Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
Munkaerőmozgás házon belül Aki tanult, az maradjon nálunk A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM , _____- 1985. DECEMBER 7., SZOMBAT Ny ílt, szókimondó véleménycsere Nem kifogást, módszert keresve Az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bi- ^ zotlságának legutóbbi ülésén, amelyről tegnapi szá- ^ munkban tudósítottunk, a testület elfogadta a XIII. ^ kongresszus határozataiból adódó helyi teendők feladat- í tervét. Mint írtuk, nyílt, szókimondó, demokratikus vi- 5 ta után. Ezt dr. Szászik Károly, a pártbizottság első ^ titkára összefoglalójában így értékelte: — Saját határozataink biztatnak az őszinteségre, ^ nyíltságra. Számtalan teendőnk van még, de a mai vita ^ is bizonyítja, hogy jó úton haladunk. Persze haladhat- í nánk gyorsabban is — tartalmasabb, színvonalasabb í ideológiai munkával —, s az sem baj, ha kevesebb í szóval, de felkészültebben, informáltabban, meggyőzőb- ' ben érvelünk. Érdekes beszélgetésünk volt a napokban a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezetben. Nyolcéves ottani munkaviszonyának sajátos tapasztalatait mondta el Ihász Zoltán termelési elnökhelyettes, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lehetőség van a közös gazdaságban az úgynevezett átrétegződésre. Üj helyzetben Leegyszerűsítve a fogalmat, az iránt érdeklődtünk, hogy a gazdaságban az egyes foglalkozási szinteken belül volt-e, van-e egyféle vándorlás, mégpedig a továbblépés, a szakmai fejlődés igényével. — A munkaerő mozgását és étrétegződését az itt eltöltött nyolc évem alatt a külső és belső hatások befolyásolták. Talán kezdeném ott, hogy a szövetkezet zöldségtermelő modellgazdaság. Tudatos fejlesztés eredményeképpen hoztuk létre a zöldségfeldolgozó üzentünket, amely teljesen új kapacitásként lépett be a gazdaság életébe, mintegy 110 álláshelyet teremtve. Az új munkahely létszámigényét nagyobb részben kívülről felvett emberekkel elégítettük ki, valamint a segédüzemágban dolgozó elektromos és mechanikai műszerészek, lakatosok áramlottak át oda. Ám a tőkés gyártmányú, magas műszaki színvonalú gépsor üzemeltetése és karbantartása nagyobb tudást is igényelt a volt segédüzemági dolgozóktól, ezért speciális továbbképzésre küldtünk sokakat. Ugyanígy speciálisan kellett kiképeznünk a betanított munkásokat, akik a gépsoron dolgoznak, a központi irányításból átkerülő, adminisztrációs munkakörben tevékenykedők szintén meg kellett, hogy tanulják az új feladatok ellátását. De mint mondtam, kívülről is kellett munkaerőt toboroznunk. Így több élelmi- szeripari mérnököt, valamint hűtőházi munkában jártas vezetőt vettünk föl, és más szakembereket. Ugyanígy a hűtőházba kellő gyakorlattal rendelkező méríci Monort a Kossuth Lajos utcán át hagyja el Monori-erdö irányában, a legutolsó házak után balról egy kis faházat lát, amelyet hatalmas antennaerdő vesz körül. Talán nem mindenki tudja, hogy itt működik az MHSZ Pest megyei szervezetének rádiós versenyállomása, s azt sem, hogy nem véletlenül került épp Monorra. A HA—7—KSR hívójel 1972- ben hangzott fel először az éterben. Akkor alakult meg ugyanis — az MHSZ helyi szervezete keretében — a monori rádiósklub. Igaz még nem voltak túl sokan, az első alapgépük is csupán egy 10 wattos kis készülék volt, ami amatőr berkekben is csak az első lépcsőfoknak számít. Az eltelt 13 évben azonban a lelkes és többségükben hűséges alapítók kemény és aprólékos, de magas színvonalú szakmai munkával olyan kiegészítő rendszereket és antennákat építettek — hobbiból —, amelyeket bárhol Európában — rádiósberkekben — elfogadhatnának. Persze az eredményes versenyzéshez nem elegendő a korszerű készülék és antennapark, hozzáértő és ördöngös ügyességű operátorok, kezelők kellenek. Monoron ez a gárda is kialakult. Évről évre jobb eredményeket értek el, kiérdemelték a versenyállomást, a különböző elismerő fokozatokat. A siker csúcsa azonban 1985. A közelmúltban megrendezett országos rádióamatőr-konferencián 180 klub, illetve 21 versenyállomás elöl hozták el az első díjat. Elsők lettek a HH—7—B, a HA—DX és a Győzelem 40 HA—HG versenyen is. A monori rádiós versenyállomás hívójelét — a HG—7—B-t — szerte a világon ismerik. Kiváló eredményeiknek köszönhetően többek között őket is az a megtiszteltetés érte, hogy meghatározott időszakonként felvehetik a nököt vettünk föl vezetőnek, viszont a hűtőgépkezelőket, kompresszorkezelőket, az anyagmozgatásban jártas dolgozókat targoncavezetőnek a szövetkezet más területeiről, főleg a segédüzemből helyeztünk át (saját kérésükre!). De egyáltalán maga a zöldségfeldolgozó gépsor beindítása is nagy átrétegződést indított el azzal, hogy a korábban a mezőgazdaságban, a zöldségtermesztésben dolgozók az új helyzetben zöldség- feldolgozással, -tisztítással kezdtek foglalkozni. Vándorló emberek A más munkaterületről a zöldségfeldolgozóba került dolgozókat a szakmai továbbképzések mellett a saját szakmunkásaink és vezetőink betanították azokra a munka- folyamatokra, amelyeket ma sikerrel látnak el — beszélt az átrétegződés egyik formájáról Ihász Zoltán termelési elnökhelyettes, majd a másik formáról is igen tanulságos dolgokat mondott el. — Az elmúlt években az országos méretekben megindult kisvállalkozási formák a mi szövetkezetünktől is vittek el sok szakembert. Közben megindult egy érdekes folyamat: az alaptevékenység területéről a traktorüzembe vándoroltak az emberek, a gépkocsijavító üzemből a segédüzemágba. Így alakult ki az a helyzet, hogy aki eddig karbantartó volt a gépkocsijavítóban, a segédüzemágban lakatos lett, aki eddig traktort szerelt, az most targoncát javít. Időközben persze voltak átképzések, így a segédüzemág megfelelően képzett gárdája garantálni tudta a szövetkezet árbevételét — magyarázta az összefüggéseket a termelési elnökhelyettes, nem hagyva ki tájékoztatásából egy nagyon lényeges dolgot, A lényeges dolog az, hogy a fizikai állományú dolgozók szövetkezeten belüli egyik munkahelyről a másikra való vándorlását belsőleg szabályozni lehet. Ehhez a fökapcsolatot a jelenleg a föld körül hajózó két magyar ex- pedícióssal, Fa Nándor hajóépítővel és Gál József gépész- mérnökkel. Ök körülbelül két év múlva érkeznek haza Balaton 3-1 típusú vitorlásukkal. Addig a monori rádiósok is segítenek élményeik, tapasztalataik közvetítésében. Isö kapcsolatfelvételükre december 9-én, hétfőn, előreláthatóan a déli órákban kerül sor. Az izgalommal várt eseményen természetesen mi is ott leszünk, s tudósítunk. Hétfői lapszámunkban azonban erről még nem, de a rádiósklub tevékenységéről részletesebben is beszámolunk. Hátha akadnak, akik kedvet kapnak, hogy az éter lovagjaivá váljanak. Meglehetősen vigasztalan látványt nyújt — immáron hosszú évek óta — a vonzás- körzet útjainak széle, pontosabban az árkok, s az azokat kísérő sávok. Mindenütt valóságos szeméthegyek csúfítják a környezetet, amely nem vet jó fényt környezeti kultúránkra. Péteri és Gyömrő között az öt kilométeres távon a közelmúltban volt alkalmam gyalog végigsétálni. Figyeltem az árkot, amely a legkülönfélébb szeméttel volt tele. Láttam unitoxosdobozt, lekvárosüveget, rothadó hagymát, krumplihéjat. Még felsorolni sem lehet, hogy hányféle szemetet láttam még. Pedig Gyomron és Péteriben is van intézményes szemétszállítás. ágazatvezetők hozzájárulása kell, és kellett is. mert az átrendeződést nem lehetett mértéken felül elfogadni. Ám a szövetkezetnek érdeke volt, hogy a magát továbbképző dolgozó helyben maradjon, ha más főágazatbari is, így az ilyen egyéni igényeket a lehetőségekhez mérten igyekeztek figyelembe venni, szabályozni, de nem kifejezetten megakadályozni. Nehéz is lett volna erősebben szabályozni a belső vándorlást, hiszen a szövetkezet vezetősége által kezdeményezett szakmai továbbképzések után megnőtt az emberek igényessége, magasabb szakmai felkészültségük tudatában, ezért házon belül keresték a mindig jobb helyeket. Ugyanígy befolyásolta az irodai dolgozók átrendeződését is a tudatos iskoláztatás. Közép, vagy felsőfokú végzettséget szerzett adminisztratív dolgozókból, például csoport- vezetőkből osztályvezetők lettek, osztályvezetőkből főága- zatvezetők. TovábLáKnak Legvégül a munkaerőmozgás egy speciális esetéről beszélgettünk, arról, hogy a Ferihegy II. repülőtér építésének ideje alatt nagyon sok traktoros, építőipari szakmunkás ment el a szövetkezettől, mert a reptéren jobb feltételeket tudtak teremteni nekik. Napjainkra azonban a munkaerőmozgás összes következményeit elég jól átvészelte a gazdaság. Továbbra is képez- tetnek szakmunkásokat, még akkor is, ha nem mindegyikük marad meg a szövetkezetnél a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után ... Aszódi László Antal Goijibán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70.), Monoron, Monori-crdőn, Vasadon, Cscv- haraszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben). Maglódon és Ecseren: dr. Kóspál Lajos (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Menőén: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri és az üllői. Fogorvosi ügyelet: szombaton reggel 7 órától 13 óráig, Monoron, a szakorvosi rendelőben. A vecsési és üllői betegeket 8- tól 14 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig: Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Fodor János Vasad, Ifjúság u. 9. Beteg állatok bejelentése: reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Ezzel nem azt akarom bizonyítani, nogy az útmenti sze- metelők eobe a két községbe valók. Az viszont biztos, hogy a szemetet autókról zúdították az árokba. Lehet, hogy nem nappal, hanem az éjszaka lep. le alatt. Bárhogy is történt, nem ártana egy kis nagytakarítás a közutak mentén. Csak azt nem tudom, kinek a feladata lenne ez. A hét közepén bosszankodtak azok az utasok, akik a Keleti pályaudvarról induló 20 óra 40 perces békéscsabai személyvonattal igyekeztek hazafelé. A szerelvény az 1-es vágányról indult a Viharsarok fővárosába, de az utolsó szerelvény a vágány végétől legalább 50 méterre állt. Már bemondta a hangosbeszélő, hogy Ez utóbbi mondat már nem annyira a konkrét hozzászólásokhoz, hanem általában az agitációs, propagandamunka feladataihoz kapcsolódott. Egyébként a testület ülésén is, mint mostanában sok- más fórumon, a gazdálkodási, termelési témák voltak enyhe túlsúlyban, ám valamennyi felszólalás fontos politikai töltést hordozott. Godó János, a Monori Állami Gazdaság pártbizottsága titkára saját helyzetükön keresztül elemezte a feladatokat és a lehetőségeket. — Ha azt akarjuk, hogy jobban éljünk, könnyű megfogalmazni, mi a teendő: többet kell termelni, jobban és olcsóbban. Ám csak látszólag ilyen egyszerű a helyzet — mondta. Véleményével összecsengett egyébként Racskó Károlynak, a gombai Fáy András Tsz pártvezetősége titkárának véleménye is. ök főleg a mezőgazdasági üzemeket foglalkoztató gondokról beszéltek. Arról, hogy például a növénytermesztésen belül alig van már jövedelmező ágazat. Miben látják az okokat? Mindketten hangsúlyozták maguknak a gazdálkodó üzemeknek a felelősségét, de sokallták az elvonásokat, s az egy éven belül is többször kiszámíthatatlanul változó szabályozókat. Súlyosbítja a helyzetet az a fajta árképzés is, miszerint a mezőgazdasági üzemek által vásárolt termékek drágulnak, az általuk előállítottakért pedig nem kapnak többet. Politikai károkat is okoz viszont, hogy míg a termesztőtől nem vagy csak nagyon olcsón veszik át például az almát, mégis, mire sok átvételen keresztül a vásárlókhoz jut, jelentősen fölmegy az ára. Ehhez a témához kapcsolódott indulatos szavakkal Sedazonnal indul a vonat. Sokan futva igyekeztek elérni a szerelvényt, ez sikerült Is nekik, mert a vonat — a figyelmeztetés ellenére — nyolcperces késéssel startolt. A szerelvény jegyvizsgálója gyorsan haladt a fülkékben. Egy férfi — kissé illuminált állapotban — nehezen találta a jegyét, amely 10 kilométeres utazásra jogosította őt fel. Igen ám, de már Rákoshegyen járt a vonat, az pedig már több mint 10 kilométer a Keletitől... A kalauznő 20 forint pótdíjat rótt ki a feledékeny utasra, még azt is tudta róla, hogy Maglód-nyaralóig utazik. — Kicsit spórolós ember maga — mondta a férfinak. ró János nyugdíjas Is, aki tarthatatlanak ítélte azt a helyzetet, hogy évek óta — bár tervgazdálkodásról beszélünk — nem megoldott például a sertés, a burgonya, a káposzta, az alma, a bor biztonságos és gazdaságos termeltetése. — Néha ez a sok, néha az a sok — mondta- — Persze hogy akadnak, akiknek elmegy a kedvük, felhagynak a sertés- tartással, a burgonyatermesztéssel, kivágják az almafákat. Nem az a hibás, aki többet termel, hanem az, akinek az a feladata, hogy a maga posztján előre nézzen és lásson. A nyugdíjas tsz-elnök, egyébként a fegyelmi bizottság elnöke mondott más irritáló példát is. Egy termék elnyerte a Kiváló áruk fóruma elismerést. Rákerült az embléma — fölment az ára. Később romlott a minősége, ezért megvonták tőle az elismerő jel viselésének jogát. S az ára? Az maradt. — Az ilyen, látszólag apró, filléres dolgok is irritálják az embereket — mondta Sedró János, tanulságul azt hangsúlyozva: nem elég. ha kritizálni tudunk, minden területen nélkülözhetetlen az önkritika is. Ismert a mondás, csak az hibázik, aki dolgozik. De a hibákat minél előbb ki kell javítani. S ismét a politikai hangulatot, a lakosság közérzetét befolyásoló témákkal folytatva, Racskó Károly az egyes kivitelezők, szolgáltatók kollektív felelősségéről is beszélt. Egyáltalán nem követhető példának hozta fel a PVCSV gombai, bényei tevékenységet, illetve a gombai patakot átszelő közúti híd építőinek — a KM Közúti Igazgatóság veres- egyházi üzemmérnöksége — munkáját. A késlekedés, a lassúság, a rossz minőség önmagában is okoz károkat, de az is megtörténik, hogy társadalmi munkában épült létesítÚgy látszik, nem először ta. lálkozott vele ... Hányszor tapasztalhatjuk a vendéglátó egységekben, hogy egy-egy csoport ebéd után arra kéri a pincért, állítson ki számukra hivatalos számlát, amelyet majd elszámolnak a mun. kahelyen. Erre van lehetőség, hiszen ezek azok az úgynevezett — kiszállás közbeni — munkaebédek. Nekem cseppet sem szimpatikus ez a dolog, még akkor sem, ha legális. A legutóbbi vasárnap Gyomron, a Csillag presszóba tért be egy négytagú férfitársaság. Óvatosak voltak, mert mielőtt leültek volna az asztalhoz, megkérdezték a kiszolgálót, hogy kaphatnak-e hivatalos számlát a fogyasztásról. Amikor nemleges választ kaptak a pult túlsó oldaláról, gyorsan távoztak. Csak arra lettem volna ki. váncsi, mit jegyeztettek volna fel a számlára. Hiszen vasárnap volt, tehát nem munkanap, s ebben az egységben csak italt árusítanak ... G. J. mények mennek tönkre miatta. A vitában persze, mint ahogy Sedró János is igényelte, bő teret kapott az önkritika is. Szinte minden felszólaló hangsúlyozta, hogy mind a termeiő, mind a politikai munkában sok a tartalék. Fontos és jogos ig'ény — mondta például Racskó Károly, hogy a döntések idejében szülessenek. Hörömpö Jenő, a Vetőmag Vállalat monori területi központja párt- vezetőségének titkára azt is kijelentette: — Az ideológiai munka a jelenlegi bonyolult feltételek között nehezebb, s e területen feladatainknak csak részben tudtunk eleget tenni. Pedig nagyon fontos, hogy ne csak általánosságban értsünk egyet az elvekkel, hanem azt tettekkel is bizonyítsuk. Neumann Mihály nyugdíjas szerint, hogy mit tehetünk, milyen feladatokat oldhatunk meg a jövőben, az attól is függ. hogyan dolgoztunk eddig. Hangsúlyozta: az eredményes politikai munka érdekében az alapszervezeteknek folyamatos segítséget kell kapniuk. Kozák Sándorné nyugdíjas szintén az ideológiai munka jelentőségét, az emberi tényezők fontosságát hangsúlyozta. . . Pokorny Róbert üllői iskolaigazgató arról a nagyon fontos témáról beszélt, amelynek mind a kongresszusi határozat, mind a pártbizottság feladatterve nagy jelentőséget tulajdonít. Nevezetesen az ifjúságpolitikai, családvédelmi munkáról. Hangsúlyozta, sem az iskola, sem a szülők nem háríthatják a másikra vagy a társadalomra a gyerekek nevelését. Mindenkinek éreznie kell a saját felelősségét, hiszen arról van szó, hogy kik kerülnek a helyünkre a termelő-, a politikai vagy akár a nevelőmunkában. A vitában felszólalt még dr. Csernus J. Alán, a monori szakrendelő igazgató főorvosa, aki megindokolta, hogy miért és milyen egészségügyi feladatokat kell megoldani a körzetben az elkövetkező években. Dr. Szászik Károly a bevezetőben idézetteken túl — összefoglalójában többek között azt is hangsúlyozta: — Minden téma tárgyalásánál előbb-utóbb eljutunk a káderkérdésekhez. Üj stílusú, új szemléletű gyakorlat végrehajtásához új emberek is kellenek. Ez azonban nem lehet kampányfeladat, hiszen a jelenleg helyükön lévők többsége alkalmas az eredményes munkára. S aki dolgozni akar — idézett egy tadzsik közmondást —, az a módszert keresi, aki nem, az a kifogásokat. Mi az előbbit akarjuk és tesszük, mert csak Így fogynak el gondjaink és gyarapodnak eredményeink. Vcreszki János v. Kisiparosoknak Taggyűlés December 9-cn, hétfőn 17 órakor a KIOSZ monori székhazában taggyűlést tartanak, amelyen várják a területileg idetartozó kisiparosokat. Napirenden aktuális témák szerepelnek. (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) Találkozás az éterben Két év alatt a föld körül Decemberi notesziapok — Szemét, spórolós utas, számla Vasárnap, a hivatal pénztárcájából?
