Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-09 / 288. szám
ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1985. DECEMBER 9., HÉTFŐ Vallatják a múltat Itt mindenkinek helye van A monori helytörténeti hör a napokban tartotta az ' idei •év utolsó munkaértekezletét. -Ezen a megbeszélésen jelen volt Járadi László, a Hazafias Népfront Monor Nagyközségi Bizottságának titkára is. A kör értékelte az- 1985. évi munkát és a következő évi feladatokra vonatkozó célkitűzéseket is megfogalmazott. Monori Für Dezső, a kör elnöke önkritikusan megállapította, hogy a helytörténeti kör az elmúlt évben nem tudta maradéktalanul ellátni feladatait, részben a kis taglétszám, nagyobbrészt pedig az alapvető anyagi eszközök, tárgyi jeltételek hiánya miatt. A kör évek óta a Hazafias ■Népfront patronálásával tevékenykedik, 1985. évtől segíti őket a Családi Iroda is, lehetőségeik azonban így is szűkre szabottak. Ezt a kör tagjai is megerősítették, akik az eddigi hiányosságok felszámolását valamely intézményhez, vállalathoz való szorosabb kötődéstől várnák. A beszélgetés során egyöntetű vélemény alakult ki abban, hogy a kör munkájának hatékonyabbá tétele érdekében szélesebb körű összefogásra lenne szükség a helyi tanács, a művelődési intézmények, a társadalmi és tömegszervezetek részéről a helytörténeti munka segítése érdekében. Az eszmecsere során megállapították, hogy a kör taglétszámát mindenképpen szélesíteni kell a jövő évben. Olyan pedagógusok és Monor községért felelősséget érző, aktív, cselekvésre kész személyek bevonására lenne szükség, akik a település történetével szívesen foglalkoznak és ismereteikkel és a rendelkezésükre álló anyagokkal Hatékonyan tudják segíteni ezt a munkát. A kör jelenlegi tagjai már most egyéni vállalásokat tettek a jövő évi anyag gyűjtéséhez és bizonyos témák egyéni feldolgozásához. Terveik között szerepel egy, a község történetével foglalkozó kiadványsorozat előkészítése és megjelentetése „Monori füzetek” címmel. A megbeszélés során úgy döntöttek, hogy felkeresik az intézményeket és ^személyeket, kikérik véleményüket, javaslataikat, egyeztetik elképzeléseiket az illetékesekkel és ennek . birtokában alakítják ki 1986. január 15-ig jövő évi munkatervjavaslatu- kat, melyet aztán január végén tárgya; meg egy addigra már minden bizonnyal kibővült létszámú helytörténeti kör. Járadi László 1986-ra a Hazafias Népfront hatékonyabb segítségéről biztosította a kör tagjait, akiknek nevét itt megemlíteni nem lesz érdektelen. A kör tagjai: Bernula Péter, Burján István, Csák András, Fehér Kálmán, S. Kovács Béni, Máté Bertalan, Monori Für Dezső. Solti Pál, Oláh Gyula és Vigh Sándor, valamennyien az ügy lelkes és aktív képviselői, akiknél bárki jelentkezhet a kör tagjai sorába, ha úgy érzi, támogatni tudja javaslataival és tevékeny közreműködésével is ezt a munkát. A Hazafias Népfront Monor Nagyiközségi Bizottsága és a monori helytörténeti kör ezúton is kéri Monor község lakosságát, a művelődési intézmények vezetőit, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit. hogy ötleteikkel, javaslataikkal segítsék a helytörténeti munka eredményesebbé tételét és minél többen személyesen is vállaljanak szerepet e nemes feladat megvalósításában. Összekötőkapocs a rádió adó-vevő Az éter és a tenger hullámain Az örvendetes eseményről lapunk szombati számában már írtunk. Ám aki nem olvasta volna, most is megtudhatja, hogy alábbi írásunk apropóját egy hír adja: a közelmúltban megrendezett országos rádióamatőr konferencián a monori rádiósklub, illetve a versenyállomás az első helyezésért járó oklevelet, érmet. illetve tárgyjutalmakat kapott, összehasonlításul a győzelem értékéhez: Magyarországon 180 rádiósklub, illetve 21 versenyállomás működik. A jnonoriak elsők lettek a HH—7—B. a HA—DX és a Győzelem 40 HA— HG elnevezésű versenyeken. . Mi kell a sikerhez? Erről beszélgettünk Csiló Istvánnal, a klub alapító vezetőjével. A választ tulajdonképpen pár szóval lehetne summázni: kitartás, szorgalom, felkészültség, sok-sok áldozatvállalás. Ám a mindennapok bonyolultabbak annál, mintsem hogy ilyen egyszerűen át-- ugorhassunk felettük. S a monori rádióamatőrök is régen kiérdemelték már, hogy a közvélemény részletesebben is megismerhesse tevékenységüket. Csiló István: — Tizenhárom éve, 1972-ben alakult meg a rádiósklub. Nem voltunk túl sokan, felszereltségünkkel sem dicsekedhettünk, de az alapítók többsége mégis köztünk van. A magot egy 5—7 tagú stáb jelenti, körülbelül 20 igazán aktív klubtaggal számolhatunk, a nyilvántartott rádióamatőrjeink létszáma azonban meghaladja a százat. A legszorgalmasabb fiúk rengeteget dolgoznak, méghozzá kemény fizikai és színvonalas szakmai munkát végeznek. A klubvezető szavainak alátámasztására néhány tény: valamikor egy kis 10 wattos készülékkel kezdték, azt építgették, különféle rendszerekkel egészítették ki.. Hozzáértésükkel kiérdemelték az országban fellehető legkorszerűbb készülékek egyikét. Antennaparkjukat magúk építették, rádiósberkekben Európában is egyedülállónak tartják. — A tizenhárom év hosszú idő — mondja Csiló István. — Jó lenne úgy visszatekinteni rá, mint egy diadalmenetre. de sajnos nem volt az. Esztendőket dolgoztunk csendben, látványos eredmények nélkül. Ám a sok munkának be kellett, hogy érjen a gyümölcse. 1982-ig egy voltunk a sok klub közül, akkortól azonban „megszaladt a szekér”. A következő két évben állandóan az első négy között voltunk, egyre több versenyt nyertünk. Az idén viszont győztünk. Az országban elsőnek lenni csodálatos érzés. Persze a laikus fel kell hogy tegye a kérdést: hogyan versenyeznek a rádiósok, hogyan mérhetők az ő eredményeik? Leegyszerűsítve a lényeget: az ő viadalaik nem néhány percesek, hanem általában egykét naposak, néha hosszabbak is. Akár morzéval, akár iónjával (élőszóval) dolgoznak, a legfontosabb az, hogy az adott idő alatt hány összeköttetést tudnak létesíteni. A monoriak átlaga egy óra alatt 200—250 kapcsolat. Elképzelhető, hogy milyen ördögi gyorsaságra van szükség, s persze angolul is pergő nyelvre. S a tapasztalat, a rutin sem elhanyagolható. ha valaki tudja, melyik sávban mikor terjednek a leggyorsabban, legtisztábban a rádióhullámok, már előnybe kerülhet. Versenyen kívül természetesen nem ilyen személytelen a kapcsolatfelvétel, akár órák hosszat is beszélgethet egy magyar, s mondjuk egy japán, ha találkoznak az éterben. Ez persze már a régi, gyakorlott rádióamatőrök jussa, az ilyen sikerélményig hosszú, de érdekes út vezet. A klub évről évre toboroz új tagakat, főleg a fiatalok köréből, akik ha igazán rákapcsolnak a rádiózásra, aligha szakadnak ki a körből. — Az általános iskolásoknál, a gimnazistáknál a rádiós irányméréssel kezdjük. Ez je-' lenti az alapokat. Nagyon népszerű a gyerekek körében a rókavadászat, amelynek során — a sugárzott jelek alapján — elrejtett készülékeket kell felkutatniuk a versenyzőknek. A rádiós többtusa, mint a neve is mutatja, már összetettebb — mondja Csiló István. — A versenyszámok: lövészet, kézigránátdobás, futás és rádiós forgalmazás. Rendezünk gyorstávírós versenyeket, Lenin ifjú távírásza elnevezésű versenyt. Mindegyikben a szakmai 'felkészültség, a gyorsaság döntő. — De ha egy srác vagy a családja megkérdezi, mire jó, ha megtanul valaki morzéz- ni, mivel tudnak érvelni? — A morze önálló nemzetközi nyelv. Aki ezt megtanulja, a kínai vagy a dél-amerikai rádióamatőrrel is egyformán el tud „társalogni” anélkül, hogy mondjuk kínaiul megtanulna. Az élőszavas rádiózás nyelve egyébként az angol, s újabban az eszperantó. S azt még nem is említettem, hogy konstruktőr-, tehát rádióépítő szakosztály is működik. Aki ebben sikerrel helytáll, gyakorlatilag már általános iskolás korában nagyon jól hasznosítható szakmát is megtanul. S persze aki kitartó, annak ritka élményekben lehet része. Olyanban például, mint amiről szombati számunkban írtunk. A monori versenyállomás is azok közé a kiválasz-' tottak közé tartozik ugyánis, akik rendszeres időközönként tartják a kapcsolatot a Föld körül hajózó két magyarral, Fa Nándorral és Gál Józseffel. Az első kapcsolatfelvételre ma, a déli órákban kerül sor. A kilenc és fél méter hosz- szú, három méter széles Balaton—31 típusú vitorlással utazó expedíció helyzetéről, élményeiről a héten mi is folyamatosan beszámolunk. Természetesen a monori rádiósok közvetítésével... Vereszki János Áramszünet Hálózat-felújítás A DÉMÁSZ monori kör- zetszereiőségének dolgozói nem pihennek a hideg téli hónapokban sem. A hozzájuk tartozó községekben, Mono- ron, Vasadon, Csévharaszton, Nyáregyházán és Pilisen ugyanis meglehetősen gyakran kell hálózatfelújítást végezniük, s ezekkel nem késlekedhetnek sokáig. December 9-én — tehát ma —, 11-én, 13-án és 17-én naponta 8-tól 16 óráig lesz áramszünet Mo- noron a Liliom, az Eötvös, a Csokonai és a Munkácsi utcákban — ezúttal is hálózatfelújítás miatt. A DÉMÁSZ kéri a lakosság megértő türelmét. Kulturális program Ecseren, hétfőn 18 órától: filmvetítés. Gombán a Művelődési Filmszínházban, 18-tól: A vízesés fia. Gyomron a művelődési házban 19-től: Örök tavasz címmel Feleki Kamill és Har- math Andrea zenés, táncos műsora, belépődíj 50 forint. Monoron a moziban, 18-tól és 20-tól: Piszkos munka. Menden 17-től: a gyermek- pávakor; 19-től: a népi együttes és a népitánccsoport próbája. Sülysápon 17-től: a nyugdíjasok vegyes kórusának próbája. Vecsésen 18-tól: a tanácstagok klubjában A községi tanács feladat- és hatásköre címmel tart előadást dr. Illa- nicz György, foglalkozást tart a kertbarát- és a bélyeggyűjtő kör, 19-től: a színjátszókor összejövetele. sági igény, érdek kerül előtérbe, a felhasználásnál ön- kormányzati jelleggel születik meg a döntés. Mennyit, mire költenek, ezt is, a költség- vetést is a lakossággal egyetértésben a tanácstagok, funkciójuk szerinti beleszólási joggal határozzák meg. Vannak a fejlesztésnek olyan területei is, ahol viszont senki sem indított vitát. Ügy tűnt, a tanácsülés egyetértésével találkozik a vízhálózat, az egészségügyi ellátás, az úthálózat fejlesztése. Közlekedési kérdésben viszont méltatlankodás volt tapasztalható. A napokban az eltelt évtizedek legvaskosabb iratköte- gét kapták kézhez Vecsésen a tanácstagok. Az 1986. évi munkatervet, Vecsés nagyközségi tanács 1985. évtől 1990-ig terjedő időszakra szóló programját, vagy a tanácsrendelet-tervezetet forgatva meggyőződhettek róla: valameny- nyiük számára lesz munka. A tanácsülés hangulatát is meghatározta a közelmúlt. Gillichné dr. Jeszencsák Edit vb-titkár kiegészítőjével jól eligazodhattak valamennyi kérdésben. Az 1986-os tervet a félévenkénti értékeléssel, a végrehajtó bizottság munkatervét, az ügyrendi bizottság jövő évi munkaprogramját negyedévekre lebontva, a községfejlesztési, termelési és ellátásfelügyeleti bizottság munkatervét, amely nagy érdeklődésre tarthatott számot — csakúgy, mint a számvizsgáló bizottság munkaprogramját, ugyan néhol vitatva, elfogadta a tanácsülés. A művelődési, egészségügyi és szociálpolitikai bizottság a gyermek- és ifjúVégül is a 700 forintos ösz- szegű hozzájárulás elfogadásával új irányzat kezdődött Vecsésen. A késő estébe nyúlt, rendkívül aktív 'tanácsülés Lörincz Ferencné, az MSZMP nagyközségi bizottsága titkárának zárszavával ért véget. Köszönetét mondott a tanácsnak, hogy Vecsésen bevezetésre kerülhetett a teho. Majd az év utolsó tanácsülésének utolsó akkordjaként Csányi János mondott köszönetét a tanácstagok június óta, de különösen az utóbbi hónapokban végzett munkájáért. Fekete Gizella (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) kérdés, mert gyorsan körbenézett, nincs-e valaki a közelében, aztán hamar rábólintott. Az eladó jól becsomagolta a fehér papírba a három rúd szalámit, lemérte, majd ceruzával ráírta az árát. Még néztem egy darabig a pultot, de másnak nem adatott meg az a „szerencse”, hogy kapjon belőle. Pedig, ha jól látható helyen virítottak, volna a szalámi- rudak, bizonyára rövid jdő alatt elfogytak volna ... Egy másik élelmiszer- boltban — ott árusítják a községbelieknek a hús- és töltelékárut is — szintén találkoztam a „csakr pult alól kapható” elv gyakorlati megvalósításával. Szombat lévén meglehetősen gazdag volt a választék sertés- és marhahúsból egyaránt. Majd kiguvadt a szemem, de sertéscombot nem láttam. Már arra gondoltam, talán valami csodasertések érkeztek a boltba, netán lábak nélkül... De aztán a boltvezető megnyugtatott: — Nincs itt semmi titok, csak arról van szó, hogy a vevők többsége a csont nélküli húst szereti vásárolni. Ezért ahhoz a módszerhez folyamodtak, hogy csak a karajt teszik ki a pultra, s ha az elfogy, jöhet a comb is: Meglepődve hallgattam a kissé oktalan okfejtést, hiszen ez semmiképpen sem nevezhető eredeti kereskedői magatartásnak. Az ilyen cselekedetek úgynevezett hiánypszichózis kialakulásához vezetnek, amelyről a vevőknek megvan a saját véleményük. A baj csak az a dologban, hogy a legtöbben általánosítanak, tehát nemcsak az érintett boltról mondanak véleményt, hanem általában a kereskedelmi ellátásról. S éppen ez a baj. A „pult alól van, külön- ** ben nincs” elve nagyon veszélyes játék. Próbára teszi nemcsak a boltokba betérő vásárlók, hanem az eladók idegeit is. Ez utóbbiakét azért, mert — remélem — a lelkiismeret- furdalás legalább olyan kellemetlen érzés, mint ha valamit esetleg nem kapunk az üzletekben ... Gér József Tavában tart — már he's tek óta — az ilyenkor szokásos karácsonyi vásárlási láz. Az emberek többsége szinte az utolsó pillanatra hagyja a családnak szánt ajándékok megvásárlását, de hát ez a természetes, hiszen ilyenkor sjóval nagyobb az üzletek választéka. Bár akad olyan ismerősöm, aki már hetekkel ezelőtt büszkén újságolta, ő bizony régen megvette már az unokáknak a karácsonyfa alá kerülő meglepetéseket. Napi bevásárlási szokásaink nem sokat változtak az idők folyamán, igaz, ezért nem elsősorban mi vagyunk a felelősök. A szokás hatalmából kifolyólag még most is a hét utolsó előtti napjára — szombatra — hagyunk minden bevásárlást. Ezzel akaratlanul is zsúfoltságot teremtünk a boltokban, amelyek többsége bizony meglehetősen szűk eladótérrel rendelkezik. De nem is erről akarok szólni kissé bővebben, hanem arról a jelenségről, amely már régóta meg- honosult a boltokban. Nevezetesen arról, amely — sajnos.— még ma is gyakran előfordul: gyakran csak a pult alól juthatnak hozzá egyesek a mások által is kurrens árunak nevezett termékekhez. Néhány példa fényesen igazolja ezt a megfigyelést. A nemrégen megnyílt élelmiszerbolt választékával általában elégedettek a vevők, de a többséget bősz- szántja, amikor azt látja, hogy egyeseknek jut a paprikás szalámiból, másoknak nem. A napokban érkezett egy kis tétel szállítmány ebből a sokak által kedvelt termékből. A sza- lámirudakat nem akasztották fel a vasfogasokra — hogy azok jól láthatók legyenek minden vevő számára —, hanem egy hatalmas keménypapíros dobozban a pult alá tették. Gondosan letakarták, így a gyanútlan vásárlónak fel sem tűnhetett semmi. Aztán az eladó egyik ismerőse közeledett a pulthoz, akitől diszkréten megkérdezte: — Nem viszel paprikás szalámit? Még a kivételezett vevőt is kicsit zavarba ejtette a váratlan Kellemetlen sarok A láthatatlan pult Egyetértett 2 ezer 754 aláíró és csupán 562 nyilatkozó válaszolt nemmel. Így a 4 ezer kettőszázötvenhéttel számolva a 2 ezer 754 igénylés tette a pontot a mondat végére. Am összegnagyságát tekintve is eltérőek voltak a vélemények. Egyezerhétszázötvenkettő család az ezer forintot, száz- harmincöten 800 forintot, há- romszázhatvanöten 700 forintot javasoltak. De volt aki kétezerben jelölte az összeget, míg mások 300 forintot láttak jónak megszavazni. Ezek ösz- szegéből alakult ki a teho 700 forintos összege. Mentességet a 3 ezer 100 forintos egy főre eső jövedelmet el nem érők kaphatnak. A mentesítést kérni kell. Csányi János a mindenre kiterjedő eligazítás során a tanácsülés „berzenkedő, méltatlankodó” felszólalóinak a részletkérdésekre is megadta az elfogadható választ. Mert mint kitűnt: az igazság az, hogy a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítéséhez a tanácsnak kevés a pénze. A kisgyűlések igen eltérő képet mutattak. A kiindulópontnak azt kell tekinteni, hogy a teho bevezetésével a lakosságvédelmi albizottság, a sport albizottság munkaprogramja is közérdeklődésre tarthat számot, s a tanácsülés egyhangú helyeslésével találkozott. Mi tagadás a településfejlesztési hozzájárulásról szóló tanácsrendelet mozgatta meg leginkább a kedélyeket. Csányi János tanácselnök adatokkal adott tisztább képet a most már a lakosság által is elfogadott településfejlesztési hozzájárulásról. Az 5 ezer 552 lakótól és bérlőtől 4 ezer 441 program- tervezet érkezett vissza. Az október 28-án megtartott tájékoztató alkalmával, mint ismeretes, különféle igények jelentkeztek. A tanács négyféle feladatot állított fel alternatívaként. Ezek megvalósítására kívánjáik költeni a teho első három évben befolyt ösz- szegét, a másik két év alatt összegyűlő pénzt pedig a te- ■ lepülésrészek fejlesztésére for- ! dítják, elsősorban utak, jár- , dák építésére és rendbehozá- i Sára, a közvilágítás bővítésére. • in Vecsésen 4 ezer 257 a fi• zetésre kötelezhetőek száma. A településfejlesztésre Vecsésen Összeadott és osztott a tanács
