Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

Váratlan öröm December 18-án csöngött a Vak Bottyán tér 1. szám alajtt működő szociális ott­hon telefonja. A Tiszamen- te Mgtsz gazdasági ágazat­vezetője Múlik Lajqs je­lentkezett Dr. Gecseg Gyu- lánét, az otthon igazgatóját kellemes meglepetés érte, amikor a telefonáló azt kö­zölte, hogy 9 ezer forintot érő társadalmi munkát vé­geztek. Az ellenértékét az otthonnak kívánják aján­dékozni. Még nagyobb volt az öröm, amikor azt is el­mondta az ágazatvezető, hogy az otthon lakóinak a karácsonyfa alá még egy színes televíziót is ajándé­koznak. Az intézet lakói és veze­tősége nevében hálás köszö­netét mondunk azoknak a nemes szívű embereknek, akik fáradozásaikkal az itt élő időseknek ilyen nagy és igazán váratlan örömet szereztek. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1986. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Az ifjúság helyzetéről, munkájáról Részesei, formálói a városnak Mindent elnyertek Egerben rendezték meg a víz­műkezelő szakmunkások első országos szakmai-politikai ve­télkedőjét. Tizenöt csapat kö­zül a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat háromtagú csapata — Dobra András és Kalácska Gábor gépész, valamint Szege­di Péter diszpécser — telje­sítménye kiemelkedett a me­zőnyből, s nemcsak a 18 ezer forintos első helyezést, hanem az Állami Ifjúságii Bizottság 6 ezer forintos különdíját. vala­mint a Forrás Egyesülés kü- löndíját, egy Zsolnay-vázát is ők nyerték ed. J Milyen a mai fiatal? f Hogyan él, tanul, dolgozik, £ szórakozik? Milyen gondo- ! latok, gondok foglalkoztat- $ ják? Részesei-e napjaink % városfejlesztő tevékenysé- ^ gének, vagy tétlen szem- ^ lélői? A város és a környe- % zö települések fiataljainak körében végzett ifjúságpo- £ litika-munkának, a KISZ í Vác Városi Bizottsága í feladatainak bemutatására f kértük Jakab Tibort, a bi- * zottság titkárát. — Személyes tapasztalatai alapján milyen összkép ala­kult ki a térségben élő fiata­lokról? — Az ifjúság megítélésében azt tartom döntőnek, hogyan tanulnak, dolgoznak, mit tesz­nek a társadalmi célok való­ra váltásáért. Nos, ilyen érte­lemben többségük becsülete­: „ t yfoJm Nemzetközi labdarúgótorna A cél a barátság ápolása <! A Kilián György 204. sz. % Ipari Szakmunkásképző f Intézet tornacsarnokában f nemzetközi terem-labdarú- f gótornát rendeztek ser- í dűlő csapatok részvételé- 7. vei. A Váci Izzó MTE má­sodik alkalommal írta ki ezt a versenyt. Négy csapat: az ausztriai Kirchschlag, a cseh­szlovákiai Léva, a Dunakeszi VSE fiatal labdarúgói gyűltek össze a házigazdák mellett, hogy összemérjék tudásukat. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Szalai Árpád, a vá­rosi pártbizottság titkára. Ko­vács János, az Izzó MTE el­nöke rövid beszédében a tor­náról többek között elmondta, hogy a fiatalok versenyzési le­hetősége mellett elsősorban a sportbaráti kapcsolatok ápo­lása a cél. Ezt követően a kiírás sze­rint a csapatok kétszer ti­zenötperces körmérkőzéseket vívtak, hogy eldöntsék a he­lyezéseket. Az összecsapások óriási iz­galmakat és gólokban gazdag, váratlan eredményeket hoz­tak. A nagyszerű küzdelmek­ben hamarosan kiderült, hogy legjobban a dunakesziek áll­ják a „sarat”. Bizonyosan a többi csapat tagjai sem bán­ták meg, hogy ezt a napot az iskola tornacsarnokában töl­tötték. Egy-egy mérkőzés után még a vesztes csapatok is kaptak tapsot, a hozzáértők pedig nem egy kiemelkedő te­hetséget fedezhettek fel. A torna a dunakesziek fö­lényes győzelmével ért véget, megelőzve a Kirchschlag együt­tesét, harmadik Léva lett, míg a hazaiak az utolsó helyen végeztek. A győztes dunake­sziek közül került ki a leg­eredményesebb csatár, Kecs­kés Tibor, aki a mérkőzéseken hét gólt lőtt. A legtechniká­sabb játékos címet az osztrák Wéber kapta, a legjobb kapus pedig klubtársa, Weizner lett. A legsportszerűbb csapatnak a versenybíróság a Dunakeszi VSE-t választotta. S. J. is» 3*-*- - - .. ,á Az ünnepélyes megnyitón Kovács János köszöntötte a tornán részt vevő csapatokat. Balról a második helyen végzett Kirchschlag játékosai és az utolsó helyen végzett váciak. Porubszki Dezső felvételei sen tanul, dolgozik, részesei, alkotói és formálói a város és a települések életének. Tény viszont az is, hogy bizonyos rétegek élete ellentmondások­tól, feszültségektől sem men­tes. Ez részben összefügg azok­kal a sajátosságokkal, ame­lyek a fiatalok helyzetét or­szágosan is kedvezőbbé vagy kedvezőtlenebbé teszi. — Hogyan jellemezné az if­júságpolitikai határozat óta eltelt időszakot? — Nem lebecsülendő ered­ményekről szólhatok. Elsősor­ban tartalmas, sokoldalú kap­csolatok egész sorát alakítot­tuk ki. Például a gazdasági egységekkel, a közművelődé­si, közoktatási intézményekkel, a tanácsokkal, a sporthivatal­lal, az MHSZ-szel. Ennek ered­ményeként vonzó programo­kat állíthattunk össze. A ta­nulók körében rendszeressé váltak a diákfórumok, ahol a fiatalok aktuális bel- és külpo­litikai kérdésekről, valamint a városi eseményekről tájéko­zódhattak. — A társadalmi kérdések iránt érdeklődőknek megszer­veztük a marxista diákakadé­miát. A művelődési központtal közösen új formában oldottuk meg a szabad idő eltöltését. A diákság kérésére megalakí­tottuk a diákcentrumot. A hó­nap egy napján az övék az intézmény. Itt elsősorban kon­certek, filmvetítések, előadá­sok, különböző találkozók, hobbiszakkörök között válo­gathatnak a fiatalok. — A munkára nevelés je­lentős fórumai az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok eseményei, melyeket már ha­gyományosan évek óta meg­rendezünk. — Gondosan szervezzük a mozgalmi életre felkészítő programokat is. Itt elsősorban az „Egy üzem — egy iskola”, valamint az általános és a kö­zépiskolai testvérkapcsolato­kon keresztül értünk el sike­reket. — Mit tart ma a fiatalok legnagyobb gondjának? — Az önálló lakáshoz ju­tást. A hetvenes évek máso­dik felétől a gazdasági helyzet változásai miatt megnöveked­tek a fiatalokra háruló ter­hek. Ennek következménye­ként nehezebbé vált az önál­ló életkezdés, a pályakezdő és a családalapító fiatalok hely­zete romlott. A növekvő la­kásárak miatt kevés fiatal számolhat azzal, hogy saját erőből belátható időn belül la­káshoz jusson. Akik viszont vállalják ennek terheit, olyan anyagi erőfeszítésekre kény­szerülnek, ami kedvezőtlenül befolyásolja életmódjukat, gyakran szakmai pályafutásu­kat is. A jelenlegi hitelkonst­rukciók nem nyújtanak ele­gendő anyagi segítséget, a ma­gas törlesztések csökkentik a gyermekes fiatal családok élet- színvonalát. A KISZ városi bi­zottsága a lakásépítésben is igyekszik segíteni a fiatalo­kat az országosan is elismert lakásépítési akcióval. — Milyen a fiatalok részvé­tele a gazdasági életben, mi­lyen munkahelyi közérzetük és érvényesülési lehetőségeik? — A város üzemeiben az ak­tív keresők jelentős része fia­tal. Többségük a munkaidőn túl is különböző akciókkal, önkéntes munkával segítik a termelést. Itt elsősorban a Forte-gyárban és a Híradás- technikai Anyagok Gyárában dolgozó fiatalok munkáját emelném ki. A Forte KISZ-bi- zottsága például az új extru- diós öntő felett vállalt véd­nökséget, a HAGY-ban dolgo­zók pedig az exportszállítások felett „bábáskodtak”. — Tapasztalatunk szerint a pályakezdőkkel még mindig nem minden üzemben foglal­koznak tervszerűen. Talán ez­zel is magyarázható, hogy so­kan elégedetlenek munkájuk­kal is, munkahelyükkel is. A vezetők között továbbra is ke­vés a fiatal. — Milyen feladatok várnak a fiatalokra a nyolcvanas évek második felében? — Véleményem szerint a nyolcvanas évek második felé­nek nagy társadalmi felada­ta a gazdasági fejlődés élén­kítése lesz. Mivel Vác ipari város, igen fontos ennek az élénkülésnek a feltételeit meg­teremteni. Meggyőződésem szerint ez a program vonzó lesz a fiataloknak. Meg kell mutatnunk, hogy a mostani gazdasági helyzetből ki tu­dunk lépni, és ez nem valósít­ható meg a fiatalok nélkül. Ha alkotóteret, konkrét meg­bízatást kapnak, akkor tanul­nak, dolgoznak a legjobb tu­dásuk szerint, kiváltképpen akkor, ha a társadalom visz- szaigazolja az erőfeszítéseik értelmét. Surányi János Kellemetlen mellékhatások Rostszegény táplálkozás ■/ Az iparilag fejlett orszá- £ gok lakosságának táplálko- 'f, zását az energiagazdag, ^ ugyanakkor a rostszegény ^ táplálkozás jellemzi. Az f orvosok világszerte fel-fel- ^ figyeltek arra, hogy a rost- ^ szegény táplálkozás einész- £ tési zavarokat és külön- ^ bözó anyagcserepanaszokat í okoz. A kutatások egyértelműen igazolják, hogy az “emberi szervezetnek naponta 35-40 gramm rostanyagra van szük­sége, aminek a mai táplálko­zási szokások Szerint alig fo­gyasztjuk a felét. A hiányzó rost pótlására a legalkalma­sabb forrás a megfelelő ás- ványianyag-összetételű búza­korpa, melyet akár nyersen is fogyaszthatunk naponta. A korpa rendszeres fogyasz­tása megakadályozza a táp­anyagok felszívódását, ser­kenti a bálműködést. A búzacsíra igen magas ás- ványiianyag- és gazdag B- és E-vitárnin-forrás, igen jó ter­mészetes kiegészítő táplálék. Ezek az orvosi vélemények hívták fel vállalatunk figyel­mét e két termékben rejlő lehetőségek kiaknázására és vezettek sikerre a megfelelő műszaki megoldások, melyek lehetővé tették, hogy az ed­digi őrlési melléktermékből emberi táplálék legyen. A gabonatröszt korszerű gyártmányfejlesztési program­jával összhangban, vállala­tunk 1980-ban kezdte meg e két termék emberi táplálko­zás célját szolgáló technoló­gia kidolgozását. 1980 végére megjelent a két termék: az étkezési búzakorpa 30 dkg-os, a búzacsíra 50 dkg-os ha­gyományos papírtasakban, 30 napos eltarthatósággal. Az ország első malomipari szaküzlete 1980-ban nyílt meg a fővárosban, majd a megyeszékhelyeken is, ezután Pest megyében Cegléden, majd 1984-ben az újabb fő­városi szaküzlet. Ezzel pár­huzamosan megindult az egyéb úton történő kiskeres­kedelmi értékesítés a sütő­ipari szakboltokban is. A forgalom évről évre emelkedik. Az étkezési búza­korpa értékesítése az 1981. évi 530 q-hoz képest ez év végé­re 2000 q lesz. A búzacsíra­forgalom növekedése ettől valamivel lassúbb, de az év végére az 1000 q-t eléri. Az eddigi eredmények, a kívána­tos cél elérése érdekében határoztuk meg a vállalat további gyártmányfejlesztési feladatait. Az egyik: növelni mindkét termék eltarthatóságát, ennek megfelelő gyártási technoló­gia és csomagolás megvalósí­tását. A másik: növelni mind­két termék élvezeti értékét, 2601 Pf. 32. Sok kicsi sokra megy Megdöbbenve hallgatom a rádiót, melyben egy közértes pénztárosnő kulisszatitkairól szól a riporter, a Napközben műsorában. A „titok” lénye­ge, hogy legtöbbször a törzs­vevőt csapják be 1.50, 2—3 forinttal, mivel azok úgysem ellenőrzik a fizetni valót. Szá­moljunk csak egy kicsit! Na­ponta több száz ember fordul meg egy-egy közértben, bolt­ban. s ha csak 100 ember fi­zet mondjuk 2 forinttal töb­bet. nos summa summárum az plusz egyhavi fizetés a vá­sárlók kárára, a pénztáros jogtalan hasznára. Ez felhá­borító. Mi egyszerű emberek, akik hivatalokban, gépek mö­gött dolgozunk, esetleg gyesen vagyunk, nekünk ki ad bor­ravalót? Mi. akik nem csa­punk be senkit — nem ■ is akarunk —. mi akik fizetés­ből élünk, fizetjük a sok OTP-tartozást, gyermekeket nevelünk, épp hogy egyik hó­napról a másikra élünk, ezt érdemeljük? Minket becsap­nak a közértben, a zöldséges­nél. a vendéglátóhelyeken, ne­künk borravalót kell adnunk, ha esetleg eljutunk olyan helyre, ahol ezt elvárják, és hol nem várják? Az ember azt gondolhatná, ahol ismerik, ott nincs mitől tartania. Hová lett már az üzleti, kereskedői tisztesség, mikor hajdanán (ezt csak hallomásból tudom) előre kö­szöntek a vásárlóknak, ami­kor beléptek az üzletbe, s az eladónak meg sem fordult a fejében a többletszámolás. Megfordult a világ? A tisz­tességes embernek félnie kell, a tisztességtelen meg nevet a markába. Azért gürcölünk, dolgozunk, hogy amit nehéz munkával az ember megszerez, azt más felelőtlen ember könv- n.yedén kivegye a zsebünkből? Remélem, nem! A pénztárosoknak pedig — mindenütt — jusson eszükbe, hogv, akit éppen be akar csan- ni, annak lehet, hogy csak 50 forintja van fizetésig. meg 1—2 gyereke! Súgómé Sági ildikó Vác Kedvezmény Az általános jövedelemadó­ról szóló rendelet lehetőséget nyújt a helyi tanácsoknak, hogy a fontos lakossági szol­gáltatást nyújtó kisiparosok­nak csökkenthessék az adó­alapját egy-egy évben. Nagy- börzsöny Tanácsa 1985. évi munkájuk alapján négy kis­iparost részesített ebben a kedv ezrnény b en. megfelelő értékmegőrző for­ma kialakítása, korszerű cso­magolás. A két cél szorosan kapcsolódik egymáshoz. A gyártmányfejlesztési cél megvalósítását mutatják az eredmények. Sikerült techno­lógiai megoldást találni az el­tarthatóság növelésére. Meg­jelent a 60 napos eltartható- ságú, higiénikusabb, külsőre is tetszetősebb kiszerelésű, dobozolt étkezési búzakorpa és búzacsíra. Jelenleg enge­délyezés alatt áll a 6 hónapos eltarthatóságú, ionizált étke­zési búzacsíra. Kísérleti érté­kesítés alatt áll a 6 hónapos eltarthatóságú búzakorpa. Befejezés előtt áll a búza­csíra papírzacskós csomagolá­sának biafol tasakkal való felváltása, 4 hónapos eltart­hatósággal. Ami az élvezeti érték növelését illeti, saját szakboltjainkban, kísérleti piackutatási jelleggel, for­galomba hoztuk az étkezési búzakorpát és búzacsírát, va­lamint a kukoricakeverékből készült, úgynevezett puffasz­tott 3-féle natúr csemege­készítményt és ennek pektin- nel dúsított változatát. A hat­féle termék közös jellemzője a megfelelő élvezeti érték, a magas rost- és vitamin­tartalom. Alapvetőnek tartjuk, hogy az egészséges táplálkozást szolgáló termékhez a fogyasz­tó hozzájusson. A táplálko­zási szokások természetéből adódóan elengedhetetlennek tekintjük a folyamatos pro­pagandát, ismeretterjesztő munkát. Az említett új ter­mékeink megjelenése óta mindenütt ott vagyunk, ahol előadások, szakmai bemutatók szolgálják a közös ügyet. Ki­emelkedő fórumot jelent az évenkénti országos táplálko­zástudományi vándorgyűlés, ahol termékeink szintén je­len vannak. A korszerű táplálkozást szolgáló tevékenységünk so­rán egyre jobban meggyőző­dünk arról, hogy ez szolgálat, amit tovább kell folytat­nunk, hiszen a lehetőségein­ket még korántsem merítet­tük ki. Éppen ezért rend­kívül fontosnak és termékeny­nek tartjuk a már többéves együttműködésünket az Or­szágos Dietetikai Intézettel, melynek során a konkrét gvakorlati problémák meg­oldásában is hasznos tanácso­kat kap vállalatunk. Külön is említést érdemel az Országos Dietetikai Inté­zet. a Tétényi úti kórház köz­ismert Lipid klub-tevékenv- sége, valamint a ceglédi Toldv Ferenc Kórházzal, a ceglédi és a dabasi rendelő- intézetekkel megtartott közös rendezvényeink, amelyek hat­hatós fogyasztói felvilágosító tevékenységet jelentettek. Eddigi munkánkat össze­gezve megállapítható, hogy atopvető a helyes célok meg- vála'ztása. a vállalat műszaki és kereskedelmi és egyéb szakembereinek aktív munká­ja. Az eredmények szempont­jából figyelmet érdemel az a széles körű együttműködés, ami kibontakozott a már említetteken kívül a Köz­ponti Elelmiszerkutntó Inté­zet, az Országos Élelmezés- tudományi Intézet, a Gabona Tröszt Malom- és Sütő­ipari Kutatóintézete, valamint ewéb más szakmai szerveze­tek. több sütőipari vállalat és a mi vállalatunk között. A ki­alakult helvzet. az eredmé­nyek. a vállalat kancsolat- rendszere további előrelépés­re ösztönöz bennünket. Továbbra is feladatnnk, hogy az úi termékek létre­hozási ideiét lerövidítsük, az étkezési búzakorpát és búza­csírát. valamint az ezek (el­használásával készülő új na­túr csemege termékünket a fogyasztókkal megismertessük, megkedveltessük. A vállala­tunknak gondoskodni kel! a további szükséges műszaki feltételekről, ami alapvető le­het egy nagyobb fogyasztási igény kielégítésében. összefoglalva: biztosítani kell valamennyi műszaki, ke­reskedelmi. üzletpolitikai fel­tételt ahhoz, hogy a termé­keink a korszerű táplálkozást szolgálva, növeljék a válla­lati eredményeket. Boros András igazgató ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents