Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI EGYÜTT AZ UTAKON Állandó rovatunk különkiadása 1985. dec. 28. Idén is siker veit SZUPER KUPA 1985 Legyünk társak! JÁRMŰVEL VAGY GYALOG... A képen már a győztesek csapatkapitányának gratulál Mudrcny József, a PMKBT-titkára, ám, hogy mi történt a versenyen míg idáig eljutottak, ar­ról lapunk 6. oldalán számolunk be Csapatmunka ízig-vérig a közúti közlekedés. Nem nehéz belátni — hiszen nap mint nap ezt a tapaszta­latot erősíti a gyakorlat. Aki meg­próbál úgy célba érni, hogy csak a saját érdekeit tartja szem előtt, előbb-utóbb balesetet okozó, vagy épp annak szenvedő alanya lesz. Érdemes felidézni annak az évti­zedekkel ezelőtti kísérletnek a ta­nulságait, melyet a Magyar Autó­klub és az Állami Biztosító kezde­ményezett. Több tucat személygép­kocsi indult egy időben az M7-es autópályán Siófok felé. Az egyik csapat tagjai azt a feladatot kapták, hogy maximálisan erőszakos stílus­ban vezessenek, használják ki a leg­kisebb alkalmat is az előzésre. (Ugye milyen ismerős képlet a hétközna­pokon is?) A csoport másik része a forgalom követelte óvatosságtól vezérelve haladt egyenletes, bizton­ságos tempóban. At! eredmény még a rendezőket, a résztvevőket is meglepte: az erőszakosak több mint hetven — többségében kockázatos előzéssel kevesebb, mint tíz perccel korábban értek célba, mint a kö­rültekintően, türelmesen vezetők. Az autóklub a biztonságért JÓL BEALUTO ÉS BECSATOLVA Joggal vetődött fel a kérdés: hát megér ennyi vércukorszint emelke­dést, ennyi potenciális balesetet az a pár perc? Semmiképp sem. S e ké­zenfekvő ítélet még általánosabb tartalmat is takar. Ugyanúgy, ahogy az élet más te­rületén, a közutakon is rossz ta­nácsadó a türelmetlenség. Legtöbb­ször nem is hozza a várt megoldást. Gondoljunk csak a notórius dudá­lókra. Milyen esetekben használják sokan teljesen indokolatlanul a kürt jelzést? Például, ha lámpával, biztosított útkereszteződésben, zöld jelzésre lefullad az elsőként indulni akaró kocsi motorja. (Lehet, hogy épp egy gyakorlatlan vezető ül a vo­lánnál, aki nagy igyekezetében hir­telen engedte ki a kuplungot?) Gyakorta megkaphatja az is a tü­relmetlen hangjelzést, aki a közép­vonalhoz sorolva, a szembejövő for­galmon keresztül kíván balra for­dulni. Ugyanígy az is, aki azt jelzi, tolatva szeretne beállni a jobb oldali egyetlen parkolóhelyre. (Jó eset, ha csak rádudálnak, s a mögötte lévő nem áll be orral ugyanarra a hely­re!) De a stop-táblával védett ke­reszteződésben is gyakorta harsan fel a kürt, pedig az elöl megálló csak a szabályoknak megfelelően járt el. S hányszor fordul elő hason­ló jelenet a gyalogátkelőhelynél? Pedig a furakodás kockázata itt igazán végzetessé válhat... A koccanások oka is döntő több­ségében a türelem, az udvariasság . hiánya. Van aki úgy rátapad az előtte haladóra, hogy szinte úgy tű­nik, legszívesebben tolná előre. Ér­dekes; az ilyen vezető nagyon is jól ismeri a közúti viselkedés írott és íratlan szabályait. Erre utal, mikor előzés közben váratlanul bevág az előtte haladó járművek közé, telje­sen természetesnek tartva, hogy azok udvariasak, óvatosak, vigyáz­nak rá és beengedik. Magától érte­tődőnek tartja, hogy mások társként viselkednek. Talán még fel is hábo­rodik, ha a többiek már egyszerűen csak vezetéstechnikai módszerekkel nem képesek megóvni őt a kocca­nástól, ütközéstől. Az is igaz, hogy a gyalogosok sem mind angyalok. Ezzel kapcso­latban csaknem minden autósnak: van több, úgynevezett saját rémtör­ténete. A veszélyek irreális felmé­rése, megítélése miatt vagy a több­ség győz tudatában, gyakorta feles­legesen kockáztatva testi épségüket kísérlik meg az átkelést az út egyik oldaláról a másikra. A szerencse, a pillanatnyi véletlen, hogy sikerült, sajnos további próbálkozásokra sar­(Folytatás a 2. oldalon) Volt, idő, amikor minden hazai “ autós komolyan vette, a biz­tonsági övét be kell kapcsolni, yim, ahogy véget ért a kampány egyre többször lehetett látni, hogy a biz­tonsági öv csak úgy lóg becsatolat- lanul, miközben országúton vagy la­kott területen haladtak az autók. Ma már szinte ritkaság szabályosan bekapcsolt biztonsági övvel közle­kedőket látni, s ez alól a hivatáso­sak sem kivételek. Pedig fontos lenne, hogy minden­ki mindig helyesen beállított és be­csatolt biztonsági övvel közlekedjen. Hiszen nemcsak így szabálytalan­kodnak mind többen az utakon, ezért veszélyesebb közlekedni, s a sérülésveszélyt csökkenti, aki bekap­csolja ezt az életmentő berendező t, ami egyébként is ott van kocsijá­ban, a keze ügyében. Ezt ismerte fel a Magyar Autó­klub, s hogy felhívja erre a magyar autós közvélemény figyelmét a kö­zelmúltban a budapesti Városliget­ben ötletes módon mutatta be, mennyire fontos használni a bizton­sági övét. Egy autót felemeltek har­minc méter magasra egy daruval, a benne elhelyezett bábuk közül az egyik — vezetőülésen lévő —, biz­tonsági övét becsatolták, a mellette ülőét nem. Aztán a daru elengedte a kocsit és az lezuhant. Hogy mi tör­tént, arról a következő oldalakon képeken számolunk be ... Egy másik módszert is kifejlesz­tettek, ez egy utánfutóként vontat­ható lejtő, amelyen egy ülés van, ami kerekeken áll, s ha kioldjó.k a rögzítőt, akkor a becsatolt utas le­gurul a pályán. Mindez pillanatok alatt játszódik le és bárki kipróbál­hatja. A pálya végén az ütközés 11 kilométer per órás sebességnél kö­vetkezik be. Autós értékelés szerint tehát cammogó tempó mellett. A becsatolt biztonsági öv megvédi az utast attól, hogy leessen az ülésről, de mindenkinek előrebicsaklik a fe­je és érzi, hogy jó volt, hogy ott volt rajta a biztonsági öv. Ez a be­rendezés azóta járja az országöt, s sokan próbálhatják ki rajta nap mint nap, milyen érzés tizenegy ki­lométeres sebességgel karambolozni. Bizonyára Pest megyébe is eljut majd az ötletes szerkezet, menet­rendjéről majd beszámolunk. A vá­rosligeti bemutatót pedig megörö­kítette a fotóriporterünk, képeit a S. tldalon mutatjuk be. h. ­Barcza Zsolt képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents