Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

murr « MFÍ.YH 1 1985. JANUÄU 11., SZOMBAT Pülsvörösvári vakolat Bő választék Az Országos Érc- és Ásvány­bányák p ilisvörösvári üzem­egysége az idén 21 ezer köb­méter perliit alapanyagú hőszi­getelő vakolatot gyártott. Az osztrák Terranova cég licence alapján öt éve készít a válla­lat ilyen terméket, s bár már megtízszerezte a termelést, a kereslet ennél is dinamikusab­ban emelkedett. A nyáron a sajátház-építők csak előjegy­zésre, több hónapos várakozás után juthattak hozzá. A növekvő kereslet kielégí­tésére bővítik az üzemet. Már elkészítették egy újabb gépsor és üzemrész terveit, s a szá­mítások szerint a jövő évben tető alá kerül az új üzem­rész. A gépsor a jelenleginek több mint kétszeresére, évi 50 ezer köbméterre növeli a hő­szigetelő vakolat gyártását. A választékot a gipsz és periit keverékéből készített belsőva- kolat-termékcsaláddal bővítik. Ez a vakolat is javítja a szo­bák falának hő- és hangszige­telését. Ugyanakkor ebből az anyagból kiegészítő bevonat nélkül is sima felület készít­hető, amely azonnal festhető, tapétázható. A termelés- és vá­lasztékbővítés a hazai ellátá­son kívül exportra is lehető­séget nyújt. Import januárban Szén a lakosságnak A Lignimpex külkereskedel­mi vállalat hosszú lejáratú — öt évre szóló — megállapodást írt alá jugoszláv partnerével, a boszniai Rudihem Tuzla cég­gel évi 35(j ezer tonna ház­tartási tüzelésre alkalmas bar­naszén vásárlásáról. A magyar külkereskedelmi vállalat az idén hozott be elő­ször nagyobb mennyiségű bar­naszenet Jugoszláviából. A hazai ellátás javítására tavaly több mint 200 ezer tonna bar­naszén érkezett, amelynek nagy részét a Rudhem Tuzla cég szállította. A közelmúltban megkötött keretmegállapodás lehetővé teszi a lakossági ellátást javí­tó jugoszláv barnaszénimport további növelését; 319 ezer tonna barnaszenet vásárol a Lignimpex. Az új importszál­lítmányok több boszniai bá­nyából mer januárban útnak indulnak, s a tervek szerint egész évben folyamatosan ér­keznek Magyarországra. Az alföldi klasszicizmus jegyében Közösen megálmodott álmok A szentmártonkátai iskola félig álom, félig valóság. Ezért lehet, hogy Balaton Béla tanácselnök egyik szeme sír, a másik nevet, amikor a tanintézet építéséről, illetve tervezéséről esik szó. Ha va­laki azt hinné, hogy az előbbi az álom — téved. A kivitele­zés maga a vaskos valóság. A tervezés időszaka viszont olyan volt, mintha valami tündérszép mese elevenedett volna meg. Így aztán, amikor a tanácselnök túlesik — napi, soros vitáján az építőkkel, erőt és bátorságot a további „küzdelmekhez” az előkészü­let időszakából merít. fiz ok Hofer Miklós nevét jól Is­merik azok, akik buzgalom­mal figyelik a mai magyar építészet útját, alkotásait. Különösen, mióta az új Nem­zeti Színház építése körüli csatazajoktól hangos a hon, vált az építész széles körben ismertté, mint az épületet tervező csoport vezetője. Ba­laton Bélát néhány távol élő jó barátot leszámítva, pont annyian ismerik, ahányan Szentmártonkátán laknak. Az építészethez pedig jó ideig csupán annyi'köze volt, hogy mint a község első embere, egyre nagyobb aggodalommal figyelte: mikor válnak élet- veszélyessé a mind rozogább vályogfalú középületek. A sok évtizedes használatot az is­kola egyik épülete bírta a legkevésbé. Bezárták, később lebontották. Ettől a pillanat­tól kezdve közeledett egymás­hoz e két, igencsak eltérő életpályán mozgó ember út­ja, miig egy nap találkoztak. Gyökerek — Nem lévén őshonos a községben — emlékezik visz- sza Balaton Béla az esemé­nyekre — régebben csak hal­lomásból ismertem Hofer Miklóst. Szóbeszédekből tud­tam meg, hogy erős szálakkal kötődik a faluhoz. így aztán, amikor az iskolaügy meg­oldása elodázhatatlanná vált, gondoltam egy nagyot és megkerestem Budapesten. Azonnal és készségesen sie­tett a segítségünkre. Üléshuzatok Pisáról Űj típusú, személygépkocsikhoz használható üléshuzatok gyár­tását kezdték meg Diósdon, a Sasad Kertészeti Termelőszövet­kezet ipari ágazatában. A bútorszövetből és műszőrmével kombi­nált, rugalmas elasztikus anyagból varrt termék több típusnál is használható. A képen: Zahorecz Gézáné minőségcllenőr az első szériát vizsgálja át a kiszállítás előtt Hancsovszki János felvétele Hofer Miklós irodája a Középülettervező Intézet pati­nás belvárosi irodaházában található. Az építész kalau­zolásával jó száz évet kalan­dozunk visszafelé a múltba, hiszen e szoros kapcsolat gyökere egészen 1848-ig nyú­lik. — Jómagam ugyan a Vas megyei Bozsokon születtem, szülőföldemnek mégis Szent- mártonkátát tartom, ahonnan édesapám származott — anyai ágon. A környék lako­sai erősen respektálták a Battha-Szilágyi családot, hi­szen üknagyapám, Battha Sámuel az 1348-as forra­dalom egyik kormánybiztosa vo-It, s házában nemegyszer Kossuth Lajos is megfordult. Ebben a nevezetes épületben töltöttünk a bátyámmal sok­sok felejthetetlen nyarat gyermekkorún kb an. A jóízű, gyermekkori emlé­kek láthatatlan, ám annál erősebb szállal kötik évtize­dek óta Hofer Miklóst Szent- mártonkátához. A tanácselnök kérésén — tervezzen egy is­kolát a falunak — egy pil­lanatig sem gondolkodott. Kérdések — Az iskola tervezésénél két kérdés foglalkoztatott. Az egyik a hagyomány tovább­élése volt. Ma sokan értetle­nül nézik, amikor az építté- tők boltíveket, kazettás abla­kokat és oszlopokat terveztet­nek az építészekkel. E jelen­ségnél nem csupán arról van szó, hogy a modern stílus több évtizedes uralma után az emberek másra vágynak, más divatot követnek. Ez a megközelítés túl egyszerű lenne. Véleményem szerint itt inkább a folytonosság kere­sésének lehetünk a tanúi. A hagyományok nélküli mo­dern stílus uralma után az emberek egyre inkább a sa­ját múltjuk, hagyományaik felé fordulnak, keresve azo­kat a pontokat, ahol törés nélkül kapcsolódhatnak ezek­hez. A szentmártonkátai is­kola tervezésénél arra töre­kedtem, hogy az épület teljes egészében vállalja a helyi ha­gyományokkal, történelemmel való kontinuitást. A magyar építészetben az osztrák ba­rokk stílussal szemben még a XIX. században kialakult a más világot kifejezni akaró alföldi klasszicizmus. Renge­teg paraszóház és jó néhány kastély is épült ebben a stí­lusban. A tervezés során én ezt a szellemet, irányzatot igyekeztem továbbvinni. A másik kérdés az iskola funk­ciójára vonatkozik, s egy Dániában tett tanulmányút során fogalmazódott meg bennem. Ebben a Magyar- országhoz sok tekintetben hasonló észak-európai kis országban óriási hagyománya van a népfőiskolái rendszer­nek. Rengeteg féle témában szerveznek kurzusokat, ame­lyeket akár tíz jelentkező esetén is elindítanak. Vannak bentlakásos tanfolyamok, il­letve olyanok, amelyek mun­kaidő után látogathatók. Fel­merült tehát a kérdés: olyan iskolát csináljunk-e Szent­mártonkátán, amely csak és kizárólag a gyermekeké, vagy pedig az épület szolgálja minden egyes lakos épülését, művelődését? Az utóbbi el­képzelés nyert teret. Mindenkinek Erősen téved, aki az el­mondottak alapján kacsa­lábon forgó oktatási-nevelési központot képzel a faluba. A nemesebb enteriőr, tartja az építész, igényességre ne­vel. Az épület, épp egyszerű­sége folytán, sokféle igény kielégítésére alkalmas. Az első ütemben felépülő szárny téli estéken helyt adhat a felnőttek iskolájának, s olyan községi összejöveteleknek, programoknak, amelyek a helyi társadalom összetartó erejét erősíthetik. — Az sem baj — elmélke­dik Hofer Miklós —, ha egy ilyen épület bevételre tesz szert, hiszen ez hozzájárul­hatna a későbbi megépítésre tervezett tornaterem-művelő­dési szárny költségeihez. Az iskola a nyári hónapokban parlagon hever, kihasználat­lan. Ezért az épületet úgy terveztem, hogy kisebb át­rendezések után bármiféle tábor elhelyezhető legyen benne. A fiatal szobrászok, festők vagy néprajzosok biz­tosan szívesen dolgoznának a faluban, illetve környékén. A tantermek egy része háló­szobákká, illetve munkater­mekké alakítható át. Mindez valóban csak átrendezést kí­ván, s nekem a tervezés fo­lyamán elsősorban a kellő számú és színvonalú tisztál­kodási hely kialakítását kel­let szem előtt tartanom. Hofer Miklós és Balaton Béla előtt Budapesten, illet­ve Szentmártonkátán vaskos dossziékban gyűlnek a terv­rajzok, hivatalos és magán­levelek, a tervezés és építke­zés, a közös munka során ki­alakult baráti kapcsolat do­kumentumai. Ütjük lassan szétválik. Hofer Miklós úgy tervezi, leveleket ír majd. A címzettek világhírű mú­zeumok lesznek, akiktől nem kevesebbet kér a budapesti tervező, mint másolatot félt­ve őrzött kincseikről. Mert aranyosak ugyan, magyarázza hévvel beszélgetésünk során, a faira kiakasztott gyermek- rajzok, de nem szolgálják kellőképpen a diákok és az épületbe látogató felnőttek művészeti, vizuális neve­lését. A szentmártonkátaiakat ugyanúgy megilletik ezek a csodák, mint bármely más földi halandót. Koncertekről és színházi előadásokról ál­modik — míg Balaton Béla áte-sve mindennapi vitáján az építőkkel, fáradtan könyököl az asztalra. — Lassan túljutunk az ala­pozáson, s megkezdjük a fa­lak építését. Útjaink Hofer Miklóssal egy kicsit válóban szétváltak, de gyakran eszem­be jutnak a közös beszélgeté­sek. Hetente találkoztunk, míg társadalmi munkában, szabad­sága alatt tervezte az iskolát. Nem kért tőlünk egy fillért sem. Remélem, a közösen ál­modott álmok — megvalósul­nak. Horváth Judit S-: . : ■ . . i ; V* /C/ * £ . - / * vCc/a 'V' - v i 7Í j­a H g Nemcsak a ruha teszi a divatot, fontosak kOlllDflft a harmonikus kiegészítők is. Erre törekszik a {ó(i aiiíanyag és Faipari Szövetkezet gombüzeme. 835 fazonból álló kollekciójuk S0 százalékát expor­tálják. Képünkön: Juhász Jánosaié naponta 20 ezer gombot önt. Erdősi Ágnes felvétele Aszód, Domony, ikfad Száz hőtárolós kályha Vajon kell-e bizonygatni, mennyire megkönnyítik ottho­nainkban az elektromos esz­közök az életünket. Ami nem is olyan régen még csak álom volt, napjainkra megszokottá vált, nemcsak a városban, ha­nem a legkisebb falvakban is. Csak egy csavarás a csapon, és máris az igényünk szerinti hőfokú vízben fürödhetünk a nap bármely órájában. Egyre több helyen marad el a téli tüzelő beszerzésének a gondja, hiszen a szobákban villany­kályhák ontják forró lehele- tüket. Amilyen kellemes érzés ezeknek az eszközöknek az ál­dását élvezni, olyan idegesítő, ha valami miatt nem működ­nek. A hiba legtöbbször a sa­ját készülékben keresendő, de sajnos az is előfordul, hogy nem kap éltető energiát az elektromos hálózatból. Ennek okairól érdeklődtünk a legille­tékesebbnél, Nádudvari Lász­lónál, aki az ÉMÁSZ hatvani kirendeltségének a vezetője. Rendszeres túlterhelés — Az elektromos vízmelegí­tők, vagy népszerűbb nevükön a bojlerek vezérlése úgyneve­zett KO-típusú kapcsolószer­kezettel történik. Ez a két év­tizedes konstrukciójú mecha­nikus kapcsoló működésénél fogva is elavult. Az időjárás viszontagságait nehezen viseli el, ezért gyakran meghibáso­Fenyők és koszorúk Esténként, a korai naplemente után megelevenedik a dunakeszi telepi, „felsőbb szintű” élet: dísztelen, sö­tét árnyak zuhannak alá, s tompa puffanással érnek földet, aszfaltot a karácsonyfák, obsitos fenyők. Gu­rulnak még néhányat a szaloncukrok, csillagszórók, dí­szek nélkül oly csontvázszerű fácskák, majd valame­lyik épület tövében megpihenve dermednek másnap délelőttig. Akkor jön értük a szemeteskocsi, vad ká­romkodáséi, markos emberek dobálják halomba a nyolc-tíz napig oly becsben tartott, karácsonyillatú fe­nyőket. Most igy, kopár árvaságukban nagyon egyformák ezek a fácskák, pedig más és más otthonok örömét tartották csillogó estéken, csöndes éjszakákon. Gyer- meknevetés, asszonyboldogság, férfiöröm tanúi a tűle­velek, melyek között most már csak drótdarabok, meg­perzselt papírfecnik éktelenkednek. Utaznak a fenyők, egymás hegyén-hátán, összeakasz­kodott ágakkal, döcögnek a lófogat kocsiján. Néha kö­zéjük markol a viharos erejű szél. Vajon mennyi öröm, nevetés, boldogság maradt a fa­lak között? öregembert kísérünk utolsó útjára: a budaörsi te­mető töppedt sírjai között kerülgetjük a bokaficamí- tó, kőkeményre fagyott sártarajokat. Elfojtott zokogás, meg-megmoccanó emlékezés hang­jai csöndesítik a fagytól vörösre csípett kezű, sírásó férfiak mordulásait, akik nem éppen választékos sza­vakkal emlegetik a hideget, s a kemény időt. Vagy tízen körbeálljuk a sírt. Emlékezünk az egy­szerű koporsóban nyugvó, egyszerű emberre. Ki-ki he­lyére teszi a nyolcvanéves múltat. Két kapa mozdul, s hogy megvillan az élük, illendően feltör a zokogás. A szabálytalan gödör fölé szabálytalan földkupac tü- remlik, a fejnél gyalulatlan fakeresztet ékel rögök kö­zé az egyik sírásó. A koszorúk óvatosan fekszenek egymás mellé. Egyik­másik kicsit fészkelődik még, hadd látszódjék szalag­ján a betű, a szó: ki küldte? Még egy utolsó, kérges simogatás a kérges fakeresz­ten, s aztán a temetőkapu felé indul a kis menet. Hangosabban hullanak már a szavak, s az özvegy is elteszi feketeszegélyű zsebkendőjét. Megcsillan egy odafagyott könnycsepp. B. I. A. dik. Eredeti funkciója szerint este tíz órától reggel hat órá­ig kell bekapcsolnia a bojlere­ket, hogy azok az olcsóbb éj­szakai áramot fogyasszák. _ — A szerkezet kopásaiból is adódnak hibák. Ha kikapcsolt helyzetben romlik el, nem me­legíti a vizet. Ha viszont be­kapcsolás közben hibásodott meg, akkor állandóan utána melegíti az elfogyott meleg vizet. A fogyasztó ilyenkor örül, de nem számol azzal, hogy a villanyszámla összege tetemesen megemelkedik. Központilag, kvarcórával — Utólag sokan a mérőszer­kezet hibájára gyanakodnak, pedig csak a kapcsolószerke­zetet kellene megvizsgáltatni. Az utóbbi eset sajnos tömegé­vel fordult elő Aszód nagy­községben is, így az esti csúcs- fogyasztás jelentősen megter­helte a hálózatunkat. A rend­szeres túlterhelés idő előtt öregíti a transzformátort, sőt gyakran kiolvad a biztosíték. Emiatt áram nélkül marad a hálózat egy része, mindaddig, míg ki nem javítják. — Hihetetlen, milyen bajo­kat okozhatnak a házi barká­csolások. Ha valami miatt nem melegíti a vizet a bojler, egyszerűen átkötik a villany­óra vezetékeit. Ezzel úgyneve­zett belső zárlatot okoznak. A zárlatot az olvadó biztosíték oldja, de nem a lakásban, ha­nem a legközelebbi transzfor­mátorban. A következmény: utcák maradnak villanyáram nélkül. — Az Ilyen hibákat nehéz kideríteni, ezért is ajánlatos lenne az ilyen mesterkedések beszüntetése. A fogyasztók egységes ki- és bekapcsolására Iklad és Domony községekben egy újítást vezettünk be. En­nek eredményeképpen meg­szűntek az egyedi kapcsolók. A vezérlést központilag, kvarcórával végezzük. Aszó­don a közeljövőben várható ez a megoldás. — A központi vezérlésnek nemcsak előnyei, hanem hát­rányai is vannak. Ha meghi­básodás történik, egyszerre több fogyasztót is érint a me­legvíz-szolgáltatás megszűnése. Hangsúlyozni szeretném: csak a melegvíz-szolgáltatás, és nem a villanyvilágítás. A hi­bák elhárítására ügyeleti szol­gálatot szerveztünk, amely ünnepektől függetlenül, állan­dóan működik. Fejlesztési hozzájárulás — A rendeletet megelőző években átlagosan kétszázan kérték a nagyközségben a kályhabekötéseket, mostaná­ban száz körül. A kérvények nyolcvan százalékánál átlago­san húszezer forint hálózatfej­lesztési hozzájárulást fizettek, míg 15 százalékánál a műsza­ki feltételeket kellett, biztosí­tani. Csekély mértékben, de a maradékot el kellett utasítani. Aszódon az év első negyedé­ben két tanácsi kezelésű ház­tömböt fognak villanykály­hákkal fűteni. Ezeknek a biz­tonságos üzemeltetésére telje­sen új transzformátorállomást fogunk építeni. A beruházási költségek előreláthatólag fél­millió forintot tesznek ki. Kovács I. Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents