Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
(Folytatás az 1 oldalról.) ken. Mérséklődik a létszám az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, növekszik a nem termelő ágazatokban. A foglalkoztatás hatékonysága népgazdasági szinten nem javult kellő mértékben. A munkás-alkalmazotti bérek és keresetek növekedése a számított 7—7,5 százaléknál valamelyest gyorsabb lesz, míg a mezőgazdasági keresetek elmaradnak attól A kisvállalkozásokból származó jövedelmek a tavalyinál lassabban emelkednek. Az életszínvonal alakulását befolyásoló intézkedések a tervezettnek megfelelően kerültek végrehajtásra. így sor került a gyermek- gondozási díj bevezetésére, a 3000 forintnál alacsonyabb nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a rendszeres szociális segély növelésére, a terhességi-gyermekágyi segély meghosz- szabbitására, a gyermekápolási táppénz ki- terjesztésére, az anyasági segély és a családi pótlék emelésére. A jogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően, körülbelül 7 százalékkal emelkedik. Sikerült megőrizni az egy keresőre jutó reálbér 1984. évi színvonalát. Az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 1 százalékkal haladja meg az előző évit. Az életkörülmények fejlesztése általában a terv szerint történt meg. A tervezett 74—75 ezernél kevesebb, körülbelül 70 ezer lakás épül fel, az elmaradás döntő részben a lakótelepi építkezéseknél jelentkezik. A szocialista szektor beruházásaira a tervezett körüli összeget fordítanak. A nagyberuházások megvalósítása a tervnek megfelelően halad, négy fejlesztés (márkushe- gyi és nagyegyházi szénbányák, fenyőfői bauxitbánya, Árpád-híd szélesítése) befejeződött, és üzembe helyezték a Ferihegyi repülőtér egyes új létesítményeit is. A cél- csoportos beruházások közül a tervezettnél többet fordítottak a szénhidrogénipari beruházásokra. Vállalati és lakossági források bevonásával meghaladja a tervben számítottat a távbeszélő-hálózat fejlesztése is. A vállalati beruházási kifizetések lényegében megegyeznek a tervezettel. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyisége a tervezettnél lassabban, míg a behozatalé gyorsabban nő. A rubel elszámolású kivitelben elsősorban a gép- és a könnyűipari export haladja meg a számítottat. A behozatal lényegében a tavalyi színvonalon, ugyancsak tervezettel megegyezően alakul. A külkereskedelmi aktívum a számítottnál nagyobb lesz. A • konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban az éves tervben előirányzottnál és a tavalyinál alacsonyabb aktívum keletkezik. Ehhez az alig növekvő kivitel és a számítottat — főleg energiahordozókból — meghaladó behozatal, valamint az agrártermékek exportárának visszaesése egyaránt hozzájárult. Az elérendő célok 1986-ban a gazdaságirányítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves nép- gazdasági terv gazdaságpolitikai irányvonalának megvalósítását. A gazdálkodás hatékonyságának jelentős növelésével átfogóan javítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és mindkét fő külkereskedelmi viszonylatban csökkenteni szükséges az adósságállományt. Ehhez a népgazdaság kiviteli többletét összességében, azon belül a konvertibilis elszámolású forgalomban számottevő mértékben növelni kell. Élénküljön a gazdasági növekedés üteme, jöjjenek létre az átlagos reálbérek és a beruházási színvonal megőrzésének feltételei. A célok elérését a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének folytatásával, egyes elemeinek célirányos módosításával, a VIT. ötéves tervidőszakra kidolgozott központi gazdaságfejlesztési cselekvési programok feladatainak konkretizálásával és megvalósításával, továbbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátámasztani. Céltudatos állami tevékenység segítse a műszaki fejlesztésre és a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló vállalati aktivitás felerősödését, a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia- és anyagráfordítások csökkentéséi, a munka szervezettségének és termelékenységének fokozását. h fő irányzatok Az 1938, évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102,3—198,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5 Á szocialista szektor beruházásaira folyó áron 201—204 milliárd forintot lehet fordí- tani. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban 350—400 millió dollár, a rubel elszámolásúban 100—200 millió rubel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés állami irányításában a fő figyelmet az 1988—90. évekre szóló országos középtávú kutatás-fejlesztési terv programjainak megszervezésére és megkezdésére kell fordítani. A termelés fejlődése Az ipar — elsősorban a feldolgozóipar — fő feladata a kivitel és ezáltal is a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás gyors nővelése. A középtávú tervvel összhangban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, rugalmasan és eredményesebben alkalmazkodva a hazai és a külpiaci kereslethez. A termelésben és a kivitelben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldolgozott termékek aránya. Űj értékesítési piacok feltárásával is gyors ütemben bővüljön az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele. Rubelben elszámolt kivitelük az államközi megállapodások szerint növekedjen. Az ipar megbízhatóbban elégítse ki a hazai keresletet is. Folytatni kell a gazdaságos termeléssel helyettesíthető behozatal kiváltását, az alkatrészek, féltermékek és egyéb háttéripari termékek gyártásának fokozását. A központi gazdaságfejlesztési programok eredményes végrehajtásával, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, az anyag- és energiaigényes termékek gyártásának visz- szaszorításával javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az összes belföldi energiafelhasználás ne haladja meg az 1985. évit. Az igények kielégítéséhez — mérséklődő fajlagos költségek mellett — 24 millió tonna szén kitermelése szükséges. A villa- mosenergia-termelés emelkedik, a kőolaj- termelés lényegében az 1985. évi színvonalon marad. A földgáztermelés megközelíti az ez évit. a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek a termelés, valamint a kivitel szerkezetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazdaságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci követelményekhez való eredményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyipar termelése a magasabban feldolgozott, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozásával, a termelési kooperációk bővítésével, a drága behozatal hatékony kiváltásával emelkedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a belföldi Kereslet, javuló , kielégítése. Az élelmiszer- iparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozására. Indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, ho-gy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az építési-szerelési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell ez építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer kialakítását. Fontos feladat a növekvő építési- szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb figyelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldo'.gozottsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő hozamokkal és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az ola- josmag-, a zöldség- és gyümölcstermelésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hústermelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szinten tartása, ezen belül a húshasznú állomány növe'ése szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállo- mány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történtek a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, a háttéripari, a szolgáltató) tevékenysége.. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a termelő és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának összehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesítmények fokozásával javítani kell a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áruszállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szállítókapacitások egyenletesebb kihasználását. További megtakarításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag, és energiafelhasználásában. A távközlésben Kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbeszélő-állomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivóvízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. fi beruházások A szocialista szektor beruházásainak meny- nyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megvalósítása folytatódjék, új fejlesztések elsősorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdekében kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet lehet fordítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kivitelezése és megkezdődik az atomerőmű bővítésének előkészítése. Az -ötéves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai: a szénhidrogéniparban, továbbá az infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a v í zgazd álko d ás f ej 1 es z lésénél. Az egyéb központi beruházások az 1986- tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika elterjesztéséhez kapcsolódó oktatás, valamint a mezőgazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamatban lévő beruházások folytatására, a legszükségesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyílik mód. A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítását. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erősítését, a ráfordításmérséklő és más kiemelt programok megvalósítását. Foglalkoztatás, jövedelem A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kismértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságának, a munka szervezettségének és a munkafegyelemnek a javítását igényli, amit a szabályozók változtatása is előmozdít. A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások zavartalan végrehajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, munkaerő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatékonyaknál lassabban emelkednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszínvonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson keresztül a szocialista szektorban 5—5.5 százalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bérpolitikai intézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatoknál, a bírók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költség- vetési üzemek meghatározott területein dolgozók körében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérpreferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézményeknél a béremelés mértéke 5 százalékos. A kisvállalkozásból származó jövedelmek bővülésének üteme várhatóan tovább mérséklődik. Fogyasztás és életkörülmények A szociálpolitikai eszközrendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések történnek: a gyermekes családok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek máslél éves koráig vehető igénybe: a 70 éven felülieknél, valamint az első és a második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek, a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés minimális összege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedésen kívül új központi árintézkedésekre csak szűk körben — az árszínvonalat mintegy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díja; és néhány más, nem alapvető fogyasztási cikk ára is változik. Az élelmiszer-kínálat színvonala fennmarad. Az árukínálatot az iparcikkek körében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfelelő ellátásról gondoskodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63—65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás-építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—53 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakóház-felújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi-gazdasági programja végrehajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú oktatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymányosi épülettömbje. Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni hely létesítése szolgálja. Az egészségügy műszerellátottsága elsősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. Külgazdasági kapcsolatok A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinamikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel lényegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energiahordozók behozatala nő és emelkedik az anyagok, az alkatrészek importja is. A beszerzési lehetőségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes kereslettel összhangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyagbehozalal jobb megalapozása érdekében részt veszünk a KGST keretében megvalósuló fejlesztési programokban. A kivitel áruösszetétele az államközi kötelezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény a kivitel gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel elsősorban a feldolgozóipari termékek körében bővüljön. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a harmadik piaci együttműködés intenzívebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodások alkalmazása is alátámasztják. A konvertibilis elszámolású behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését, a gazdaságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. fi megvalósítás eszközei Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozórendszer módosításának célja — elősegíteni a termelés hatékony, export- orientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel járó terhek csökkentését, a szelektivitás. erősítését, a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan kedvezmények és kivételek csökkentésével a szabályozás kényszerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irányban folytatódik, hogy minél nagyobb teret adjon a szabályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytatódik továbbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpolitikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsítése. a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javítása. A terv megvalósítását segíti, hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, fgv éves terveik kidolgozását időben megkezdhették. ■ér A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a tanácsokat és az intézményeket, hogy sa ját terveiket a népgazdasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak megvalósításához.
