Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1985. DECEMBER 30., HÉTFŐ Kisiparos küldöttgyűlés Nemcsak tűzifát fűrészel?... Áfész Harmincán harmincasok Lassanként közhelyszámba megy, hogy területünkön esz­tendőnként félszáznál is több kisiparos adja vissza jogosít­ványát. Említést sem érdemel­ne a dolog, ha ez a félszáz az egyre élesedő versenyhelyzet, a szorongató konkurencia miatt állna ki a sorból. Ezzel szemben a valódi ok: az iparo­sok által irreálisan magasnak ítélt SZTK-járulék — hang­zott el, ki tudja, már hányszor, a ceglédi alapszervezet évzáró küldöttgyűlésén. Ugyanott másként A mesterberkekben érzékel­hető másik érzékeny pont ter­mészetesen az adó. Bizony megkeseredett a szájíze több szakembernek is a fizetési meghagyások kézhezvétele után. Meggyőződésünk szerint az adómegállapítások módsze­re nem tükrözi a valóságot, vagyis saját mindennapi gya­korlatukat. A megyei adókö­zösségtől érkező meghagyáso­A MÁV-nyugdíjasok szak- szervezetének albertirsai cso­portja a közelmúltban tartot­ta meg év végi beszámoló gyűlését. A több mint három­száz tagot számláló csoport rendszeresen szervezeti életet él. Olyan vezetőséget válasz­tottak, amelynek tagjai köte- lességszerűen és példamuta­tóan teszik dolgukat nyugdíjas munkatársaik életének javítá­sáért, a szakszervezeti mozga­lom gazdagításáért. Mozgósít­ják a volt munkatársakat a településfejlesztési feladatok megoldására is. A művelődési ház nagyter­mében megtartott legutóbbi rendezvényükön a meghívot­tak sorában üdvözölték Patai Jánost, a területi bizottság munkatársát, Csesznok József- nét, a MÁV Nyugdíj Igazga­tóság osztályvezetőjét. A veze­tő testület beszámolóját Pász­tor János elnök ismertette. El­mondta többek között, hogy milyen módszerekkel segíte­nek a rászorulóknak, közülük is a betegeknek. Üjabban a helybeli állomásfőnökség pénz­tárában vehetik fel a kórházi ápolási, cukorbetegségi és más segélyeket. Többen igénybe vették az üdülési beutalókat. Volt, aki Boglárlellén, mások Hévízen, Hajdúszoboszlón, Vo­nyarcvashegyen pihenhettek, gyógyulhattak. A nagyközségi tanács, a vezetőség véleménye alapján, szintén ad szükség szerint pénzsegélyeket. A monori csoporttal kiala­kított kapcsolatuk igen hasz­nos és bensőséges. Közösen szerveznek kirándulásokat, ba­ráti találkozókat. A két cso­port tagjai közösen jutottak el Gyulára. Zalakarosra és Veszprém megyébe. Többen elmentek az Orszáaházba is. A tagdíjfizetési hajlandóság jó, és a pénztári fegyelemmel sincs bai. A megbízható szer­vezeti élet. a megválasztott vezetők ügvbuzenlma olvanv- nvira vonzó hatású, hogy nö­vekedett a csoport létszáma. A közösséghez tartozók több­sége nem magának élő ember. Sokan vállalnak a fiatalabb családtagok tehermentesítésé­re otthon naevobb munkát. Többen visszajárnak dolgozni « vasúthoz, hiszen szorgal­muk, becsületességük, dolgos kát főleg a konkrét, helyi ta­pasztalatok hiánya miatt érez­ték sérelmesnek. No meg azért, mert a kivetett összeg indoklása gyakran olvashatat­lan, helyenként érthetetlen volt, és a „valószínű, hogy az iparos nemcsak tűzifát fűré- szel”-féle okfejtések sem arat­tak egyértelmű sikert. Nem csoda, hogy több kis­iparos fellebbezésében tételes vizsgálatot kért, elsősorban azok, akik kizárólag közületi megrendeléseket teljesítenek, lakossági bevételük nincs, ám adójukat mégis felemelték. Több-kevesebb sikerrel vég­ződtek a fellebbezések, s a csalódottak egy csapata, meg sem várva a jogerős döntést, leadta iparát és új munkahely után nézett. Most aztán jó né- hányuk valamelyik szövetkezet dolgozójaként, gebines rend­szerben munkálkodik. Ugyan­abban a műhelyben, ugyan­olyan kapacitással, ám kisebb közterhet viselve. Igen sok gondot okoz az alapszervezet vezetőségének a lakossági panaszok kivizsgálá­kezük nélkül a MÁV kisebb teljesítményre lenne képes. A társadalmi munkavégzés­ben is élen járnak. Ott voltak a termálfürdő alapozási, kivi­telezési és befejezési munká­latainál, de rendbe teszik por­tájuk előtt az utakat, vagy ép­pen járdát építettek. A jelenlévők öt évre újra megválasztották a vezetőtes­tület tagjait. Az elnöki teen­dők ellátásával Pásztor Jánost bízták meg, a gazdasági ügyek felelőse Hernádi Pál, a szo­ciális, kulturális teendőket Domonyi Sándor látja el. A számvizsgáló bizottság vezető­je Lengyel László lett, vagyis a régi vezetés ismét bizalmat kapott. A hivatalos program után a monori csoport zenekara mu­zsikált, a jelenlévők legna­gyobb megelégedésére. N. G. sa, orvoslása. Szinte nincs olyan nap — mondta Nagy Lajos titkár —, hogy ránk ne nyitná az ajtót egy-egy pa­nasszal érkező ügyfél. A keser­vek oka — immár ez is köz­helyszerű —: határidőcsúszás és rossz minőségű munka. Főképp az építőipar területén. De az autószerelő iparosok miatt is sok jelzés érkezik. Elzárkóztak Létezik egy pénzügyminisz­teri rendelet, amely kimondja, hogy a telephely szerint ille­tékes tanács végrehajtó bi­zottsága 50 ezer forintig terjedő adóalap-csökkentő kedvezményben részesítheti azokat a kisiparosokat, akik meghatározott fejlesztési, kom­munális, műemlékvédelmi fel­adatok megvalósításában je­lentős részt vállalnak. A ceg­lédi alapszervezet vezetősége élt javaslattételi lehetőségével, kérve több tanácsot, részesí­tenének kedvezményben pár kisiparost. A végrehajtó bi­zottságok többsége azonban el­zárkózott a kérés elől, noha az alapszervezet csakis olyan tagjai érdekében kilincselt, akik a városért vagy valamely községért az elmúlt esztendők során sokat tettek. Szó esett az ipargyakorlók közéleti tevékenységéről is. A Hazafias Népfront városi kül­döttgyűlésén elhangzott adat szerint a ceglédi gárda 4 szá­zaléka vesz részt aktívan a mozgalomban. A tanácstagi választásokon 12 kisiparos in­dult, közülük kilencet megvá­lasztottak, ketten pedig pótta­nácstagi megbízatást kaptak. Kiváló munkáért A ceglédi alapszervezet kül­döttgyűlésének végeztével ok­leveleket, kitüntetéseket adtak át. A Kiváló szervezeti mun­káért ezüst fokozatának lett birtokosa Mester Mihály szo­bafestő, Józsa Andrást pedig a Hazafias Népfront Kiváló társadalmi munkáért kitünte­téssel jutalmazták. V. S. A Dél-Pest Megyei Áfész Abonyban, Albertirsán, Ceg­léden, Ceglédbercelen, Csemő- ben, Dánszentmiklóson, Mike- budán, Jászkarajenőn, Kőrös- tetétlenen és Törteién mű­ködő egységeiben fizikai és adminisztratív munkakörben másfél ezer embert foglalkoz­tat. A nagy terület ellenére jó a szervezettség, a kollektív szellem, amit az is bizonyít, hogy a teljes létszám kilenc­venkilenc százaléka szakszer­vezeti tag. Ragaszkodnak is a dolgozók a szövetkezethez, ez azon is lemérhető, hogy az egész lét­szám több mint fele legalább évtizedes munkaviszonnyal rendelkezik. Az idén harmin­cán elérték a szövetkezetnél letöltött munkaviszonyuk harmincadik évét, ketten még öttel többet is. Egyiküket: Beck Ferencnek hívják, s nemrég ment nyugdíjba, Gyurika Sándor áruforgalmi előadó pedig még az egykori Hangya szövetkezetnél kezdte a kereskedést és negyvenkét évi munkaviszony után megy decemberben nyugdíjba. Ilyen előzetes értesülések után beszélgettünk a szövet­kezet ceglédi központjában Illés Tibornéval, a szakszer­vezeti bizottság függetlenített titkárával. — Ez a kilencvenkilenc százalékos szakszervezeti tag­sági arány hagyomány a Dél- Pest Megyei Áfésznál, első­sorban azért válhatott azzá, mert megfelelő bizalmihálóza­tot sikerült kialakítani. Van tekintélyük a bizalmiaknak; igaz, gyorsan és pontosan tá­jékoztatják is a dolgozókat az őket érintő kérdésekről. Az idei szakszervezeti választáso­kon tovább nőtt a tekintélyük, mert akik nem feleltek meg önként vállalt tisztségüknek, azok helyett mások kapták meg a feladatokat. Csökken­tettük a szakszervezeti veze­tés létszámát is, a bizottságét tizenegyről kilencre, a ko­rábbi ötvenegy bizalmival és helyettessel szemben, az idén már csak negyvenet választot­tunk meg, valamint kilenc főbizalmit és helyettest. — 1980 májusa óta, mióta a szakszervezeti bizottság titkárává választották, voltak jelentősebb konfliktusok a szövetkezet vezetése és a szakszervezet között? — Egészséges vitánk volt is, van is, de egyszer sem kellett élni a szakszervezet vétójogával. A tagság pedig, úgy érzem, elégedett a szak- szervezeti vezetés munkájá­val, példa erre, hogy az idén sikerűit jelentősebb bérmeg­takarítást elérnünk, s ez le­hetővé tette a béremelést, ami igazán jó hangulatot terem­tett. A területen dolgozó szakszervezeti vezetés munká­jával is elégedettek a tagok. A bérelosztást is elfogad­ták, e tekintetben nem is volt panasz az utóbbi három évben — mondta Illés Tibor- né, de azért megjegyezte, hogy végül is teljes mérték­ben soha nem lehet elégedett. Ugyanis- a szociálpolitikai kérdések megoldásában még lesz min fáradozni, mert sok bérleménye van a szövetke­zetnek, s nagy gondot jelent a kis üzletek felújításánál, hogy nehéz megegyezni a magántulajdonosokkal. Jó hírrel is szolgált: el­mondta, hogy a Szövosz anya­gi és hiteltámogatásával a kis települések kisebb egysé­gei közül nagyon sokat fel tudnak újítani, így az ott dol­gozók szociális körülményei is javulnak. Aszódi László Antal Farsangi folklór Hamarosan itt a farsang, amelyhez számos népszokás fűződik, közüle néhány a mi vidékünkön is élt. Aki sze­retné alaposabban megismer­ni ezeket, a Ceglédi Műsor­kalauz januári számában meg­találhatja a városi könyvtár ajánló jegyzékét. Folynak a SZOT XXV. kongresszusának előkészületei, sorban tartják tanácskozásai­kat az ágazati szakszerveze­tek. December 6-án ült ösz- sze az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXIV. kong­resszusa. Megvitatták és ér­tékelték az elmúlt öt év mun­káját. gazdálkodást segítő te­vékenységüket. érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájukat, és határozatot hoztak az el­következő évek feladatairól. Sor került a tisztségviselők újjáválasztásóra is. Az építők szakszervezete új titkárainak egyikével. G. Nagy Jánossal beszélgettünk a kongresszus után az ágazat helyzetéről, áz aktuális teendőkről. — A kérdés talán egy ki­csit anakronisztikusnak tűnik, de tágabban értelmezve, azt hiszem, mégis időszerű: van-e nálunk becsülete a kőműves­nek? — Az építőipari ágazatban manapság már valóban nem a kőművesek vannak több­ségben, hiszen ide tartozik a fa- és az építőanyag-ipar is, de a szorosan vett építőipar­ban is rengetegféle szakma képviselteti magát. Sajnos azt kell mondanom, hogy az épí­tőiparban dolgozók megbe­csülése az évek során csök­kent. Gondoljunk csak arra, hogy például Budapesten az építőiparban dolgozók több mint hetven százaléka vidékről jár be naponta, vagy munkás- szállón lakik. Ez a kétlaki élet sokba kerül. Amíg nem volt általános a szabad szombat, addig ez is vonzotta hozzánk az embere­ket. Ma már ez sem vonzerő. — Mit tehet ebben a hely­zetben a szakszervezet? — Először is meg kell ér­tetni a vállalatvezetőkkel és a dolgozókkal, hogy ne szá­mítsanak külső támogatásra: önmagukat kell segíteniük, használják ki az önállóság adta lehetőségeket. Ugyanak­kor a SZOT-on keresztül a minisztériumi partnereket ar­ra kérjük, hogy a szabályo­zóik megalkotásánál vegyék figyelembe az ágazat sajátos helyzetét. Például azt, hogy a panelos építési mód vissza­szorításával a házgvárak ka­pacitása részben kihasznál- hatatl'anná vált, s ez termé­szetesen kihat gazdálkodásunk eredményességére is. A tsz kiadványa Hasznos hírforrás A ceglédi Lenin Tsz rend­szeresen megjelenő üzemi hír­adójával tájékoztatja népes tagságát és alkalmazottait a szövetkezet életéről, a gazdál­kodás eredményeiről, továbbá céljaikról. A közelmúltban napvilágot látott legújabb számban a többi között a munkásőrök tevékenységéről, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés napirenden levő kérdéseiről olvashatók tudósí­tások. Az egyik cikk a termelőszö­vetkezet könyvbizományosáról szól, aki az olvasmányok so­kaságát kínálta munkatársai­nak, jó ötlettel szolgálva a ka­rácsonyi ajándékozáshoz. Mi­után ünnepek táján könnyen pénzzavarba kerülünk, sokan jó néven vették vásárlói kö­zül, hogy részletre is adja por­tékáját. Nyilván sokan figyelik a gazdaság életéről szóló híreket, mint ahogy széles körű érdek­lődésre talál a közérdekű tudnivalók rovata is. A párt­élet hírei, üdülési ajánlatok, karikatúrák teszik teljessé a Lenin Tsz híradóját. Űj alapokra kell helyezni a. szocialista munkaversenyt is, hiszen az még sok lehetőséget rejt magában. A jelszó az le­hetne: kevesebb formalitás, több konkrétum! S ebben szo­rosan együtt kell működnünk a gazdasági vezetéssel: nekik kell kijelölniük a konkrét cé­lokat, feladatokat, lebontva a legalsóbb szintekig. Aztán jö­het csak a szakszervezet a maga mozgósító tevékenysé­gével. Mert konkrét célok nélkül elveszünk az általá­nosságok között, sa várt ered­mény elmarad. A munkahelyi demokrácia fejlesztése is egyik eszköze lehet az ágazat helyzete ja­vításának. Meg kell értetnünk mindenkivel,, hogy a kereset a vállalat kollektívájának munkájától függ. Ugyanak­kor el kell érni, hogy való­ban attól függjön, azaz erő­síteni kell a tulajdonosi szem­léletet vezetőkben és beosz­tottakban egyformán. Ebben is szívesen leszünk partnerei a szakmai vezetésnek, de eh­hez is az szükséges, hogy konkrétan adják meg a ten­nivalókat: mondják meg, hol, mit, mikor kinek kell ten­ni. Csak így végezhet a szak- szervezet személyre szóló ne­velő-segítő munkát. — Sorra épülnek hazánk­ban a magyar tervezésű, de külföldi kivitelezésű épüle­tek. méghozzá gyorsan és ki­váló minőségben. Képes len­ne-e ilyen teljesítményre a magyar építőipar is? — Hogyne, csak három do­log szükséges hozzá: jobb szervezés, jobb anyag és ma­gasabb bérek. Persze meg kell jegyeznem, hogy magyar vállalatok is végeznek kiváló munkát, itt van például az Opera felújítása, az Árpád híd átépítése, vagy a paksi atomerőmű felépítése. El kell ismerni, hogy van mit tanul­nunk az osztrák építőipari cé­gektől — mert hiszen róluk van szó —, amelyek évek óta tevékenykednek nálunk. Leg­először meg kellene tanul­nunk igazán jól szervezni, de nemcsak az építőiparban, ha­nem a többi ágazatban, sőt népgazdasági szinten is. A munkát értékén kellene meg­fizetni. Ezek után már meg lehetne követelni a nagyobb fegyelmet, a végeredmény pe­dig a jelenleginél jobb mi­nőség volna. Helyén van már minden kocka A Teleki utca és a Kossuth Ferenc utca sarkán négyemeletes házat épít a DUTÉP. A panelek összeállítását rövidesen befejezik Apáli-Tóth Sándor felvétel« M. É. CEGLÉDI A P R O HI R.D £TE S Cegléd, Venyige köz szám alatti 138 nm- es, befejezés előtt álló aládi ház, lakhatási ngedéllyel, 243 négy- zögöles telken, kész­pénzért plusz OTP-át- vállalással eladó. Ér­deklődni: Nagy László, Cegléd, Ma­gyar u. 10. Telefon: 11-108. Vagy dr. Bor­ka István. Kecskemét, telefon: (76)-21-932. HIRDESSEN A CEGLÉDI HÍRLAP­BAN! öregszőlőben 556 négyszögöles fiatal te­lepítésű szőlő eladó. Faház. villany, kút van. Érdeklődni: Ceg- ’ ‘d. Irinyi u. 14 éigyeleini IVlüheíye- met megnyitottam, háztartási gép-javí- tás, villanyszerelést garanciával és rövid határidőre. Lendér Zoltán. Cegléd. Egres köz í. (Benzinkút után.) ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Tevékeny nyugdíjasok Visszajárnak a vasúthoz Építőipari gyorsmérleg Önmagukon kell segíteniük

Next

/
Thumbnails
Contents