Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

Tanulmányi versenyek Nyolc mesterségben, öt köz­ismereti, hét szaktárgyban tartottak tanulmányi ver­senyt a gödöllői szakmunkás- képzőben, amelyen az inté­zet legjobb nyolcvannégy ta­nulója mérte össze tudását. Eredményeik alapján har­minchétén mehetnek tovább a megyei vetélkedőkre. Ezek közül többet Gödöllőn ren­deznek majd, s itt tart­ják áprilisban az orszá­gos matematikai döntőt. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1985. DECEMBER 30., HÉTFŐ A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Temetők, sírjelek, személyes emlékművek, fotókiállítás, megtekinthető 15—19 óráig.. A hét gödöllői műtárgya: Körösfői Kriesch Aladár Torockói népviselet, 1895; megtekinthető az előtérben. Mozi A hegyi barlang titka. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! A tenger zamata. Színes, magyarul beszélő olasz film- vígjáték, 6 és 8 órakor! Választásra készülnek a KISZ-esek is A fiatalosabb szervezetért Sokszor hallhattuk, olvas­hattuk: 1985 o választások éve. A tizenkét hónap még nem is volt elég, hogy végez­zünk a politikai, társadalmi szervezetek testületéinek meg­újításával, hátra van még a szakszervezetek kongresszusa, jóllehet itt a helyi tisztségvi­selők kiválasztása már meg­történt; s az ifjúsági szervezet az év utolsó heteiben kezdte meg az előkészületeket a jövő A hét gödöllői műtárgya Torockói népviselet, 1895 Körösfői Kriesch Aladár neve jól ismert Gödöllő és környéke lakói előtt is. Szer­teágazó munkásságának leg­fontosabb eleme a gödöllői szőnyegszövő iskola megte­remtése és életben tartása volt. Itt készült gobelinjei (Kasszandra, Sasok a hős sír­ja felett) méltán szerepelnek a magyar szecessziót be­mutató legszebb darabok kö­zött külföldi kiállításokon is. De mint jeles freskófestöt is ismerjük: a Zeneakadémiá­hoz, az Országházba készített műveket, a marosv ás árhelyi Kultúrpalota festésében is részt vett. A századforduló előtt Körös­fői többször járt Erdélyben. A gödöllőiek a magyar festé­szet új forrását a népművé­szetben keresték, a gyűjtött motívumok, formák, színek újrafeldolgozásával akarták az új nemzeti stílust kialakí­tani. Thoriczkai Wigand Ede, Medgyaszay István is ezt az utat követték. A későbbi gö­döllőiek közül többen be­kapcsolódnak Malonyay De­zső: A magyar nép művészete című nagy munkájába 1905 körül. Körösfői az első két kötet gyűjtője, rajzolója, az egyik legjobb ismerője. Az első kötet, a Kalotaszeg 1907- ben jelent meg, a második a Székelyföld, a csángó és a torockói magyar nép művé­szete 1909-ben. E második kö­tet Torockó fejezetét szinte teljesen Körösfői illusztrálta. Sitkéi Józsefné felvétele te fel előnevét, amely jelzi megbecsülését, hitvallását is. Az e héten a művelődési házban látható műve még a Malonyay-kötetek gyűjtésének megindulása előtti időből való. Ebben az időszakban nyaran­ta a diódi Bóér Jenő filozófus­nál lakott, innen indult fel­fedező utakra. Malonyay De­zső ötkötetes művéből hármat a Helikon hasonmás kiadás­ban megjelentett 1984-85-ben. Hasonlóan forrásértékű a gö­döllői művelődési központ új, bővített kiadványa; A Ma- lonyay-hagyaték is. F. Zs. májusra összehívott kongresz- szusra. A KISZ Központi Bi­zottságának felhívása arra buzdítja a fiatalokat, hogy kezdődjék országos eszmecse­re, méghozzá a megújulás je­gyében. Milyen KISZ-1 aka­runk? így tették fel a kérdést, amelynek megválaszolásában helyet kaphat kritika, a múlt­ra és a jelenre vonatkozóan, s tág tere nyílhat az újfajta megközelítések, elképzelések kifejtésének, a jövőt illetően. Előkészületek A KISZ városi bizottságá­nak irányításával Gödöllőn, a vonzáskörzet községeiben, üzemekben, intézményekben, iskolákban, szövetkezetekben működő szervezetekhez több mint hatezren tartoznak. A következő időszakban nekik kell számot adniuk arról, amit az elmúlt öt esztendőbn tet­tek, ők választják meg az új tisztségviselőket, a küldötte­ket a városi értekezletre. Má­sodik taggyűlésükön megvitat­ják a KISZ Központi Bizottsá­gának levelét, ekkor lesz mód­juk kifejteni az ifjúsági szer­vezet megújulását elősegítő gondolataikat, javaslataikat. Az előkészületek jegyében ülésezett december elején a bizottság, tartottak összejöve­telt Veresegvházon, propagan­distanapot Gödöllőn. A váro­si párt-végrehajtóbizottság in­tézkedési tervet fogadott el a kongresszus helyi előkészíté­sére, s meghallgatta a KISZ- bizottság titkárának tájékozta­tását a felkészülésről. Somogyi Lívia, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára ezen a fóromon is kiemelte: lénye­gesnek tartja az alapszerveze­tek minél részletesebb, ponto­sabb tájékoztatását, mert, ahogy mondta, majdnem min­den ott dől el. Az alapszerve­zetekben folytatandó vitában kerülhetnek felszínre a fiata­lok igényei abban a telein tét­ben, hogy milyen ifjúsági szervezetet szeretnének. Itt mondhatják el véleményüket arról, hogy szerintük eddig müven volt, mi benne a jó, amit meg kell tartani, s mi az, amit el kell vetni, mert nem felel meg a kor követelmé- nyednek. Választék Arról persze nincs szó, hogy eddig nem beszéltek ilyesmi­ről. Éppen ellenkezőleg. A megújulási szándék voltakép­pen visszacsatolás, a fiatalok elvárásainak tudomásul vétele, s biztatás a még konkrétabb megfogalmazásra. A Mi a teendőnk? címet viselő felhí­vásban arról olvashatunk, hogy a KISZ a tizenévesek kö­rében erősítse politikai jelle­gét. Az ifjúsági szervezet azo­kat tömörítse, akik a diák­életben aktívak, feladataikat teljesítik, elkötdezettek, élve­zik társaik megbecsülését. Említhetünk egy másik pél­dát az újszerű megközelítésre. A tapasztalatok szerint a po­litikai képzést szolgáló vita­körök nem örvendenek túlzott népszerűségnek. A propagan­distanapon esett szó róla, hogy meg lehetne szervezni a mar­xista diákakadémiát, ahol vál­tozatos formában nyílna mód a tanulókat érdeklő legkülön­bözőbb kérdések megvitatásá­ra. Alkalmazkodni az igények­hez, nyíltan, demokratikusan, jelszószerűen így is megfo­galmazhatjuk az igényeket és a szándékot azok kielégítésére. Mi lehet az igény? Vonzó programok, benne sport, szó­rakozás, művelődés, politizá­lás. Vita világnézetről, embe­ri viszonyokról, barátságról, szerelemről, önismeretről. Ér­dekvédelem a lakóhelyen, a munkahelyen, a diákélet szín­terein. Mindent úgy, hogy fi­gyelembe veszik a kort. Kétszer A városi szintű előkészüle­tek megtörténtek. Január 15- től alapszervezeti taggyűlések, először a beszámoló, tisztújító, utána a levelet megvitató, majd a felvetődő kérések, ja­vaslatok, észrevételek birtoká­ban következhet az áprilisi városi értekezlet. Ha szorít a kényszer Ház — ismét vályogból? Körösfőit elbűvölte Kalota­szeg, előadást tartott útjai­ról, a Magyar Iparművészet­be cikket írt fölfedezéseiről. A kalotaszegi Körösfőről vet­A Gödöllő Városi Tanács V. B. műszaki és termelés­elllátásfelügyeleti osztálya FELVESZ közterület­felügyelőket Felvilágosítás és jelentkezés az osztály vezetőjénél vagy a környezetvédelmi főelőadónál, cím: Gödöllő, Szabadság tér 10. A Gödöllői Városi Tanács V. B. IDŐS KORÚAK SZOCIÁLIS OTTHONA FELVESZ szakképzett ápolóntít és szakáesBiót Jelentkezni lehet, munkana pokon 8 és 15 óra között, az intézmény igazgatójánál, cím: Pécel, Ady Endre u. 8. A KÖZELMÚLTBAN lát­tam a televízióban, hogy új házat építő fiatalok merész lépésre szánták el magukat, amikor elhatározták: lakóhá­zukat vályogból építik meg. A Galga menti falvakban fél év­századdal ezelőtt nem volt rit­ka a sárfal, a vályogfal. Hé- vízgyörkön, az agyagosban minden nyáron több paraszt­háznak is elégséges vályogot vertek a cigányok. A bagi gö­dörben is száradt a vályog, de ugyanígy megvolt Kartalon, Túrán a vályogverőhely, mint Domonyban vagy Galgamá- csán. A népi építkezéseknek kö­zös vonása igen célszerű fel­ismerésből fakadt: mindenütt felhasználták a helyi építő­anyagot, s csak a felszabadu­lás utáni évek gyorsították meg annak az általánosan el­terjedt gyakorlatnak a meg­szüntetését, hogy a falusi la­kóházak a közvetlen környe­zetben fellelhető anyagból ké­szültek. Gyöngyösi követ, budapesti téglát nem szállítottak a fal­vakba, mert a falusi ember nehezen indult anyagbeszerző körútra, s nem vállalta — nem is vállalhatta, hisz nem volt miből —, hogy a helyszínre szállíttassa az igényesebb épí­tőanyagot. S ha valahogyan hozzájutott volna, akkor újabb gond je­lentkezik. hiszen a községek­ben a mai értelemben vett építőiparosok nem dolgoztak, így a lakóépületét ki-ki maga építette, megfelelő segítséggel, mert a rokonságban mindig akadt, aki ügyesebb, tapasz­taltabb volt, már-már specia­listája az építésnek. Azt írtuk, hogy mindenütt a helyi építőanyagot használ­ták a népi építkezéseknél. Két éyvel ezelőtt jártam az őrség tájait, s ott még találkoztam szálfákból összerótt boronafa­lú házakkal. A napokban a Balatonfelvidéken túráztunk, s még mindig sok emlék mu­tatta, hogy az itt élők szaba­don bányászhatták a követ, mert kőből éDültek a régi la­kóházak. A Galga mentén fában, kő­ben egyaránt szegény volt a nép, s ezért az építkezéseknél kialakult a földfalak több változata is. Gyermekkorom­ból emlékszem a földből desz­kák közé tömörített úgyneve­zett vert falakra, amelyeknek építésében Angyal György je­leskedett. Láttam fecskeraká- sos falú házat, ami terekkel gazdagított, gyúrt ágyából ké­szült. De a legtöbb lakóházat válvogból emelték. A formá­val kivetett, törekes sárból ké­szült vályogot a napon szárí­tották. Egész cigánydinasztiák foglalkoztak vályogvetéssel. Kemény, férfias munka volt ez, s annak a veszélye is fönnállt, hogy a már egyszer elkészült vályogot a nyári zá­por szétáztatja, elmossa és kezdődhet ismét, minden elöl­ről. Most, hogy az elmúlt egy­két évtizedben a falvak lakói lebontják a sárfalú házakat, mert többre telik, ilyen bon­tásnál nem egyszer megfigyel­tem, milyen szilárdak még mindig a sok-sok évvel ezelőtt felhúzott sárfalak. A bontás­kor szinte szikrázik a csákány vasa. csikorog a hévér fogas­kereke. Mondják, ha nedves­ségtől óvták ezeket az épüle­teket. évszázadokig kitartot­tak. És megvolt az az előnyük is. hogy télen őrizték a mele­get. nyáron óvták a hűvöset. Napjainkban az a kérdés, hogy az építőanyagok árának emelkedése miatt vissza mer­nek-e nyúlni a falun építők a korszerűnek nem nevezhető, de hasznos és a divatosnál lé­nyegesen olcsóbb hagyomá­nyos építőanyagokhoz. A tele­vízió riportja a merészen vál­lalkozókat kívánta népszerű­síteni. Hasonló próbálkozásról Szilveszteri szépítkezés Készül az ünnepi frizura. Ezekben a napokban különösen sok a munkájuk a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet János utcai szolgáltatóházában dolgozó női fodrászoknak. Az óév búcsúz­tatására mindenki szépülni akar. Képünkön: Stverteczky Je­nöné szakavatott kézzel készíti a modern frizurát. Hancsovszki János felvétele Rádió, lámpa, kávédaráíó Három éve már, hogy a Ská- la-Coop áruházak szupergála nyereményeket sorsolnak ki az egész év alatt ötszáz forinton felül vásárlók között. Ilyen nagy értékű nyeremények azonban, mint az év végén, még nem voltak. Az országos sorsoláson 50, 70 és 100 ezer forintos ajándékutalványt, Grundig képmagnót, ITT szí­nes tévét, Hi-Fi tornyot kap­tak többek között azok a sze­rencsések, akiknek a nevét ki­húzták. Gödöllőn, az Áfész-áruház- ban érdeklődtünk, környékün­kön mennyire kedvezett a szerencse. Megtudtuk, innen négy nagy, tömött nejlonzsákkal — egyen­ként csaknem tizenöt kilo­grammosak voltak — küldtek fel ezekből a pici szelvények­ből. Az országos sorsoláson a mieink nem nyertek, de hely­ben is szép ajándékokat adtak. A húsz nyereménytárgy kö­zött található rádió, hajszárí­tó, asztali lámpa, padlóváza, kávédaráló, mixer és grillsütő. Páran már el is vitték nye­reményüket, nagyon örültek az ünnepi ajándéknak. Egy volt közülük, aki azt mondta, nem tud vele mit kezdeni, ne­ki már van olyan. Érdemes megemlíteni, mivel ez igen ritka eset, akadt olyan vásár­ló, aki két szelvényével is nyert. Házon belül egy tanulókis­lánynak kedvezett a szeren­cse, ő kávéfőzőt vihetett haza. Városunk két évtizede Gödöllő január elsején ün­nepli várossá nyilvánításának huszadik évfordulóját. A méltó megemlékezésre még 1985. márciusában fogadott el politikai feladattervet a gödöllői párt-végrehajtóbi­zottság, s ennek alapján állí­tott össze részletes programot a tanács művelődési osztálya, amelyet a végrehajtó bizott­ság jóváhagyott. Mivel 1986- ban esedékes a Gödöllői ta­vasz, ezt az eseményt is egy­bekapcsolták az évfordulós rendezvényekkel. Szemelges- sünk a tervezetből. Előbb azonban emlékeztes­sünk az általános elképzelé­sekre. A párt-végrehajtóbi­zottság szerint arra kell tö­rekedni, hogy a várossá nyil­vánítással kapcsolatos ren­dezvények hatásaképpen erő­södjék a gödöllőiek lokálpat­riotizmusa, folytatódjon és a rádió is hírt adott. Nehéz az újtól, a korszerűtől visszalép­ni a hagyományoshoz, de a célszerűség is erre biztat, meg a pénztárca is. Ha ez a két dolog okosan találkozik az új lakóházat építők szándékával, akkor ismét épülhetnek és épülnek otthont, fészket adó vályogfalú lakóházak. Ha valaki járt a Tiszántú­lon, találkozhatott templom­mal is. aminek sárfala volt. Szakemberek arról is tudnak, hogy a török időkben várkas­télyokat, palánkokat emeltek földből, sárból, s ezeket kül­földi hadmérnökök magyar módra épült váraknak nevez­ték. Az elmúlt század máso­dik felében kialakult építő- anyag-keresekedelem és a szo­cialista átalakulás időszaká­ban teremtődött gazdasási le­hetőségek hadat üzentek a sárfalnak, mint olyan építési eljárásnak, amely mai igé­nyeinket már nem képes ki­elégíteni. TALÁN ÉRDEMES elgon­dolkodni a televízióban látott rioort szavain, érdemes pró­bálkozni. mert sok dolog iga­zolja. nem minden hasznave­hetetlen és rossz, ami régi és nem minden újnak tűnő vise­li magán a korszerű szükséges jegyeit. Előfordulhat, hogv a régi módi feltámasztása meg­teremti a magyar módra énü't kénvelmes és olcsó lakóházak minden igényt kielégítő típu­sát. Fercsik Mihály fokozódjék a várostörténeti kutató- és gyűjtőmunka. Használjuk ki a rendezvé­nyek kínálta lehétőséget arra, hogy az ide látogatókkal meg­ismertessük a települést. Ezek után néhány program. Az év első hónapjának tize­dik napján nyitják meg az itt élő művészek kiállítását a művelődési központban. Ja­nuár 25-én ünnepi hangver­seny. Közreműködnek a vá­rosi, egyetemi vegyes kar, az ■iskolai kórusok, a zeneiskola tanári zenekara. Februárban ■találkozó a városból elszár­mazott és az itt tevékenyke­dő értelmiség között. Már­ciusban Gödöllő ad otthont az országos stúdiószínházi talál­kozónak. Ugyanebben a hó­napban avatják fel az Erkel iskola névadójának szobrát. Remélhetőleg az építők nem húzzák keresztül a tervezők számítását, a tavasz első hó­napjában átadhatják az új ta­nácsházát, s megnyithatják falai között a város fejlődé­sét bemutató fotókiállítást. Az ünnepi tanácsülés a mű­velődési házban lesz. Ekkor adják át az emlékplakettet azoknak, akik az elmúlt év­tizedekben a legtöbbet tették a városért, a díszpolgári cí­met, valamint a Pro Űrbe ki­tüntetést. Megjelenik a húszéves Gö­döllő eseménynaptára, a Pest Megyei Hírlap cikkeiből, helybeli testületek, bizottsá­gok dokumentumai alapján összeállították a Juhász Gyu­la Könyvtár munkatársai. A Gödöllői tavasz program­ját a környezet- és termé­szetvédelem jegyében állítot­ták össze. Áprilisban nálunk tartják a fásítási hónap or­szágos megnyitóját, illetőleg a környezetvédelmi tanácsko­zást, valamint fórumot a környezetszennyezés országos és helyi gondjairól. A témá­hoz kapcsolódóan diákat, fil­meket mutatnak be, s lát­hatjuk a MAFILM gödöllői telepén készült Lutra című alkotást. Tavaszi hangverseny, tavaszi népszokások, agrár­film- és videoszemle, város­szépítő akciók. Gyermekek­nek vetélkedő és rajzpályázat, kirándulás mindenkinek, sportrendezvények. És ez csu­pán töredék a gazdag prog­ramból. ISSN 0133—195T fGBdöllöi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents