Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1985. DECEMBER 28., SZOMBAT A hulladékok utóélete Kályhává változik az a hordó Ke’len ngyanarról Új iskola felé tekinget a diák Akik már pályát választottak Semmiféle ipari, de háztartási munka sem képzelhető el hulladék keletkezése nélkül. Hiába a jó technológia, azért még selejt, hulladék akad bőven országunkban. Cegléden és -környékén a MÉH 204-es számú telepe foglalkozik az iparilag és egyénileg még újra felhasználható anyagok gyűjtésével és értékesítésével. Zsíros József telepvezetőtől 1985 eredményeiről érdeklődtünk. Aki keres, talál — Hogyan teljesülnek a telep gazdálkodási céljai, milyen változások vannak forgalmukban? — Árbevételi tervünk .most tíz százalékkal magasabb volt, mint 1984-ben, és így 56 millió forintra emelkedett. Vasból 8400 tonnát értékesítettünk, de még 9000 tonna elszállításra vár, ha kapunk hozzá vasúti kocsikat. A 400 tonna fém- és a 600 tonna papírértékesítési tervünket bizton teljesíteni tudjuk. Idomacélból, zárt szelvényből, finom és durva acéllemezekből 1500 tonnát forgalmazunk,.ami hozzávetőleg 20 millió forintot jelent. A Ferroglóbusz Vállalat le- rakatot létesített nálunk, s így sok vállalat itt szerzi be a szükséges haszonvasakat. Visszaesett viszont a lakossági vásárlások száma, ami feltehetően a családiház-építési kedv csökkenésével függ ösz- sze. Újabban árulunk csempét és festéket is. A vaskapukat, a kerítéselemeket, a csempét és a festéket mi olcsóbban adjuk, mint mások. Az idén jól sikerült a textilgyűjtési kampány, ami annak köszönhető, hogy az iskolásoknak műanyag zsákokat osztottunk szét, és a diákok ebben vitték a rongyhulladékot az iskolai gyűjtőhelyre. — Mit keresnek az emberek a telepen a leggyakrabban? — Itt sokféle olyan apróság van, ami még valakinek fontos lehet. Még mindig van olyan selejtező bizottság, amelyik összetöreti az egyébként még értékesíthető, hasznos eszközöket, tárgyakat. Mindig figyeljük, járjuk a telephelyet, mert akadnak olyanok, akik fizetés nélkül akarnak elvinni ezt, azt. Szilíciumvölgy Magunk is megszemléltük a hulladékgyűjtő-telep egy csendes napját. A rozzant Moszkvics tetején egy olajos hordó himbálózik. A hosszú kenderkötél végül szorosan fogja a csomagot, de közben megtudjuk, hogy nem olajat fognak benne tárolni, Zölded a pálya széle Vízágyúban fűmagtöltet Váltakozzon gyep és gabona Hazánk jelentős beruházásai között szerepel az M5-ös autópálya, amelynek egyik elkészült szakaszát nemrégen adták át a forgalomnak. A sok vállalatot és embert foglalkoztató építkezésben Ceglédről a Tömegtakarmány Termelési és Gépjavító Gazdasági Társaság is részt vesz. íií::: Hüü Amíg autóval az új' út felé közeledünk, addig Párdy Zsolt agronómiái csoportvezető vázolja a GT előéletét. — Elődünk a Fehérje Takarmány Termelési Gazdasági Társaság volt. Ez 18 taggazdaságból állt. Feladatunk volt a lucerna telepítése, feldolgozása és értékesítése. A nyers- anyagárak gyors emelkedése miatt veszteségessé vált a lucerna szárítása, s a kényes növényről a figyelem az olcsóbb fű felé fordult. A Lenin Tsz gesztorságával megalakult a Tömegtakarmány Termelési és Gépjavító Gazdasági Társaság. A név jelzi, hogy eközben a termelésünkben profilbővítést hajtottunk végre és gépjavításokat is vállalunk, ami lehetővé teszi kapacitásunk gazdaságos kihasználását. A módosult feltételek között most a legfontosabb feladatunk a gyepek telepítése, felújítása a taggazdaságokban. A MÉM pályázatokkal ösztönzi a gyep-gabona váltásos gazdálkodási mód