Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

V Egyszerű Yk rszágszerte tart a fel- v mérés a településfej­lesztési hozzájárulásról. Házról házra járnak a ta­nácstagok, gyűjtik az ada­tokat Verőcemaroson is. Versenyt Péter tanácselnök estéit is meghatározza mostanában, hogy saját körzetében kopogtat ked­vező válaszokért. Most azonban az egész telepü­lésről, a teho. koncepciójá­ról kérdezzük. — Egységesen ezerkét­száz forintot javasoltunk, de a változatos területi összetétel miatt különböző célokat határoztunk meg, összesen ötöt. Ezek a kö­vetkezők: Verőcén iskola- bővítés, Kismaroson tor­naszoba és új tantermek építése, fogászati szakren­delés beindítása. Itt szük­séges volna egy szabad strand kialakítása is. Szo- kolyán tornaterem hiány­zik, Kóspallagon pedig egy napközis konyha. Azt tapasztal juk, hogy a körültekintő tervezés elle­nére se talál megfelelő visszhangra ez a forma. Hetekig dolgoztunk az elő­készítésen. csak a posta- költség ötvenezer forint volt. Arról pedig, azt hi­szem, nem is kell beszél­nem, hogy esténként há­nyán járják a házakat! En­nek ellenére az a vélemé­nyem, nem szabad erőltet­nünk, bár úgy érzem, nem érte el célját a felkínált döntési szabadság. Ráadá­sul sok negatív példáról számol be nap mint nap a televízió, a rádió és az országos lapok egyaránt. Dacosak lettek az emberek. Azt hallják, hogy máshol se szavazták meg, akkor ők miért tennék? Csak nem hagyják magukat be­csapni? Pedig szó sincs erről, csak a saját életük­ről. Ha nem szavaznak igennel, akkor egyszerűen nem valósulnak meg a ter­vezett célok. Ilyen egysze­rű a képlet. Ennek ellené­re mi mtég'is szeretnénk elérni a beleegyezést, mert mindnyájunk érdeke ezt kívánja. D. Z. A KISZ KB székhazában Blaskó János kiállítási Blaskó János kiállításának leghangsúlyosabb, s talán esz­mei szempontból összefoglaló eleme a Determináció címet viselő gipsz földgolyó volt: egy Népek barátsága címet viselő emlékmű terve. Már az utcáról látni lehet a kiállító­terem üvegfalain át. Fehér­ségével, méreteivel rögtön fel­hívta magára a figyelmet. A determináció kettős je­lentéssel szerepel a mű címe­ként. Meghatározza az ember sorsát biológiailag, földrajzi­lag egyaránt, hogy a Föld lakója. Ugyanakkor az ember is meghatározhatja cselekede­teivel, egymáshoz való vi­szonyával ennek az égitestnek a sorsát, az emberi nem je­lenlétével sajátossá vált jel­legét. ...és mégis zöld... Blaskó János ezen a mű­vén — s általában a többin is — nem egy elérendő, po­zitív célt, eszmét alakított plasztikává. Éppen ellenkező­leg: a meg nem valósuló po­zitív eszme következményeit: a népek ellenségeskedése következtében széttört föld­golyót. Blaskó János alkotói vilá­gát emberközpontú világ- szemlélet jellemzi. Legtöbb művén szerepel az emberi fi­gura, s ez a kompozíció leg­hangsúlyosabb eleme. Ez az, amely a többi motívum hely­zetét, formáját meghatározza. Számos olyan művet is lát­hatunk azonban kiállításán (pl. a Determináció, amely­nek emberközpontúsága az emberi alak jelenléte nélkül nyilatkozik meg.) Szemléletes példája ennek az „... és még­is zöld a fű" című alkotás, amely keretbe foglalt ter­mészetdarabkát jelenít meg. A szerves anyag kompozíció­vá alakításának más szobro­kon már láthatók az előzmé­nyei. A Ballada című művön is található egy konkrét fa részlete, amelybe a bronzfi­gura kapaszkodik, amellyel megtartja magát. A két elem egymásrautaltságának, a ter­mészet és az ember meghatá­2601 Vác. Pf. 32: A harátkezás fiatalít Á munkaterv szerint, tar­talmasán és jókedvűen telnek a hétfő esték a vácdukai nyugdíjasklubban. Váltakoz­nak a mindig emlékezetes ki­rándulásaink a TIT-előadá- sokkal, énektanulással, jóízű beszélgetésekkel, névnapün­neplésekkel, tanulással, sőt: vidám jelenetek betanulásá­val is. Már az is élmény, amíg időseink próbálnak, ala­kítják a kapott szerepet és bámulatos, korukat megha­zudtoló ügyeséggel élik bele magukat a játékba. Így elér­kezett az idő, amikor — ked­vet kapva a váchartyáni test­vérklub dukai nagy sikerű szereplésétől — falunkban is meghirdettük a nyugdíjasok vidám estjét. Kétszer ismételtük meg sze­replésünket, örültünk a sok őszinte tapsnak. Kedves jele­netek voltak, amikor az elő­adások végén a gyerekek és unokák csupa szeretettel gra­tuláltak a nagymamáknak és nagypapáknak. Ezután már örömmel tettünk eleget a váchartyáni meghívásoknak, jó kedvvel pergett ott is az előadás, hálás közönség előtt. Utána pedig terített asztalok, a község vezetőinek jóleső kö­szöntői. baráti szavak — kö­szönjük! Hamarosan követte ezt az őrbottyáni Kvassay klub ked­ves meghívása — a lassan rutinos. 40 tagú „művészgár­da” november 23-án már ör- bottyánban adta elő vidám jeleneteit, énekeket, verseket, táncot, zeneszámot. Az előadás közben is felcsattanó tapsokat, a tele termet, az itt is meg­ismétlődő kedves vendéglátást ezúton is megköszönjük. Nyugdíjasainkon a szereplé­seik után ugyan nem látszott meg a fáradtság, szinte meg­fiatalodtak. Nem volt fájós láb. szédülés, gyógvszerszedés. ismét bebizonyosodott — mint már tíz1 éve annyiszor —, hogy az ébren tartott tanu­lás. megmozdulások, szomszé­dolások. a kötött barátságok felfrissítenek, talán értéke­sebbek leszünk magunk és mások előtt is. Közeleg klubunk 10 éves évfordulójának megünneplése, 1986 januárjában sor kerül erre is. Ha csak azzal adtunk életet az éveknek, hogy eny- nyi ideje összetartunk, tanu­lunk, utazunk, barátkozunk, akkor is értelmes lett az öreg­ségünk. További éveinkhez kívánunk tagjainknak és va­lamennyi nyugdíjasklubnak jó egészséget, tartalmas munkát és sok szomszédolást a jövő­ben is. Gáspár Emil klubvezető rozott kapcsolatának egyfajta megfogalmazása . ez a szobor. E gondolat jelenik meg más plasztikai formában a Deter­mináció vagy az .. és még­is zöld a fű” című műveken, ahol az emberi alak elhallga­tása éppen a hiárfyával való hangsúlyos utalás rá. Blaskó művészetében a föld­golyó szimbólumának meg­jelenése előtt is szerepelt égi­test motívuma: a Napé. Ha nem is konkrétan megjele­nítve, de utalásokkal szinte minden alkotáson jelen van. A Napraforgó, a „Ha meghal a Nap” című alkotásokon ép­pen úgy, mint a Család című csoportkompozíción a figurák feje a Napot, az általa jelzett életet, a szellem világosságát, az emberi értelmet szimbo­lizálja. Az emberi fej ezeken a műveken szinte szabályos kör alakú, részletei stilizáltak. Az arc mindig felfelé, az égre a Nap felé néz. Ugyanezeken az alkotásokon a tégla, a beton, a fém részle­tek pedig szorosan a földhöz kötődést jelzik, mint ennek a bolygónak jellegzetesen ember használta és alkotta anyagai. Ám ennyire az ember tevé­kenységére, alkotó munkájára jellemzőek ezek az anyagok, Blaskó szobrain ugyanúgy jel­képezik a személyiség kitelje­sedésének gátjait, pusztulásá­nak lehetőségeit. A téglák valóságos mérete mellett a kicsinyített emberi figura el­tűnni, megsemmisülni látszik. Két állomás Az apró figurákat agyon­nyomják a hatalmas tömbök­ké nőtt falak az ölelkező vagy a Madách-emlékműterv című alkotásokon. Blaskó János ars poeticája­ként értelmezhető a kiállítá­son a Művész című szobor, melynek figurája kőszerű mo­tívumok között áll, s egy ke­retbe megkísérli belefogni a valóság valamely jellemző részletét. A keretbe a szobor­ral szembeforduló kiállítás- látogató kerül bele. De ugjmn- ez a keret jelenik meg a Művész alakjától függetlenül egy kis szervei vafósájgdarab­bal az .......és mégiis1 zöld a fű ” című' munkán. A két al­kotás Blaskó János művészi útjának két állomását jelzi: az üres kerettel keresőt, majd a keretbe tartalmat találót, s ezt a tartalmat hittel átadó, a valóság művészi újraterem­tésére törekvő szobrászt. Balconyvári M. Ágnes Szobrász, grafikus Üzemi tárlat A váci művészeti fesztivál­hoz kapcsolódik az a tárlat mely hétfőn délután fél 2-kor nyílik a HAGY-ban. Pauliko- vics Iván szobrász- és Tán cos László grafikusművész al­kotásait és munkásságát Nagy B. István festőművész méltat­ja. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1985. DECEMBER 7., SZOMBAT Ünnepi ülés az évfordulón Felszabadulásunkra emlékeztünk Tegnap délután együttes ün­nepi ülést tartott az MSZMP Vác Városi Bizottsága és Vác Város Tanácsa. Szalag Árpád, a pártbizottság titkára köszön­tötte a résztvevőket, közöttük dr. Olajos Mihályt, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkárát, Gáspár Andrást, a megyei pártbizottság munka-' társát, a testvérváros Gödöllő képviselőit: Herczenik Istvánt, a városi pártbizottság első tit­kárát, Papp István tanácselnö­köt, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet hadsereg képviselőit, Nyi­kolaj Szikacsint és Szergej Ignatyijevet. Az ünnepi ülés szónoka Weisz György tanácselnök volt, aki közvetlen hangvételű be­szédben, őszinte emberi sza­vakkal emlékezett az elmúlt több mint négy évtized esemé­nyeire, a város látványos, s az itt élők életében közvetlenül is mérhető fejlődésére, s felvázol­ta a jövőt is. Ezután, mint az már hagyo­mány, a tanácselnök kitünteté­seket adott át. A városi tanács a város díszpolgára címet ado­mányozta Homózi Miklósnak, a váci központi postahivatal nyugalmazott vezetőjének, aki 35 esztendeig volt a városi ta­nács tagja. A Vác városért elnevezésű kitüntetés első fokozatát Tari Kálmán nyugalmazott tanács­elnök-helyettes, második foko­zatát Wonkóber Margit nyu­galmazott tanár, ugyanennek a kitüntetésnek a közösségek^ által elnyerhető fokozatait a Városgazdálkodási Vállalat Rózsa György, illetve a Forte Petőfi Sándor szocialista bri­gádjai nyerték el, kiemelkedő társadalmi tevékenységükért. Az ünnepség második felé­ben a váci szimfonikus zenekar adott díszhangversenyt Szalai Miklós vezényletével. Valóban mostohagyerekek? Több támogatást érdemelnek Már hagyomány, hogy az év vége közeledtével a Váci Izzó MTE természetjáró szakosztá­lya összegzi egész évi tevé­kenységét, a vezetőség beszá­mol a végzett munkáról és azokról a gondokról, felada­tokról, amely a tagságot érin­ti. — Az évek óta megyei szin­ten is kiemelkedő munkát végző szakosztály taglétszáma több mint. száz, mely úgy tű­nik, az év vége felé rohamo­san csökken — hallhattuk Szá­lát) Katalintól, a Szakosztály vezetőjétől. — Az erre az évre tervezett tizenhat túrából csak kilencet tartottak meg. Az ok: nem si­került mindig szállást szerez­ni, olykor kevesen jelentkez­tek egy-egy túrára. A legki­sebb létszámú túrán tizen­egyen vettek részt, a legna­gyobbat 42-en járták végig. A tagságon kívül, mintegy öt- venen vettek részt vendégként a túráikon. A vezetőség és a tagság sza­vaiból kitűnt, nem értenek egyet azzal, hogy a sportkör az eddigi tíz forintról húsz fo­rintra akarja emelni a havi tagsági díjat. Mint mondot­ták, ez egy négytagú család­nak már megfizethetetlen — hiszen túráik minden esetben családos túrák — s ehhez jön Az Autóklub terveiről Nagyon fontos az utóképzés A Magyar Autóklub kül­döttgyűlésén a váci szerveze­tet Bozóki László titkár kép­viselte. Vele beszélgettünk az érdekes eseményről. — Először is a kongresszusi palota látványa, később meg­tekintése jelentett nagy él­ményt mindnyájunk számára. Én is csak hírből ismertem, meg a képernyőn láttam, de a valóságban minden képzeletet felülmúlt. Méltó helyet kapott a 416 ezer tagot számláló, a szervezetek által irányított helyi csoportokkal rendelkező országos egyesület. — Mi volt a program? — A tanácskozás jelszava ez volt: „A Magyar Autóklub a biztonságos, energiatakaré­kos, kulturált közlekedésért!’’. A 120 tagú elnökségben poli­tikai, tömegszervezeti, intéz­ményi vezetők, színészek, írók, egyetemi tanárok foglal­tak helyet. A vezetőség be­számolt az 1982. évi küldött- közgyűlés határozatainak a végrehajtásáról. Szó esett a szervezettségről, a közúti bal­eset-megelőzésről, a műszaki szolgáltatásokról. Tájékozta­tást kaptunk a klub pénzgaz­dálkodásáról, a külföldi kap­csolatokról. Ezt követően vitá­ra bocsátották a Magyar Autóklub 1986—1990. évi fej­lesztési irányelveit. — ön is felszólalt a vitá­ban? — Készültem felszólalásra, de az idő rövidsége miatt csak írásban adhattam be. ja­vaslatomat. Témája az úgy­nevezett utóképzés fontossága volt. A vállalatoknál, közle­kedési üzemeknél dolgozó gépkocsivezetők rendszeres to­vábbképzést kapnak. Ezt sze­retnénk elérni az egyéni gép- járművezetőknél is. Nekik is szükséges, hogy tájékozódja­nak az új rendeletekről, köz­lekedéssel kapcsolatos jogsza­bálymódosításokról s egyéb tudnivalókról. A küldöttköz­gyűlés elfogadta a Magyar Autóklub — következő öt év­re szóló — fejlesztési irányel­veit, ebben már szó esett er­ről a témáról is. Jóváhagytuk a klub módosított alapsza­bályát. — Vácnak mit hoz a jövő? — Lőwy Sándor utcai iro­dahelyiségünk sajnos nincsen szerencsés helyen és műszaki állapota is kifogásolható. Sze­retnénk a művelődési köz­ponttal szemben a tanács se­gítségével új,, korszerűbb he­lyiséghez jutni. A váci segély- szolgálat mellett Vácrátóton és Verőcemaroson működik mini műszaki állomásunk. A közgyűlésen beszéltem dr. Csicsay Ivánnal, a MÁK Pest Megyei Szervezete elnökével. Felmerült annak gondolata, hogy átvesznek Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemtől egy csarnokot. Azt megfelelő szerszámokkal, műszaki fel­szereléssel látnánk el, és al­kalmas lenne a gépjárművek műszaki vizsgáztatására. Vác kapna hetenként egy napot, ez megkönnyítené, különösen régebbi járműveknél az idő­szakos ellenőrzést. Papp Rezső még az útiköltség, a szállás- költségek, az élelem. Nem tartják megfelelőnek a sport­kör támogatását sem, úgy ér­zik ők mostohagyerekek. Ezért fogalmazódott meg a tagság­ban, hogy szívesebben tartoz­nának a gyári szakszervezeti bizottsághoz, mint a sportkör­höz. Ezekre a felvetett kérdésekre a yáiaszt Mgyer. Qéza, a Pest Megyei Természetjáró Szövet­ség elnöke adta meg. Válaszá­ból kitűnt, hogy ahol sport­kör működik, ott nincs lehe­tőség a szakszervezethez tar­tozni, de válaszából az is ki­tűnt, hogy a tagság beleegye­zése és jóváhagyása nélkül senki sem emelheti a tagdíja­kat. — Sajnos, sokszor találko­zunk azzal, hogy a sportkörök egyes sportágat kiemelten ke­zelnek (több pénz jut a lab­darúgásra és egyéb sportágak­ra) a tömegsport rovására. Ez a természetjáró szakosztály az elmúlt években megyei szin­ten is kiemelkedően működött, ezért a sportkör részéről is több támogatást érdemelne — mondotta Mayer Géza, a me­gyei szövetség elnöke. ÍP Hí Ezt követően Szalay Kata­lin, aki munkahelyet változ­tatott, elköszönt a tagságtól. Helyét a tagság teljes egyet­értésével Mészáros Rudolfné vette át, ő lett a szakosztály új vezetője. Kcp cs szöveg: Papp László Jólesik felidézni a jobbnál jobb túrákat Orvosi ügyelet Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap (7-én és 8-án) dr. Barvicz János lesz. Hétfőtől (9-től) az alábbi or­vosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: Hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Liphart József, szer­dán dr. Kiss Lajos, csütörtö­kön dr. Hajmer Viktória, pén­teken dr. Halmos Éva, szom­baton és vasárnap dr. Mech- linger László. Az ügyelet a régi 'kórházban (Vác, Március 15. tér 9., tele­fon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától, délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tartanak. Az ügye­let helye: Cházár András ut­ca 17. (A régi városi fürdő épülete.) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents