Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
Váratlan öröm December 18-án csöngött a Vak Bottyán tér 1. szám alajtt működő szociális otthon telefonja. A Tiszamen- te Mgtsz gazdasági ágazatvezetője Múlik Lajqs jelentkezett Dr. Gecseg Gyu- lánét, az otthon igazgatóját kellemes meglepetés érte, amikor a telefonáló azt közölte, hogy 9 ezer forintot érő társadalmi munkát végeztek. Az ellenértékét az otthonnak kívánják ajándékozni. Még nagyobb volt az öröm, amikor azt is elmondta az ágazatvezető, hogy az otthon lakóinak a karácsonyfa alá még egy színes televíziót is ajándékoznak. Az intézet lakói és vezetősége nevében hálás köszönetét mondunk azoknak a nemes szívű embereknek, akik fáradozásaikkal az itt élő időseknek ilyen nagy és igazán váratlan örömet szereztek. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1986. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Az ifjúság helyzetéről, munkájáról Részesei, formálói a városnak Mindent elnyertek Egerben rendezték meg a vízműkezelő szakmunkások első országos szakmai-politikai vetélkedőjét. Tizenöt csapat közül a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat háromtagú csapata — Dobra András és Kalácska Gábor gépész, valamint Szegedi Péter diszpécser — teljesítménye kiemelkedett a mezőnyből, s nemcsak a 18 ezer forintos első helyezést, hanem az Állami Ifjúságii Bizottság 6 ezer forintos különdíját. valamint a Forrás Egyesülés kü- löndíját, egy Zsolnay-vázát is ők nyerték ed. J Milyen a mai fiatal? f Hogyan él, tanul, dolgozik, £ szórakozik? Milyen gondo- ! latok, gondok foglalkoztat- $ ják? Részesei-e napjaink % városfejlesztő tevékenysé- ^ gének, vagy tétlen szem- ^ lélői? A város és a környe- % zö települések fiataljainak körében végzett ifjúságpo- £ litika-munkának, a KISZ í Vác Városi Bizottsága í feladatainak bemutatására f kértük Jakab Tibort, a bi- * zottság titkárát. — Személyes tapasztalatai alapján milyen összkép alakult ki a térségben élő fiatalokról? — Az ifjúság megítélésében azt tartom döntőnek, hogyan tanulnak, dolgoznak, mit tesznek a társadalmi célok valóra váltásáért. Nos, ilyen értelemben többségük becsülete: „ t yfoJm Nemzetközi labdarúgótorna A cél a barátság ápolása <! A Kilián György 204. sz. % Ipari Szakmunkásképző f Intézet tornacsarnokában f nemzetközi terem-labdarú- f gótornát rendeztek ser- í dűlő csapatok részvételé- 7. vei. A Váci Izzó MTE második alkalommal írta ki ezt a versenyt. Négy csapat: az ausztriai Kirchschlag, a csehszlovákiai Léva, a Dunakeszi VSE fiatal labdarúgói gyűltek össze a házigazdák mellett, hogy összemérjék tudásukat. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Szalai Árpád, a városi pártbizottság titkára. Kovács János, az Izzó MTE elnöke rövid beszédében a tornáról többek között elmondta, hogy a fiatalok versenyzési lehetősége mellett elsősorban a sportbaráti kapcsolatok ápolása a cél. Ezt követően a kiírás szerint a csapatok kétszer tizenötperces körmérkőzéseket vívtak, hogy eldöntsék a helyezéseket. Az összecsapások óriási izgalmakat és gólokban gazdag, váratlan eredményeket hoztak. A nagyszerű küzdelmekben hamarosan kiderült, hogy legjobban a dunakesziek állják a „sarat”. Bizonyosan a többi csapat tagjai sem bánták meg, hogy ezt a napot az iskola tornacsarnokában töltötték. Egy-egy mérkőzés után még a vesztes csapatok is kaptak tapsot, a hozzáértők pedig nem egy kiemelkedő tehetséget fedezhettek fel. A torna a dunakesziek fölényes győzelmével ért véget, megelőzve a Kirchschlag együttesét, harmadik Léva lett, míg a hazaiak az utolsó helyen végeztek. A győztes dunakesziek közül került ki a legeredményesebb csatár, Kecskés Tibor, aki a mérkőzéseken hét gólt lőtt. A legtechnikásabb játékos címet az osztrák Wéber kapta, a legjobb kapus pedig klubtársa, Weizner lett. A legsportszerűbb csapatnak a versenybíróság a Dunakeszi VSE-t választotta. S. J. is» 3*-*- - - .. ,á Az ünnepélyes megnyitón Kovács János köszöntötte a