elterjesztését. Az olyan gyepet, amelyiket lehet, feltörjük, két évig gabonát kell bele vetni, majd újból vissza lehet telepíteni a gyepet. — Sokan élnek ezzel a kínálkozó lehetőséggel? — Ezt nem mondhatom, mert a rendelet tartalmaz néhány olyan kitételt, amit a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetnék ösztönzőnek. — Mire gondol? — A gyep helyére telepített gabona a tapasztalatok szerint 3-4 tonnát terem hektáronként. Az 1000 forint/tonna felár csak 4 tonna termésig jár. E fölött nem kapják meg a gazdaságok, holott csak ekkora vagy magasabb termés elérése és a megfelelő tápanyag-utánpótlás biztosítása lehet az igazán célravezető megoldás. Eddig a gazdaságaink közül öten pályáztak erre a MÉM-felhívásra. Közben megérkeztünk az M5-ös új szakaszához. — Mit dolgoznak itt? — Az autópályán 15 millió forint értékben vállaltunk füvesítést a rézsűkön, a felvezető ágakon és a pihenőhelyeken. Munkánkat egy igen korszerű, vízágyús vetőgéppel végezzük, amelyik a ragasztó anyaggal, műtrágyával és vízzel kevert fűmagot valósággal belelövi a talajba, Jó eredménnyel dolgozik,’ mert mindig a: talajviszonyoknak megfelelő fajták keverékét használjuk. 1985-ben már tízmillió forint értékű munkát végeztünk, s majd jövőre folytatjuk. A zsendülő fűtakaró már hosszú kilométereken szegélyezi a fiatal utat, jelezve, hogy -jó munkát végeztek a ceglédiek. s:::: ta:: — Milyen feladataik voltak még 1985-ben? — Több iroda és állattartó telep környezetét parkosítottuk. A Ferihegy-2. repülőtér területén 300 hektár füvesítését vállaltuk, amiből már 80 hektár elkészült. •f— Mit vár■ 1986-tól? — Szeretném, ha egyre több gazdaság ~ vállalkozna gyeptelepítésre, felújításra,- mert ez gazdásági érdek. Ha így döntenek, akkor nekünk is lesz munkánk. hanem forgács- és fűrészporos kályha lesz belőle. A műhely fűtésére ez a legolcsóbb megoldás —•' közli a távozni készülő férfi. A nagy lemezhalmok között egy alig húszéves férfi méregeti a kiszemelt hulladékokat. — Mire jók ezek a vasak? — Nem akármilyen hulladékok ezek, hanem szilíciumosak. Ebből fogok majd hegesztőtrafót csinálni a villanyszerelő barátom segítségével. A telep túlsó oldalán, ahol az autó-, traktor- és más jár- ihűroncsok tornyosulnak, egy idős, munkaruhás férfi szerel. — Traktort építek magamnak. Itt sokféle alkatrészt össze tudok szedni, amit majd felhasználhatok. Tudom, mit keresek, hozom a szerszámaimat és a számomra értékes csavart, vagy alkatrészt kiválasztom. Hcl a hatodik? Tőlünk nem messze egy férfi hosszú csavarokat szorongat. Építkezők és hat ilyen csavarra van szükségem, ötöt már megtaláltam, csak a hatodik nem akar meglenni. Tovább megyünk, és a régen halálra ítélt kerékpárroncsok között egy jólöltözött férfi matat. Elárulja, hogy szeretné a lánya kerékpárját megjavítani, és csak itt talál hozzá alkatrészt. Újabban nézelődők jönnek, mennek, ki szerencsével, ki anélkül, de mindenhol csak férfiakat látni. Ez a telep az erősebb nem birodalma. A kapuhoz vassal megrakott autók érkeznek. Ezen a napon újabb tonnákkal szaporodott az összegyűjtött hulladékok mennyisége. Kiss Sándor — Iskolánkban két osztály, ' számviteli és az igazgatási zat 36-36 diákja érettségi- Az előbbi osztályból to- ibbtanulásra 14 tanuló je- C'tkezik, 6 pedagóguspályára, 8 szakirányú felsőiskolába. A másik csoportból csak hárman jelentkeznek, állam- igazgatási főiskolára. Levelezők, táborozok — A fizikai dolgozók gyerekei levelezést folytathatnak a leendő iskolával, illetve egyetemmel. Természetesen nem magánlevelezésről van szó, hanem kérdésekre kell felelni, feladatokat megoldani. Aztán a levelezés eredményességétől függően ezek a tanulók részt vehetnek a nyári szünetben — harmadikban, negyedikben — a felvételi előkészítő táborban. Akad olyan is, aki túlértékeli képességeit, vagy nem az egyéniségének megfelelően választ. Ilyen esetben tanácsainkkal igyekszünk segíteni a pálya- választásban. Gondolunk azokra is, akik érettségi után dolgozni akarnak. Éppen ezért örömmel vennénk, ha az üzemek, vállalatok munkaerőigényeiket az érettségi előtt egy-két hónappal jeleznék a közgazdasági szakközépiskolának, vagy a tanács munkaközvetítőjének — mondja Ságiné Szabics Katalin osztályfőnök, tanulmányi felelős. Kerekes Zsuzsa és Holló Erika a IV/B-be járnak. — Hová jelentkeztetek? Zsuzsa: — Én a Közgazdasági Egyetemre, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát második helyen jelöltem meg. Erika: — Tanítóképző főiskola Zsámbék, vagy Esztergom. Zsuzsa: —* Eredetileg a kereskedelmire gondoltam. -Nyáron voltam az általuk szervezett előkészítő táborban, ahol nagyon imponáltak az ottani foglalkozások. Időközben változott az elképzelésem. S ebben kicsit szerepe volt az elérendő pontszámoknak is. Ugyanis, ami a közgázra kevés, az talán a kereskedelmire elég lehet. Ludak a ládában * "% ' * O ' ■< , Erika: — Az én esetem lényegesen egyszerűbb. Szeretek a gyerekekkel foglalkozni, különösen a kisebbekkel. Az elemiben szerzett tudás fontos és meghatározó lehet a későbbi tanulmányok során Tehát nem mindegy, hogy az alapot milyen pedagógustól kapják meg. Ezért választottam a tanítóképzőt. — Saját elhatározásból, vagy a szüléitek kérésére tanultok tovább? Zsuzsa: — Magam döntöttem így. Természetesen a szüleim örülnek ennek. Erika: — Nálam se szóltak bele anyuék. Megbíztak az ítélőképességemben. Tudják, hogy van önkritikám. — Korábban is volt már elképzelésetek, vagy csak az utolsó pillanatban? Zsuzsa: — Az elsőben még az embernek többnyire nincsenek elképzelései. Másodikban s főleg harmadikban már gyakrabban merül fel a kérdés: mit is szeretne csinálni, hol tudná elképzelni magát? Így voltam ezzel én is. Ezt nem lehet az utolsó percre hagyni. Tudatos döntés k. s. Hízott libát, kacsát, pulykát, tyúkot kínálnak az árusok a ceglédi piacon. Szilveszterre ki-ki kedvére választhat baromfit vagy tőkehúst, s kapható elő hal is. Auaü-Tótli Sándor Ielvét élt Erika: — A mi korosztályunk szerintem van olyan tudatos és önálló, hogy nem bíz semmit a véletlenre. A jövőjét meg pláne nem. Biztos, hogy mindenki másmás időpontban jut el a végleges döntésig, hisz az elhatározást különböző hatások formálhatják. Sohasem szeretem kieentizni a dolgokat. így a jövőmet se. Ekkora luxust nem engedhet meg senki magának. — Mostani tudásotokkal érzésetek szerint mennyire felelnétek meg a felvételi követelményeknek? Zsuzsa: — Mindig fel- készülten megyek iskolába. Állítólag jó tanuló vagyok. Aki csak a felvételire tanul, annak régen rossz. Hadd ne mondjak semmit, babonás vagyok. Erika: — ^Jem titkolom, elsősorban azokra a tárgyakra fektettem a hangsúlyt, amelyekből felvételiznem kell. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a többit elhanyagolom. Az esélyeim? Kivételesen most az egyszer nem tippelek. Ha nem sikerül — Mi lesz akkor, ha nem sikerül? Zsuzsa: — Ezen eddig még nem gondolkoztam. Fájna, de nem keserednék el. Jövőre újra megpróbálnám. Addig dolgoznék, a szakképzettségemnek megfelelő helyen. Erika: — Ez is benne van a pákliban. Nem esek kétségbe. Elmegyek képesítés nélkül tanítani. És ha. arra sem lesz lehetőségem, akkor dolgozni fogok majd. Mindegy, hogy mit csinálok. Nem szégyelltem soha semmi munkát, csak fizessék meg. Egyébként nem adom fel. Jövőre a felvételi bizottság előtt, újra ugyanott. Fehér Ferenc Homokrészen Nem árvul el az iskola Az új elképzelések bevezetése érdekében egyre gyakrabban jönnek Albertirsára a Budapest Kötőipari Szövetkezet vezetői. Legutóbb Uhel László személyzeti vezető és Zöld Katalin termelési osztályvezető kereste fel a helyi vezetőket s az albertirsai üzemet. Megbeszélésükből kitűnt, hogy terveik megvalósítása megegyezik a településen kialakított elképzelésekkel. Ceglédbercel és Albertirsa külterületi, erdők, szántóföldek övezte közös határvidékén, az úgynevezett Homokrészen — több kilométernyire a falvaktól — több száz ember él tanyákon. Kereseti lehetőség reményében naponta 10—15 kilométert kell kerékpározniuk, s ezt a fárasztó utat nem mindenki tudja vállalni. Főként azok nem, akiknek családjában két-három kiskorú gyermek él, vagy egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, de szeretnének dolgozni. 1986-tól elsősorban a lányok, asszonyok jutnak a közelben munkához. Az oktatást — a diákok kis száma miatt (17 gyerek) — a tanyai iskolában meg kellett szüntetni. A szülők többsége belátta, hogy gyermeke jövőjének érdekében az 1—8. osztályos összevont órák helyett jobb, ha a bércéit vagy albertirsai iskolákba kerülnek a nebulók. Egyedül az utazásukat kell megoldani. Az árván maradt iskola kínálta magát hasznosításra. Ez az az épület, amit a homokrésziek a bolton kívül felkeresnek. Itt rendezik a választási gyűléseket, beszámoló fórumokat, olykor-olykor a művelődési ház kulturális műsort mutat be. A környéken élők érdekeit jól képviselő Dóczi Istvánná tanácstag és Kardos Gyuláné póttanácstag közbenjárására az üresen kongó falak között újra megindul az élet. A Budapest Kötőipari Szövetkezet varrodát nyit, ha legalább 15 asz- szony jelentkezik munkára. Ezzel párhuzamosan a Móra Ferenc Művelődési Ház stábja a hosszú téli estéken TIT- előadásokat, filmvetítéseket tart, az albertirsai könyvtár pedig fiókkönyvtár kihelyezését tervezi. Az albertirsai üzemben — mint arról a szövetkezet vezetői tájékoztattak — ésszerűbb munkafolyamatokat alakítanak ki a több termékelőállítás és nagyobb kereseti lehetőségek megteremtése érdekében. Belföldön és külföldön is kapósak a kötőüzem gyártmányai. Megnőtt a rendelésállomány, így az év minden szakában folyamatos a munka. Jelenleg, de hosz- szabb távon gondolkodva is, még egyszer annyian dolgozhatnának a gépek mellett, mint most. A törzsgárdához tartozó asszonyok-lányok szívesen várják az új munkatársakat. A helybeli üzem vezetése megfiatalodik. Januártól új ember kerül a telephely élére. Többek között az ő feladata lesz néhány új, nagyobb teljesítményű gép beállítása. A VII. ötéves tervet a kötőüzem dolgozói jobb, szervezettebb körülmények között teljesíthetik. N. G. Ezüstérem Örömmel értesültünk róla, hogy a téli úttörő-olimpia szabadfogású birkózóbajnokságának nemrég lezajlott országos döntőjében, Püspökladányban szép ceglédi siker született. A küzdelmet Parti Zoltán, a Mészáros iskola 7. osztályos tanulója ezüstéremmel zárta. Cimtévesztés A Ceglédi Hírlap december 27-i számában Gázt vezettek, út épült címmel a Jókai utca lakóinak összefogásáról adtunk hírt. Az írás alcíme, Kisebb lett a tyúkállomány, eredetileg nem ehhez a tudósításhoz tartozott. Olvasóink el. nézését kérjük. ISSN 01 S3—ISO» (Ceglédi Hírlap)
