Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-09 / 288. szám
«rvr . jinm 1985. DECEMBER 9., HÉTFŐ Összefognak a bankok Élénkülő kötvénypiac Az Állami Fejlesztési Bank kötvénypiacán az idén nemcsak a lakossági kötvények, hanem a vállalati értékpapírok iránt is jelentősen megnőtt az érdeklődés. Korábban elsősorban a lakosság által vásárolható értékpapírok kereslete haladta meg a kínálatot. A vállalati értékpapírok növekvő forgalma azzal is magyarázható, hogy ezeket újabban a bank nem bizományba, hanem készpénzért vásárolja meg. Ez megnövelte az ilyen kötvények iránt a bizalmat, ami most már piaci forgalmukban is jelentkezik. Ugyancsak élénkíti a forgalmat, hogy az utóbbi néhány esztendőben alakult új pénzintézetek nemcsak az értékpapírok kibocsátásába, hanem a kötvények vásárlásába is bekapcsolódtak. Többségük főként azért jelentkezik mindinkább vásárlóként is a piacokon, mert tartalékainak egyre nagyobb hányadát igyekszik könnyen értékesíthető kötvényekben elhelyezni. összességében megállapítható: a kötvénypiac jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság körében és a vállalatoknál egyaránt nőjön a megtakarítási kedv, s gyorsuljon a tőkeátcsoportosítás. A kötvényvásárlók 20—40 százaléka általában nem az OTP-ből veszd ki pénzét, hanem egyéb megtakarításait fekteti be az értékpapírokba. Az ÁFB-nél új értékpapírformák kidolgozásával szeretnék tovább növelni a megtakarítási kedvet, s egyúttal újabb rétegeket is be kívánnak vonni a kötvényvásárlásokba. Pillantás — előre-létfőn ülést tart az Ország- gyűlés településfejlesztési és ipari bizottsága a Parlamentben. Kedden Budapesten sajtótájékoztatón mutatják be A magyar állam szervei 1944— 1950 című átfogó alkotást. Az esemény színhelye: V. kerület, Szent István tér 4. Szerdán a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásáról tanácskozik a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Csütörtökön a Pénzjegy- nyomda a Magyar Újságírók Szövetségének székházában tart sajtótájékoztatót a pénzjegynyomtatás történetéről. Pénteken az Építők Szék- házában megkezdődik a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. Szombaton Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színművét mutatják be az egri Gárdonyi Géza Színházban. Vasárnap ezüstvasárnapon nyitva tartanak az áruházak. Szuper Kupa idén harmadszor Lapunk főszerkesztő-helyettese megnyitja az idei küzdelmeket, mellette jobbra dr. Budai János, a PMIÍ.BT elnökének megbízottja, balra Jokán Petemé, a Buda-Flax budakalászi gyárának igazgatója és Katona László alezredes (Folytatás az I. oldalról.) leghamarabb visszaérkezni a rajt melletti célba. Közben tároltak a kocsik, kipörögtek a kerekek, volt elég dolga a versenyzőknek, hogy újra egyenesbe állítsák a járőrkocsit. S bár kint ugyancsak friss volt a levegő, a kormánynál ülők megizzadtak. A legszebb produkciót Oláh Imre, a fegyveres erők és testületek csapatának versenyzője mutatta be, látszott, igazi vérbeli pilóta, aki érzi autója legkisebb jelzését is, és rutinosan, ügyesen reagál a kitörni készülő járműre. S az is látszott, hogy élvezte a csúszkálást, akárcsak a többiek, de csak egyikük lehetett első, s ez Oláh Imrének sikerült. A versenyzők után kipróbálhatták magukat a nézők is, s bizonyára nemcsak élvezetes, hanem hasznos is volt ez. Közben zajlottak a többi próbák is, egészségügyi gyakorlati vetélkedőn vettek részt, akik ezt vállalták. Imitált sebeket és sérüléseket gyógyítottak meg, láttak el szakszerűen a szigorú zsűri előtt. Mások egy gépkocsi hibáit fedezték fel több-kevesebb sikerrel, míg a csapatok ötödik tagjai munkavédelmi gyakorlati vizsgán igyekeztek a lehető legjobban megállni helyüket. Ezután ' a zsűri és a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanácsnak Commodore 64-es számítógépe vette át a főszerepet, s amíg ők dolgoztak, a résztvevők a Rothmans cigarettakonszern autó- és motor- versenyekről összeállított vi- deofilmjeit csodálhatták meg. Bizony, olykor még izgalmasabb volt, mint a vetélkedő... Végül megszületett az eredmény, a Szuper Kupát a tavalyi védők vihették megint haza, miután átvették lapunk főszerkesztő-helyettesétől, Mészáros Jánostól. S mint Katona László alezredestől megtudtuk, öt nap jutalomszabadság a díja az első helyezésnek. b mi lehet ennél becsesebb egy katonának? Talán hat nap szabi. A csapat tagjai örültek a sikernek és a jutalomnak. Az ünnepélyes díjkiosztón gazdára talált lapunk másik serlege is, az, amelyet az ügyességi pályán legjobban szereplő versenyzőnek ajánlottunk fal, ezt Ságodi Pál, a KISZÖV csapatársak tagja nyerte. A csapatverseny eredménye: Első és a Szuper Kupa 1985. évi védője: a Kossutn Lajos Katonai Főiskola (Szentendre) 7S3 ponttal (Katona László alezredes, Kiszél Imre főhadnagy, Grabicza János szakaszvezető, Konrád Bertalan őrvezető, Sebesi Kálmán oktató, Kassai György oktató és felkészítőjük: Varga Mátyás rendőr őrnagy, a Szentendrei Közlekedésbiztonsági Tanács titkára), 2. Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (745), 3. a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok csapata (725), 4. a fegyveres erők és testületek csapata (696), 5. MÉSZÖV (691), 6. Csepel Autó II. csapata (667). Egyéni versenyekben: KRESZ- és egészségügyi teszt: 1. Sebesi Kálmán (KLKF). Ügyességi pálya: Ságodi Pál (KISZÖV). Csúszós pálya: 1. Oláh Imre (fegyveres erők és testületek csapata). Egészségügyi gyakorlat: Solymosi András (Pest Megyei Rendőrfőkapitányság). Munkavédelmi gyakorlat: Czakó Illés (termelőszövetkezetek és állami gazdaságok). Műszaki gyakorlat: Jámbor László (Pest Megyei Rendőr- főkapitányság). A legjobb hölgyversenyző: Neuhauser Béláné. S hogy jól sikerült az idei Szuper Kupa döntője, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a résztvevők így búcsúztak: viszontlátásra jövőre, ugyanitt! Roóz Péter Szénnel megrakott kocsik vesztegelnek Nehéz helyzetben van a vasút Bár minden esztendőben újra és újra napirendre kerül az őszi szállítási csúcs kérdése, a helyzet alig-alig javul. A szakemberek a megmondhatói, mekkora erőfeszítést követel például a vasúttól, hogy az árut időben eljuttassa a cím- zetthez, s minden igénylőnek időben a rendelkezésére álljanak az üres kocsik. Megszervezni a vaspályákon a szerelvények mozgását, összehangolni a különböző érdekeket roppant nehéz, hát még meggyőzni a vállalatokat, szövetkezeteket, hogy hét végén is rakodjanak! A rábeszélés gyakran nem ér célt, s a küzdelem a szállítás folyamatosságáért olykor szélmalomharcnak tűnik. ni rakományától, akkor nem is oly kedvező a kép. A vasútigazgatóságon folyamatos a nyilvántartás. Vasárnap a kora délutáni órákban Friedrich Tamás áruirányító már értékelhető adatokkal szolgált: Tetőpont előtt Bár a mostani hét vége — állítják a MÁV Budapesti Igazgatóságán — ezúttal kivételt jelentett. Harmatos János osztályvezető-helyettes azt mondja, ez amolyan vihar előtti csend. — Nézze csak meg majd az elkövetkező napokat, mekkora lesz a kapkodás — mondja bőséges tapasztalatok birtokában. — Sok helyen egyszerre nagyon sürgős lesz, ami eddig nem volt az. December 20-ig a tetőpontjára ér a szállítási csúcs, ami azt jelenti, hogy még nagyobb szükség lenne üres vagonokra. Lenne — mondtam, s azért használtam feltételes módot, mert tudom: a sok késetten kirakott kocsi miatt nem minden igényt tudunk időben teljesíteni. A vasút mostani feladatai valóban hatalmasak. Az év utolsó harmadában például több mint 40 millió tonna áru célhoz jutásáról kell gondoskodniuk, ennek nagy része decemberben indul útnak. A megrendelők nem csupán idehaza várják a szállítmányokat, hanem külföldön is. A Szovjetunióba például — pótolva az első félévi elmaradásokat — december 31-ig mintegy 3 millió 699 ezer tonnányi rakomány érkezik. Csak péntek délig — Mi viszont csak akkor tudunk zavartalanul dolgozni. ha a vagonok ki- és berakása folyamatos — folytatja az osztályvezető-helyettes. — Az ötnapos munkahétre való áttérés óta azonban sokasodnak gondjaink. Tapasztalataink szerint — a folyamatos üzemben dolgozó gazdálkodók kivételével — péntek délben szinte mindenhol megáll az élet. Megesik, hogy a kocsikat ugyan beengedik a telepre, azonban hozzá sem nyúlnak. Szombaton és vasárnap ilyenkor, decemberben a vagonok 60—80 százalékát vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy késéssel rakják ki. Megyénkben és Budapesten ezen a hét végén a helyzet jobb volt a vártnál. Szombaton például összesen 1950 kocsit raktak ki a különböző állomásokon, mintegy tíz százalékkal többet a vasút tervében szereplő mennyiségnél. A kényszerkirakást azonban most is alkalmazni kellett. Az abonyi Tüzép-nek 56 tonna szenet kellett volna átvennie, helyettük a MÁV brigádja végezte el a munkát — a háromszoros tarifa 66 százalékáért. S ha még azt is hozzátesszük, hogy az elmúlt héten további 39 kocsit ily módon kellett megszabadíta■ : s:; • -«1®* , . - . :l : - — Cegléden 21 kocsi üres, és ugyanennyi vár kirakásra. Vácott a Ganz-Danubius Hajó- és Darugyár ottani gyáregységének címére öt vagon érkezett, ők nem nagyon vállalkoznak hét végi munkára. Az állomás nyilvántartása szerint 10 kocsi kipakolása késik. Ezek azonban még elfogadható adatok, ha figyelembe vesszük, hogy Budapesten nagyon sok a kirakat- lan vagon. Rákospalota-Üj- pesten például a DÉLKER- hez érkezett nagyobb tétel áru, ebből 22 kocsi a telepükön, 41 pedig az állomáson várja a rakodókat. Néha az is megtörténik, hogy egy-egy megrendelő napokig, sőt hetekig nem nyúl a szállítmányhoz, sőt az a gyanúm — bár ezt nagyon nehéz bizonyítani —, hogy egyes vállatok raktározásra használják a kocsikat. Ötnapos cukor Ha már az abonyi Tüzép« telepet említettük rossz példaként, szóljunk a pilisiekről, akik ötvagonnyi szenet gyorsan, pontosan, a megadott időre kiraktak. De ugyanígy a lehető legrövidebb idő alatt a vásárlókhoz kerülhet a keresett tüzelőanyag Cegléden és Albertir- sán is. Budaörsön viszont gyakori a késetten kirakott kocsi: a depónál a legtöbbször nem dolgoznak szombaton és vasárnap. A mostani hét vége rekordját a biator- bágyi állomáson veszteglő, két, cukorral megrakott vagon állította fel a megyében, ezeket a Hungarovin megrendelésére küldték, s már öt napja nem jutott eszébe a címzettnek, hogy nekik kötelességük is van. A vállalat pedig — a többihez hasonlóan — a késésért kifizeti az ilyenkor szokásos összeget. Tehetik, hiszen nem a mulasztásért felelős vezetők zsebéből veszi ki a vasút a pénzt, hanem a gyár, az üzem, a szövetkezet közössége lesz szegényebb néhány ezer, néhány tízezer forinttal. A pazarlásnak ez a módja pedig — a gyakorlat ezt bizonyítja —, úgy látszik, elfogadott a legtöbb helyen. De meddig? F. Z. Ágazati kongresszusok (Folytatás az 1■ oldalról.) kenységét, s meghatározta a további tennivalókat, A tanácskozáson 'részt vett Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára is. A szakszervezet központi vezetőségének nevében Szabó Endre főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Elmondta, hogy a szakszervezet aktívan bekapcsolódott a közalkalmazottak úgyszólván valamennyi anyagi foglalkozási rétegét érintő korszerűsítési intézkedések előkészítésébe és megvalósításába. Érvényesítette érdek- képviseleti és érdekvédelmi szerepét. A szakszervezet fontos célnak tartja, hogy az elkövetkező öt évijén a közalkalmazottak életszínvonala érzékelhetően emelkedjen, életkörülményei pedig több tekintetben javuljanak. A vitában szót kért Horváth István is. A Központi Közlekedésiek: Bizottság titkára legfontosabb feladataink között említette, hogy a politikai intézményrendszerünkben , végrehajtott mindenféle változtatásnak a szocialista demokrácia szélesedését és teljesebb kiépítését kell szolgálnia. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a közalkalmazottak munkakörülményei nem rosszabbak — igaz, nem is jobbak — az átlagosnál, s ha ezen a területen sikerül előbbre lépni, akkor nem egyszerűen a közalkalmazottak munkafeltételei javulnak, hanem az állampolgárok milliói is jobb érzéssel fordulnak meg a közhivatalokban. A kongresszus küldöttei határozatot fogadtak el az elkövetkező fél évtized legfontosabb feladatairól, majd megválasztották a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke Prieszol Olga, főtitkára Szabó Endre lett. Titkárai: Baloghné dr. Szőcs Klára, Kőrössy Jenő és Márkus István . Esélyegyenlőség a fuvarozásban Pörögnek a kerekek, dől a kocsi, Oláh Imre útban a győzelem felé A hét végén a Fővárosi Tanács dísztermében tartotta XXXI. kongresszusát a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. A tanácskozáson részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, Urbán Lajos közlekedési miniszter, és Szlovatsik Károly, a SZOT titkára is. A megnyitót követően Mol- dován Gyula főtitkár számolt be a 160 ezer tagot képviselő, mintegy 350 küldöttnek az elmúlt öt esztendő tevékenységéről, s vázolta a soron következő feladatokat is. Kiemelte: a népgazdaság általános helyzetéből adódóan csökkentek a szállítási igények, s így kevesebb lehetőség volt a teljesítmények növelésére. Ezzel párhuzamosan fokozatosan romlott a járműipar műszaki állapota, lelassult a keresetnövekedés üteme és nőtt a tényleges munkaidő. A VII. ötéves tervben a szakszervezet véleménye szerint javítani kell Budapest és az öt vidéki nagyváros . tömegközlekedési helyzetét, s meg kell teremteni a magánfuvarozók és nagyvállalatok közötti versenyben az esélyegyenlőséget. A főtitkár beszámolóját követő vitában felszólalt Czinege Lajos is. Értékelve az iparág eredményeit és gondjait, felhívta a figyelmet arra, hogy alapvető egyenlőtlenségek alakultak ki az infrastruktúra és a termelés között. Feladataink is adottak, s már most el kell kezdeni a felkészülést az ezredfordulón várható műszaki és technikai • fejlődésre. Szót kért a vitában Urbán Lajos is, aki a fuvarpiacon egyre jobban megélénkülő versenyről beszélt. A vitát követően a kongresszus határozatot fogadott el, majd megválasztották a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A KSZDSZ elnökévé F. Szabó Istvánt, alelnökeivé Mátyási Árpádot és Mónus Gábort választották. A főtitkár Moldovan Gyula lett, a szakszervezet titkárai pedig Hegyi Kálmán, Jenecsek István és Papp Béla.