- ablakos házikók és a módos gazdaházak gipszből készült díszeikkel, amelyek egy kor­szak jellemzői. A főtéri bol­tok, épületek nagyszerű ková­csoltvas rácsai, a szépen re­novált középületek, mint a bíróság, a múzeum, a nemzeti bank. Film a városról Ezentúl, ha valahol lebonta­nak egy utcasort, jellegzetes épületet, előbb megörökítheti az operatőr. Milyen jó lenne, ha volnának ilyen videoka­zettáink a Rákóczi úti kettős fasorról, a Bénkő-villáról, a Vigadóról, a Kossuth Ferenc utcai Kaspé-házakról. Szeren­csére van még ma is mit fel­vennünk. Ebhez azonban nem elegendő az ötletszerűség. Meg kell teremteni a feltételeit az átfogó és következetes, szerve­zett munkának. Számba kell venni a teendőket, forgató­könyvet kell készíteni. Szak­emberre bízni a munka irá­nyítását, összefogását. A tervek között szerepel egy olyan videofilm elkészítése is, amely Ceglédet mutatja be a város vendégeinek, felidézve történelmi múltját, jelenét. És természetesen megörökítésire várnak új létesítményeink is; a tornacsarnok, az iskolák, a szobrok, a lakótelepek, a ker­tes városrészek a szép családi házakkal, hiszen mindez a kö­zösség öröme is, amire méltán lehet büszke, aki itt él. Nadrágot varrnak a nők Télen is van munkájuk A mezőgazdasági üzemek életében volt egy olyan kor­szak, amikor a vezetőségnek komoly fejtörést okozott, hogy a téli hónapokban a nőknek milyen elfoglaltságot adjanak. A melléküzemek ki- fejlesztésével ezt az állapo­tot sikerült felszámolni, sőt helyenként a kiegészítő tevé­kenység oly mértékben fej­lődött, hogy a tagok mellé alkalmazottakat is felvettek, így sok helyen a melléküze­mek számottevő bevételi for­rássá váltak. Az abonyi József Attila Tsz-ben hasonló a helyzet. Varrodájuk általában negy­ven asszonynak és lánynak kínál állandó munkalehetősé­get. Van továbbá papírárut és fémtömegcikket gyártó üzemük, amelyekben ugyan­csak nők dolgoznak. Az ipari varroda hajlékony konténer gyártásával foglal­kozott, de 1985 második fél­évére már nem kaptak meg­rendelést. Mint Tarjám László üzemvezetőtől meg­tudtuk, az asszonyok ennek ellenére sem maradtak mun­ka nélkül. Részben azért, mert amikor tudomásukra jutott a nem várt körülmény, nyomban sikerült egy főváro­si szövetkezettől bérmunkát vállalni. Nadrágokat készíte­nek azóta. Időközben ismét megbízást kaptak a hajlékony konténerekre, az év első felé­re teljesítőképességüket lekö­tötték. Igaz, a korábbinál komolyabbak a kívánalmak, de ők vállalják a megfelelő technológia kifejlesztését, hogy az igényeknek megfelel­jenek. 1985 közepétől működik az a folyékony műtrágyát előál­lító üzem, amelynek a József Attila Tsz a gesztora. Ott is jelentős számban tudnak nő­ket foglalkoztatni. Sokan dolgodnak ezen a helyen a növénytermesztők közül. Is­merve a papír-, a fémtömeg­cikk- és a gumiüzem munka­erőigényét, a szövetkezet ezen a télen is valamennyi dolgozójának változatlanul kielégítő munkalehetőséget teremt. Gy. F. A helytörténeti, városra vo­natkozó videokazetták őrzése a könyvtár gyűjtőkörébe tar­tozik, éppen úgy, mint a mikrofilmek, hanglemezek, műsoros magnókazetták együ­vé rendezése. Ott hozzáférhet, akinek szüksége van rá, má­solatot készíthet róla. esetleg kölcsönözheti. ÉVIG es munkásgyülés Januártól leányvállalatként üzleti alapún Mostanában egy szórólap több ezer példánya szállong a városiban. A családi iroda propagálja legújabb szolgálta­tását, a képmagnó-felvételek készítését. „Megörökíthetjük a jelent a jövőnek!” — hangzik a jelmondat. Ök szigorúan szolid üzleti alapon tesznek ajánlatot a családi események — névadó, házasságkötés, szü­letésnap —, baráti összejöve­telek, hobbikertek, nyaralók felvételére. A közülieteknek a vállalati ünnepségek megörö­kítését kínálják, oktatási anyagok összeállítását. Abból indulnak ki, hogy akinek ma még nincs kép­magnója, az is csináltasson fel­vételt, mert holndp vagy ké­sőbb neki is lehet. Az el- iramló perceket nem lehet megái Irtani, vissza" ord italt i. Ezért időben kell élni az újonnan kínálkozó lehetősé­gekkel — az egyénnek és a közösségnek egyaránt. Tamasi Tamás Fogadóórák Sós János, a városi tanács elnökhelyettese január 15-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 órá­ig fogadóórákat tart a város­házán hivatali helyiségében. Fontos témákat tárgyaló munkásgyülés zajlott le a hé­ten az ÉVIG ceglédi kisgép- gyárában. Az elnöki asztalnál foglalt helyet Bállá János, a városi pártbizottság első tit­kára, Bárki Kálmán vezér- igazgató, Tankó Zoltán gyár­igazgató, Sápi Károly, a párt­vezetőség, Balázs Sándor, az üszb és Törőcsik Ágnes, a KISZ-bizottság titkára. Bárki Kálmán kért szót el­sőként, és közölte, hogy az 1985-ös évet sikeresen zárták. A vezérigazgató bejelentette, hogy az illetékes szervek egyetértésével a kisgépgyár 1986. január 1-től leányválla­lat lett. Ez az új irányítási forma lehetőséget ad az önál­lóbb gazdálkodásra. Ezentúl a sikereik és az esetleges kudar­cok az eddiginél jobban érin­tik majd a kollektívát. Ezért is körültekintően kell működ­niük, hiszen ez az úttörő vál­lalkozás sokaknak követendő példa lehet. Tankó Zoltán emelkedett szóra, aki először néhány vál­lalati adatot ismertetett, amelyből kitűnt, hogy a gyár az 1985-ös évet elfogadhatóan zárta. A terv főbb előírásait teljesítettük — mondta az igazgató, majd rátért a VI. öt­éves tervben Cegléden meg­valósult elképzelések ismerte­tésére. Űj üzemet hoztak létre, a Spherói, ezt betelepítették és a gyártást megindították. A Gettys-motorok bevezetése is kemény munka volt. Aluház- ra tértek át a VZ 80—90 és a 100—112 típusú családoknál. Üj mosógépmotorokat fejlesz­tettek ki. Megtervezték és gyártják a CF—120 típusú centrifugamotorokat. A kéziszerszámgyártást az F—10 L.k kézifúróval és sze­lepköszörűvel bővítették. Si­keres volt a Black and Decker kooperáció beindítása a fúró- gépgyártásban. Bajától átvet­ték a HVM—2 húzómágnes­profilt. Folytatták a céilgépe- sítési programot. Tíz lakás vásárlásával támogatták dol­gozóikat. A városi gondok megoldásához lehetőségükhöz mérten anyagi támogatást ad­tak. Jelentős értékű társadal­mi munkát végeztek a gyáriak az elmúlt öt évben. Az 1985-ös évről Tankó Zoltán elmondta, hogy .bár nem volt könnyű, de ered­ménnyel zárult. Termelési ér­tékük 463,3 millió forint volt, s ez 103.2 százalékos teljesítést jelent. Mindenféle piaci igényt kielégítettek a VZ-motorok kivételével. A belső kooperá­ciós feladatok teljesültek, de olykor. adódtak zökkenők. Sú­lyos gond, hogy kevés a kézi­Gőziiántolóvai tisztítják Az új cv első napjaiban sárgarépa tisztításával kezdték meg a munkát a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi szárítóüzemében. Az ősz óta tárolt szép cs egészséges árut gőziiántolóvai tisztítják Apáti-Tútb Sándor felvétele szerszám-megrendelés, emiatt tavaly 10 ember vált meg a gyártól, mert az új helyzetből adódó átcsoportosítást nem fo­gadták el. A tőkés importanyagok bi­zonytalan érkezése sokszor okozott zavart a termelés fo­lyamatosságában. Látványos műszaki fejlesztést nem ho­zott a tavalyi év. A gyárt­mányfejlesztés terén újdonság a CF—í20 és az F—183-as ké­zifúrógép. Gyártásfejlesztés- ban a kovácsolt alumínium pajzsok az utolsó pillanatban érkeztek meg. Újdonság a műanyag kapocs ház. Árbevételi tervüket 448 mil­lió forintra, vagyis 101,8 szá­zalékra teljesítették a ceglé­diek. Az elért nyereség osz- szege mag nem ismeretes. A készletekkel jól gazdálkodtak, de van még javítanivaló. Az 1985-ös évre előirányzott bér- növekmény 6,7 százalék, ami teljesülni fog. A termelékeny­ségi és a jövedelmezőségi ada­tokat is teljesíteni tudja a gyár. Ezek után az 1986-os évről beszélt Tankó Zoltán. A leányvállalati működési forma példamutató munka­végzést kíván mindenkitől. Önálló gazdálkodási teret kell kiépíteni és jóváhagyni. A teendőket a piaci igények, a kapacitás, az anyagellátás és a fejlesztési lehetőségek szab­ják meg. Újdonság lesz 1986- ban a lúgszivattyúk gyártása, amelyekből húszezer darab készül. A sarokcsiszolót kn vábbfejlesztik, a kefetartók gyártását átadják az Elzefct- nek. Új lehetőség az ALKÓ fűnyírógép előállítása, amit egy NSZK-beli cégnek készí­tenek húszezres szériában. A részletekbe manő tervis­mertetés után Bárki Kálmán bejelentette, hogy az ÉVIG a ceglédi leányvállalat igazga­tójának 1990. december 31-ig Tankó Zoltánt nevezte ki. Kiss Sándor Pálma a könyvtárban Meghitt csend és barátságos környezet fogadja a betérőt az albertirsai könyvtárban. Az egyszerű épület falai között tartalmas kulturális élet fo­lyik, immár húsz év óta. A könyvtárosok, Bene Tikomé vezető, Grimm Gyuláné, Nagy Csabáné és Magyarádi Márta igyekeznek az albertirsaiak tu­dásszomját kielégíteni. S hogy igyekezetük nem volt hiába­való, arról azok tudnak leg­többet beszélni, akik érzelmi­szellemi gazdagodásukat a könytvári szolgáltatásoknak köszönhetik. A könyvtáravatáskor ülte­tett pálma-filodendron az épü­letben dolgozók munkájának szimbóluma is lehetne: soha nem szomjazott, szép fává cse­peredett, még egy-két év, és kinövi a házat. Az évenként beiratkozó gyermeksereg az idő múltával mint egyetemis­ta, gyári munkás, vagy terme­lőszövetkezeti dolgozó jár visz- sza. Van, aki pedagógusként keresi fel a könyvekkel zsú­folt olvasótermet. A növekvő igényekhez igazodva, a szol­gáltatások színvonalúnak ja­vulásával a könyvtár kinövi önmagát, miként az olvasóasz­tal mellett zöldellő szobanö­vény. A kölcsönzés mellett kultu­rális események megrendezé­sére is vállalkoznak. 1985-ben a gyermekek és a felnőttek egyaránt találtak érdeklődé­süknek megfelelő programot. A hagyományokhoz híven a könyvtár ad otthont az iskolai szavalóversenynek. Márciusban nagy sikerű helytörténeti vetélkedőt rende­zett a HNF helytörténeti albi­zottsága, Szántó József peda­gógus irányításával. A hazánk felszabadulásának évforduló­jára hirdetett rajzpályázatra száz iskolás gyerek nevezett be. A költészet napján Sellei Zoltán előadóművész lépett fel, aki májusban visszatért, és rendhagyó irodalomórát tartott a nyolcadikosoknak. Az abonyi Bihari János zeneisko­la albertirsai növendékei si­keres zenei bemutatóval ruk­koltak elő. Nyár elején Nagy Katalin írónő találkozott ol­vasóival. — A könyvtár felkérésére a juniálison az albertirsaiak ál­tal tisztelt, egykor sokukat ta­nító Hídvégi Lajos helytörté­neti kutató dedikálta műveit. Év végéhez közeledve Schütz Ha és Balázs Péter színművé­szek léptek fel. Az idei tervek között sze­repel a harmincezres könyv- állomány gyarapítása, a meg­levő négy fiókkönyvtár mel­lé újabbak megnyitása. A megváltozott igényekhez al­kalmazkodva tervezik az ol­vasószolgálat bővítését. Már az óvodás, apróságokkal — cso­portos látogatás keretében próbálják megszerettetni a könyveket. Az első osztályos tanulók a . második félévben iratkoznak be. A két jól működő könyv­tári közösség — a gyermek­klub és a honismereti helytör­téneti szakkör — rendszeresen lebonyolítja programjait. A lakosság különböző réte­geire gyakran gondolnak ren­dezvényekkel. Februárban a mezőgazdasági szakemberek a gazdálkodással kapcsolatos előadáson vehetnek részt. A helytörténettel foglalkozóké a március, s áprilisban egy szí­nészházaspár lesz a vendég. Még tavasszal író—olvasó ta­lálkozó és egy kiállítás szere­pel a programban. Terveznek békegyűlést, ii'odalmi estet és politikai fórumot, találkozót a tudományos-fantasztikus iro­dalom egyik képviselőjével. N. G, Olvasónk levele Egy másik pillanat Tisztelt szerkesztőség! Meglepődve olvastam a Ceglédi Hírlap 1935, decem­ber 27-i számának az egyik cikkét, melynek címe: Taxis pillanatok. Fodor Péter, a Cegléd-taxi elnöke úgy nyilatkozott a cikkben, hogy sokat segítenek a rendőrségnek. Éjjel-nappal az utcákon vannak. Ez szép és jó, ha gyakorolják is azt, amit mondanak. Sajnos, nekem van ellen­kező tapasztalatom is. 1985. december 19-én (csütörtökön) este budapesti munkahelyem­ről megérkezve a ceglédi Utasellátónál 1 üveg sört megittam János nevű bará­tommal, mert névnapot kö­szöntöttünk. Utána elindul­tam lakásom felé. A Rákóczi útról befordulva a pénzügyőri hivatalnál a sötét járdán há­rom fiatalember (kb. 16-18 évesek) belém kötött azzal, hogy cigarettát adjak nekik. Mivel nem dohányzom, adni sem tudtam. Ekkor a kö­zépső, a legmagasabb fiú le­ütött. (Arcukra emlékszem, mert jó az arcmemóriám.) Mire észhez tértem, a nálam lévő táskát sehol nem talál­tam. Dé a zsebemben lévő nagyobb pénzösszeg megvolt hiánytalanul. Visszamentem az állomásra véresen, sárosán és kábultan az ütésektől, hogy taxival a rendőrségre elmegyek. De a taxis megtagadta a fuvart. Sárosán sem a rendőrségre, sem a lakásomra nem fuva­roz, a kocsiját nem engedi összekenni. (A sáros kabátot levéve és kifordítva az ölem­be tettem volna.) Hiába kér­tem, hogy segítsen eljutni a rendőrségre, mivel leütöttek. Személyes ismerősöm a ta­xis, egyfalubeli vagyok vele. Sajnos gorombán válaszolt, hiába kérleltem. Másnap reggel újra meg­kerestem az állomás előtt a taxist. Megismételte a gorom­ba, sértő szavakat — és ez az ember a taxisok elnöke volt, személyesen. Berkes István Cegléd Kozma S. u, 1. sz. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents