Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 1,00 ínríni 1986. JANUAR 3., PÉNTEK A jogalkotás föladatairól A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén ha­tározatot hozott az 1988—1990 közötti időszak jogalkotási feladatairól. Az elfogadott program meghatározza jog­rendszerünk fejlesztésének fő céljait, kijelöli azokat a tárgyköröket, amelyek magas szintű jogi szabályozást igé­nyelnek, illetve azoknak a jogszabályoknak körét, ame­lyeket korszerűsíteni szük­séges. Az atomfegyverek elterje­désének megakadályozására kötött nemzetközi szerződé­sekkel összhangban a kor­mány rendeletben szabályozta a nukleáris anyagok és be­rendezések exportjának fel­tételeit. Újévi fogadás Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön az Or­szágházban fogadta a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A dip­lomaták újév alkalmából jó­kívánságaikat fejezték ki Lo­sonczi Pálnak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökéi, valamint Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkör­ben zajlott le. M régen várt hír — ágy hinné bárki — »S osztatlan örömöt vált ki mindenkiből. Ettől a gondolattól vezérelve lép­tem át Budaörs — akkor még nagyközség — határát, s kopogtattam a városi jo­gú pártbizottság első titká­rának ajtaján. .Széles üd­vözlő mosolyomat azonban korántsem viszonozta sen- í ki. A pártbizottság első titkára és Budaörs tanács­elnöke papírhalmazok kö­zül pillantott fel, gondjuk mély redöit e percekben semmi el nem simíthatta. Ekkor értettem meg, hogy a várossá válás nem- , csak vígságot, örömöt je­lent, nemcsak a címtábla átfestését, köszöntőt az avatás nagy napján. A vá­ros felelős vezetői vállára nagy terhet is rakott az El­nöki Tanács, mert a vá­rossá nyilvánító oklevél nem oldja meg a lakosság problémái valamennyijét egyszer s mindenkorra. A rendelkezésre álló forint- összegből nem telhet min- ’ den jogos igény kielégítésé­re ezután sem. Sem a vá­rosban, sem a vonzáskör­zetben! De melyik jogos / igényt sorolják előre, mi sorakozzék hátrább, hú- 1 zódjon megoldása későbbi I évekre? A papírhalmaz mögül feltekintő vezetők épp ezt mérlegelték: kellene Pilis- vörösvárra iskola, folytatni kellene másutt az építke­zést. De ha folytatják, nem i jut a vízvezetékre... A Kamaraerdő idén több mindennel gyarapodott, de ; ott van Budakeszi, Török­bálint, Nagykovácsi... a többi község hosszú listá­ja... E napon sem gondolhat­ja senki, hogy bármelyik „de"-re könnyű lesz a vá­lasz. Akkor sem, ha a vá­rosi rang elérése fél évti­zed sikeres küzdelmének elismerése. Annak mél­FELELŐSSÉG ÉS RANG tánylása, hogy a falusi jel­legű község hogyan alakult át az évek során jól terve­zett, jól szervezett városi településsé. Ezt nemcsak az égbe nyúló házak, háztöm­bök jelzik, a sok-sok tár­sadalmi munkát magukba foglaló korszerű bölcsődék, óvodák, piros és sárga is­kolák, kék tornacsarnok... ABC-áruház, a lakótömbök árnyékában meghúzódó üz­letsorok ... Inkább mindez együtt Mert a művelődési ház sem ríj, a régi házak közé éke­lődik, de megújulása nem­csak belső kiképzésére, íz­léses berendezésére vonat­kozik, hanem belső tartal­mára is, Budaörsre és kör­zetére kisugárzó hatására, a tanintézetek gyermeket, szülőt egyaránt formáló jó szellemére, közösségre ne­velésre... a nemzetiségi hagyományok élesztésére, az együttdolgozás, a közös teendők közös vállalásá­ra... A régi gimnázium­ban hiába tanulnak a diá­kok ósdi falak között — a nevelés, a közösségi életre formálás itt is méltó a má­hoz. A kék autóbusz ezután is ugyanazokat az utaso­kat szállítja a fővárosba dolgozni, mint eddig. Ugyanazok a budaörsiek szállnak fel a Móricz Zsig- mond körtéren, mint száll­tak fel korábban is. A jár­mű azonban már város fe­lé robog velük, olyan ott­hon felé, ahol nemcsak ál­modoznak a fejlődésről, ha­nem két kezük munkájá­val segítik terveik megva­lósulását. Ahol szükséges, ott bővítik majd a vízveze­tékhálózatot, másutt