Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
2 ^áiian 1985. DECEMBER 31., KEDD Magyar vezetők üdvözlő távirata KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök Kuba nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte az ország vezetőjét, dr. Fidel Castro Ruzt, a KKP Központi Bizottságának első titkárát, a kubai államtanács és minisztertanács elnökét. A távirat szövege a következő: _ A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forradalmuk győzelmének 27. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a kubai népnek. őszinte tisztelettel emlékezünk arra, hogy a kubai nép huszonhét évvel ezelőtt saját kezébe vette sorsának alakítását, megkezdte az új társadalmi rend építését, és azóta pártjának vezetésével kimagasló eredményeket ért el a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet minden területén. Elismerést és megbecsülést vált ki a Kubai Köztársaság következetes internacionalista külpolitikája, amely hatékonyan segíti a nemzetközi béke és biztonság erősítését, a szocializmus és a társadalmi haladás ügyét. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy kormányainknak, népeinknek a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és az élet minden területére kiterjedő hatékony együttműködése erdményesen szolgálja országaink és népeink javát. Forradalmunk győzelmének évfordulóján szívből kívánunk Önöknek és a kubai népnek további sikereket hazájuk felvirágoztatásában, békés építőmunkájában. ★ Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravót, a Kubai Köztársaság nemzetgyűlése elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. ★ ★ ★ J obban már nem is kezdődhetett volna 1959-ben az új év Kubában a nép számára. Fidel Castro vezetésével a forradalmi erők január 1-én felszabadították a fővárost, Havannát, véglegesen elűzték az Amerika-barát Batista diktátort. Nem csak új esztendő, hanem új korszak is kezdődött akkor a kubaiak számára. Ez az esemény nem csupán a szigetország forradalmának a győzelmét jelentette, hanem lelkesítő példát állított Latin- Amerika és a világ valameny- nyi szabadságáért küzdő nemzete számára. A néphatalomnak súlyos örökséggel kellett szembenéznie: tömegnyomor és tudatlanság, monokultúrás mezőgazdaság és fejletlen ipar. A győzedelmes nap óta eltelt 27 év alatt Kuba kiemelkedő eredményeket ért el az új társadalom, a szocialista rendszer építésében. E küzdelemben a karibi ország hathatós segítséget kapott a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól, akik kezdettől fogva természetes szövetségesüknek tekintik Kubát. Az utóbbi időben egyre inkább megszilárdul Kuba nemzetközi tekintélye. A magyar—kubai kapcsolatok az élet valamennyi terén gyümölcsözően fejlődnek, hazánk támogatja szocialista építőmunkájában a szigetország népét. Nemzeti ünnepükön szívből kívánunk további sikereket kubai barátainknak. Bécs Kari Blecha sajtóértekezlete A bécsi repülőtéri merénylet tetteseinek az volt az eredeti terve, hogy izraeli utasokat ejtenek túszul, majd kényszerítik az osztrák hatóságokat: adjanak nekik repülőgépet, amellyel távozhatnak az országból. Ezt Kari Blecha osztrák belügyminiszter mondta hétfői sajtóértekezletén a tűzharcot túlélő terroristák vallomására hivatkozva. Az említett terv a magyarázata annak — fűzte hozzá —, hogy a terroristák semmilyen módon nem biztosították előre menekülésüket a merénylet után. Mint a miniszter elmondta, az osztrák rendőrök gyors beavatkozása gátolta meg a támadókat abban, hogy az El A1 izraeli légitársaság pultjáig eljussanak és ott túszokat ejtsenek. Blecha elmondása szerint az életben maradt terroristák vallomásából kiderült, hogy túszaikkal Tel Avivba akartak repülni, s ott újabb akciókat, akartak végrehajtani. A miniszter megerősítette, hogy a két fegyveres az Abu Nidál vezette szélsőséges szakadár palesztin csoport tagjának mondta magát. Az osztrák hatóságoknak — közölte a miniszter — még nem sikerült kideríteniük, hogy a merényletnél használt fegyvereket miképpen csempészték be az országba. Japán városok tiltakozása Hirosima és Nagaszáki városa egyaránt élesen elítélte a legutóbbi amerikai nukleáris fegyverkísérletet. Az Egyesült Államok — mint ismeretes — nevadai kísérleti telepén a Hirosimára 1945 augusztusában! ledobott atombombáénál pontosan tízszer nagyobb pusztító erejű hidrogénbombát robbantott, s mindezt hírhedt úrfegyverkezési programjának keretében hajtotta végre. íz í\mk\ Tanács ülése Kárpáti Ferenc vezérezredes az új honvédelmi miniszter A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet dr. Rudolf Kirchschlä- gernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására december 11-én Ausztriában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A látogatás jelentőségét hangsúlyozva megállapította, hogy az hasznos volt és kifejezte a két ország zavartalan jó kapcsolatát, elősegíti annak további fejlődését gazdasági, kulturális és más területeken. Az Elnöki Tanács a gazdasági és polgári jogi társaságok, valamint gazdasági munkaközösségek tevékenységének segítése érdekében és tulajdonszerzési lehetőségük bővítése céljából módosította a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A testület törvényerejű rendeletet hozott a nem lakás céljára szolgáló < építmények adójáról. A január 1-én életbelépő jogszabály végrehajtását részletes pénzügyminiszteri rendelet határozza meg. Az Elnöki Tanács módosította a kisiparról szóló 1977. évi 14. sz. tvr.-t. Ennek értelmében a KIOSZ a jövőben ellátja a vállalati gazdasági munkaközösségek egy részének érdekképviseletét és segíti tevékenységüket. A pénzintézeti tevékenység hatékonyságának fokozására az Elnöki Tanács módosította a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. sz. tvr. rendelkezéseit. A választójogi törvény alapján a testület időközi választást tűzött ki a Zala megyei 5-ös sz. országgyűlési választókerületben, és annak időpontját február 22-óben határozta meg. Az Elnöki Tanács személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fél és' választott meg. Személyi döntés Az Elnöki Tanács hétfői ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésben határozott. Kárpáti Ferenc altábornagyot kinevezte vezérezredessé és megválasztotta honvédelmi miniszterré. Eskütétel Hétfőn az Országház Nándorfehérvári termében Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter letette a hivatali esküt Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kárpáti Ferenc életrajza Kárpáti Ferenc 1926-ban, ötgyermekes munkáscsaládban született a Borsod megyei Put- nokon. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Még abban az évben a MA- DÍSZ járási titkára, majd a megyei pártbizottság politikai munkatársa lett. 1948-ban lépett a hadseregbe, ahol mindvégig politikai munkásként dolgozott. Század, zászlóalj, dandár politikai tiszti beosztásokban teljesített szolgálatot. Katonai-politikai akadémiát végzett. 1956-ban karhatalmis- taként részt vett az ellenforradalom leverésében. 1958-tól 1970-ig az MSZMP Néphadse- regi Bizottságának első titkára volt. 1970-ben nevezték ki a néphadsereg politikai főcsoportfőnökévé, a honvédelmi miniszter helyettesévé. Kárpáti Ferenc 1971-től Pest megyében országgyűlési képviselő. 1975-től 1985-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja volt. A párt XIII. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. A Szocialista Magyarországért Érdemrend és több más kitüntetés birtokosa. Parancsnoki értekezlet Hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban parancsnoki értekezletet tartottak, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Lázár György ismertette az Elnöki Tanács határozatát Kárpáti Ferenc altábornagy honvédelmi miniszterré történt megválasztásáról, illetve vezérezrede- si kinevezéséi1©. Ezt követően Kárpáti Ferenc vezérezredes megköszönte a párt- és állami vezető testületek bizalmát, majd szólt a néphadsereg előtt álló feladatokról. ÉV VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Ami változott, A szovjet kezdeményezések és a washingtoni válaszok Mi várható a feszültséggócokban és válságcentrjmokkan ? ALTALANOS nemzetközi PILLANATKÉP Egy esztendeje ilyenkor már ismert volt, hogy Ronald Reagan az Egyesült Államok elnöke az elkövetkező négyéves újabb ciklusra, csak éppen még hivatalosan nem iktatták be az újabb periódusra. Ezeken a hasábokon akkor az „idők szavának” neveztük, hogy az elnök választási hadjáratában sokat beszélt a békéről és annak szükségességéről, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a Szovjetunióval való csúcstalálkozóra. Ekkor már az is tudott dolog volt, hogy Gromiko, akkori szovjet külügyminiszter és amerikai kollégája, Shultz az új esztendő elején, a hivatalos elnöki beiktatás után, Genfben megbeszélést folytat arról, hogyan lehetne felújítani a tömeg- pusztító fegyverrendszerek korlátozásáról való tárgyalásokat. Ismerve azonban az amerikai választási hadjáratok anatómiáját, csak óvatos reménységgel tekintettünk az új esztendő elé, hiszen jól tudtuk azt is, hogy a fegyverkezési verseny fokozásában annyira érdekelt katonai-ipari köröknek mily meghatározó a szavuk az amerikai politika kialakításában. Emlékezetünkben őriztük azt is, hogy Ronald Reagan nem is olyan régen még „a gonosz birodalmának” nevezte a Szovjetuniót és elzárkózott mindenfajta tárgyalástól a szovjet vezetéssel. Újév napjának előestéjén most megnövekedett bizakodással tekintünk 1986 várható eseményei elé. Nemcsak a Gromiko—Shultz eszmecserére és ennek nyomán új hármas genfi szovjet—amerikai tárgyalássorozatra került sor 1935 folyamán a svájci konferenciavárosban a hadászati támadóiegyverek és a közepes hatótávolságú rakétanukleáris rendszerek korlátozásáról, hanem arról is, hogy a világűrben ne helyezzenek el katonai célokat szolgáló mesterséges holdakat, kozmikus objektumokat. S bizonyos enyhülés következett be a szovjet—amerikai viszonyban. amelyet az év legkiemelkedőbb világpolitikai eseménye fémjelzett: Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi genfi találkozója. S nemcsak a két vezető ismerhette meg „első kézből” egymás álláspontjait, mégha azok sok tekintetben ellentétesek is voltak. De Mihail Gorbacsov kifejthette nézeteit interjú formájában az amerikai tömegkommunikációs eszközök révén, ugyanúgy, mint Ronald Reagan megnyilatkozásai is megjelentek az Izvesztyijában. S a megváltozott stílushoz sorolhatjuk azt is, hogy újév napján legfőbb vezetői szinten kölcsönös televíziós üdvözletek hangzanak majd el a washingtoni, illetve a, moszkvai televíziós hálózatok közvetítésével az amerikai, illetve a szovjet néphez. Nagy eredménye volt a genfi találkozónak, hogy néhány elvi kedésben közös volt a nézet. így ahban, hogy nem robbantanak ki fegyveres konfliktust egymás ellen, nem kezdeményeznek atomháborút. nem törekednek erőfölényre a másik biztonsága rovására. Mihail Gorbacsov- nak 1986-ra meghívása van az Egyesült Államokba. Ennek konkretizálásáról máris levelezés zajlik a két világhatalom fővárosa között, s valószínűleg júniusban kerül sor 1986 e fő eseményére. Vagyis: a párbeszéd minden előjel szerint folytatódik majd legfelsőbb szinten is. Szovjet részről csakúgy, mint az Egyesült Államok NATO-szö- vetségeseinek egyes vezető köreiből joggal mútatnak rá: ezúttal azonban már tovább kell lépni. Nem lehet beérni azzal, hogy a „két nagy” ismét kifejezi elvi egyetértését néhány kérdésben, s eközben a tömegpusztító fegyverzet arzenálja semmivel sem csökken. Konkrétabb eredményekre van szükség — állapítják meg — a jövendő legmagasabb szintű tárgyalás során. S ennek előfeltételeit már most meg kell teremteni, a komcpromisszumok kidolgozásával. Genfnek kezdetnek kell lennie — úgy ahogy a világ békés egymás mellett élést óhajtó erői elvárják. DOLLÁRMILLIÁRDOK TOVÁBBI FEGYVERKEZÉSRE A szovjet diplomácia valóban mindent meg is tesz, hogy a kompromisszumok irányába terelje az események alakulását. Nem a fellegekben jár, s jól tudja, hogy például a hadászati támadó rakéták számának ötvenszázalékos csökkentésében való elvi egyetértés mit sem ér, ha nem szögezik le világosan, mindkét oldalon mekkora az a mennyiség, amely ebbe a kategóriába esik, s ha nincs egyetértés abban sem, hogy kiterjesztik-e vagy sem a fegyverkezési versenyt a világűrre, s kifejlesztenek-e vagy sem a tárgyalások közepette a jelenleginél sokkalta pusztítóbb és veszélyesebb rakéta-nukleáris rendszereket, megtartják-e vagy sem a december 31-én lejáró SALT—2 egyezményt, amelyet Washington aláírt, soha nem ratifikált, de kormányzati nyilatkozattal eddig tiszteletben tartott. A Fehér Ház ugyan azt ígérte. hogy a SALT—2-t 1986-ban is elismeri. A játszma azonban a jelek szerint még korántsem lejátszott: Shultz külügyminisztert, aki állítólag e döntés sugalmaznia volt, a Pentagon héjái támadásaik kereszttüzébe fogták, s lemondásra szeretnék bírni. Nem tudják ugyanis elviselni, hogy a fegyverkezési hajsza újabb fordulói előtt bármiféle fegyverkezési korlátozással kelljen szembenézniük. Ugyanígy még csak tárgyalási alapnak sem hajlandóak elfogadni, hogy a több tucat milliárd dolláros „csillagháborús” programjuk, amely felsrófolt szinten tartja a hadiipari megrendeléseket, befagyasztódjon, amí-g létre nem jön a világűr katonai célokra való felhasználásában a tilalmi megállapodás. Ettől egyébként maga Reagan elnök is vonakodik, s a „csillagháborús” program további végrehajtása így egyik fő akadályozója annak, hogy a fegyverzetcsökkentés útja megnyúljon. Ugyanígy az a negatív válasz, amelyet Washington ad az atomrobbantási kísérletek szüneteltetésére vonatkozó szovjet felhívásra, a fegyverkezési hajsza folytatását eredményezi. Hiszen ha Washington új, modernebb, nukleáris fegyverfajtákat próbál ki, hogy kifejlessze és rendszerbe állíthassa őket, szovjet részről esetleg arra kényszerülnek, hogy a december 31-én lejáró önként vállalt moratóriumukat felülvizsgálják, hiszen nem kerülhet emiatt a szocialista közösség hátrányosabb biztonsági helyzetbe ... Az 1986-os évben tehát Washingtonnak a kompromisszumok irányába kell lépnie. Ezt követeli meg a világhelyzet és a nenazetközi politika porondján kialakult realitások vastörvénye. NICARAGUA, LIBANON, AFGANISZTÁN Washingtonnak változtatnia kell közép-amerikai politikáján is — mint számos nyugati kommentátor is megjegyzi, amikor összegezi a válsággócok helyzetét az új év előestéjén, Miközben a tavalyi managuai választások nyomán a haladó rendszer intézményesítette demokratikus vívmányait, az ellenforradalmárok immár csakis a washingtoni vezetésre számíthatnak. A jelenlegi támogatás viszont kevésnek bizonyult a managuai kormány elleni hatékony felforgató tevékenységhez. Sem a közép-amerikai helyzet, sem pedig az a tény hogy jövőre időközi, részleges kongresszusi választások lesznek az Egyesült Államokban, nem kedvez a „héjáknak” arra, ho’y látványos módon fokozzák a Hondurasban és Costa Ricában tartózkodó nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtott támogatást. , Libanonban a jelek szerint még sokáig feszült lesz a helyzet és ez a közel-keleti válsággóc 1986-ban is sok veszéllyel fenyegeti a térséget. A rend és béke csakis úgy volna elképzelhető, ha Libanon problémáját olyan általános közel-keleti rendezés keretében kísérelnék megoldani tárgyalásos úton. amelyben valamennyi érdekelt fél egyen jogúan részt vesz. Ezt azonban mind Washington, mind Tel Aviv elutasítja. Afganisztán ügvében az év végére felemás helyzet keletkezett. A nép többségének bizalmát élvező kormány- csapatok katonai sikerek egész sorát érték el a külföldi beavatkozás ellen segítséget nyújtó szovjet kontingenssel együtt. Ez Washingtont arra késztette, hogy fokozott támogatást nyújtson a szomszédos Pakisztánban tartózkodó terrorista elemeknek, amelyek át-átosapnak a határterületekre, s igyekeznek minél mélyebben beszivárogni az ország területére és ott válogatás nélküli terrorcselekményeket követnek el. A lakosságot azonban immár ezek a véres elszigetelt cselekmények sem képesek megfélemlíteni. Ezt mutatta, hogy az év utolsó napjaiban sikerrel járt a kormányzati szervek jelentős kibővítése pártonkí- vülj elemekkel is. Washington ebben a helyzetben > úgy taktikázik, hogy egyrészt azt állítja, a politikai rendezés híve és a szovjet kontingens kivonását sürgeti. Másrészt viszont újabb fegyverszállítmányokkal látja el a Pakisztánban tartózkodó terroristákat és arra ösztönzi őket, hogy egyesítsék soraikat. s növeljék diverzáns tevékenységüket Afganisztánban. Világos. hogy politikai rendezés csak akkor képzelhető el, ha a külföldről indított di- verzánsakciók é: támadások megszűnnének a törvényes kabuli kormány ellen. Árkus István