tornán részt vevő csapatokat. Balról a második helyen végzett Kirchschlag játékosai és az utolsó helyen végzett váciak. Porubszki Dezső felvételei sen tanul, dolgozik, részesei, alkotói és formálói a város és a települések életének. Tény viszont az is, hogy bizonyos rétegek élete ellentmondásoktól, feszültségektől sem mentes. Ez részben összefügg azokkal a sajátosságokkal, amelyek a fiatalok helyzetét országosan is kedvezőbbé vagy kedvezőtlenebbé teszi. — Hogyan jellemezné az ifjúságpolitikai határozat óta eltelt időszakot? — Nem lebecsülendő eredményekről szólhatok. Elsősorban tartalmas, sokoldalú kapcsolatok egész sorát alakítottuk ki. Például a gazdasági egységekkel, a közművelődési, közoktatási intézményekkel, a tanácsokkal, a sporthivatallal, az MHSZ-szel. Ennek eredményeként vonzó programokat állíthattunk össze. A tanulók körében rendszeressé váltak a diákfórumok, ahol a fiatalok aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről, valamint a városi eseményekről tájékozódhattak. — A társadalmi kérdések iránt érdeklődőknek megszerveztük a marxista diákakadémiát. A művelődési központtal közösen új formában oldottuk meg a szabad idő eltöltését. A diákság kérésére megalakítottuk a diákcentrumot. A hónap egy napján az övék az intézmény. Itt elsősorban koncertek, filmvetítések, előadások, különböző találkozók, hobbiszakkörök között válogathatnak a fiatalok. — A munkára nevelés jelentős fórumai az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok eseményei, melyeket már hagyományosan évek óta megrendezünk. — Gondosan szervezzük a mozgalmi életre felkészítő programokat is. Itt elsősorban az „Egy üzem — egy iskola”, valamint az általános és a középiskolai testvérkapcsolatokon keresztül értünk el sikereket. — Mit tart ma a fiatalok legnagyobb gondjának? — Az önálló lakáshoz jutást. A hetvenes évek második felétől a gazdasági helyzet változásai miatt megnövekedtek a fiatalokra háruló terhek. Ennek következményeként nehezebbé vált az önálló életkezdés, a pályakezdő és a családalapító fiatalok helyzete romlott. A növekvő lakásárak miatt kevés fiatal számolhat azzal, hogy saját erőből belátható időn belül lakáshoz jusson. Akik viszont vállalják ennek terheit, olyan anyagi erőfeszítésekre kényszerülnek, ami kedvezőtlenül befolyásolja életmódjukat, gyakran szakmai pályafutásukat is. A jelenlegi hitelkonstrukciók nem nyújtanak elegendő anyagi segítséget, a magas törlesztések csökkentik a gyermekes fiatal családok élet- színvonalát. A KISZ városi bizottsága a lakásépítésben is igyekszik segíteni a fiatalokat az országosan is elismert lakásépítési akcióval. — Milyen a fiatalok részvétele a gazdasági életben, milyen munkahelyi közérzetük és érvényesülési lehetőségeik? — A város üzemeiben az aktív keresők jelentős része fiatal. Többségük a munkaidőn túl is különböző akciókkal, önkéntes munkával segítik a termelést. Itt elsősorban a Forte-gyárban és a Híradás- technikai Anyagok Gyárában dolgozó fiatalok munkáját emelném ki. A Forte KISZ-bi- zottsága például az új extru- diós öntő felett vállalt védnökséget, a HAGY-ban dolgozók pedig az exportszállítások felett „bábáskodtak”. — Tapasztalatunk szerint a pályakezdőkkel még mindig nem minden üzemben foglalkoznak tervszerűen. Talán ezzel is magyarázható, hogy sokan elégedetlenek munkájukkal is, munkahelyükkel is. A vezetők között továbbra is kevés a fiatal. — Milyen feladatok várnak a fiatalokra a nyolcvanas évek második felében? — Véleményem szerint a nyolcvanas évek második felének nagy társadalmi feladata a gazdasági fejlődés élénkítése lesz. Mivel Vác ipari város, igen fontos ennek az élénkülésnek a feltételeit megteremteni. Meggyőződésem szerint ez a program vonzó lesz a fiataloknak. Meg kell mutatnunk, hogy a mostani gazdasági helyzetből ki tudunk lépni, és ez nem valósítható meg a fiatalok nélkül. Ha alkotóteret, konkrét megbízatást kapnak, akkor tanulnak, dolgoznak a legjobb tudásuk szerint, kiváltképpen akkor, ha a társadalom visz- szaigazolja az erőfeszítéseik értelmét. Surányi János Kellemetlen mellékhatások Rostszegény táplálkozás ■/ Az iparilag fejlett orszá- £ gok lakosságának táplálko- 'f, zását az energiagazdag, ^ ugyanakkor a rostszegény ^ táplálkozás jellemzi. Az f orvosok világszerte fel-fel- ^ figyeltek arra, hogy a rost- ^ szegény táplálkozás einész- £ tési zavarokat és külön- ^ bözó anyagcserepanaszokat í okoz. A kutatások egyértelműen igazolják, hogy az “emberi szervezetnek naponta 35-40 gramm rostanyagra van szüksége, aminek a mai táplálkozási szokások Szerint alig fogyasztjuk a felét. A hiányzó rost pótlására a legalkalmasabb forrás a megfelelő ás- ványianyag-összetételű búzakorpa, melyet akár nyersen is fogyaszthatunk naponta. A korpa rendszeres fogyasztása megakadályozza a tápanyagok felszívódását, serkenti a bálműködést. A búzacsíra igen magas ás- ványiianyag- és gazdag B- és E-vitárnin-forrás, igen jó természetes kiegészítő táplálék. Ezek az orvosi vélemények hívták fel vállalatunk figyelmét e két termékben rejlő lehetőségek kiaknázására és vezettek sikerre a megfelelő műszaki megoldások, melyek lehetővé tették, hogy az eddigi őrlési melléktermékből emberi táplálék legyen. A gabonatröszt korszerű gyártmányfejlesztési programjával összhangban, vállalatunk 1980-ban kezdte meg e két termék emberi táplálkozás célját szolgáló technológia kidolgozását. 1980 végére megjelent a két termék: az étkezési búzakorpa 30 dkg-os, a búzacsíra 50 dkg-os hagyományos papírtasakban, 30 napos eltarthatósággal. Az ország első malomipari szaküzlete 1980-ban nyílt meg a fővárosban, majd a megyeszékhelyeken is, ezután Pest megyében Cegléden, majd 1984-ben az újabb fővárosi szaküzlet. Ezzel párhuzamosan megindult az egyéb úton történő kiskereskedelmi értékesítés a sütőipari szakboltokban is. A forgalom évről évre emelkedik. Az étkezési búzakorpa értékesítése az 1981. évi 530 q-hoz képest ez év végére 2000 q lesz. A búzacsíraforgalom növekedése ettől valamivel lassúbb, de az év végére az 1000 q-t eléri. Az eddigi eredmények, a kívánatos cél elérése érdekében határoztuk meg a vállalat további gyártmányfejlesztési feladatait. Az egyik: növelni mindkét termék eltarthatóságát, ennek megfelelő gyártási technológia és csomagolás megvalósítását. A másik: növelni mindkét termék élvezeti értékét, 2601 Pf. 32. Sok kicsi sokra megy Megdöbbenve hallgatom a rádiót, melyben egy közértes pénztárosnő kulisszatitkairól szól a riporter, a Napközben műsorában. A „titok” lényege, hogy legtöbbször a törzsvevőt csapják be 1.50, 2—3 forinttal, mivel azok úgysem ellenőrzik a fizetni valót. Számoljunk csak egy kicsit! Naponta több száz ember fordul meg egy-egy közértben, boltban. s ha csak 100 ember fizet mondjuk 2 forinttal többet. nos summa summárum az plusz egyhavi fizetés a vásárlók kárára, a pénztáros jogtalan hasznára. Ez felháborító. Mi egyszerű emberek, akik hivatalokban, gépek mögött dolgozunk, esetleg gyesen vagyunk, nekünk ki ad borravalót? Mi. akik nem csapunk be senkit — nem ■ is akarunk —. mi akik fizetésből élünk, fizetjük a sok OTP-tartozást, gyermekeket nevelünk, épp hogy egyik hónapról a másikra élünk, ezt érdemeljük? Minket becsapnak a közértben, a zöldségesnél. a vendéglátóhelyeken, nekünk borravalót kell adnunk, ha esetleg eljutunk olyan helyre, ahol ezt elvárják, és hol nem várják? Az ember azt gondolhatná, ahol ismerik, ott nincs mitől tartania. Hová lett már az üzleti, kereskedői tisztesség, mikor hajdanán (ezt csak hallomásból tudom) előre köszöntek a vásárlóknak, amikor beléptek az üzletbe, s az eladónak meg sem fordult a fejében a többletszámolás. Megfordult a világ? A tisztességes embernek félnie kell, a tisztességtelen meg nevet a markába. Azért gürcölünk, dolgozunk, hogy amit nehéz munkával az ember megszerez, azt más felelőtlen ember könv- n.yedén kivegye a zsebünkből? Remélem, nem! A pénztárosoknak pedig — mindenütt — jusson eszükbe, hogv, akit éppen be akar csan- ni, annak lehet, hogy csak 50 forintja van fizetésig. meg 1—2 gyereke! Súgómé Sági ildikó Vác Kedvezmény Az általános jövedelemadóról szóló rendelet lehetőséget nyújt a helyi tanácsoknak, hogy a fontos lakossági szolgáltatást nyújtó kisiparosoknak csökkenthessék az adóalapját egy-egy évben. Nagy- börzsöny Tanácsa 1985. évi munkájuk alapján négy kisiparost részesített ebben a kedv ezrnény b en. megfelelő értékmegőrző forma kialakítása, korszerű csomagolás. A két cél szorosan kapcsolódik egymáshoz. A gyártmányfejlesztési cél megvalósítását mutatják az eredmények. Sikerült technológiai megoldást találni az eltarthatóság növelésére. Megjelent a 60 napos eltartható- ságú, higiénikusabb, külsőre is tetszetősebb kiszerelésű, dobozolt étkezési búzakorpa és búzacsíra. Jelenleg engedélyezés alatt áll a 6 hónapos eltarthatóságú, ionizált étkezési búzacsíra. Kísérleti értékesítés alatt áll a 6 hónapos eltarthatóságú búzakorpa. Befejezés előtt áll a búzacsíra papírzacskós csomagolásának biafol tasakkal való felváltása, 4 hónapos eltarthatósággal. Ami az élvezeti érték növelését illeti, saját szakboltjainkban, kísérleti piackutatási jelleggel, forgalomba hoztuk az étkezési búzakorpát és búzacsírát, valamint a kukoricakeverékből készült, úgynevezett puffasztott 3-féle natúr csemegekészítményt és ennek pektin- nel dúsított változatát. A hatféle termék közös jellemzője a megfelelő élvezeti érték, a magas rost- és vitamintartalom. Alapvetőnek tartjuk, hogy az egészséges táplálkozást szolgáló termékhez a fogyasztó hozzájusson. A táplálkozási szokások természetéből adódóan elengedhetetlennek tekintjük a folyamatos propagandát, ismeretterjesztő munkát. Az említett új termékeink megjelenése óta mindenütt ott vagyunk, ahol előadások, szakmai bemutatók szolgálják a közös ügyet. Kiemelkedő fórumot jelent az évenkénti országos táplálkozástudományi vándorgyűlés, ahol termékeink szintén jelen vannak. A korszerű táplálkozást szolgáló tevékenységünk során egyre jobban meggyőződünk arról, hogy ez szolgálat, amit tovább kell folytatnunk, hiszen a lehetőségeinket még korántsem merítettük ki. Éppen ezért rendkívül fontosnak és termékenynek tartjuk a már többéves együttműködésünket az Országos Dietetikai Intézettel, melynek során a konkrét gvakorlati problémák megoldásában is hasznos tanácsokat kap vállalatunk. Külön is említést érdemel az Országos Dietetikai Intézet. a Tétényi úti kórház közismert Lipid klub-tevékenv- sége, valamint a ceglédi Toldv Ferenc Kórházzal, a ceglédi és a dabasi rendelő- intézetekkel megtartott közös rendezvényeink, amelyek hathatós fogyasztói felvilágosító tevékenységet jelentettek. Eddigi munkánkat összegezve megállapítható, hogy atopvető a helyes célok meg- vála'ztása. a vállalat műszaki és kereskedelmi és egyéb szakembereinek aktív munkája. Az eredmények szempontjából figyelmet érdemel az a széles körű együttműködés, ami kibontakozott a már említetteken kívül a Központi Elelmiszerkutntó Intézet, az Országos Élelmezés- tudományi Intézet, a Gabona Tröszt Malom- és Sütőipari Kutatóintézete, valamint ewéb más szakmai szervezetek. több sütőipari vállalat és a mi vállalatunk között. A kialakult helvzet. az eredmények. a vállalat kancsolat- rendszere további előrelépésre ösztönöz bennünket. Továbbra is feladatnnk, hogy az úi termékek létrehozási ideiét lerövidítsük, az étkezési búzakorpát és búzacsírát. valamint az ezek (elhasználásával készülő új natúr csemege termékünket a fogyasztókkal megismertessük, megkedveltessük. A vállalatunknak gondoskodni kel! a további szükséges műszaki feltételekről, ami alapvető lehet egy nagyobb fogyasztási igény kielégítésében. összefoglalva: biztosítani kell valamennyi műszaki, kereskedelmi. üzletpolitikai feltételt ahhoz, hogy a termékeink a korszerű táplálkozást szolgálva, növeljék a vállalati eredményeket. Boros András igazgató ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