csa­tornát fektetnek le ... ahol még gyenge az ellátás, majd üzletet emelnek ... A gazdasági intézmények csakúgy sajátjuknak vall­ják a most már várossá nőtt Budaörsöt, mint a helyben lakók. A Sasad Termelőszövetkezet, a Bos- coop, a Taurmina, a Tex- elektro, s a város vonzás- körzetében működő intéz­mények: a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a többiek, szintén érzik az új helyzetben is az új fele­lősségüket. Járdák, utak, szakrende­lő építése vár mindannyi- ukra. Parkosítás, csinosítása környezetüknek, védelme a természetnek, valamennyi közös munka gyümölcse - lesz. Azért, hogy kényel­mesebben, jobban éljenek. A maguk hasznára cselek­szenek. Budaörs és a 19 te­lepülés 104 ezer lakosa. Hi­szen a város fejlődése ki­hat az egész körzet éleiére. M fa, az ünnepi tanács­ülésen mindezt számba veszik. Min­den bizonnyal kifejezik azt a gondolatot: örömük ha­tártalan, de átfűti őket az ezzel járó felelősség is. Gond és öröm nem egy­mást kizáró fogalmak. Egyik a másik nélkül nincs, mert minden öröm gondban érlelődik és az el­ért siker már magában hordozza a holnap nehéz tennivalóinak nyűgét. Nyű­gét? A szó minden budaör­si lakosból tiltakozást vált ki: szeretett lakóhelyükért dolgozni, mindig új és még újabb feladatot megoldani lehet nehéz — de nyűg sohasem. S mert mindig így érezték, ennek szelle­mében dolgoztak, érték el álmuk valóra válását: Bu­daörs város lett! S. A. ? Pattogó ritmusú zene fo- £ gadta az cv első munka- ^ napján a Csepel Autógyár dolgozóit Szigetszectmikló- / son. Január 2-án reggel ^ hét órakor zsúfolásig meg- •; telt a hatalmas csarnok, ^ ahol a hagyományokhoz ^ híven az idén is munkás- ■/f gyűléssel köszöntötték az j új esztendőt. Az ünnepségen megjelent dr. Kapolyi László, az MSZMP KB tagja, ipari miniszter, Krasznai Lajos, a Központi Ellenőrző Bizottság Titkársá­gának tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Balogh László, a me­gyei tanács elnöke, Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhe­lyettese, dr. Arató András, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának vezető titkára, Kiss Jenő, a megyei KISZ-, bizottság titkára, dr. llcsik Sándor ezredes, megyei rendőrfőkapitány, Nagy Jó- zsefné, a szigetszentmik- lósi pártbizottság első tit­kára, Pongrácz Gábor, Szi- getszentmiklós város tanács­elnöke, valamint a környező települések párt- és állami vezetői. Bodor Tibor, SZOT-díjas előadóiművész szavalata után dr. Novak Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója kö­szöntötte a vendégeket és a gyár dolgozóit. Emlékeztetett arra, hogy december 31-ével nemcsak egy esztendőt, de a VI. ötéves tervidőszakot is magunk mögött hagytuk. Olyan tervidőszakot zártunk, amely nehéz feladatok elé ál­lította a magyar népgazdasá­got, benne e vállalat kollek­tíváját is. A Csepel Autógyár teljesí­tette vállalt kötelezettségeit. 12 600 darab autóbusz-alvázat Dr. Novák Béla az előző esztendő eredményeiről beszélt szállítottak az Ikarusnak; két­százat pedig lengyel megren­delésre gyártottak. Huszon- kétezer-hatszáz szervokor­mány hagyta el a vállalatot, egyedül a pótalkatrész-gyár­tást nem sikerült anyag- és kapacitásgondok miatt a ter­veknek megfelelően teljesíte­ni. Váratlan nehézségekkel is meg kellett küzdeniük: a ta­valyi kemény tél, az energia­korlátozás, az alkatrészhiány, a . késedelmes szállítások mind-mind próbára tették a kollektívát, de a gondokon végül sikerült felülkerekedni, mert a gyár 12,8 milliárdos árbevétellel zárta az 1985-ös évet, ami 13 százalékos nö­vekedést mutat a bázishoz képest. Rugalmas kereskedelmi munkával, új piacok felkuta­tásával számottevően sikerült növelni a dollár elszámolású (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Kapolyi László az Ipari Mi­nisztérium és a megyei pártbizott­ság nevében köszöntötte a mun­kásgyűlés résztvevőit A hallgatóság egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents